Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
Tervek és lehetőségek Húsz év a párt, a haza fegyveres szolgálatában ünnepi munkásőr-egységgyűlés Gyulán Az elmúlt hét végén ünnepi egységgyűlést tartott a Gyula városi, járási Kun Béla nevét vi. selő munkásőrzászlóalj. Az egy. ség a párt székháza előtt sorakozott fel majd a Lenin-szoborhoz vonult, ahoL koszorút helyezett el. A program az Erkel Művelődési központban folytatódott. A színpadon hatalmas és látványos dekoráció utalt a munkásőrség megalakulásának két évtizedére: „20 év a párt, a haza fegyveres szolgálatában”. Az elnökségben helyet foglalt dr, Szigeti Gábor, a párt megyei bizottságának osztályvezetője, Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka, a fegyveres erők képviselői, a város és a járás párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetői- Kova ex Lajosnak, a párt városi bizottsága titkárának üdvözlő szavai után Komlósi Sándor zászlóáljparancsnok tartott ünnepi beszédet. „A munkásőrségnél is hagyomány, hogy egy-egy év lezárásakor számot vetnek, mérleget készítenek az eltelt időszakban végzett munkáról. A mi évenkénti nagy és nyilvános számvetésünk az ünnepi állománygyűlés. A mai gyűlésünk azonban még az eddigieknél is jelentő, sebb, mivel ebben az évben ünnepeljük .fennállásunk 20. évfordulóját, három generáció részvételével.” Részletesen elemezte a munkásőrség megalakulásának szűk. ségszerűségét, felvillantva az ellenforradalom eseményeit, amelynek következményeként 1957. március 12-én Gyulán, két nappal később Sarkadon esküt tettek az első munkásőrök, és megjelentek az utcán az egyenruhás püfájkások, demonstrálja a munkásság-parasztság erejét. Sokat tettek a rend megszilárdíA búcsúzok nevében Gallai György adja át a fegyvert „Az eddigiekben csak a mun- | kásőrök munkájáról, feladatairól j beszéltem — mondotta befejezé- sül. — Most megragadom az. alkalmat, s köszönetét mondok az egységgyűlésünket megtisztelő munkásőrfeleségeknek, ' édesanyáknak, áldozatkész munkájú, kért. A mi pártmegbízatásunk teljesítése sem könnyű feladat, sokszor éjszaka, különböző napszakokban. néha egy-két napra is elszólítja a kötelesség munkásőreinket a család mellől. A távoliét idejére a háztartás minden gondja az otthon maradó feleségeket, édesanyákat terheli. Mindezek ellenére mégis helytállnak otthon, s becsülettel teljesítik kötelességüket. Ezért az áldozatkész helytállásért megkülönböztetett tisztelet és köszönet illet meg minden munkásőr. Tóth Pál, megyei parancsnok lékállományba vonulóknak fásáért, a bujkáló ellenforradalmárok felszámolásával. Aztán békésebb időszak következett, de a munkásőröknek mindig volt , mit tenniük. A járásban többször pusztított árvíz, belvíz. 1966- ban a műszaki alegység még jóformán végre sem hajtotta a jégrobbantásokat, máris a jeges ár megfékezésére vonult. A zászlóalj tagjai nappal a homok, zsákokat töltötték, éjjel őrizték a mentett javakat, szolgáltak a gá. takon. Sokan közülük még 36 órai megfeszített szolgálat után sem akartak pihenni térni. Mindezek mellett harckészültségi feladataikat terv szerint végrehajtottak. cmlckplaketteket ad át a tarla• | ' édesanyát, -feleséget, s további munkájukhoz minden jót kívánunk.” A nagy tapssal fogadott beszámoló után Tóth Pál, megyei munkásőrpárancsnok kitüntetéseket,' emlékplaketteket adott át. A Haza. Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Vn- gor Gábor, bronz fokozatát Tóba! János munkásőr. A 20 éves Szolgálati Érdemérmet 29-én, a 15 évest hatan, a 10 évest tizenhármán, az 5 évest 17-en kapták meg. Az évforduló alkalmából a jelenleg tartalékállományban le- | vő alapító tagok közül 26-an kaptak emlékplaketlet. A kitüntetések átadása után Tóth Pál lépett a mikrofonhoz. Köszöntötte mindazokat, akik 20 évvel ezelőtt bátor elszántsággal fegyvert fogtak a szocialista vívmányok védelmére. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az el. lenforradalom mártírjairól és arról, hogy az ellenforradalom leverése után a Szovjetunió segítségével ismét a munkásoké-pa- rasztoké lett a hatalom. Köszönetét mondott a munkásőröknek, hogy pemcsak a kiképzésben, hanem a békés alkotó munkában is derekasan részt vesznek, s hangsúlyozta, hogy a párt a jövőben is mindig számít a mun. kásőrokre. Az előttük álló feladatokról szólva kérte, hogy minden munkásőr teljesítse becsülettel önként vállalt párt- megbízátását, sajátítsák el legjobb tudásuk szerint a harcászati és más kiképzési ismereteket. Legyenek példamutatóak a magánéletben. a termelésben és ne. véljék a jövő nemzedékét a párt szere tetébon, az internacionalizmusra, a helytállásra. Ezután átadta az 1976. évi szocialista verseny elismerő okleveleit. Második helyezést ért el a gyulai zászlóalj, és ugyancsak a második helyen végzett a gyulai híradó szakalegység. A versenyben elért eredmények alapján 11 munkásőr és négy parancsnok kapott „Kiváló” jelvényt. Itt ad. ták át a Zászlóalj Legjobb Szakasza címet az első század harmadik szakaszának, ezúttal harmadízben. A kitüntetések átadása után dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára méltatta az egység munkáját, kö. szöntötte a kitüntetett munkásölöket, felmentette pártmegbiza- tásuk alól a leszerelőket, búcsúztatta a tartalékba vonulókat, köszöntötte az esküt tevő új munkásőröket, akiktől azt várja a párt. hogy legyenek méltók esküjükhöz, vigyázzanak a fegyverre, mint «ahogy azok vigyáztak, akiktől most átveszik. A párt megyei végrehajtó bizottsá- < gának üdvözletét és köszönetét tolmácsolta dr. Szigeti Gábor osztályvezető, majd az úttörők piros nyakkendővel búcsúztatták a tartalékállományba vonulókat. A leszerelők nevében Gallai György adta át a munkásőröknek sok dicsőséget szerzett fegyvert Csíkos Dánielnek. Az ünnepi egységgyűlés az In- ternaeionálé hangjaival ért véget. Béla Ottó Ami elvonja a figyelmet a gazdálkodásról A sarkad keresztúri Egyetértés Termelőszövetkezetnek a bérszínvonal 11,6 százalékos növekedése miatt valószínű 661 ezer forint jövedelemnövek- j meny adót kell fizetnie. Hogy miért valószínű? Nos, a szövetkezet vezetői a közelmúltban a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztályához fordultak, hogy felmentést kérjenek a nö- vekményadó fizetési kötelezettsége alól. Válasz még nem érkezett. Az előzményekhez tartozik, hogy 1975 elején új létszámgaz- j dálkodással egybekötött bér- ; színvonal-szabályozás lépett j életbe a termelőszövetkezetek- j ben. Bevezetésének körűimé- I nyei, gazdasági, politikai indítékai ismertek. A hatékonyabb | bér. és munkaerő-gazdálkodás érdekében születtek. Azóta számtalan elméleti fejtegetés j látott napvilágot életrevalóságáról. hibáiról. A találgatások és jóslatok helyébe most az év végi számításokat követően tények léptek. A sarkadkeresztúri példa j nem önmagában álló. Ezért is I segít választ adni a kérdésre: j Mire is ösztönöz a bérszínvonal- , gazdálkodás? — Termelőszövetkezetünk vá- j lasztott báziséve 1974 — ma_ j gyarázza a szövetkezet főkönyvelője. Puskás József. — Ak. j kor 179 tagunk egy főre eső ; bére 2600 forint volt. Ebben az j évben számított létszámunk j hússzal csökkent. Aminek kö- j vetkeztében 11,6 százalékkal 2900 forintra nőtt a bérszínvonal. A számításokat követően alig akartunk hinni a szemünknek. Hatszázhatvanezer forint jövedelemadót kell fizetnünk. — Látja — veszi át a szót a szövetkezet elnöke, Bógyi György —, bennünket szavakban arra ösztönöznek, hogy csökkentsük létszámunkat. I Egyébként ez érthető. Hát mi csökkentettük. Igaz, év közben nem nagyon számítgattunk. Ahol tudtunk, munkaerőt takarítottunk meg, kevesebb lett j az időszaki alkalmazott, heten ! más munkahelyre, heten nyug- i díjba mentek. Igyekeztünk meg- j tartani a jó munkaerőt. Ez talán csak nem bűn ? ,.. Persze ! a szakmunkások mind magasabb keresetűek. Most azután 1 fizethetünk. — Mondom, maid felveszünk ! 3-4 forintos órabérért olyan embereket, akiket vagy tudunk foglalkoztatni, vagy nem. De végül is leszállítja a bérszínvonalat — szól közbe élénken Tárnok Lajos főagronómus. — Azt mondják, feladatainkat minél kevesebb munkaerővel oldjuk meg? Figyeljen! Veszünk egy Rába Steigert, amelyre legalább két technikusi szintű ismerettel rendelkező szakmunkás szükséges. Ám a szaktudást meg is kell fizetni. Ez a göp legalább hat kisebb teljesítményű traktort és ugyanennyi ember munkáját helyettesítheti. Ezek a dolgozók alacsony keresetűek, de ha elküldenénk őket. megint fizethetnénk a növekményadót. — Még most sem teljes « »kép — mondja Bógyi György. — A sarkadkeresztúri földek rosszabbak az átlagnál. Többlet- munkát igényel, ha jó termest akarunk. 1 — A többletmunkáért is bért kell fizetni — veti közbe a főkönyvelő. A termelőszövetkezetet korábban többször szanálták. Nehezen művelhető földjei megkövetelnék a korszerű agrotechnikai eljárások, nagy teljesítményű gépek alkalmazását. Vezetőik nem szeretnék, ha tovább növekedne a különbség köztük- és a jó adottságú gazdaságok között. A hunyai Hunyadi Termelő- szövetkezetben ugyanezen idő alatt nőtt a tagok száma és a terv szerint 1977-ben is ez marad a tendencia. Miért? — Az ok: termelésbővülés — tájékoztat Farkas Imre elnök. Félreértés lenne azt hinni, hogy az adózást akarjuk kivédeni. A belépők mind fiatal szakmunkások, szakemberek az átlagos vagy annál magasabb bérrel. — A növekményadótól csak az menthet meg bennünket, hogy az év elején prémiumként kitűzött 400 ezer forintot felhasználtuk. Természetesen így már prémiumot nem fizethetünk — magyarázza Gyurik János főkönyvelő. — Az idei évben először teljes évet dolgozó .szakmunkások azonban már megemelik a bérezinvonalat. — Tennünk kell majd valamit — folytatja az elnök. — De azért olcsó munkaerőt, hogy csak itt lézengjenek a szövetkezetben. nem fogunk felvenni. Ez rombolná a munkafegyelmet, melyet évek hosszú során szilárdítottunk meg. A csökkent munkaképességű tagoknak bérhizlalásra baromfit adunk majd. Ez rajtuk is, rajtunk is sokat segíthet. Keresik a szövetkezetek vezetői kiutat? Igen. Dé még így is érdemes odafigyelni arra, mit mondtak erről a hunyai tsz vezetői: „Mindez a lényegről, a gazdálkodásról vonja el figyelmünket.” Végezetül felmerülhet: Szűk látokörüek-e termelőszövetkezeteink vezetői, s csak azért 's a kiskapukat, a kibúvókat keresik-e, vagy pedig egyszerűen egy szabályozási forma következményeiről van szó? Kepcnyes János Sarki gejzírek A Jakut Autonóm SZSZK a Szovjetunió legészakibb fekvésű köztársasága területén száznál több gyógyító vizű tó, folyó, soha be nem fagyó for- j rás található. Közülük a Sziti- j gan-Szilba, azaz „Forró folyó” nevű forrás vize még a legke- j gyetlenebb sarki télen — amikor á hőmérő higanyszála —50 Celsius alá száll — sem hűl le +25—28 foknál hidegebbre. A Lena egyik jobboldali mellékfolyója, az Olekma mentén I nagy vízhozamú, mintegy 50 fo- | kos gejzírek törnek fel a föld I mélyéből. Vizük igen gazdag kovasavban, vasban, cinkben és más, az idegrendszeri és mozgásszervi betegségekre jó hatást gyakorló elemekben. A szakemberek véleménye szerint Jakutföld rendelkezik a Szovjetunió keleti részének legfigyelemreméltóbb termálvíz-készletével. Q mmsms 1977. JANUÁR 25.
