Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
Perzsa szőnyeg Japánba j Négymillió A békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet évente 130 ezer négyzetméter szőnyeget állít elő. A termékek 95 százaléka tőkés exportra kerül. Képünkön egy Japán részére készülő szőnyeg látható forinttal több nyereség a BUBIV-nál Az elmúlt napokban a BU- BIV 8. sz. gyulai bútorgyárában évzáró értékelést tartottak az elmúlt év munkájáról. A beszámolóból kitűnt, hogy az 1976- os évi tervet előzetes számítások szerint az üzem teljesítette, a felemelt 104 millió forintos készárutervét, a befejezett termelési érték pedig elérte a 112 millió forintot. Az üzemben aktívan tevékenykedő szocialista brigádok. a DH-mozgalom mind szélesebb körű kiterjesztésével elérték, hogy a tervezett 7 millió forint nyereséget 4 millió forinttal túlteljesítették. Az idei feladatok közül kiemelt szerepet kap a svéd export. Diákírók, ■költők Esperante Sak-Grupo Hungaru Európában elsőként Magyarországon alakult eszperantó sakkcsoport Száz pályamű érkezett eddig a diákírók és diákköltők idei or- szágos találkozójával kapcsolatban kiírt pályázatra Sárvárra, A középkori lantos krónikás, Tinódi Sebestyén városa, illetve annak róla elnevezett gimnáziuma április 14—16. között negyedszer fogadja a legjobban író középiskolásokat és szakmunkástanulókat.' A kétévenként sorra kerülő tehetségkutató pályázatot és az azt követő találkozót ezúttal a KISZ Központi Bizottsága rendezi a sárváriakkal közösen az országos diáknapok keretében. Az eddigi találkozókon sikert elért fiatalok közül néhányan már bekapcsolódtak irodalmi életünkbe. Írásaik rendszeresen megjelennek. Az ország valamennyi középiskolájából .és .jzakmunkásképzö- jéből várják még egy hónapig a fiatalok írásait a sárvári Tinódi. Gimnáziumban. Vers, novella, riport és kritika műfajban (műfajonként legfeljebb 5 írás lehet egy-egy pályázótól) küldhetnek pályamunkákat. Európában elsőként Magyarországon alakult meg a Magyar Eszperantó Szövetség kereteiben az eszperantó sakkesoport, az Esperante Sak-Hungara. A közelmúltban a sakkozók körében Kalocsán került sor az alakuló ülésre. A csoport csatlakozott a 18 éve működő Nemzetközi Eszperantó Sakkszövetséghez, melynek tagjai jelenleg 28 országban tevékenykednek, Az eszperantó sakkcsoport! célja: eszperantó nyelven s | világ minden táján találják meg egymást a sakk hódolói. A népek barátságának, együttműködésének nyelve sokat segít abban, hogy az agytorna kedvelői az eddiginél is nagyobb eredményeket produkálhassanak. A csoport elnökévé dr. Németh József kalocsai lakost választották, a békéscsabai megbízott pedig Károlyi János, Békéscsaba, Landler Jenő u. 12. szám alatti lakos. Az eszperantó sakkcsoport elhatározta egyebek között, hogy egy-kétévenként sakkversenyt, sakkfesztivált rendeznek. Eszperantó nyelvű tájékoztatót, folyóiratot adnak ki, s ezzel elősegítik a sakkozók nyelvtanulását, a nemzetközi baráti kör kiszélesítését. ták ezt a gépet? Igen, tizenöt éve lesz tavasszal. Ez volt az első automata a münelyben... Neki adták, ennek pedig nem örült... Ez volt itt akkor a legmodernebb. Cj normát dolgoztak ki, új terméket gyártott. Aprólékosan áttanulmányozta a gép leírását, rajzait. Itt volt az alapozásnál is. — Ha valamiből több van. adhat nekünk Is belőle — szólt Feri, aki a mellette levő pádon dolgozott, s az ötvenes évek derekán az ő inasa volt. — Jó szakember lett belőle — állapította meg nyomban és tovább számolt. —Na, van itt két svblerem... Melyik kell, Feri? — A nagyobb! — válaszolta úgy. hogy oda sem nézett — Néki mindig, mindenből a nagyobb kell — ugratták a közelben levők. — Van négy angol késsorozatom. kinek adjak belőle? Hárman jelentkeztek érte. A fiók alján olajos alkatrészrajzok. Szemügyre vette, alaposan megnézte őket. A rajzok sarkában felfedezte a dátumot: 1949. Az államosítás utón az első munkadarabok, amit esztergált. Pontosan abban az időben, amikor fia született. Mi is volt az? Mór nem emlékszik rá. — Hát ez meg mi? Mozdony- alkatrész rajza 1950-ből. Emez mezőgazdasági géphez persely, ez pedig szivattyútengely. Egv céges boríték került a kezébe. Csoportvezetői kinevezése, rajta a dátum: 1957 január. Aztán egy másik levél: felmentését ké. ri. rajta 1969 november. Ösz- szeszedte és újságpapírba csomagolta. — Na, fiam. most már úgy rakod be a dolgaidat, ahogyan akarod. Én itt tartottam a rajzokat, itt a kulcsokat... — sorolta. Mire mindezzel végzett, dél- íelé járt az idő. — Feri! Bent van a tanulód? — szólt a mellette dolgozó esztergályoshoz. — Ott készíti elő az öntvényt — intett fejével a nyurga fiúra. —• Elküldöm a boltba... — szólt lassan az öreg. Egykori inasa néma fejbiccentéssel vette tudomásul. Az új- eógpapírcsomagot betette az aktatáskájába a sült hús mellé, amit a felesége csomagolt. Hiába mondta, hogv már nem kell. Ennivaló nélkül sose jött dolgozni. Igaz, 1946-ban lekváros kenyeret hozott magával. Akkor az is jólesett... Közben megérkezett az inas, táskájában bor, néhány üveg sör s konyak. Az öreg előszedte a vizespoharakat, bádogbögréket és töltögette. Tudta már, hogy kinek mi ízlik. Végül is Feri koccintott először, jó pihenést kívánva, majd a többiek emelték poharukat. Ferin kívül még négy ■volt inasa maradt a műhelyben. Egy hatalmas papírdobozt tettek eléje. — Misa bácsi, ezt fogadia tőlünk — szólt a legfiatalabb. Remegett olajos keze. torka újra és újra elszorult, amikor bontani kezdte a csomagot. Egy mini esztergapad lapult a dobozban. — Az a gép, amin tanított bennünket. Annak a kicsinyített mása — magyarázták. — No. Gábor, te mikortól is jössz? — kérdezték.' — Már holnap dolgozom... — válaszolta csendesen. — Nem marad a műhely Vajda nélkül — kedélyeskedett az öreg. — Apámtól annak idején én vettem át a gépet. Fiam most a helyemre áll — folytatta. Fél év múlva a művezető hivatta Vajda Gábort. — A szerszámokat készítse öiss-ze. a padot takarítsa meg. mert pénteken elviszik. Kap a műhely egy kétezres szovjet gyártmányú automata csúcsesztergát, s ezen maga dolgozik majd. Szombaton hozzák és a hét végén be is állítják. De addig is itt van a műszaki leírása, nézegesse, tanulmányozza. Gábor műszak végén csendesen törölgette masináját. Apja jutott eszébe, aki mihdig lelkesedéssel beszélt erről a kenyeret adó gépről. — Gabi, gyere már — kiáltott felé az egyik tanuló. — Meghozták az új gépedet... Ott van az autón... — Senki Sem számolta. hogy fennállása óta hány génét hoztak az öreg gyárba. De egy gép érkezéséről apja sokat mesélt. Kisinas volt. amikor hozták: — Hé! Érkezett egy gép, lódulj és segíts a kocsiról lerakni! Utána ne lebzselj, gyerünk vissza és dolgozz! — utasította akkor a gyártulajdonos. Azóta pedig eltelt maid fél évszázad — Gabi! — kiáltott ismét a fiú sürgetően — Megyek már! — s mindent feledve rohant a hang irányába. Szekeres András A mi él elmí szer-gazdaságunk v KISÁRUTERMELÉS — HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS a nagyüzemi gazdálkodás szerves része, állami gazdaságokban, tsz-ekben j főágazati rangot, vezetést ka- I pott, az ÁFÉSZ-ek kebelében pedig mind nagyobb gondosságot, szervezettséget. Azt a nagy mennyiségű árut, amelyet a kisgazdaság állít elő, a népgazdaság igényli, nélkülözni nem tudja. Államunk serkenti a kisáruter- melésben rejlő lehetőségek jó kihasználását. Békésben is hosz- szú távon szükséges a háztáji gazdálkodás. A három évvel ezelőtti megtorpanáson túljutott ez az ágazat és most már nagy lelkesedéssel és munkakedvvel termel. Az a sok erőfeszítés, melvet az utóbbi években a kisáru. termelés fejlesztésére fordítottunk, meghozta a várt eredményt. E munkában lényeges elem volt a feladatok pontos meghatározása és megosztás^. A szarvasmarha-, sertés-, valamint a juhtenyésztés szervezése, a felkínált vágóállatok és a nagyobb mennyiségű pecsenyebaromfi átvétele termelőszövetkezeti hatáskörbe került. A kis mennyiségű baromfi, liba, kacsa, nyúl, galamb, méz, az ÁFÉSZ- ek által kezdeményezett zöldség. és gyümölcstermesztés a fogyasztási szövetkezetek működé, sét bővíti. E TÖREKVÉSEKET számos segítő szándék viszi előbbre. Gondoljunk csak a takarmány- forgalmazásra. A háztóü gazdaságok és a kisárutermetők ilyen értelmű igényét a Békés megyei gabonaipar, a tsz-ek és a közös vállalkozások takarmánykeverő üzemei messzemenően kielégítik. A tsz-ek háztáji főógazatai egy adott településen belül átvették az állatforgalmitól a vágóállat értékesítését és felvásárlását. Az ÁFÉSZ-ek különböző szakcsoportokat szerveznek és anyagi segítséget nyújtanak a j termelésre vállalkozóknak, j Mindezt azért. mert a népgazda, j Ságnak nem lebecsülendő példá- ! ul a vágógalamb és vágónyúi | exportjából származó dollárbe- | vétele sem. Az utóbbi időben teret hódít a fólia alatti zöldséghajtatás is. Sarkad. Gyula, Medgyesegyháza, Battonya térségében, Orosháza és Csanáclapáca környékén tél végén, kora tavasszal a kertek többségében fóliaházak, sátrak ontják a primőrt. Csak még nem elegendőt! Több kellene belőle, Ezen fáradozik a Budapesti Kertészeti Egyetem is, mely az utób. bi időben sokrétű kapcsolatot alakított ki községeinkkel. Megyénkben 110 ezerre tehető azon csalódok száma, akik szabad idejük egv részében árut termelnek. Ez a szám jelentősen több a tsz-csalódokénál. A kis- j árutermelésben tehát nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság j és alkalmazottak érdekeltek, hanem a társadalomnak szinté | minden retege. Így sok millió j munkaórával bővül a termelési idő alapja, amely a társadalom j számára a lehető legjobban ) hasznosul. Megterem a család zöldség-, gyümölcs, és hússzükséglete, de az önellátáson túl jut áru az üzletekbe, sőt az állami vállalatoknak is. E TÉNYÉK felismerése után most már mind kevesebb a vita ] azon, hogy kell-e. szükséges-e a háztáji? A Gyulai Húskombinát j „gyomrát” 550 ezer hízott sertés j és 50 ezer hízott marha lesz ké* j pes csak kielégíteni minden esz- j tendőben. A háztájiban hizlalt j sertésre is számít a kofnbinát, számít az egész ország. A pórt megyei bizottsága a megyében működő állami, társadalmi es szövetkezeti szervek segítségét kérte a háztáji, a kis- árutermelő gazdaságok ösztönzésére. E programból akkor lesz tartalmas valóság, ha a helyi vezetők — tanácsiak, tsz-ek és az ÁFESZ-ek választott testületéi — megértik: ma még fontos társadalmi érdek a kisárutermelés épületeinek és berendezéseinek hasznosítása, annak a temérdek munkaórának igénybevétele, amely a termékek előállításához szükséges. Tehát szükség van minden lehetőség felkarolására, igénybevételére, az élelmiszer- termelés szintentartására, fokozására. Ezért fordit á párt immár 20 éve figyelmet a háztáji gazdálkodásra, ezért ajánlja az állami szerveknek a kialakult helyzet tanulmányozását, s ennek alapján a termelést jó irányba befolyásoló intézkedések kiadását. FELADATAINK. A mezőgazdasági termelést 7-8 százalékkal növeljük 1977-ben, az 1975. évihez viszonyítva. Ez a növekedési ütem feszített, de teljesíthető. A bátrabb előrelépésre most is a növénytermesztés kínál lehetőséget. A búza 1976. évi hozamát 1977-ben meg kellene ismételni. A termelési szint tartásához, emeléséhez szükséges korszerű fajta rendelkezésre áll, de bátrabban kellene a fajtaváltás kérdésével is foglalkozni. A kukorica megyei termésátlagát 54—55 mázsában határozza meg a terv. A cukorrépa hektáronkénti hozamát átlagosan 350 mázsa fölé kellene emelni. De akad tennivaló az olajos magvak 1976. évi termelési eredményének megismétlésében és a szálas takarmány-termesztésben: a gyepek, kaszálók szakszerűbb hasznosításában, továbbá a zöldségtermesztés hozamainak növelésében is. Okos számvetés nélkül nem lehet növelni a hatékonyságot, csökkenteni a helyenként igen magas költségszintet. Vezetői követelmény, akárcsak az öntözési és a meliorációs munkalehetőségek mind jobb kihasználása. A megye területének 25 százalékán gyenge a föld termőképessége. Az ilyen területen gazdálkodó üzemek kevés saját erővel rendelkeznek, eszközellátottságukon javítani kellene, hogy termelésüket biztos alapokra építhessék. Erre is van jó példa. Azok a tsz-ek, melyek korábban az államtól eszközfejlesztésre lehetőséget kaptak, szépen erősödnek s mind kevesebb költségvetési gondot jelentenek a megyei tanácsnak. Az előző terv időszaka alatt — ezt őszintén meg kell mondani — a szövetkezetek termelésében nem érvényesült kellően a központi akarat, a társadalmi érdek A szövetkezetek állami irányítása a szabályzók útján történik. Ezek magyarázata, segítség a lehetőségek feltárásában, csak az utóbbi években kezd végzett feladatává válni a tsz-3zövetsé- geknek. Pedig ez is érdekvédelmi munka! A tsz-ek III. országos kongresszusa fontos, jövőbe mutató határozatot fogadott el a -szövetségi munka korszerűsítésére, az érdekvédelem továbbfejlesztésére. Ezek még csak a jövőben bontakoznak ki. A GAZDÁLKODÁS társadalmi szükségleteket elégít ki. Éj- pen ezért a mezőgazdaságban dolgozók, irányítók szemléletváltása is szükséges, hogy az ágazat bátrabban igazodjon, és tudjon is igazodni a mozgó piaci Irányokhoz valójában és elsősorban össztársadalrní érdeket szolgáljon. Duosi Károly (Vége) 5 1977. JANUÁR &.
