Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

Dobozok és társasjátékok 1 Atf{-rÍ5í«fifrií a mesőbcrónyi AFÉSZ-nrl Miért térnek el a fogyasztási árak? — Segítség zöldségtermesztőknek — Közétkeztetés és a nyersanyagnorma A szarvasi PLASTOLUS Ipari Szövetkezetben a legfőbb termék a műanyagból készülő, úgynevezett sípoló játék, melyből nagyon sok­fajta készül. Emellett gyártanak még padlóburkoló anyagot, frücs- csiintött műanyag cikkeket és különböző apróbb alkatrészeket. A szövetkezet egyik részlege társasjátékokat és dobozokat készít. A modem gépeken készülő dobozok nagyon tetszetőseit, ezért export- csomagolásra is vásárolják a különböző szövetkezetek, vállalatok Fotó: Lónyai A mezöberénvi ÁFÉSZ-nek 41 kereskedelmi, 16 vendéglátó, 5 felvásárlási, 8 ipari szolgáltató egysége van. A szövetkezet tevé­kenysége az elmúlt évekhez ké­pest sokat javult. Jóllehet most is előfordulnak különböző sza­bálytalanságok és tennivaló is akad bőven, állapította meg a békéscsabai Népi Ellenőrzési Bi­zottság. i A szövetkezet fontos szerepet tölt be a háztáji és kisegítő gaz­daságok fejlesztésében. Kisgé­pekkel, műtrágyával, növényvé­dő szerekkel, vetőmaggal látják el a környék kisgazdaságait és .szaktanácsadással is segítik a i termelést. Jelenleg hat szakcso­portja van az ÁFÉSZ-nek. Ezek közül legjelentősebb a zöldség- gyümölcs termelő szakcsoport. Az utóbbi években jelentős fej­lődést ért el. Különösen a palán- 1 tanevelő-telep létesítése lendített-1 te fel a termelési, kedvet. Ez a! telep látja el a szakcsoportot elő-1 * * Hol szorít a cipő Medgyesegyházán? Baj volt Medgyesegyházán ta­valy félévkor. A BÖRTEX-nél gyártott cipők egy része selejt lett, megrepedt a bőrük. Megin­dult a kötélhúzás, ki a hibás, a szövetkezet a bőrgyárra, a bőr­gyár a szövetkezetre mutogatott, a cipők meg ott álltak eladatla­nul. Ráadásul a nemrég üzembe helyezett drága gépsorok sem úgy működtek, ahogy kellett volna, egyszóval összejött min­den. A kedélyek később lehig­gadtak, segített a KISZÖV, a Könnyűipari Minisztérum, a Bőripari Kutató Intézet és végül is teljesítette tervét a szövetke­zet. Ez az eset azonban olyan tanulságokkal szolgált, melyeket érdemes megszívlelni — a jövő miatt. Marad-e suszter a kaptafánál? — Sajnos, nem mindig és ez az egyik legnagyobb baj — mondja Joó János, a szövetkezet elnöke. — Hirtelen indultunk fejlődésnek és ráadásul Med- gyeseg'yháza többi szövetkezete is ugyanezt tette. Elfogyott a munkaerő, s egyszer csak azt vettük észre, nincs, akit a sza­lag mellé állítsunk. Nálunk két műszak van vagy annak kellene lenni mindenhol, de ezt még nem nagyon szeretik a község­ben. Sokan mentek el emiatt tő­lünk, Saját bőrünkön tapasztal­tuk, hogy a fejlődésnek bizony vannak gyermekbetegségei. Mert azt, hogy fejlődés van, senki sem tagadhatja — bizo­nyítják a tények. A BÖRTEX nagyarányú rekonstrukciója 1974-ben kezdődött egy 13 mil­lió forintos beruházással és foly­tatódik napjainkban, egy 32 mil­lióssal. — A megyében két nagy ci­pőipari szövetkezet van, az end- rődi és a medgyesegyházi. A ket­tő közt nemcsak az a különb­ség, hogy ez egyikben női, a másikban férficipőket, gyártanak, hanem az is. hogy az endrődiek jobban állnak szakember dolgá­ban. Igaz, nekik könnyebb a helyzetük, mert Gyomón műkö­dik a cipőipari szakközépiskola, de meg kell mondanom azt is, hogy az ENCI-nél már jóelőre felkészültek a termelésfelfutás­ra. Azok, akik most a középve­zetői. termelésirányítói poszto­kat , töltik be. már évek óta a szövetkezet dolgozói, és a szala­gok mellett a gyakorlatban is­merték meg a munkát. A BÖR­TEX-nél ez nem volt és szerin­tem a bajok nagy részét ez okoz­ta. mert hiányzott — és még jó­részt most is hiányzik, — a jól képzett szakembergárda. — Így látja Kiszely Pál, a KISZÖV sző- j vetkezetpolitikai főosztályveze- j tője. Jobb üzlet a primőr? j Joó János: — Mindez így igaz, de van más, legalább ilyen nagy gondunk is- A BŐRTEX-nél szinte lehetetlen megszilárdítani a munkafegyelmet — a primőr­termelés miatt. Amikor dolgoz, ni kell a fóliasátrakban, akkor munkásaink egy része egysze­rűen nem jön be vagy pedig itt piheni ki az ottani munka fára­dalmait, Ha ped g felelősségre Vonjuk, a szemünkbe nevet: neki az itteni fizetés csak zsebpénz a háztájiból befolyó jövedelem­hez képest. — Valóban ilyen jó üzlet a primőr? — Ezt a kérdést fel­tettem több, a szalag mellett dol­gozónak is. A válaszok meg­egyeztek, mint ahogy egyező volt a kérés is: nevüket — ki tudja, miért —, ne írjam ki az újságban. A községben hagyománya van a korai /öldségfajtók termelésé­nek, a fóliasátrak elterjedése csak fokozta a termelési kedvet. Ráadásul az egyre emelkedő zöldségárak egyre nagyobb jöve­delemhez juttatják azt, aki szor­galmas. ügyes és ért is hozzá. Hogy mennyi ez a jövedelem? Nos, pontos számokat‘ nem sike­rült megtudnom, csak annyit, hogy többszöröse a' fizetésnek. Honnan vegyük, ami nincs? Ügy tűnik, több helyen is szó- j rít a cipő a BÖRTEX-nél. Mun- | kaerőhiány, időnként laza mun­kafegyelem, kevés szakember — ezek bizony súlyos megoldásra | váró gondok. A község nagyará- j nyű iparfejlesztése kimerítette ; a tartalékokat, munkáskezekre j viszont szükség van. De honnan vegyük, ami nincs? — ezzel for- dúltam Varga Jánoshoz, a köz- ! ségi pártbizottság titkárához. — A helyzet azért nem olyan j súlyos, mint első pillantásra lát­szik — mondja. — Igaz, Med- j gyesegyházáról már nem sok új munkábalépőt várhatunk. Fe­jünkhöz is vágták már néhány- I szór. hogy hosszabbra nyújtóz- j kodtunk, mint ameddig a taka­rónk ért. Azt mondják, túlfej­lesztettük Medgyesegyházán az ipart, s ezzel mesterségesen j idéztük elő a munkaerőhiányt- I Szerintem ez nem így van. Itt nem volt sok választási lehető­ség. Vagy egy lassan elfogyó j község lesz Medgyesegyházából | vagy iparosítunk, vállalva an­nak minden következményét. Mi I ezt az utóbbi utat választottuk és — gondolom — jól tettük. Munkásokat ugyanis a környe­ző községekből is hozhatunk, ezt teszik ma már a medgyesegy­házi szövetkezetek. Az ipar fej­lődésével egyidőben növeksze­nek a keresetek is, egyre többen gondolják meg, hogy a biztosat vagy a bizonytalanabbat válasz, szák, ez pedig a munkafegyel­met javítja. A szakembergárda kialakulásában nagy segítség a Gyomai Cipőipari Szakközépis­kola Medgyesegyházára he­lyezett tagozata. Innen évente mintegy 15—20 érettségizett szakmunkás kerül majd ki. * Van még egy „munkaerőfor­rás’' a rejtett tartalékok feltá­rására. Az új termelési rend­szerek. a modern gépek és a megfelelő hozzáértés úgy növel­heti a termelést, hogy az alig igényel létszámbővítést. A BÖR­TEX például 1980-ra csaknem megduplázza termelését, miköz­ben létszámuk mindössze 60 fő­vel gyarapodik majd. És ezzel azt hiszen, a kérdésre is felel­tem. Mert, ahol semmi sincs, on­nan valóban nem lehet elvenni. De, ahol tartalékok vannak, ott arra már építhetünk. Nem lég­vár tehát az iparfejlesztés Med­gyesegyházán. Lónyai László nevelt palántával. Tért hódít a fóliás termesztés is. Fokozott gondot fordítanak a vétőmag­ellátásra is. Ezzel magyarázható, j hogy 1976-ban az előző évhez képest 18 százalékkal több bur­gonyát, zöldséget vásárolt fel a szövetkezet. Ugyanakkor csök­kent a felvásárolt gyümölcs mennyisége. Ez az utóbbi figyel, meztető adat. A gyümölcster­mesztés fejlesztésére nem talált megoldást a szövetkezet, állapí­tották meg a népi ellenőrök. Idő­szerű lenne felújítani a mezőbe- rényi és a köröstarcsai zárt­kerteket. A középtávú tervben csak a mezőberényi — mintegy 420 hektárnyi területű — zárt­kertek rekonstrukciója szerepel. Ám a megvalósításra semmilyen [ programot nem dolgoztak ki. így valóban kétséges, hogy a I jövőben fellendül-e a gyümölcs- j termesztés Mezőberényben. Hi-1 szeg jelenleg még facsemetékkel l sem tudják kielégíteni az igénye- j két. Zökkenők mutatkoznak a fel- ] vásárlásban is. A legtöbb prob­léma onnan származik, hogy nincs meg az összhang a felvá­sárló szervek között. Mivel nem szabályozták a felvásárlási ára­kat, emiatt szinte boltonként tér­nek el a fogyasztói árak. A múlt évben az egyik termelőtől kilogrammonként 6 forintért, a másiktól 6,50 forintért vásárol­tak burgonyát. A felvásárlási jegyeken viszont nem tüntették fel, hogy a burgonya milyen mi­nőségű volt. Noha egészében vé­ve a szövetkezet árpolitikája a jogszabályoknak megfelel, itt, ott előfordulnak szabálytalanságok. Az újonnan kialakult árak he­lyességét a szövetkezet központ­jában levő kereskedelmi és ter­melési főosztályhoz tartozó ár­csoport ellenőrzi, ök végzik az árazást is. A felvásárlási, illetve a fogyasztói árak módosítása vi­szont nem tartozik a feladatuk közé. Nerp csoda, hogy a hiá­nyos belső ellenőrzés következ­tében a múlt évben tartott fo­gyasztói érdekvédelmi vizsgálat több rendellenességet. állapított meg. A népi ellenőrök az ÁFÉSZ három éttermében, a mezőberé- nyiben, a csárdaszállásiban és a köröstarcsaiban vizsgálták meg a közétkeztetés helyzetét. Legna­gyobb forgalma a mezőberényi- nek van. Az előző évekhez ké­pest csökkenés mutatkozik ezen a téren, ám most is sokan veszik igénybe az étterem szolgáltatá­sait. 1975 októberében az étte­rem konyháján 7218 adagot ké­szítettek, a múlt év októberében pedig 6639-et. A NEB-vizsgálat megállapítása szerint az ételké­szítésnél felhasznált nyersanyag- normák értéke változó. Hol ke­vesebb. hol több az előírtnál. Az előfizetéses menüt nem az el­adott jegyek alapján készítik. A beváltott étkezési jegyeket pedig nem érvénytelenítik. Mindez le­hetőséget ad a fogyasztók meg­károsítására. Javítani való van a bizonylati fegyelem betartása terén is. A vizsgálat összegzéseként a népi ellenőrök javaslatot tettek a szabálytalanságok megszünte­tésére. Különösen megszívlelen­dő az a javaslat, amely a felvá­sárlás fejlesztésére, s a mezőgaz. dasági ldsárutermelés fokozott segítésére vonatkozik. (S eredi) Pályaválasztás elült a nyolcadikosak — Március 20-ig továbbítják az általános iskolák a Jelentkezési lapokat Az idén az ország általános is­koláinak nappali tagozatán több mint 113 ezer nyolcadikos feje­zi be tanulmányait. A gimnáziu­mok 23 100. a szakközépiskolák 28 400, a szakmunkásképző inté­zetek pedig 52 000 tanuló jelent­kezésére számítanak. Az Okta­tási Minisztérium középiskolai főosztálya a pályaválasztás meg. könnyítésére a továbbtanulási le­hetőségekről tájékoztató könyvet adott ki, amelyet eljuttattak va­lamennyi általános iskolába. Az ízléses kivitelű, 70 oldalas könyv- külön csoportosításban és megyénkénti bontásban közli azt, Petőfi- és Kossuth-levelek Amióta törvényerejű rendelet [ kötelezi a személyi tulajdonban levő levéltári anyagok tulajdo­nosait az okirat bejelentésére, sok értékes, eddig lappangó irat került a Kulturális Minisztéri­um levéltárt igazgatóságának nyilvántartásába. A nem ritkán 500—600 éves okmányokat a be­jelentés után levéltári szempont­ból megvizsgálják, s ha törté­neti értékűnek minősül, védetté nyilvánítják őket. Tulajdonosuk tehát nem adhatja el az okira­tot külföldre, belföldi eladás ese­tén pedig a levéltáraknak elő­vásárlási joguk van. A területi­leg illetékes levéltár a további- j akban gondoskodik a védetté nyilvánított levéltári anyagnak j a tulajdonosa által történő szak­szerű őrzéséről, a különösen rongált állapotban levő régi ira­tokat pedig az Országos Levél­tár térítésmentesen restaurálja, j A bejelentés elmulasztása sza- ; bál.vsértésnek számít. Már eddig is bejelentettek né- i hány nagyon érdekes iratot, I amelyek elsősorban a társada- f lom-, valamint a gazdaságtörté­netre vonatkozóan tartalmaznak I értékes adatokat, A Báthori Ist- ván-féle iratok részben Báthori erdélyi fejedelemsége, részben lengyel királysága idején, 1572 —1580. között keletkeztek. Nyil­vántartásba került két Petőfi- levél, amelyeket a honvédelmi miniszterhez írt. Az egyikben le­mond őrnagyi rangjáról, a má­sikban pedig, rangja visszaadá­sát kéri. Egy másik levél írója Klapka György; ezt Görgey Ar­túrhoz intézte, Petőfi őrnagyi kinevezését jelentette benne. Kossuth két eredeti levele is a legértékesebbek közé tartozik. Bejelentették az igazgatóságnak Berecz Károly XIX. századi író hagyatékát, amely főleg iroda­lomtörténeti szempontból jelen­tős. (Közismert hogy a 48-as sza­bad sajtó első terméke a Nemze­ti dal és a 12 pont volt, azt azonban kevesen tudják, hogy az első cenzúrázatlanul kinyom­tatott könyv7 az 1848-ás, Po­zsonyban megjelent Szabad han­gok volt — Berecz Károly mun­kája.) Bejelentettek egy Kodály Zoltánt ábrázoló, illetve Kodály­ra vonatkozó fényképgyűjte­ményt is. hogy szeptemberben milyen gim­náziumi és szakközépiskolai első osztályok indulnak. Tájékoztat a gimnáziumok szakosított osztá­lyairól és arról, hogy a szakkö­zépiskolai osztályok milyen vég­zettséget adnak ég mire képesí­tenek. Ugyancsak megtudhatók a tájékoztatóból a továbbtanulás feltételei; az iskolák címjegyzé­kénél pedig feltüntetik a nyíló első osztályok tervezett számát. Továbbtanulásra az erre a cél­ra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet jelentkezni. Á tanulók a megfelelő rovatban két iskolát tüntetnek fel, függet­lenül azok típusától. Azok, akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a kí­vánt szaktárgy megjelölésén fe­lül másodikként általános tan­tervű osztályt is megjelölhetnek. A szakképesítést nyújtó iskolába jelentkezettek az iskola címén kívül a választott szakot, illetve, szakmát is tüntessék fel. Azok a fiatalok, akik az általá­nos iskolai tanulmányaikat az előző tanévben fejezték be. je­lentkezési lapjukat voít iskolá­jukba adják be. azt az általános iskola továbbítja a megjelölt kö­zépiskolába. A lapokat az általános iskolák igazgatóihoz a helvileg meghatá­rozott időpontig kell benyújta­ni. s azokat az általános iskolák a középiskoláknak március 20- ig továbbítják. A szakközépis­kolákban és a gimnáziumokban tűlielentkezés esetén beszélgetés­re híviák be a tanulókat. A mű­vészeti szakközépiskolákban fel­vételi vizsga van. Ugyancsak fel­vételit tesznek a gimnáziumok matematika IT. — programozó —, a speciális idegennyelvi, vala­mint az ének-zene szakosított tantervű osztályaiba jelentkezők. 5 BÉKÉS MEGYÉÜL 1977. JANUAR 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom