Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

I 19*7. JANUÁR 7., FENTEK Ära: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 'S. SZÁM M A: RUGALMAS MUNKA- REND A MEZŐGÉP-N ÉL (3. oldal) az Állam fizesse A TARTASD!JAT? (1. oldal) kinőtte könyvtarát MEZÖKOVÁCSHÁZA (5. oldal) Hit tervez a népfront? A Hazafias Népfront VI. kong­resszusa évekre meghatározta a mozgalom előtt álló feladatokat a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa határo­zatainak alapján. Az elfogadott 1 állásfoglalás kiterjed a magyar- társadalom szocialista építésé­nek szerteágazó feladataira. Tu­datosabb részvételre szólít fel mindenkit; vegyen részt a moz­galomban legjobb ismerete és meggyőződése alapján társadal­mi céljaink megvalósításáért. E gondolatok jegyében fogal­mazódott meg a Hazafias Nép­front megyei bizottságának évekre szóló programja. Meg­valósításában számít megyénk munkásságának és parasztságá­nak, társadalmunk minden ré­tegének cselekvő részvételére, alkotó tetteire. A hat fejezetre tagozódó programot a megyei kütdöttértekezlet döntésé értel­mében dolgozták ki, hasznosít­va a Hazafias Népfront kong­resszusának dokumentumán. Vállalja a program a mozgalom eszközeivel a munkás-paraszt szövetség erősítését, a szocialis­ta nemzeti egység szilárdításá­val kapcsolatos teendők segíté­sei. Abból kiindulva, hogy me­gyénk jelentős termelőszövetke­zeti település is, az eddiginél nagyobb ügyeimet fordítanak a téesz-tagság helyzetére. Foko­zottabban bevonják a nagyüze­mekben dolgozó értelmiségieket a gazdaságpolitikai felvilágosító munkába. Arra is törekednek, hogy a kisiparosokat és kiske- resKedoket minél nagyobb szám­ban megnyerjék a közéleti tevé­kenység számára. Nehéz lenne felsorolni, mi­lyen sokfajta módon igyekszik a megyei népfrontmozgalom az elkövetkezendő években támo­gatást adni a párt és kormány határozatainak végrehajtásához. Tervbe vették többek közöd, hogy elősegítik a családi mun­kamegosztás elterjesztését. Cél továbbá: a családon belül segít­sék elő a szocialista vonások erősödését, hogy már ott kez­dődjék a családi életre való szocialista nevelés. A szülők saját példájukkal járuljanak hozzá gyermekeik szocialista gondolkodásához. Ezzel kapcso­latban vitákat, fórumokat ren­deznek a nők családon belüli helyzetéről, a szocialista csa­ládra jellemző életmód kialakí­tásáról. Nem különben nagy fi­gyelmet szentel a program az ifjúsággal összefüggő teendők­nek. Érdemes a feladatok közül ki­emelni^ hogy tevékenységüket növelik a vallásos emberek kö­rében — akik egyébként cse­lekvőén értenek egyet - fejlett szocialista társadalom felépíté­sével. Megkülönböztetett gond­dal ügyelnek a különböző egy­házak papi békebizottságainak időszerű bel- és külpolitikai rendszeres tájékoztatására. Ide­kívánkozik az is. hogy a lakos­ság tájékoztatását nemcsak or­szágos üsvekben akarják meg­javítani, hanem sűrűbben ke­resnek alkalmat választókerü­letekben való találkozásokra. Itt a lakóterület helyzetét ismerte­tik. Lehetővé válik ezáltal, hogy az állampolgárok az eddiginél nagyobb számban részeseivé váljanak a döntések előkészíté­sének, végrehajtásának és el­lenőrzésének. A program kötelezettséget vállal a lakógyűlések, a tanács­tagi beszámolók, a népfrontbi­zottságok fórumainak további fejlesztése mellett. A módszer: olyan témákat tűznek napirend­re, melyek várhatóan általános érdeklődésre ^tartana« számot. Még színvonálasabb közremű­ködést helyez kilátásba az or­szággyűlési képviselőkkel és a tanácstagokkal való kapcsolat­ban. Fontos helyet foglal el a programban a gazdaság és a város-. községpolitikai tevé­kenység. Erősíteni kívánják azt a közszellemet, amely a becsü­letes munkának megadja a kel­lő elismerést, a tiszteletet. Az egészséges lokálpatriotizmus je­gyében tervbe foglalták a társa­dalmi munka segítését és azt, hogy felkeltik megyénk lakos­ságának érdeklődését a terme­lési eredmények iránt. Ezzel magyarázatát adva annak: mi­lyen mértékben járul hozzá me­gyénk termelése az életszínvo­nal növekedéséhez, a szocialista rendszer megszilárdításához. Megyénkben — mint nem­zetiségi megye — aligha szük­séges magyarázni a program alábbi pontjának jelentőségét, amely így szól; „A szocialista nemzetiségi politika a megyei népfrontmozgalom mindennapi tevékenységének gyakorlata, ál­landó eleme. Politikai segítsé­get nyújtunk mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi és gyulai já­rások, valamint Békéscsaba, Gyula és Szarvas területén élő szlovák, román, délszláv és né­met nemzetiségiek egyenlőségé­nek érvényesítéséhez. Erősítjük kapcsolataikat a magyar lakos­sággal. Segítjük a nemzetiségi klubok létrehozását, anyanyelvi kultúrájuk ápolását, nemzeti­ségi kultúra értékeinek meg­mentését és továbbfejlesztését.” A szocialista kultúra terjesz­téséről, a közösségi emberré ne­velésről, a szocialista életmód kialakításáról olvashatunk a programban. Tovább kívánjuk szélesíteni az olvasó népért mozgalmat. Fontos teendőket vállal magára a mozgalom a szocialista ízlés, magatartás és gondolkodás terjesztésének ér­dekében. Kimondja: „Az állás, foglalásnak megfelelően a nép­frontnak az a feladata, hogy juttassa el megyénk lakosságá­hoz az emberiség múltjának, je­lenének haladó szellemi érté­keit, a szocialista kultúra alko­tásait, s járuljon hozzá az ál­lampolgárok hazafias és inter­nacionalista magatartásának erősítéséhez.” Mindezek megvalósítása szük­ségessé teszi a népfrontbizott­ságok munkamódszereinek vál­toztatását, továbbfejlesztését. Ezek igényeit és várható ered­ményeit is beépítették a közös nagy tervbe. És ha mindany- nyian akarjuk, meg is valósít­juk Roeskár János Munkásgyülés a szeghalmi Csepel Autógyárban Szerdán, január 5-én délután ! a Csepel Autógyár A számú gyárának szeghalmi gyáregysé­gében, Dévaványáról, Körösla- dányból és Szeghalomból mint­egy félezren gyűltek össze a gyár dolgozói közül, hogy meg­hallgassák dr. Novák Béla ve­zérigazgató beszámolóját az 1976-os gazdasági eredmény ék­ről és az 1977-es feladatokról. Harmadik éve már, hogy az esztendő első napjaiban meg­tartott munkásgyűlésen összegzi a dolgozó kollektíva az éves tervteljesítés tanulságait és határozza meg-közösen a továb­bi teendőket. A vezérigazgató most arról tájékoztathatta a gyűlés részt­vevőit, hogy a Csepel Autógyár, amelynek árbevételeihez a ha­gyományos termékek már csak 20—22 százalékban járulnak hozzá, fennállásának 22 eszten­deje alatt most zárta a legsi­keresebb gazdasági évét. Árbe­vételi tervét két, exporttervét 8 százalékkal teljesítette túl. a tőkés piacokon pedig a-z elő­irányzottnál 87 százalékkal na­gyobb árbevételt ért el. Az idén a termékszerkezetet meghatározó új termékek — köztük a szervokormány, a hid- romechanikus sebváltó — iránt tovább növekszik a kereslet, de a gyárnak fokoznia kell a ha­gyományos termékek pótalkat­részeinek gyártását is, ezért újabb fejlesztésbe fogtak. A J fejlesztési összegekből mintegy : 200 millió forint jut a szeghai- halmi gyár bővítésére, termelé­sének növelésére. Az új mű­helycsarnok építését Szeghal­mon rövidesen meg is kezdik. A vezérigazgató tájékoztató­ját meghallgatva, a három gyáregység dolgozói közül töb­ben felszólaltak, munkatársaik nevében felajánlásokat téve, a szeghalmi gyár 1977-re szóló, 210 millió forintos termelési tervének túlteljesítésére, majd a. munkásgyűlés a legkiválób­ban dolgozók jutalmazásával ért véget. Öt év alatt 18500 család jut lakáshoz Békés megye párt- és állami szervei — koordinálva a lehe­tőségeket. az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatóságával — jóváhagyták az öt évre szóló lakásépítési tervet. Eszerint 1980 végéig mintegy 18 500 la­kást építenek a megye városai­ban és községeiben. Az állami lakásépítés meghaladja a két­ezret, az OTP-társasházakban pedig 4500 család jut lakáshoz. A pénzintézet ezenkívül köl­csönnel támogatja a többi — magán-, vállalati, szövetkezeti — lakásépítést is. A legfőbb figyelmet a mun- káslakás-akcióra és a fiatal há­zasok igényeinek kielégítésére fordítják. Az utóbbiak részese­dése a felépült lakásokból 45 / százalék. Négyezer liter az átlag tejhozam a füzesgyarmati tehenészetben A szarvjasmarhaprogram vég­rehajtásába a füzesgyarmati Ve- ! ros Csillag Tsz elkészítette öt­éves tervét, melyben a tejhas z- ncsítású szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztését tűzte ki célul. Húsz évvel ezelőtt mindössze 316 szarvasmarhát tartottak a szövetkezet' istállóiban, ebből 74 volt a tehén. Tíz évvel később már 1163 szarvasmarhát gondoztak ösz- szcsen, s míg a tejhozam 1958- ban egy tehénre számítva alig 1500 litert tett ki, 1968-ban j már meghaladta a 3400 litert. Vagyis az állattenyésztők jó munkáját az állatlétszám, a tej-, hústermelés, valamint az állati j termékek növekvő volumene igazolja. Az ötéves fejlesztési tervet’! ezekre az eredményekre alapoz­va állították össze és már 1974 | augusztusában elkezdték a faj- j taátalakító keresztezést Hots- ! tein-Friz fajtával. amelynek i hatása a tejtermelésben 1979— 80-ban jelentkezik majd. Addig is a termelőszövetkezet vezető­sége úgy döntött, hogy import vemhesüsző-vásárlással növeli a tejtermelést, Így vettek az NSZK-ból 4C0 darab üszőt. A tehénlétszámot egyébként 1980-ra 1100-ra kívánják emelni a jelenlegi ezerről. Ugyanakkor, ha a jelenlegi tehénlétszámból 409-at kise­lejteznek alacsony tejtermelés miatt, akkor a megmaradt magyartarkaállománv tejho­zama 1000 liter körüli lesz. Tehát az imporlüsző-vásárlás- sal nem mennyiségi, hanem mi­nőségi változást érnek maid el. A fekete-tarka lapálv vemhes üszőket 28 ezer forintért vásá­rolták. Ezek teljesítőképessége eléri a 4300—5000 liter tejet. 4 százalékos zsírral. Ezt az állo­mányt is keresztezték Holstein- Friz fekete-tarka faltával a tej­termelés fokozására. Végül is igyekeznek a tsz állattenyésztői a vásárolt állományt törzste­nyészetté alakítani. Az importüsző-vásárlás ellen- j súlyozására 1976-ban 250 vem­hes üszőt értékesítettek, ■ egyen­ként 28—33 ezer forintért. Eb­ben az évben pedig1-mintegy 150 darabot kívánnak értékesíteni. A nagyarányú tehénselejtezés, valamint importüsző-vásárlás a szarvasmarha-tenyésztés ered­ményességét mozdítja elő. Ha ezt a fajtaváltást követi a megfelelő tartástechnológia kialakítása. a termesztési módszer javítása, s nem utol­sósorban a fajta igényének megfelelő takarmányozás. Az állattenyésztés színvonalá­ra jellemző a szövetkezetben, hogy az állatfajokon belül is to­vábbi szakosodásra törekszenek, s ezzel együtt az állattenyész­tés jövedelme is évről évre nö­vekszik. Növekvő termésátlagok A kedvezőtlen adottságok ellenére eredményes gazdálkodás a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezetben A szeghalmi Sárréti Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet több mint 10 ezer hektáron gazdálko­dik. A talaj ezen a vidéken szi­kes, rossz vízbefogadó képessé­gű, nitrogénben és foszforban szegény. Általában napraforgót, gabonát, lucernát és néhány ipa. ri növényt termesztenek. Az ál­lattenyésztésen belül kiemelke- • dik a szarvasmarha- és a juh- tartás. A kedvezőtlen adottságok el­lenére — a korszerű technoló­giák alkalmazásával — az utób­bi években szép eredmények szü­lettek. Tavály búzából 43,3, nap­raforgóból 15.3 mázsa átlagter-' mést értek el hektáronként. Ösz- szességében a növénytermesztés árbevétele 11 millió forinttal ha­ladta meg az 1975. évit. Az ál­lattenyésztési ágazatban jelentős változás történt az elmúlt esz­tendőben. Lecserélték a fertő­zőt szarvasmarha-állományt és 108 Holstein Friz magyar-tarka üszőt vásároltak.1 Az anvajuhál- lomány 15,7 százalékkal szapo­rodott. A termelőszövetkezet egy év alatt megkétszerezte a beruhá­zások összegét. Felépítettek a B—15-ös gabonaszáritót, nagy teljesítményű Rába-Steiger trak­torokat, szálastakarmány-beta- karító gépeket, rizskombá.int, MTZ traktort és IFA tehergép­kocsikat vásároltak. Ami a jövő elképzeléseit illeti, továbbra is a gabonatermesztés lesz a meghatározó a szövetke­zet gazdálkodásában. Új búzafaj- ták termesztésével kísérleteznek, amelyből 1980-ban 37 mázsát ta­karítanak'be hektáronként. Nap­raforgóval 1000 hektár földte­rületet vetnek be. Újabb hibrid­fajták bevonásával a hektáron­kénti termésátlagot 17 mázsára növelik. Termesztenek még ká­posztarepcét, szójababot, lucernát. A füveshere vetésterületét 400 hektárral növelik, s így biztosíta­ni tudják az állatok takarmány- szükségletét. Zöldségféléket 30 hektáron termesztenek. Növe­lik a lucernafeldolgozó üzem ter­melését. A 110 százalékos kapa­citás-kihasználás azt jelenti, hogy évente 900 vagon jó minő­ségű takarmór,,- v,-«— üzemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom