Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
mM% ének Msekké lensi as éleid"-(Kodály Zoltán) Országos kórusminősítő verseny Békéscsabán Nagy sikert aratott a gyulai Erkel Ferenc művével. Karnagy: Rázga József Vegyeskar Szokolay E tiszta . és nemes gondolat jegyében rendezte Békéscsabán a Népművelési Intézet, a megyei tanács, a KOTA megyei szervezete és a Megyei Művelődési Központ a VII. országos kórus- minősítő sorozat keretében megyénk tíz együttesének találkozóját január 15—16-án. — Szakember, szakember, szakember! ez a legelső feltétele a jó kóruséneklésnek — mondta a szakmai értékelések során Turcsányi Emil zsűriéinek, a Budapesti Zeneiskolai Tanárképző Intézet igazgatója. Sajnos, Békés megye a közelmúltban nem sokat hallatott Óvodaépítés — társadalmi összefogással Kétsopronyban Jelenleg szükségtanteremben működik a kétcsoportos óvoda. Éppen ezért égetően szükségessé vált egy korszerű gyermekintézmény létrehozása. Persze, a kis településnek ez nagy anyagi megterhelést jelent, hiszen előreláthatólag 2 millió forintot kell előteremteni. Amikor szóba került, hogy ebben az évben hozzákezdenek az építkezéshez, megmozdult a község apraja-nagyja. A helyi Rákóczi Termelőszövetkezet nő- bizottságának kezdeményezésére meghirdették a Két nap az óvodáért mozgalmat. Az úttörőcsapat kertész szakköre segített a terület-előkészítésben, a termelőszövetkezetben- és másutt dolgozók és a kisiparosok pedig két napi keresetüket ajánlották fel, illetve fizették be. Eddig 130 ezer forint gyűlt össze, de ezzel még nem ért véget az akció. Az építkezésen a társadalmi munkából is kiveszik részüket a kétsopronyiak. Űgv tervezik, hogy jövő ősszel birtokukba vehetik az óvodát a kicsinyek. _____/______________ m agáról Jó hírű kórusok szerepeltetésével az orosházi Madrigál és a pedagógus női kar hangversenyein kívül. A fiatalság zenei nevelése területén pedig Békés megyéből indult sikeres útjára az ifjú zenebarát mozgalom, az ifjúsági hangversenysorozatok kezdeményezése. A megye konkoly zenei igényét nem kívülről nozott produkciókkal kell kielégíteni. Elsősorban a helyi zenekultúra fejlesztéséről szükséges gondoskodni. Van a Viharsarokban olyan sok lelkes, énekelni szerető és tudó ember, hogy a jelenlegi zene- pedagógusok számának ötszöröse is kevés lenne talán a tanításukhoz. Ez a mostani minősítő hangverseny ékes bizonyítéka annak, hogy ha jó képességű, lelkiismeretes karnagyok irányítják a kórusok életét, csodákat lehet művelni! A kóruséneklés művészetének varázsa ragadta magával e sorok íróját is, amikor a kétnapos minősítő verseny vasárnap délelőtti együtteseinek tisztán csengő hangjában gyönyörködött. Helyet talált magának a Békési Munkáskórus soraiban a 16 éves diák, a pedagógus és a 60 esztendős cipészmester is, csak tágra nyílt lélekkel hallgathatta a közönség . a gyulai Erkel Vegyeskar bravúros ügyességű szólistáit,, a kórus énekét. Eredményhirdetéskor nem volt lelkesebben tapsoló csapat a Mezőfoegyesi 614-es számú Szakmunkásképző Intézet fiúkarának tagjainál, főként amikor az ezüstikoszorús minősítést átvették. Bronzkoszorús diplomás fokozatot érdemelt a Sebes György Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola énekkara, ezüstkoszorú fokozatot kapott még: a Békési Murí- káskórus, á vésztői KISZ Kamarakórus, a békéscsabai Gyógyszertári Központ Kamarakórusa. Három együttest minősített aranykoszorúval a zsűri ítélete: A gyulai Erkel Gimnázium énekkarát, a békéscsaSándor Minikantáta című kórus- (Fotó: Dcinény) bai Bartók Béla vegyeskart és a MÁV leánynevelő otthon énekkarát. Legjobban szerepelt a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, jutalmuk az aranykoszorús diploma lett. A kitűnően éneklő kórusok külön jutalmat is kaptak a megyei művelődési központtól. Bede Zsóka Könyvtár a sárvári várban Sárváron, a Nádasdy-vár- ban kap végleges helyet a Sylvester János Könyvtár. A vár egyik szárnyában a földszinten, az emeleti részen és a padlástér beépítésével 1300 négyzetméter alapterületen 5 békés 1977. NtPUJSK? JANUAR 18. ! alakítják ki a könyvtár működéséhez szükséges helyiségeket. az épület műemlékjellegének és méreteinek megfelelően. A könyvtár a tervek szerint a jövő év augusztusában, veszi birtokba új helyiségeit, amikor Sárvár kettős évfordulót ünnepel, a városi kiváltságlevél keltének 650. és az újbóli városi rangra emelésének 10. évfordulóiul, IM TU Farkas Róza története dióhéjban Még az ősszel a Hazafias Népfront aktíváival és a szülői munkaközösség tagjaival meglátogattuk Vésztőn a cigánycsaládokat, hogy megismerjük, kik az óvodáskorú gyerekek, beszélgettünk a szülőkkel, s ne maradjon ki egy kisgyermek sem az \ óvodai nevelésből, s abból a le- I hetőságből. amit a tanács, álla- l műnk nyújt nekik. így terültünk a Győri Imre u. j 13. számú házba. Farkas Rozikai ; találtuk otthon, hateves testvérével. Kérdésemre, hogy a k'csi miért nem jár óvodába, a követ- j kezőket felelte: — Anyukám azt mondta, hogy j én maradjak itthon vele, s így nem kell mennie óvodába. — Te nem jársz iskolába? — Már nem — mondotta szó- i morúan és kissé félénken — elvégeztem a nyolc osztályt. A kislány lehajtotta fejét, kerülte a tekintetemet, ez mint pedagógust és mint anyát is kíváncsivá tett. Ereztem, hogy a lesütött tekintet valami szomorúságot rejteget. Tovább kérdezősködtem. — Milyen volt az ered meny? — Jó. 4,6 — volt a válasz. — És felvételiztem is a szabadkí- gyósi szakközépiskolába. Éppen ma kaptam egy levelet az igazgató bácsitól Ha nem jelentkezek betöltik a helyemet. De hál én nem tudok menni... Aztán magyarázatot is kaptam arra, hogy miért nem ment Rozika az iskolába. Azért, mert édesanyja nem tudta megvenni a szükséges felszerelést. Iskolaköpenyt, táskát és így tovább. Az érték nem nagy, alig másfél-két. ezer forint. Amint hallgattam, egy világ omlott össze bennem. Mert tudom, s ezt eredményeink is bizonyítják, hogy Vésztőn a tanács sokat tett a hátrányos helyzetű családok megsegítésére. Akkor ki volt a hibás abban, hogy egy jó képességű gyerek nem ment továbbtanulni? Mégegvszer megkérdeztem *a kislányt: igazán szeretnél továbbtanulni? Csak egy szóval felelt: nagyon. Nem haboztam. Üzentem az édesanyjának, hogy reggel látogasson meg. de még aznap táviratot küldtem az iskola igazgatójának. hogy várjanak Rozikára. Aztán beszéltem a nagyközségi tanács elnökével, aki anyagi segítséget ígért. A központi óvoda dolgozói is segítettek: vállalták. hogy a tanács által frissen vásárolt holmiba behímezík Rozika nevét. Egy nap sem telt el, készen állt a felszerelés, melyhez mindenki egy-egv ajándékot is adott. Két nap múlva a tanács kocsijával vittük Farkas Rozikát a szakmunkásképző intézetbe, ahol nagy szeretettel, emberséggel fogadták. Azóta levelezünk Rozikával, nagyon boldog és jól tanul. Úgy tervezzük, hogy továbbra is figyeljük élete sorsfordulását, egyengetjük útját, hogy a társadalom hasznos, művelt tagjává váljék. Szántó Lajosné 99 Nem tudnék megválni tőle 99 ni — Mióta dolgozik az Orosházi Ruhagyárban? — Tizennyolc esztendeje. Amikor idejöttem, még fiatalasszony voltam. — Most is az, hiszen mindössze negyvennégy éves. Ez volt az első munkahelye? — A postán kezdtem gyereklányként, de mikor a kislányom megszületett, otthon maradtam. De nem munka nélkjül. Akkor még alacsonyak voltak a keresetek. kedvezményeket sem kaptunk. Az volt a szerencsém, hogy tudtam géppel hímezni. Ez segítséget jelentett a családnak, később meg idevezetett az üzembe. — Dér Jánosné most gondnok, rendész és munkásellátási felelős. És egy ' csomó társadalmi munka gazdája is. Tagja a szak- szervezeti bizottságnak, időnként szemináriumvezető; és nagyon régen könyvtáros. — Ez volt az első mozgalmi munkám, még a régi vándor, könyvtár idején. — Kapta vagy választotta ezt a megbízatást? — Én kértem, mert azelőtt is kultűrmunkát végeztem. A termemmel együtt, a postán. Szervezők, színjátszók, meg mindenesek voltunk. — Azt mondják, sok könyvük van odahaza. — Igen! Nem is tudom, hogy mennyi. Még akkor kezdtük venni, amikor összekerültünk. Vol t, aki mégis szólt érte, ha egy sok-», kai szükségesebb valami helyett könyvét vittünk haza. — Itt az vizemben hány könyvük van? — Ezer kötet. Ennek egy részét cseréljük a városi könyvtár. ból. Persze, ha valakinek kell, bármikor bármit kihozok azonnal. — Vannak sűrűn ilyen kíván, sápok? — Különösen a szocialista brigádok felkészülése idején. A versenyek előtt. Meg sokan járnak nálunk középiskolába és politikai oktatásra. Néha egy-egy Sok a gyerek, kicsi a bölcsőde Mezőberényben Az elmúlt években Mezőberényben a nagyközségi tanács sokat foglalkozott a gyermek- intézmények helyzetének javításával. Különösen óvodaépítés és -bővítés terén tett sokat, ahonnan nem hiányzott a társadalmi összefogás sem. A bölcsőde korszerűsítésére is jelentős összegeket költött a tanács. Néhány év alatt kicserélték a helyiségek padlóburkolatát, a csempekálvhákat olajtüzelésűre, megépítették a szennyvízcsatornát, korszerűsítteték a konyhát és 1975-ben a bölcsödé teljes bútorzatát is kicserélték. Ez utóbbihoz a faipari ktsz dolgozói társadalmi munkával is hozzájárultak, melynek összege 15 ezer forint körüli volt. A népesedéspolitikai határozat nyomán azonban a korszerűsítés és bővítés ellenere is sok gondot okoz a gyermekek elhelyezése. Jelenleg a bölcsödében 40 gyermeket tudnak gondozni, i de ennél sokkal többen vannak, akik igényelnék és felvételre jelentkeznek. A tanács nemrég tárgyalta az itteni gondokat, és olyan javaslat született, hogy j szükséges lenne egy újabb böl- i csődé építése, mely mellett a jelenlegit is fenntartanák, hisz J évről évre több kisgyermek szü-I letik, többen igénylik a bölcsődei elhelyezést. Anyagi fedezet j viszont erre aligha van, az ed-, dighez hasonlóan nagy szükség i lenne tehát társadalmi összelő- sásra, ugyanúgy, nvnt az óvó- ! dák építésénél történt. könyv nehezen kapható meg, ezeket igyekszem nekik minél hamarabb előteremteni. — Hányán dolgoznak az üzemben és hány könyvtári tag van? — Négyszázötven az állományi létszám. A beiratkozott könyvtári tagság pedig száz körül mozog évente. De ez így nem ad tiszta képet magáról az olvasásról, mert sokan vidékről járnak be, s egy részük az ottani könyvtárat látogatja. Az orosháziak közül is többen a városi könyvtár tagjai. — És otthon is van könyvük az embereknek? — Nem is kevés. Ma már any- nyira hozzátartozik az élethéz. Még aki ritkán olvas, az is vesz könyveket, hogy' ha majd nyugdíjas lesz és jobban ráér, kéznél legyen az olvasnivaló. — Mint művelődési lehetőség ... — Igen. De nemcsak nekik. Mert ha a szülők jelenleg nem is érnek rá annyit olvasni, mint amennyit szeretnének, ott vannak a gyerekek. És nagy szó az, ha csak le kell venni valamit a polcról. Meg aztán az, hogy könyvek között nőnek fel mindinkább. . — A televíziózás milyen hatással van az olvasásra? — Hát az biztos, hogy azelőtt több beiratkozott tagunk volt. De nemcsak visz. hoz is a tévé. Amikor egy híres regényt bemutatnak filmen, nem győzöm a könyvet kihozni a könyvtárból, mert a mienk ilyenkor kevés. És így is egymás kezéből kapkodják ki. így volt a Nyomorultak, a Háború és béke. a Parasztok, vagy nem olyan régen a Jack London művei esetében. — Háromféle társadalmi meg. bizafása van, nem sok ez egy kicsit? Lehet ezt győzni? — Már feltették ezt a kérdést itt az üzemben is. Mit mondjak? Bírom és szeretem. Különösén a könyvtárat. Amikor annak idején megválasztottak az stb gazdasági felelősének, azt mondtam, csak úgy vállalom el. ha könyvtáros maradhatok. Most is csak ezt mondom. Nem tudnék megválni tőié... Vas* Mária
