Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

Kis lépésekkel is lehet előrehaladni Emeletes OTP-házak épülnek Eleken Az eleki művelődési ház de­cemberben számos jelentős, hasznos, illetve érdekes ese­mény színhelye volt, s a ház vezetői, klubjai januárra is gazdag programot állítottak ösz- sze. Ezekről adunk egy kis ízelítőt. *** A szocialista brigédvezetök klubjában Világpolitikai ese­mények dióhéjban címmel.aktu_ ális külpolitikai tájékoztatót tartott az MSZMP gyulai járási bizottságának osztályvezetője, B. Nagy Gyula. Az ifjúmunkás 'klub tagjai a „15 éves felnőt­tek — 25 éves gyerekek” című TIT-sorozat keretében a szemé­lyiségről, annak jellemzőiről s fejlesztésének lehetőségeiről hal­lottak előadást. A tizenévesek klubja ellátogatott a gyulai Dü­rer Nyomdába, ahol a klubta­gok megismerkedtek a főbb nyomdai munkafolyamatokkal. A közművelődési vetélkedő­be benevezett szocialista brigá­dok felkészüléséhez nyújtott se­gítséget a Koszta Rozália festő­művész alkotásaiból rendezett kiállítás. Ezt közel hatszázan nézték meg. A nagyközség politikai-gazdasági vezetői fóru­mon válaszoltak a szocialista brigádtagok közérdekű kérdé­seire. A fórum szükségességét és értékét igazolja az, hogy a feltett kérdésekre, felvetett gon­dokra hiteles információkat kaptak a brfgádtagok. akik az ilyen jellegű rendezvényeket a jövőben is igénylik. ’ *** Ez év elején az általános is­kola felnőtt hallgatói egyhetes intenzív előkészítő tanfolyamon készültek fel az osztályozó vizs­gára. A termelőszövetkezetek szabadság biztosításával is segí­tették- a tanulásban a tanfolyam résztvevői t. Az eleki művelődési ház to­vábbi januári programjai közül kiemelkedik a Békés megyei ; Jókai Színház január 14-i ven- i dégszereplése. A társulat a Ta­vaszi keringő című zenés vígjá­tékot mutatja be. Az’ ifjúsági klub tagjai január 19-én Milyen a szocialista ember, a közéleti ember? című előadást hallgat­hatják, majd január 26-án este a Gemini együttes vendégsze­repei Eleken. Az MSZMP XI, kongresszu­sán elfogadott programnyilatko­zat célul tűzi ki a fejlett szo­cialista társadalom építését, amely feltételezi a szocialista életmód megvalósítását. E fel­adat sokoldalú, teoretikus, po­litikai és propagandisztikus munkát igényel. Ezzel kapcso­latban mondja a programnyi­latkozat: „Világosabban kell körvona­lazni szocialista távlatainkat, be kell mutatni a szocialista életmód fölényét a kapitalista életformával szemben. Fontos feladat a népünk, elsősorban a munkásosztályunk gondolkodá­sában és magatartásában kibon­takozó szocialista vonások ál­talánosítása és terjesztése. Ar­ra kell törekedni, hogy társa­dalmi mértékben teret nyerjen a szocialista brigádok hármas követelménye: szocialista módon dolgozni, élni és művelődni.” A marxista irodalomban az életmódnak van egy tágabb és egy szűkebb felfogása. Tágabb értelemben az életmódról- szólt Marx—Engels, amikor így írt: „A társadalmi termelési mód. nemcsak az emberek fizikai új­ratermelésének módja, hanem Kevés pénzt célszerűen, a leghasznosabban felhasználni. Talán ez lehetne a mottója an­nak a beszélgetésnek, ami az újságíró és Szabó Borbála, Elek nagyközségi Tanács Végié- ! hajtó Bizottságának titkára kö- I zott elhangzott, amikor arról j érdeklődtünk, mit hoz az V. ! ötéves terv a községnek. — Aminek valamennyien a leg­jobban örülünk az, hogy kissé nagyközségivé varázsolja a köz­pont arculatát — rangjához mél­tóan —, hogy OTP-beruházás- ban kétszer 16 lakásos emele­tes ház épül. Tanácsunk közmű­vesített telket biztosított és j egyben az embereknek és tevé­kenységüknek egy meghatáro­zott mikéntje, életük megnyil­vánulásának egy meghatározott szintje, egy meghatározott élet­módjuk.” Ezek szerint az élet­mód a társadalmi termelési mód sajátos megnyilvánulása. - Elég sokszor olvasható az élet­módnak egy szűkebb meghatá­rozása. Eszerint az életmód a társadalom javainak a terme­lési mód törvényei és a társa­dalom általános kultúrája, ha­gyományai által meghatározott felhasználása, szociális, egész­ségügyi, kulturális szolgáltatá­sok és igénybevételük feltételei, az életvitel, ‘valaihint a hozzá­juk fűződő értékelések és gon­dolatvilág. Az életmódnak ez az értelmezése rendszerint Le­ninnek ahhoz a felfogásához kapcsolódik, hogy: „Minden tár­sadalmi rétegnél fellelhető az ő sajátos életvitele, sajátos szo­kásai, sajátos hajlamai.” Az életmódot, az életvitelt meghatározzák a társadalom termelési viszonyai, az adott tár­sadalom történelmi tradíciói, nemzeti szokásai, az állott nem­zetközi helyzet, s nem utolsó­sorban az adott társadalom szo­ciális osztálystruktúrája. Nincs általában vett életmód és vele kapcsolatos életmód- problematika. zárt szennyvízcsatornát késztí- ! tetett ehhez, amire 1,3 millió fo­rintot fordított. Hiába, ha sokba j is kerül, a kommunális ellátás- j sál lépést kell tartani. Ezenkí­vül magánerőből 210 épülő náz ! gazdagítja majd községünket az j V. ötéves terv során. Készül az j úgynevezett Keleti-csatorna, j amivel reméljük megoldódik az i eddig sok bajt okozó belvizei- ‘ vezetése. Kevés fejlesztési ala­punkból — öt év alatt 4,8 mil­lió forint — jut az egyik leg­nagyobb gondunk megoldására; az iskolák rendbehozatalára. Ügy tervezzük, a rendelkezé­sünkre áll anyagiakból éven- | Minden életmód alapvetően egy meghatározott társadalmi­gazdasági alakulat jegyei és ezen belül a sajátos osztály­jegyek által determinált. Korunkban a különböző vi­lágrendszerek léte következté­ben különböző életmódok van­nak. Éppen ezért hibás átven­ni, vagy teret ’ engedni nálunk a polgári életmód-megnyilvánu­lásoknak, mint például"az úgy­nevezett presztízsfogyasztás vagy a „fogyasztói társadalom”. Ezek­ben a polgári életmód válsága jut kifejezésre. Általánossá vá­lásuk nálunk csak zavart okoz­nak. Különbséget kell ezen túl ten­ni az egyes társadalmak tipikus életmódja és az azokon belüli szociális csoportok életmódja között, így például a kapitalis­ta társadalom életmódja és a polgári osztály, a burzsoázia életmódja között. Más és más a kapitalizmusban a burzsoázia és a munkásosztály életmódja is. Köztük antagonisztikus el­lentmondás van. Továbbá, a fej­lődés különböző szakaszain más az életvitele a válságban levő monopoltőkés osztályoknak, mint az általuk kizsákmányolt, de ellenük harcoló munkásosz­tálynak. Ugyanúgy különbséget kell tenni a szocialista társadalom­ié egy-egy oktatási intézmény­nek nyújtunk jelentősebb támo­gatást. Itt jegyezném meg, hogy a község lakossága figyelemmel kíséri erőfeszítéseinket, amit az is bizonyít, hogy csak az is­kolák felújításához, rendbetéte­léhez az öt év alatt mintegy félmillió forint értékű társadal­mi munkával járul hozzá. Csűr- ran-cseppen ebből a kis összeg­ből a nagyközség villanyháló­zatának korszerűsítésére, arra is, hogy elkészüljön a szenny­víz-, csapadékvíz-hálózat tanul­mányterve. Szeretnénk felújíta­ni — nagyon megérett már rá — a művelődési házat és könyv­tárat. A több mint 5.5 millió forintos költséggel felét a köz- művelődési alapból várjuk, a másik felét megtakarítjuk, de jelentős összeget képvisel ennél is a lakosság által felajánlott társadalmi munka. A könyvtár­hoz szükséges egymillió forint egy részét igényeltük a megyei könyvtárfejlesztési alapból, s a nagyközségben tevékenykedő szocialista brigádok ehhez a munkához 200 ezer forintos tá­mogatást ajánlottak fel. A gyulai ÁFÉSZ tervezi, hogy ebben a ciklusban egy vendég­látó kombinátot alakít ki, amely nagyban hozzájárulna a közét­keztetés kiterjesztéséhez. A posta ■ korszerűsítésének első üteme megvalósult a IV. ötéves tervben, a második lépcsőben várható, hogy automataközpon­tot, telexgépet kap. A tervidő­szak végére csaknem 3 milliós ráfordítással terelőút épül a községen keresztül vezető út te­hermentesítésére. Elek vezetői, négy nyelvű la­kossága nem szakadt el a hét­köznapok valóságától. Értik és érzik népgazdaságunk erőfeszí­téseit, hogy az ország népének — köztük Eleké is — jóléte, szűkebb hazájuk arculata is az anyagi lehetőségtől függően ál­landóan változzon, szépüljön. Ám ezekkel a kis lépésekkel is csak előbbre lehet haladni a magunk szabta úton, megtor­panás nélkül. B. O. ban fellelhető osztály- és ré­tegé létmód ok és a szocialista életmód között is. A társadalom életmódja az egyes társadalmak történeti fej­lődése által meghatározott je­gyeken túl magában foglalja összességében a társadalomban levő különböző szociális csopor­tok eltérő életmódját, persze nem egymásmellettiségükben, hanem dinamikus egymásraha- tásukban. Ezeknek az életmó­doknak mindegyikére az ural­kodó osztályok életmódja és az uralkodó osztály értékítéletei nyomják rá bélyegüket. így pél­dául a mai magyar társadalom­ban is többféle életmód van. A társadalom életmódja a nálunk létező különböző osztályok és rétegek különböző életmódja mozgásának és fejlődésének együttes komplexuma, s nálunk is a társadalom vezető osztályá­nak a munkásosztálynak az élet­módja játszik vezető szerepet az életmódalakulásban. A szocialista életmód nem alakul ki egyik napról a másik­ra. Általánossá válása az egész történelmi korszakon át tart. Létrejöttében egy sor objektív és szubjektív társadalmi felté­telre, közöttük nem utolsósor­ban kedvező nemzetközi körül­ményekre van szükség. E feltételek közül csak a leg­fontosabbakra szeretnék utalni. A szocialista életmód feltéte­leit mindenekelőtt a munkás­hatalom, a proletárdiktatúra let­Tej, takarékosság, gazdálkodás Élelmiszer-gazdálkodásról, jobb ellátásról, gazdaságosságról, do­tációról és még sorolni is . ne­héz, mi mindenről esik szó manapság, a mindennapi beszél­getések során termelő és fo­gyasztó viszonylatában, legtöbb­ször a hasznosság jegyében, de egyébként a magánbeszélgeté­sekben is. Ezekre időnként ér­demes odafigyelni. Nem vélet­lenszerű mindez. Növekvő igé­nyekről van szó, amely a fej­lődés velejárója. Azok kielégí­tése természetszerűen igen nagy feladatot ró a mezőgazdaságra, iparra, szolgáltatásra és a ke­reskedelemre egyaránt. Keresni és megtalálni kell azokat az utakat, eljárásokat, módszere­ket, amelyek mindnyájunk megelégedésére a leginkább cél- ravezetőek. Mindez a mindennapi tej kap­csán jutott eszembe, ugyanis a gazdálkodás és a takarékosság jellemzőire gondolva néha fi­gyelmeztető tényezők kerülnek előtérbe. Köztudott, hogy alap­vetően fontos táplálékaink közé tartozik a tej, amely termelése jelentős állami támogatással történik. így a vásárló, a fo­gyasztó megelégedettségére, a termelő is természetszerűen jól jár. Eddig rendjén is van. Még­is egynémely dologban, mégpe­dig a tej csomagolásában és az ezzel összefüggő takarékosság és ésszerű gazdálkodás vonatkozá­sában kételyek merülnek fel időnként az emberben. Valószí­nű. hogy megalapozott döntés volt a műanyag zacskókba való csomagolás — bár úgy beszé­lik, hog!vv ennek hátrányára már régen rájöttek —, szóval yaló- S7.ínű. mert annak idején bizo­nyították is előnyeit. Mindez el is fogadható, csupán azzal nem tudtak meggyőzni, s ez azóta is kétséges számomra, hogy a ki­lyukadt zacskók és az elfolyt tej mi módon válik gazdaságos­sá. A napokban Orosházán néhány élelmiszerboltban ér­deklődtem. Az eredmény elgondolkoztatott. Sőt meg­hökkentő volt. Az egyik ABC-áruházban elmondták, hogy gyakori a napi tízszázalé­kos yeszteség, azaz csaknem öt­ven liter tej folyik ki a zacs­kókból. Máshol az üzletvezető elmondta, hogy átlagban napi 18 liter tej válik használhatatlan­ná, egy másik üzletben pedig arról tájékoztattak, hogy érke­zett már olyan szállítmány is, amikor a rendelt tej mennyisé­gének 15 százaléka elfolyt. De azt is hozzátették, hogy sajnos, ennek ellensúlyozására nincs példa, ugyanis hibátlan szállít­mány nem érkezik. Panaszolták azt is az egyik üzletben, hogy naponta 2-3 zacskó a vásárló kezében megy tőnkre, s a tej jobbik esetben a kosárba, rosz- szabb esetben a ruhára ömlik. Három üzletben érdeklődtem csupán és kiderült, hogy az ily módon kárba veszett tej na­ponta 90 liter körüli. Ha ezt városi, sőt azon túlmenően, még nagyobb területi hányadosokkal szoroznánk, akkor elgondolkoz­tató számokkal találkoznánk. Ebben a mennyiségben pedig nincs is benne az a szám — mert azt nem tartják nyilván, —, amely jelezné a vásárlás után széthasadt tejeszacskók mennyiségét. Valószínű, hogy a csomagolás hiányosságaira, a pontatlan munkára, esetleg a meghibásodott gépre is találni magyarázatot. E magyarázat részben meggyőző is lehet, de e meggyőzésből sem lesz újból tej. Fülöp Béla Eleki művelődési mozaik Hal Gyomáról Napi 80 mázsa ezüstpontyot szállítanak be a tárolókból a központ­ba a Gyomai Halászati Tsz dolgozói. Ahol nagyrészót feldolgozzák, a többit pedig a megye különböző városaiba viszik tovább (Fotó: Veress Frzsi) Á szocialista életmódról

Next

/
Oldalképek
Tartalom