Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-28 / 23. szám
Háromféle—Gyuláról Merre jár a busz? Gyulán, a i Várfürdőt a vasútállomással ösz- szekötő autóbuszjárattal majdnem egyező útvonalon közlekedik az úgynevezett törökzugi járat. Ezzel oldódik meg a. csaknem 2000 fős lakótelep bfekap- csolása a város vérkeringésébe. A járat azonban a késő délutáni és esti órákban már nem közle- | kedik, így a lakótelep összeköt- ! tetés nélkül marad. Érdemes lenne egy javaslatot megfontolni: a vérfürdői járatok ilyenkor, égé- j szén kis kitérővel, ejtsék útba | a törökzugi lakótelepet. A Béke sugárúton így még megállót sem kellene kihagyni, hiszen — csak az egyik irányt véve — a buszok az Eötvös utcán letérhetnének a lakótelep felé, s aztán a Kun Béla utcán vissza a Béke sugárútra. Két hangversenyről. Katona Ágnes zongoraestjére, amelyen a neves művész Liszt- és Bartók- műveket adott elő, alig 80-an I mentek el a napokban, a kedd esti Kobajasi-koncertre viszont ezer férőhely is kevés lett volna. Persze, az előbbi hangversenyen csak egy szál zongora szólt, emezen viszont az Állami Hangversenyzenekar. S az együttest nem más dirigálta, mint Ko- bajasi, a tehetséges, méltán híres japán művész. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a zeneiskola hangversenysorozatára csaknem 500-an vásároltak bérle_ tét. és hogy a városban nagyon sok gyermek tanul zongorázni, akkor a 80 fős közönség mégiscsak elgondolkoztató. A kérdés, amelyen az illetékes zenei, művelődésügyi szakembereknek sem árt gondoíkodniuk. így hangzik: minden rendben van-e Gyulán — és másutt is — az oly nagyra tartott zenei kultúránkkal, műveltségünkkel? Uszoda vagy pancsolóhely? Ha laki hallgat a MENCS bizta- sára, és csak egyszer-kétszer elmegy manapság a Várfürdőbe, könnyen meggyőződhet róla, hogy a fedett uszodának nevezett épület minden, csak nem uszoda. Azért sem lehet ott e legegészségesebb sportok egyikének hódolni, mert általában túl meleg hozzá a víz, meg azért sem, mert megoldatlan a szellőztetes. Vagy nem szellőztetnek, vagy nem eléggé, s az úszni merészkedő ember egy idő után nemcsak a vizet köpi, hanem a tüdejét is. Ennél is kínosabb azonban, hogy a medence mindig tele van — nemcsak csendes, jövő-menő fürdőzőkkel, hanem, ami a legrosszabb — randalírozó ifjakkal, suhancokkal. Sose lehet tudni, mikor ugranak a gyanútlan úszó derekára, fejére. A medencét általában kettéválasztják: egyik felében a csendes fürdőzők, a másikban a senki mással nem törődő suhancok. Az úszó tehát ! emitt zavarja a fürdőzőket, amott pedig őt zavarják. Az úszómester szerint kár, fölösleges, illetve nem is lehet, figyelmeztetni, kordában tartani a fiatalokat. Mindez azért is furcsa, mert a gyulai strandon e napokban is működik az 50 méteres uszoda. Igaz, csak sportolók részére. Miért nem lehet megoldani, hogy ott a fürdővendégek is úszhassanak? Miért csak beszélünk a tömegsportról, s mi az akadálya, hogy tegyünk is érte? Azt hiszem, ez a magára és vendégeire egyaránt sokat adó város már különb problémákat is megoldott. S ha már a benti medencének háromféle igényt kell kielégítenie, válasszák is háromfelé. Azért vannak a kötelek. Ahhoz, hogy a fürdőközönség ezt betartsa és megértse, csupán két dolog kell. Néhány jól látható tábla a medence fölé, meg erőteljesebb, határozottabb úszómesteri felügyelet és ténykedés. — v. j. — Művelődés a lakótelepen Jogászunk válaszol ÖZVEGY CS. JÖZSEFNÉ, OROSHÁZA: Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyerme- 'ke az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, illetve nyugdíjasként halt meg. A jogszabály azonban további feltételeket is megkövetel. Mégpedig azt, hogy a szülő gyermekének halálakor már rokkant volt, s ezt megelőzően legalább egy éven át gyermeke tartotta el. Levelében azt írja, hogy a fia, aki éveken keresztül gondoskodott önről, nyugdíjasként halt meg. Jóllehet ön nem volt sem beteg, sem rokkant. Ilyen alapon azonban nem lehet elutasítani a szülői nyugdíjra való igényét. A szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából ugyanis orvosi vizsgálat nélkül rokkantnak kell tekinteni azt a szülőt, aki 65., édesanya esetében 60. életévét betöltötte. A szülői nyugdíj öez- szege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Az ön esetében tehát a fia nyugdíjának a fele. CS. M. A terhesség művi megszakítását írásbeli kérelemre, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes I. fokú bizottsághoz, a „Terhességmegszakítás elbírálási lap’-on két példányban kell benyújtani. Ez a terhességet megállapító szakorvosi rendelőintézetben, terhestanácsadáson, család- és nővédelmi tanácsadóban szerezhető be. A terhességet megállapító orvos a kitöltött elbírálási lapokat és mellékleteit átadja a kérelmezőnek, és közli, hogy az I. fokú bizottság hol és mikor tart ülést. Elbíráláskor köteles személyesen megjelenni a bizottság előtt Az 011 esetében a művi megszakítást csak akkor engedélyezhetik, ha a terhesség nem haladta meg a 12. hetet. MOLNÁR IMRÉNÉ, HUNYA: A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény 60. paragrafusa kimondja: Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú polgári elvi döntésében rámutat arra, hogy e rendelkezés alkalmazása szempontjából szükséges tanulmányok folytatásán általában a/, életpályára előkészítő szaktanfolyamoknak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell. A nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetében követelhet jogszerű tartást. Ha a gyermek tanulmányait megszakítja, ennek okát tüzetesen vizsgálni kell. A gver- mektartásdíj végrehajtása csak akkor szüntethető meg. ha a gyermek jogát és törvényes érdekeit az nem sérti. Éppen ezért kérelmével a szarvasi járásbírósághoz kell fordulnia. B. ANDRÁS. BÉKÉSCSABA: A lakbérről szóló jogszabály szerint a bérlő csak akkor kérheti a lakbér mérséklését, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen. nedves, avagy egészségre ártalmas, vagy ha alá van dúcolva. Ha a bérbeadó a lakbér csökkentésére irányuló igényt 8 napon belül nem ismeri el, a bérlő további. 8 napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha a határidőt elmulasztja, ezt a jogát a kereset indításáig eltelt időre nem érvényesítheti. A bíróság jogerős határozatáig köteles a korábbi lakbért fizetni. (Dr. Scrédl) 4 Ű&MSEtéx 1377. JANUÄR 28. Veszélyes Sokan örültek Békéscsabán ] annak, hogy tavaly elkészült a?. új korszerű gyalogos felüljáró- híd a MÁV-palyaudvar közelében, népszerű nevén Repülőhíd. Különösen az erzsébethelyiek fogadták szívesen, hiszen könnyebben megközelíthetik a városközpontot A tervezők arra is gondoltak, hogy vannak idősebbek, akiknek nehezére esik a lépcsőzés, kismamák, akik gyermekkocsit tolnak, és kerékpárosok, akiknek a járművet most már nem kell cipelni a lépcsőkön fel és le. Építettek tehát egy lejtős, lépcső nélküli fel- illetve lejárót. | Jó ez, kényelmesebb, gyorsabb a közlekedés Sőt, egyeseknek túlságosan is gyors! ' Néhányan rájöttek arra ugyanis, hogy a kerékpárról nem kell leszállni, csak akkor, amikor felfelé haladnak. Lefelé ] viszont száguldani lehet a kétke-j rekű „paripán”. Nem egyszer láttunk fiatal, merész suhancokat, akik villám- ' gyorsan cikáztak lefelé kerék- ; párjaikkal a kanyargós lejtőn, 1 a nyugodtan baktató öregek és gyermekkocsit toló kismamák legnagyobb rémületére. Minden ; pillanatban attól kellett tarta- niuk, hogy felborítják őket, ne- j kik mennek. Láttunk apókat is, akik gyér- j mekeiket vitték óvódóba, böl- I esődébe kerékpáron. Elöl és há- | túl is ült egy-egy kisleány, kisbravúrok fiú. Az apuka megmutatta milyen bátor! Nem tolta a kerékpárt, hanem rajta ült, s lefelé ő is száguldott élő csomagjaival együtt. Hajmeresztő látvány volt. Amikor a hó leesett, akkor pedig a kisebb gyerekek vették birtokukba — más emelkedő nem lévén e sík vidéken — a hidat. Vígan szánkóztak lefelé. Tehették, hiszen vastagon belepte a hó a felüljárót — ritkán seperték. Ezek után már az sem csoda, hogy több baleset vdft az elmúlt hónapokban. Egy gyermek a lábát törte, mert a kanyarban nem tudta jól irányítani a szán. kőt, nekimént a korlátnak, másik a karját, de voltak, akik szerencsésebben jártak, zúzódá- sokkal megúszták a bravúroskodást. Pedig a figyelmeztető táblák ott vannak a helyükön: A hídon kerékpározni szigorúan tilos! Igaz, a szánkózást nem tiltják, de ki gondol ilyen kemény télre, s arra. hogy a gyerekek ilyen hamar felfedezik a „lehetőséget”. A tény viszont tény marad. Veszélyes az ilyen bravúroskodás. saját és mások testi épségét veszélyeztetik. Figyeljünk rájuk, figyelmeztessük őket, mielőtt újabb-baleset történne. A kellő telelösségrevonás, esetleg büntetés sem ártana!... Kasnyik Judit — A lakótelepen — mondta minap csüggedten egy tanácskozáson valamelyik peremkerületi általános iskola igazgatója — annyi kultúra van, amennyi a lakásokban található; egy gondolattal se több. Akinek ilyenfajta igénye van, autóbuszozzon vagy villamösozzon be a városba, színházba, moziba, egyéb programra, és térjen haza éjféltájt taxival Azért taxival, mert máshogyan nemigen lehet... A konkrét esetet véve — fölösleges a megnevezéssel hivatalos érzékenységeket borzolni, kivált,! ha tudják, hogy a helyzeten nem könnyű egyelőre változtatni — igaza van. Általánosságban is: sok igaza van. Nem teljesen, nem maradéktalanul, mert a lakótelepi „művelődési (állapot”, ha szabad ezt a kifejezést használni, csekély mértékben ugyan, de javulófélben van. **» Követelmények állításakor mértékletesnek kell lennünk, mert kezdetben — kezdetnek, pontatlanul megvan, vegyük csak a házgyári építkezések tömeges hazai elterjedését — mindent megelőzött az, hogy lakásuk legyen a családoknak. Könyv, tévé, színházbérlet, klub, mozi: mindez csak a lakás után jöhet a családi költségvetésben, a takarékoskodásban, ez nyilvánvaló. S természetesen az az igény is, hogy a művelődés forrásait helyben, a lakótelepen találják meg. A lakótelepen, amely a hivatalos jogi meghatározás szerint „valamely város vagy község igazgatási területén levő, el- \ különülő, de összefüggő egységet alkotó lakóházcsoport és a hozzá tartozó létesítmények együttese”. A hozzá tartozó létesítmények: elsősorban áruház, rendszerint ABC-áruház, bölcsőde, iskola, óvoda, orvosi rendelő, játszótér... Miután mindez működni kezd, akkor ébred fel az igény a lakótelepen a művelődésre — a művelődés közös formáira gondo- j lünk —: arra, hogy tartalmas programért, jó szórakozásért, televízión, könyveken kívül nyújtható ismeretanyagért ne kelljen „taxizni” vagy — vidéki városok esetében — éjszaka vonaton utazni, autóbuszozni. Hogy a bevezetőben idézett keserű pedagógusi meghatározásnál maradjunk. *** Elérkeztünk tehát tulajdonképpeni kérdésünkhöz: van-e lehetőség ma a lakótelepen művelődésre. találhatnak-e színvonalas : időtöltési lehetőséget az ottla- kók? Pillantsunk bele egy felmérésbe, amelyet a Magyar Könyvki- i adók és Könyvterjesztők Egyesü- I létének kutatócsoportja végzett. | Azt vizsgálták, milyen a „lakóte- | lepi ember” (meglehetősen rút kifejezés!) kapcsolata a könyvvel. Miként hat a lakótelepi éiet- j forma az olvasási, könyvvásár- j lási szokásokra? Gátja-e vagy | ösztönzője? A vizsgálatot több | helyen végezték: két budaoesti lakótelepen (Öbuda. Újpalota), továbbá Szegeden és Miskolcon Az adatgyűjtés 560 családra terjedt ki. A felmérés szerint a családfők 24.6-százaléka végzett egvetemet vagy főiskolát, 40 százaléka érettségizett. 27.6 százaléka fejezte be a nyolc általánost. Figyelemre méltó adat: a megvizsgált lakótelepeken csak elvétve akadt család, amelynek dolgozó felnőtt férfitagjai nem fejezték be az általános iskolát. Mindez, összegezve, azt jelenti, hogy a lakótelepen általában magasabbak a művelődési igények. A kutatócsoport megállapította: a megkérdezetteknek több mint fele rendelkezik saját. 100 kötetnél többet számláló könyv, tárral. 17 százalékuknak van körülbelül félezer könyv a birtokában. (S a kötetek száma hónapról hónapra növekszik) A családok 88 százaléka gyarapítja rendszeresen a könyvtárát, ezek évente csaknem 400 forintot költenek könyvre. Természetesen általában a városokban vásárolnak — Budapesten. Szegeden. Miskolcon, a belvárosi könyvesboltokban —. mert a lakótelepi könyvpavilonok választéka szegényes, esetleges, „pályaudvari színvonalú”. A vizsgálódásról készült jelentés — helyesen — felhívja a figyelmet arra, hogy a lakótelepi könyvpavilonokban, előzetes felmérés és tájékozódás alapján természetesen, tartsanak olyan szépirodalmi, tudományos, szakmai műveket is, amelyek iránt a látogatók érdeklődnek. *** Ámde a művelődés nemcsak könyvből, nemcsak olvasásból áll. A televízióról ez alkalommal, úgy gondoljuk, felesleges külön is szólni, a jó műsorok műveltséget terjesztő hatása közismert Hogyan állunk azonban az időtöltés — a tartalmas, értelmes közösségi időtöltés — egyéb formáival ? A kezdetek kezdetén, mondjuk meg mindjárt, de tegyük hozzá: biztató jelek már adódnak. Tudjuk: a lakótelepi életforma — otthonülő életforma. Vagy mondjuk pontosabban: otthon estéző életforma. Nappal dolgoznak a család felnőtt1 tagjai. délután 2—6 óra között általában hazatérnek. Mit csinálnak ekkor azok. akiknek volna né- hánv óra idejük arra hogy azt közösségben, ismereteket is' növelő szellemi környezetben töltsék el? Egészen a legutóbbi időleig: semmit. Feltéve, hogy a lakótelep nem esett színház, mozi. jól működő művelődési ház, jó’ programot nyúitó gyári klub., előadóterem közelébe- otthon voltak, nézték a televíziót. olvaslak. Nem töltötték haszontalanul az időt. ámde az ember vágyik közösségre, közösségben elsajátítható ismeretekre, kollektív szórakozásra is: Tanácsok, művelődési intézmények mostanában kezdenek erre gondolni, s a gondolatot máris sok tett, s bizonyos eredmény is követi. Vannak lakótelepi éttermek, eszpresszók, amelyek csak kora délutánig tartanak nyitva, kivált hét végén. Ezekben a környező művelődési házak klubprogramokat, előadásokat szerveztek. Több helyen esti találkozókat rendeznek az iskolák nevelőivel (nem szülői értekezlet!), pedagógiai, társadalomtudományi témákról beszélgetnek. Budapesten, a Füredi úti lakótelepen a lakótelepi iskolába, a környező köztereken álló szobrok alkotóit hívták meg beszélgetésre. Kaposvárott az új lakótelepen filmrendezőkkel beszélgettek (igaz, hogy egy lakóház sebtében klubbá alakított pincéjében, de ez senkit j sem zavart) mai magyar filmekről A szolnoki toronyházak érdeklődő lakói — ugyancsak egy új lakóház pinceklubjában — előadás- sorozatot hallgatnak a magyar közlekedés múltjáról, fejlesztési terveiről. A miskolci Avas lakótelepiek számára — a lakótelepen! — író-olvasó találkozót rendezett a megyei könyvtár. Vannak gyárak (Ganz-MÁVAG. tapolcai Bauxitbánya Vállalat például), amelyek minden olyan közművelődési programot, amelyet a művelődési házukban rendeznek, mintegy „lekicsinyítve”, hiszen kevés az alkalmas helyiség, megismételtetnek a lakótelepi klubban vagy a lakótelephez közel eső megfelelő teremben. Több helyen — az éjszakások számára — délelőtt önként műszaki témájú előadásokat szerveznek egy-egy "éppen „program nélküli” iskolai tanteremben!.. Ezek — s ilyen félék — a kezdetek. Szerények, értelmesek, s ami az igazán figyelemre méltó bennük: magukban hordozzák a jövendő csíráit. A lakótelepeken ma már száz- és százezer ember él. Családok tízezrei. Okos időtöltésre vágyakozó fiatal és idősebb nők. férfiak. tanuló fiatalok. Élménvt, programot, szórakozást, ismeretet nyújtani nekik: a legnemesebb népművelői hivatás Tovább kell fejleszteni azt, ami elkezdődött, hogy a lakótelepek ne ..alvóvárosok” legyenek, hanem aktív, művelődő emberek, családok közösségei. (T. I.) »
