Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

Tervek és lehetőségek RUGALMAS Tll\liAI51'\II A MEZŐGÉP-AÉL A MEZŐGÉP Vállalatnál a' termelékenység növelését célzó • módozatok egy része a munka-1 időalapot is növeli, más részük a munkaidőt nem növeli, viszont az intenzitás fokozódását ered­ményezheti. Ilyen az úgynevezett pulzáló munkarend. Az elnevezés nem biztos, hogy szerencsés. Talán jobb lenne rugalmas munka rendnek, szakaszos, osztott vagv lépcsőzetes munkaidő-beosztás­nak nevezni. A lényeg azonban nem az elnevezés, hanem az, hogy — például Mezökovácshá- zán —, egy reggeli, egy délutáni, s egy további nappali, ún. "fő­műszak. bevezetésével alkalmaz­kodtak a szomszédos települé­sekről bejáró, vonathoz, autó­buszhoz igazodó, háztájival, ál­lattartással foglalkozó vagy ép­pen házat építő dolgozók — jo­gos, de még nem mindenütt elég­gé respektált — igényeihez. *** A háztájiban is termelő ipari munkásságról: az úgynevezett kétlakiságról lehet elmélkedni, vitatkozni. Az azonban tény, hogy — egyelőre és még sokáig — mezőgazdasági termelésünk tetemes részét a háztáji és kise­gítő gazdaságok adják. S” tény az is, hogy — képletesen szólva — a katona nem harcol addig teljes szívvel a fronton, amíg a hátországban, otthon nincs min­den rendben. A rugalmas munkaidő-beosz­tást megkívánó másik ok a ko­vácsháziaknál az, hogy a test­vérvállalat Győrből nem tudja a kukoricabetakarító gépek haj­tóműveit napi szükséglet szerint szállítani. Ha ezt itt nem ven­nék figyelembe, könyelműség lenne. De figyelembe veszik, és a dolgozók jó előre tudják, me­lyik az a hét, amikor elég, ha napi 4-5 órát dolgoznak, s me­lyik viszont az, amikor 10 vagy 12 órán át kell helytállni. Csak egy a fontos: hogy a törvényes keretek megszabta munkaidőt ki-ki havonta ledolgozza. A többit az egyeztetett egyé­ni és termelési érdek közösen dönti el. — Két műszakban dolgozom — mondja Kovalik Pál hegesztő. — Dolgozik a feleségem is; ő tízre jár, bolti eladó. Reggel megeteti a jószágot, óvodába vi­szi a gyerekeket. Családi alapon, közösen építkezünk. Az idén fel­húztunk 5 házat, egyet meg le- alanoztunk. A két műszak mel­lett itt a gyárban még KISZ- és pártmegbizatásom is van. Igaz. hogy nváron sokszor nem alud­tam többet 5-6 óránál, mégis azt mondom: aki jól szervezi a dol­gait és több szabad időre vá- erik, nem jár rosszul, ha vál­lalja a két műszakot. * * * Kétegyházán is rugalmas a munkarend, de itt a helyzet bo­nyolultabb. Elhangzik olyan vé­lemény is, hogy náluk ezt csu­pán a szükség diktálta, hiszen, ha anyag- és szerszámellátásuk megfelelő lenne, akkor nem kel­lene „pulzáltatni”. — Libatömés? Házépítés? Sze. retne reggel héttől vagy állan­dóan délután' műszakban dol­gozni? Megoldjuk... — így Czi­A tervezettnél több gázkazán exportra A Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gyáregysége túl­teljesítette 1976-os tervét. A tervhez viszonyítva több terme­ket exportáltak. Az elmúlt év­ben 36 millió forint exportter­mékkel szemben 40 millió forint értékben szállítottak a szoci­alista országok piacaira, A köz­kedvelt ÉTI gázkazánok gyártá. sában elért sikereiket a terme­lékenység növelésével érte el az üzem. Az 1977-es évben tovább bővítik a termelést nege Gábor gyáregységvezető. — | Csakhogy az anyaghiányt vagy azt, hogy hónapok óta nem ka- i punk például 250-es vagy 160-as ! esztergatokmányt, ezt semmilyen munkaszervezéssel nem lehet | megoldani. Terítékre kerülnek egyéb gondok is. Az, hogy nincs jobb vagy rósz- ! szabb gép, mert amelyik forog, az két műszakban dolgozik. Az. j hogy kevés a forgácsoló szak­munkás, és hogy a tervezett szakmunkástanuló-osztályt je­lentkezők híján ebben -a szak- j mában nem is tudták beindíta­ni. Az, hogy a kétegyházi gazda sági egységek között hiába a j lefpnagasabb az átlagbér éppen ! .a MEZŐGÉP-nél. mégis munka- 1 erőhiánnyal küzdenek, mert a közeli két város elszívó hatásá­val szemben egyszerűen tehetet­lenek .. . S nem ok nélkül csattan a kérdés: — Mi lesz, ha a hús­kombinát beindul?? * * * Bizony, a munkaerögazdálko- dás így vagy úgy. közvetlenül vagy közvetve mindenkit érintő közös ügy; meggondolatlanul cselekedni, kibicelni nem lehet. A települések vezetőinek és gaz­dasági egységeinek — van erre már példa Kétegyházán is — napról napra, tudatosan együtt kell működniük ebben a dolog­ban. Sőt, a jelek szerint a já­rási, vonzáskörzeti, sőt a me­gyei tervszerű ö&ze hangolásra is mindinkább szükség van. Korai lenne még azt vizsgálni, hol, mennyi a pulzáló munka­rend összetevői közül a tudatos szervezési törekvés, és hol, mennyire jött létre pusztán szük­ségből. E hasznos, jó elképzelés igazát nem csökkenthetik egyik­másik gyár, üzem kezdeti ne­hézségei, hiszen — történetesen — Kétegyházán még csak most van formálódóban valami, ami Mezőkovácsházán már korábban kialakult. Ott az igazgató így fogalma­zott : — Tudni kell mindig, min­dent, mindenkiről... Hol lakik milyen körülmények között él, van-e problémóia .. . Ezt nem mindenki csinálja, de... mesz- szire el kell jutni ahhoz, hogy megtartsuk a jól dolgozó embe­reket. A munkarend lehet rugalmas, osztott vagy lépcsőzetes. Üsse kő: még pulzá'hat is. Az. emlí­tett elv azonban, úgv véljük, csak egységes és következetés le­het. Varga János Hó és orchidea Üvegfal a két évszak határán Az utazónak ilyenkor télen legfeljebb csak úgy jut eszébe a tavasz, hogy ,,de jó lenne egv kis meleg”. Nem is igen gondol arra. hogy a város határában néhány lépésnyire tőle, a 44-es főközlekedési út mellett tavasz virágzik a télben. Ezt szó sze­rint kell érteni, hiszen a Vető­magtermeltető Vállalat kertésze, ti telepén csupán a melegház üvegfala és a hollandi ágyak fe­dőüvege választja el a két év­szakot egymástól. A kellemes meleg, páradús levegőjű térben csodálatos színekben pompáznak a ciklámenek, a cineráriák és a dekoratív hatású harna, vörös rajzolatú zöld növények százai. Az ezer négyzetméternyi üveg­felület alatt mintegy 40 fajta nö­vény él. közülük 12—14 féle a maghozó, vagyis a magról sza­porítható. A telepen végered­ményben a virágmag termeszté­se központi feladat, a grammon­ként! árusításra kerülő magok­ból évente 10 kilónyit állítanak elő. És hogy ez mekkora meny- nyiség? — mutatja, hogy ennyi magból több tízmillió növényke kel majd ki megfelelő gondos­kodás mellett. A virágboltokban és magán- személyeknek tavaly 400 ezer fo- I rint értékben adtak át szaporí- j tóanyagot, palántát, cserepes és vágott virágot. A melegházak I fűtésével, a hollandi ágyak nád­takarásával egyenletes hőmér­sékletet tudnak biztosítani a nö­vényeknek, de a napsugárzás ere­jét és idejét már nem lehet irá­nyítani. Pedig ez nagyon fontos tényező. A virágokat mestersé­gesen porozzák be és a legtöbb fajta csak bizonyos napíényerős- ség mellett termékenyülőképes. A telep hat - dolgozója tehát az anyavirágok szirombontásának és nyílásának idején szinte min­den pillanatban készen áll a sok figyelmet, gondosságot igénylő munkára. Növényi ré­szekkel is szaporítanak a tele­pen. Érdekes, hogy a dugványo­zást nem folyami homokon, ha­nem perliten végzik. Ezzel ki­küszöbölik a folyami homokban felgyülemlett szennyeződések káros hatását. A telepiek büszkén mutatták azt a hat tő orchideát is. me­lyek a napokban virágoztak el és az országban csak nagyon ke­vés, példány található belőlük. Laboratóriumok a mezőgazdaságnak Régi igazság, hogy az a válla­lat boldogul könnyebben — itt­hon és a nemzetközi piacokon egyaránt —, amely képes ideje- koránt felismerni saját szakmá­jában a műszaki haladás lő irá­nyait. Ma pontosan azok a gyá­rak mutatnak tel gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat, meg­felelő eredményességet, amelyek | 5—8—10 évvel ezelőtt terveik- I ben pern a múltat, a már mögöt­tük maradt eredményeket, ese- j ményeket vetítették előre, ha­nem elsősorban azt vizsgálták, 1 milyen feladatot hozhat számuk­ra, a fejlődés. Persze az ilyen j „stratégiai gondolkodású” gyá- i rak száma iparáganként változó. I A gyógyszeriparban például j szinte valamennyi vállalat ilyen. ; Elég sok hosszú távra is tervez- j ni tudó, a fejlődést idejében ér- j zékelő gyár található a műszer­iparban Ezek közé tartozik a ! Labor Műszeripari Művek is. I | Ez a gyár a 60-as évek köze- [ pén távlati műszaki fejlesztési i terveiben előtérbe helyezte a ! mezőgazdaság, az élelmiszeripar 1 és a fehérjekutatás kiszolgálá­sát. EGV KIÁLLÍTÁS MŰSZEREI Ma a vállalat egyik, úgyneve­zett „vivő” termékcsoportja, a teljes termelési érték egynegye­dét adva, a komplett mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vizsgá­ló, ellenőrző laboratóriumok kö­re. Az első komplett laborató­riumot 1966-ban állítottak össze, 18 különféle műszerből, a vető­magvak és a takarmányok vizs­gálatára. Ezt bemutatták egy moszkvai kiállításon s a követ­kező évtől már évi 80—120 dara­bot rendeltek tőlük a szovjet mezőgazdaság számára. Az első laboratóriumok meg­felelő műszaki színvonala egy mindmáig tartó, sőt: .most már Vizsgálják a növényvédő szerek liatáisát A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben 10 millió forintos költséggel elkészült az ú.j biológiai kutatási létesítmény. A 700 négyzetméter alapterületű üvegházat korszerű műszerekkel felsze­relt laboratóriumok, klímakamrák egészítik ki. Az üvegházban évszaktól és a külső körülményektől független fény- és hőmér­sékleti viszonyokat tudnak kialakítani. Az itt dolgozók a növény­védő és gyomirtó szerek biológiai hatását kutatják. Ezenkívül a már ismert növényvédő szerek újabb hatásainak vizsgálataival, növekedést és terméskötödést elősegítő vegyülctek kifejlesztésével is foglalkoznak ! (MTI totó: Vida András felvétele — KS) a 80-as évek közepéig hosszú le­járatú egyezményekben rögzí­tett, egyre' bővülő kapcsolatok­hoz vezetett a Labor Műszeripari Művek és a szovjet mezőgazda­ság között. 1969-től a hagyomá­nyos kereskedelmi kapcsolatok műszaki-tudományos és terme­lési együttműködéssé alakultak. Az új laboratóriumokat — a ga­bona. a gyümölcs, a keményítő­tartalom az állategészségügyi és a borászati vizsgáló laboratóriu­mokat már közös fejlesztési program keletében szerkesztet­ték meg a magyar és a szovjet szakemberek. KÖZÖSEN TERVEZNI, KÖZÖSEN GYÁRTANI Ezek a laboratóriumok jelen­leg 20—50 korszerű, speciális műszerből állnak, amelyek egy részét a szovjet mérnökök ter­vezték. s most a fejlesztési együttműködés folytatásaként, gyártmányszakosítás keretében ezeket a műszereket a szovjet ipar gyártja. Ezzel nagy teljesít­ményű és sok feladatra alkal­mas vizsgáló komplett egységek készülhetnek, amelyeknek nagy mennyiségben való gyártására, a termékek és a termelés további folyamatos korszerűsítésére a magyar gyár termelési és szel­lemi kapacitása már kevés lett volna. A szakosítási szerződés kere­tében 1980-ig 20 millió rubel ér­tékű magyar gyártású laborató­riumi műszer szállítására — s a szovjet műszerekkel együtt ezek komplettírozására — kerül sor. A szakosítási, együttműködési szerződésen kívül is — évenkén­ti megegyezések eredményeként — folyik a szállítás. A lekötött 20 millió rubeles export, a túl­teljesítések révén várhatóan. 1980-ig 35—40 százalékkal lesz nagyobb. A komplett laboratóriumok fejlesztési együttműködése a kö­vetkező időszakban is tovább folytatódik, ami a kialakult ter­melési kooperáció és piaci ke­reslet tartósságát évtizedekre biztosíthatja. A közös fejlesztés fő célja — a 80-as évek elejéig — a labo­ratóriumok teljes automatizálá­sa és „számítógépesítése”, a to­vábbi korszerűsítés és miniatü­rizálás mellett. FELKÉSZÜLÉS ÜJ KONJ UKTLRAKA A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar kiszolgálása korszerű műszerekkel — nemzetközi munkamegosztás keretében — évtizedekig biztos kenyeret ad­hat a gyárnak. Mégis: a fejlő­désben nem szabad megállni, így, miként 10 évvel ezelőtt, a vállalat fejlesztői most is kutat­ni kezdték: mi is az az új fel­használási terület, amelyen a jö­vőben tartós és jelentős konjuk- túra várható? Ezt most a kör­nyezetvédelem támasztotta igé­nyekben fedezték fel. El is ké­szült már a vállalat első két korszerű környezetvédelmi mű­szere: egy, a kéményekből tá­vozó korom és por mennyiségét és összetételét mérő műszer s egy. a levegőben terjengő gázok mennyiségének kimutatására al­kalmas, automatikus elemző műszer. Mindkettőt figyelmébe ajánlották a KGST Környezet- védelmi Állandó Bizottságának: ezekre készek szakosodni, s több tagországot is ellátni. Nem lehetetlen az sem, hogy a Szov­jetunió területén, a tervezés és kiépítés alatt álló automatikus környezetvédelmi állomásháló­zat 1-1 részegységeként gyárt­hatják majd az új műszereiket. E lehetőségek a céltudatos és körültekintő műszaki fejlesztés­ből adódnak, ez az előrelátás „prémiuma”. Gerencsér Ferenc 3 BÉKÉS HÉBYEl^ 1977. JANUÁR 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom