Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

Befejeződtek a magyar-mali külügyminiszteri tárgyalások Trautmann Rezső és Lázár György fogadta Charles Samba Cissokho-t Csütörtökön a Külügyminisz­Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisz­tériumban befejeződtek Púja Fri­gyes külügyminiszter és Charles Samba Cissokho, a Mali Köztár­saság külügyminisztere hivatalos tárgyalásai. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak a két or­szág kapcsolatainak alakulásáról, valamint időszerű európai és af­rikai kérdésekről. Dr. Trautmann Rezső, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Charles Samba Cissokho-t,' a Mali Köz­társaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szintén csütörtökön hivatalában fogadta a külügymi­nisztert. A szívélyes légkörű ta­lálkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Bou- bacar Kassá, a Mali Köztársaság budapesti nagykövete. tere és kísérete csütörtökön dél­előtt a Hősök terén megkoszo- i rúzta a Magyar Hősök Emlék- j művét. A koszorúzásnál jelen volt Ga­rat Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Kovács János alezredes, a budapesti helyőrség parancs­nokhelyettese, s a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa A koszorúzást követően a kül­ügyminiszter Budapest neveze­tességeivel ismerkedett. Megte­kintette a kelenföldi lakótelepet, a Mátyás-templomot, a Halász- bástyáról a főváros panorámáját, | majd a Magyar Nemzeti Galé­riába látogatott el. Itt dr. Pogány Ö. Gábor főigazgató kalauzoló- [ savai magyar festészeti és szob- ! rászati kiállításokat tekintett i meg. (MTI) Magyar-kubai megállapodásokat írtak alá Fogadás küldöttségünk tiszteletére Havanna Dr. Szekér Gyula, a Miniszter-1 tanács elnökének helyettese és Belarmino Castilla kubai minisz­terelnök-helyettes szerdán Ha­vannában ünnepélyes keretek között aláírta a magyar—kubai gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság hatodik ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv aláírását köve­tően mindkét miniszterelnök-he­lyettes annak a véleményének adott hangot, hogy a megbeszé­lések minden téren hozzájárul­nak a két szocialista ország kap­csolatainak fejlesztéséhez. E dokumentum 'aláírásával egy időben írta alá Manuel Estefania kubai és Tordai Jenő magyar külkereskedelmi miniszterhelyet­tes a két ország közötti,' 1977. év­re szóló árucsere-forgalmi meg­állapodást. Este dr. Meruk Vilmos, a Ma- ; gyár Népköztársaság havannai nagykövete fogadást adott dr. Szekér Gyula és az általa veze­tett küldöttség tiszteletére. A fo­gadáson részt vett Fidel Castro, az államtanács és a miniszterta­nács elnöke, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkára. (MTI) Mérgezett levegő A Centropress kommentárja Mostanában világszerte sok szó esik a környezetvédelemről. Mind többen sürgetik a nem­zetközi összefogást a légkör szennyezése ellen. Ügy tűnik, érdemes lenne megfogadni ezt a tanácsot a politikai légkór mérgezőivel szemben is. Azok, akik az elműt hét végén újabb merényletet követtek el a Né­met Demokratikus Köztársaság bonni képviselete ellen és mind­azok. akik különböző szinteken mögöttük állnak —■ nemcsak a szó szoros értelmében mérgezik a levegőt maró gázt tartalma­zó bombájukkal, hanem átvitt értelemben is. Az újra és újra bezúzott ab­lakokon át behajított szerkeze­tek nemcsak a külképviselet munkatársainak egészségét ká­rosították — ez pedig sajnos orvosi tény —, hanem Europa egészségét is. Ha valamelyik állam főváro­sából olyan hírek érkeznek, hogy ott nem tudják vagy nem akarják biztosítani egy ország külképviseletének nyugodt, za­vartalan munkáját, a közvéle­mény ellenszenvvel fogadja az ilyen jelenségeket. A nemzet­közi jog egyértelműen előírja a diplomáciai missziók védelmét, az úgynevezett bécsi konvenció pontosan. félreérthetetlenül megszabja a fogadó állam ezzel kapcsolatos teendői* Ebben az őseiben ráadásul a szokásosnál is^ fontosabb lenne, hogy Bonnban is maradéktala­nul megvalósuljanak e konven­ció előírásai. A közeli múlt tör­ténelme megmutatta, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Nemet Szövetségi Köz­társaság kapcsolata rendkívüli jelentőségű, a két ország kétol­dalú érintkezését meghaladó nagyságrendű kérdés, amely — nem túlzás — befolyásolja az összeurópai, így a világhelyze­tet is. Helsinkihez olyan út. ve­zetett. amelynek egyik legfon­tosabb állomása annak a köl­csönös elismerése volt, hogy a sajátos történelmi fejlődés során két különböző társadalmi és po­litikai rendszerű szuverén né­met állam jött létre. A merénylők és megbízóik a jelenlegi európai status quónak ezt az egyik döntő pillérét ta- ! madják. Ezt teszik a jobboldali ellenzék, a CDU és a CSU po­litikusai — ezt megszokható a világ. Azt azonban nem lehet , megszokni, hogy sem a jobbol­dali támadások, sem a tényle­ges merényletek nem találnak j azonnali, félreérthetetlen visz- szautasításra a hivatalos Bonn j részéről. Csak határozott fellé- ! Pessel segíthetne az NSZK kor- ! mánya a legmagasabb rendű „politikai környezetvédelem­ben", a minden tekintetben tisz­ta levegő megteremtésében. Hamut Endre Spanyolország Párbeszéd a terror árnyékában Országos ifjúságpolitikai sajtóaktíva Országos ifjúságpolitikai új. sági ró-tan ácskozást rendezett csütörtökön Budapesten a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és fel- : szólalt Győri Imre, az MSZMP i KB titkára és Lakatos Ernő, a 1 Minisztertanács tájékoztatási hi­vatalának elnökhelyettese. Lehoczky István, a KISZ Köz. ponti Bizottságának osztályveze. tője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Ezután Barabás Já­nos, a KISZ Központi Bizottsá- ' gának titkára tartott előadást. Mourialc olaszországi látogatása után Nagy-Britanniába érkezett Róma Walter Mondale amerikai al- elnök csütörtökön befejezte az olasz vezetőkkel folytatott meg­beszéléseit, majd magánkihallga­táson jelent meg VI. Pál pápá­nál. Az egyházfő üdvözlő beszé­dében bizakodásának adott han­got, hogy az új amerikai kor­mányzat nemzetközi erőfeszíté­sei a béke és a békés együttmű­ködés elősegítésére fognak irá­nyulni. Mondale római megbeszéléseit, Andreotti kormányfővel és a kor­mány gazdasági minisztereivel folytatott tárgyalásait az olasz fővárosban igen pozitívan érté­kelik. Az amerikai alelnök újabb biztosítékokat hozott arra, hogy Washington támogatni szándéko­zik az Andreotti-kormányt bo­nyolult erőfeszítéseiben, megér­téssel viseltetik Olaszország gaz­dasági nehézségei iránt. A meg­beszélések után a sajtónak adott nyilatkozatában az amerikai al­elnök kijelentette: a Carter-kor- mányzat olyan óvatos gazdaság- ösztönző politikát szándékozik folytatni az Egyesült Államok­ban. hogy ez segítse a többi fej­lett tőkés országot is, különösen Nagy-Britanniát és Olaszorszá­got. Célul tűzi ki a gazdaságpoliti­kák összehangolását, amire a legközelebbi hatos csúcsértekez­let megfelelő alkalmat nyújthat. Mondale bizakodását fejezte ki, hogy áz olasz kormány stabi­lizációs programja sikerrel iár, és az iránt is. hogy a Nemzetkö­zi Valuta Alap megadja a Kóma által régóta várt kölcsönt. * * * Eondon ' Huszonnégv órás . „villámláto­gatásra” csütörtökön Eondonba érkezett Walter Mondale. ameri­kai alelnök. Az angol fővárosiján Callaghan miniszterelnökkel és Crosland külügyminiszterrel tár­gyal­Mondale megérkezésekor úgy nyilatkozott, hogy a brit állam­férfiakkal elsősorban gazdasági kérdésekről, a Nyugat védelmi politikájáról, '•'■alamint az Afrika déli részén kialakult helyzetről folytat majd eszmecserét. A józan politikai kiegye­zés, meg a terror és az erő­szak elburjánzása egyszer­re nyomja rá bélyegét e súlyos január végi napok­ban Spanyolország politikai életére. A kormány és a kommunista pártot is ma­gába foglaló ellenzék meg­bízottai között változatla­nul folytatódik a párbe­széd. Nagyjából kibontako­zóban vannak a jnegoldás körvonalai. Az év első fe­lében megtartják a válasz­tásokat és elvben a szak- szervezeti jogok visszaállí­tása is befejezett ténynek tekinthető. Az ellenzék és a kormány párbeszéde természetesen nem azt jelenti, hogy a két tárgyaló fél mindenben egyetért; a leg­lényegesebb nézetkülönbség a kommunista párt legalizálása körül mutatkozik. Ezt a kor­mány legjobb esetben is csak a választások utáni időszakban tartaná lehetségesnek — a párt viszont már leszögezte, hogy bármi történjék, indul a válasz­tásokon, s ebben ma az egész spanyol baloldal támogatását élvezi, A fennálló és természetes né­zetkülönbségek ellenére azt le­het mondani, hogy a kormány és az ellenzék tárgyalásai nagy­jából megjelölték a spanyol polgári demokratikus kibonta­kozás útját. Régóta tudni lehetett, hogy ez az út nem lesz könnyű, s hogy az erőszak lehetőségét nem le­het kizárni. Spanyolországban a terrorizmusnak mély törté­nelmi gyökerei vannak, mégpe­dig a szélsőségek mindkét szár­nyán. az anarchista-ultrabal áramlatok között és a fasizmus soraiban egyaránt. Évszázados múltja van Spa­nyolországban az anarchista- mozgalomnak. . Tömegbázisát eredetileg a dél-spanyolországi, andalúziai mezőgazdasági pro­letariátus alkotta. Majd amikor Katalónia (Barcelona és kör­nyéke) rohamosan iparosodni kezdett, az ide vándorló agrár- proletár-tömeg is jóreszt az anarchizmus felé fordult. Az egyéni terror és az erőszak ult­rabaloldali bázisa az utóbbi év­tizedben egyre inkább Baszk­föld lett. Ezért a fő felelősség a Franco-rezsimet terheli, amely az ország északnyugati részén levő., erősen iparosított és ugyanakkor mélyen vallásos baszk tartományokban a fa­siszta elnyomást a legbrutali- sabb nemzeti elnyomással páro­sította. Az eredetileg polgári nacionalista ellenzék pártjai többszörös szakadáson mentek keresztül, míg végül az ETA nevű ellenzéki párt szélsőbal- szárnyán megjelentek a trockis- ta-muoista „ideológiát” hordozó terrorosztagok. A Franco-rezsim alkonyán, 19<i8-tól 1975-ig ezek követték el az egyéni terrorak­ciók jó részét. Már ebben az időszakban vi­lágos volt azonban, hogy egy másfajta, fasiszta terror is te­vékenykedik Spanyolországban! A hatalommal összefonódott és kimeríthetetlen pénzforrásokkal rendelkező falangista szerveze­tek szélsőjobboldalán megjelen­tek a fasiszta fegyveres külö­nítmények (a „Krisztus király gerillái” és társaik). A szélső- jobboldali terror szorosán együttműködött a fasiszta rend­őrségi és csendőri szervekkel, valamint a titkosrendőrség po­litikai osztályával. A terrorcse­lekmények egy részét kétségkí­vül a végsőkig elkeseredett baszk mozgalom ultrabal szár­nya követte el. Ugyanakkor azonban éppen a legkritikusabb pillanatokban végrehajtott ter­rorakciók ügyében mindig élni kellett a gyanúperrel, hogy a látszólag ultrabal csoport mö­gött nem a rendőrprovoká torok és a fasiszta szélsőjobboldal szö­vetsége bújik-e meg? Amikor december 11-én elra­bolták Oriolt, a spanyol állam­tanács elnökét, egy „GRAPO ’ (Október 1, csoport) hevű, ma­gát „baloldalinak’ ’nevező szer­vezet vállalta a tettet. Már ak­kor sokan úgy vélték, hogy ez az eddig ismeretlen szervezet valójában egy provokációs cso­port, Az emberrablás ugyanis a spanyolországi népszavazás nap­jaiban történt és következmé­nye mindmáig az, hogy késlel­teti a teljes amnesztia kihirde­tését. Néhány napja ugyanez a szervezet rabolta el a spanyol jobboldal egy másik jelentős fi­guráját, Villaescuza tábornokot, a legfelső katonai bíróság el­nökét. Méghozzá éppen olyan időszakban, amikor a kormáViy és a felelő^#olitikai ellenzék tárgyalásai1 előrehaladást mutat­nak. A gyanú —- hogy valójá­ban a szélsőjobboldal, illetve a rendőrség által kezdeményezett provokációról van szó — tehát jogos, bár a teljes igazságot még titok fedi. Nem éz a helyzet a fasiszta terroristák olyan nyílt fellé­pésénél, mint a négy baloldali ügyvéd géppisztolyos legyilko- lása egy irodában, a főváros kellős közepén. A terror hullá­ma mutatja, hogy a politikai ki­egyezés létrehozása és elfogad­tatása nem lesz könnyű, E vi­haros pillanatokban minden­esetre két biztató fejlemény is van. Az egyik az, hogy a szél­sőjobboldali terrort páratlan hevességű és egységes sztrájk- mozgalom kísérte a spanyol nagyvarosokban Másodszor: a kormány és az ellenzék tanács­kozásairól kiadott — negyven esztendeje az első — közös köz­leményben mindkét fél úgy ítél­te el a terrorista szélsőségeket, mint amelyek „akadályozzák a spanyolországi demokratizálá­sért kifejtett erőfeszítéseket". ——i—e Megkezdődött a lisszaboni szakszervezeti kongresszus Simó Endre, az MTI lisszaboni | tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt négyna- | pos országos szakszervezeti kongresszus kezdődött a portu- i gál fővárosban. Olyan antikapi- ; talista platformon álló szakszer­vezetek vesznek részt rajta, amelyek összekapcsolják a dől- ' gőzök anyagi és szociális helyze­tének javításáért folytatott har­cot a szocialista társadalom ki- i vívásáért folytatott küzdelem­mel. A kongresszus jelszava: „A dolgozók egységéért”, az „Inter- sindieal átszervezéséért". A kongresszusi küldöttek az. előkészíti bizottság javaslata alapján három dokumentumot | vitatnak meg: az akcióprogta-1 mot, az átszervezendő szakszer­vezeti központ (Intersindical) új működési szabályzatot és a szak- szervezetek működéséről szóló törvénytervezetet, amelyet jóvá­hagyásra a parlament elé ter­jesztenek. A lisszaboni szakszervezeti i kongresszust nemzetközi érdek­lődés kíséri: Portugálián kívül is fontos eseménynek tartják ab­ban az eles küdzelemben, amely a szakszervezeti mozgalom egy­ségéért es ..pluralizálásáéi't"- küzdő erők között meg)' végbe. „A portugál szocialista és a szo_ ciáldemokrata párt fokozottan törekszik arra, hogy a munkás- mozgalom politikai megosztott­ságát szakszervezeti síkra is ki­terjessze. Tőkés érdekeknek alá­rendelt reformista mozgalmat igyekeznek létrehozni, megbont­va a szakszervezeti mozgalom egységet—hasonlóan ahhoz, ami a második világháború után tör­tént Franciaországban és Olasz­országban. A lisszaboni szakszervezeti kongresszust a parlamentben képviselt partok, közül csak a kommunista part támogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom