Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JANUAR 16., VASÁRNAP Ára: 1,70 forint XXXII. ÉVFOLYAM. 13. SZÁM M A: GYÖKÉRÉT ERESZT AZ IPAR A SÁRRÉTÉN? (3. oldal) A HIÁNYCIKK (4. oldal) SZOLGÁLTATÁS ÖRÖMÖKKEL ÉS GONDOKKAL KONDOROSON (3. oldal) Első vonalban a felelősök A megyei tanács végrehajtó bizottsága a minap fogadta el intézkedési tervét a megye mezőgazdaságának és élelmiszer- iparának fellendítéséről. A mintegy 35 pontban és csaknem any. nyi alpontban foglalt meghatározás aprólékosan jelöli meg az V. ötéves terv, illetve az 1977. évi feladatokra vonatkozó célki. tűzéseket. Hatáskörében jelöli meg a felelősöket és ajánlást tesz a minisztériumoknak, főhatóságoknak gondjaink megoldásának segítésére. Miről is van szó? A Magyar Szocialista Munkáspárt KB titkársága 1976. szeptember 27-én megtárgyalta megyénk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét és célkitűzéseit. A hozott határozat értelmében a párt megyei bizottsága által elfogadott programra alapozva ..aprópénzre” váltja az intézkedési terv a hétköznapi teendőket Nem kevesebbről van szó, mint a tervidőszak alatt a mezőgazdasági termelés 17—19 s?á. zalékkal való növeléséről. Ebből 1977-ben az ossz mezőgazdasági termelést 7—8 százalékkal, a nagyüzemekben periig 10—11 százalékkal kell növelni. Ezek az összefogó számadatok világosan érzékeltetik: miért fordul megyénk figyelme a mezőgazdaság felé és miért kérjük első vonalba a felelősöket. Feszített a terv, ez kétségtelen, de teljesítéséhez adottak a fel- téte'ek. Ezt tárgyalja az intézkedési terv: szélesebb körben alkalmazni az új. korszerűbb termelési eljárásokat. Nagyobb területen szakosítani. Fokozott figyelmet fordítani a társulásokra és a termelési rendszerek kiépítésére. A terv szó szerint kimondja: „a megyeben működő termelési rendszerek tekintsék kiemelt feladatuknak a tervben meghatározott célok elérését. Indokolt esetben bővíteni kell a meglevő rendszerek működési területéi, vagy támogatni kell űjabb termelési rendszerek megalakulását olyan ága. zatokban. melyekben a feltételek adottak és az ilyen jellegű igények reálisak”. Tehát termelési rendszerről van szó, és nem gazdaságok összevonásáról. Ez dióhéjban a nagyüzemek jövőbeni saját feladata. Ehhez kapcsolódik még a háztáji és kisegí. tő gazdaságokban rejlő lehetőségeknek az eddiginél jobb kihasználása. Ezeket a tennivalókat részletezi az intézkedési terv. melynek elfogadott javaslatai — ha azt a párt-, tanács-, városi, községi és gazdasági vezetők megismerik — sokat segítenek a közös gazdaságoknak a tervfelaüatok megvalósításában. Az egészséges fejlődést nagyban előmozdítják a társulások. Több szövetkezet köszönheti gazdasági megszilárdulását annak, hogy összefogott más szövetkezetekkel. Egyébként ez nemzetgazdasági érdek, mert így lehet leggazdaságosabban előállítani egy-egy terméket. Amikor arról szóltunk, hogy «IM vonalba kérjük a felelősöket, hadd indokoljuk meg e kívánság okát egyetlen példával. Megyénkben a növénytermesztés eredményes növelésének sajnálatos akadályai mutatkoznak. Nehezen érthető, de így van, hogy egyes gazdaságok a főbb növénvekből évek óta lényegesen alacsonyabb termést érnek el, mint a másik ugvanolvan lehetőségek és körülmények között dolgozó gazdaság. Ennek megvizsgálását sürgeti a terv és kimondja: „külső segítséggel is elő kell mozdítani az ilyen ü7t- mek eredményes gazdá'kodását. A felelősök fokozottabb gondossággal ellenőrizzék gazdálkodásukat. Az üzemek vezetőit pedig gyakrabban számoltassák be a tervek teljesítésének menetéről. Erőteljesebben szükséges fejleszteni a zöldség- és gyümölcs, termesztést a jövőben. Erre is megvannak a lehetőségek. Az elmúlt évben némi elmaradás volt tapasztalható; friss zöldségből, cukorrépából kevesebbet termeltek a szövetkezetek az elő- iránvzott"ál. Az öntözés lehetőségeit sem használták ki teljes egészében. Ez érezhető is volt a piacokon. Az idei esztendő célkitűzéseiben fontos feladatként szerepel az elmaradás megszüntetése. amelyben nagv segítséget jelentenek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Természetesen ez akkor érvényesül minden terüle. ten. ha a termelőszövetkezetek idei és a következő évek tervkészítése során elgondolásuk találkozik az intézkedési terv célkitűzéseivel és számol az ; abban foglalt lehetőségekkel.' Ez^rt szükséges a feladatok megismertetése a traktorostól az állattenyésztőig a baromíigondozótól a téesz elnökéig. A termelés fejlesztése kedvezőbbé vált a háztáji gazdaságokban is — ehhez a kormány néhány intézkedése hathatós segítséget nyújtott. Többek között lehetővé válik hasznos kisgépek beszerzése, így a terméseredmény növekedhet a terület növelése nélkül. Ugyanakkor adó- kedvezmények is serkentik a háztájiban dolgozók termelési kedvét. Ezáltal valósággá válhat az a kívánalom, hogy a szövetkezet és a háztáji közös egységet alkosson. Jó érzéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy már az idén a korábbinál több műtrágya jut a földekre — természetesen ott, ahol ez indokolt. Mindezek azt bizonyítják, \ hogy a műszakianyagi és technikai feltételek — néhány kivételtől eltekintve — adottak. Ahhoz azonban, hogy az intézkedési tervben megfogalmazott nagyszerű célkitűzések valóra váljanak, szükség van a me. zőgazdaságban, az élelmiszer- iparban dolgozók; vezetők és beosztottak helytállására, öntevékenységére, mindennapi szorgalmára. Bízunk abban, hogy mindazok, akik a végrehajtásért felelősek, az első vonalban kérnek részt a napi munkájuk során. Csakis így mondhatjuk majd el: a jo remények valóra válnak. Rocskár János Vitacsoporiokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma Romesh Chandra sajtóértekezlete Moszkva ! Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton egész nap vitacsoportokban folytatta munkáját a j békeerők moszkvai világfóruma, i mely pénteken nyílt meg a KGST-titkárság nagy konteren- j eiatermében. A békefórum célja, | hogy konstruktív eszmecsere keretében megvitassa a világhely-I zetet, azon belül is elsősorban az j enyhülésért és a fegyverkezési hajsza ellen vívott harcnak azokat a kérdéseit, melyek az 1973- ban Moszkvában megtartott béke-világkongresszus óta kerültek a nemzetközi békemozgalom érdeklődésének homlokterébe. A vitacsoportok első napi munkájának tapasztalatai szerint a két legfontosabb probléma, mely a j fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges leszereléshez való átmenet lehetőségeinek kutatása, valamint a napjainkban legveszélyesebbnek ítélt nemzetközi feszültséggóc felszámolásának módozatai a Közel-Keleten. A vitacsoportok nagy részében jelen voltak a Kallói Gyula vezette 11 tagú magyar küldöttség tagjai is. A n-mnkacsoporlokf><m folyó vita első eredményeiről szombaton délben a fórum sajtóközpontjában tájékoztatták a sajtó képviselőit. Szombaton a késő délutáni órákig folytatódott a nemzetközi 1 béke és az enyhülés, a leszerelés j és az emberi jogokért vívott küz- j delem legidőszerűbb kérdéseinek I vitája a békeerők moszkvai vi-1 lágfórumának munkacsoportjai-1 ban. Mint Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára a lórum résztvevőinek sajtóértekezletén elmondta, a tanácskozások munkáját „a szabad eszmecsere és a konstruktív dialógus szelleme” jellemzi. „A béke és az enyhülés nemzetközi agytrösztjének” nevezte Chandra ezt a fórumot, s hangoztatta, hogy sikerrel realizálódik a találkozó fő célkitűzése, annak a kérdésnek a tisztázása, miképpen járulhatnak hozzá a világ népei az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéhez. A sajtóértekezlet résztvevői a továbbiakban elmondták, hogy a 12-es számú vitacsoportban a vi- lágközvéleménvnek a nemzetközi helyzet alakulására gyakorolt hatásáról folytattak eszmecserét, s több felszólaló sürgette a chilei szolidaritási mozgalomhoz ha. sonló nemzetközi akciók kezdeményezését más országok viszonylatában. ahol az emberi jogokért és szabadságjogokért vívott harc a fasiszta és félfasiszta rezsimek ellenállásába ütközik. Ugyancsak ebben a bizottságban kerül szóba a közvéleménynek a leszerelési tárgyalásokra gyakorolt hatása, s ezzel összefüggésben e tárgyalások nyíltságának biztosítása. A különböző országok képviselőinek véleménye szerint a béke híveinek nyomást kell gyakorolniuk országaik sajtójára is annak érdekében, hogy a leszerelés közérdekű kérdéseiről ne jelenhessenek meg félrevezető információk. A vitacsoportok tanácskozásai során számos egyéb konstruktív indítvány hangzott el. A moszkvai fórum egyes résztvevői például javasolják: dolgozzanak ki kollektív tervezetet a zsoldosok tevékenységének korlátozására, ami kétségkívül pozitív lépés volna az újabb feszültséggócok kialakulásának megakadályozása szempontjából. Több vitacsoportban foglalkoztak a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés problémakörével; s az elhangzott javaslatok zöme arra vonatkozott, hogyan, milyen módszerekkel járulhat hozzá a nemzetközi békemozgalom ahhoz, hogy a kormányok a részleges leszerelési intézkedésektől eljussanak az általános és teljes leszerelés napirendre tűzéséhez ^Nicholas Niari, az Egyesült Államok békealapjának elnöke utalt arra, hogy az Egyesült Államokban újjászületőben van egy veszélyes tendencia. a fegyverzet és a fegyveres erők további növelésének irányzata. Az Egyesült Államok reakciós köreinek ez a politikája azonban nem élvezi az amerikai nép támogatását. Az amerikai burzsoá sajtó viszont ahelyett, hogy a béke erőinek sikereiről tájékoztatná a közvéleményt, eltagadja ezeket a sikereket, tartózkodik a militarista jelenségek bírálatától, s a nemzetközi béke megszilárdítását célzó javaslatok ismertetésétől. Az ENSZ» közgyűlés 31. ülésszakán benyújtott szovjet javaslatokról például alig van fogalma az amerikai olvasónak. mvWWWWWWWWWVWHWWWWWMWMWWWWM mWWWWWVWWWW’ Felkészítés a szállításra A kútból feltörő kőolajat nem lehet közvetlenül a esd távvezetékbe betáplálni. Mindenekelőtt az olaj ..leghűségesebb” kísérőjét, a földgázt kell leválasztani, majd a vízüledék- és sómentesítéit is végre kell hajtani (a »só a vízben oldva van jelen, néha i^en tekintélyes mennyiségben). Képünkön az e cclra kialakított egyik bakui előkészítő telep látható
