Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

Szocialista külpolitika Á diplomácia eszközével A világpolitika elkényeztet bennünket, naponta új fejlemé­nyekkel, nem egyszer meglepeté­sekkel szolgál. Sokan mondják: a történéseket megismerni is elég, végiggondolni már szinte nincs időnk. Holott a napi poli­tikai fordulatok sem pontosan érthetők a leglényegesebb össze­függések ismerete nélkül, de ami talán még fontosabb: sok-sok eseményt kell ..vallatni”, össze­rakni, végiggondolni, hogy tisz­tában lehessünk a világpolitikai fő tendenciákkal, a nemzetközi helyzet- uralkodó vonásaival. Hasonló a helyzet a magunk — azaz a szocialista közösség — kül­politikájának esetében. Diplomá­ciánk rendkívül aktív, kezdemé­nyező: új javaslatai, lépéséi na­ponta foglalkoztatnak bennün­ket. s velünk együtt a nemzetkö­zi közvéleményt. Ez az aktivitás igaz. rendkívül szerteágazó, még­is jól áttekinthető, s ebben az esetben, akárcsak a nemzetközi helyzet tanulmányozásánál, egy kicsit mélj'ebbt'e kell látnunk a napi eseményeknél. A szocialista országok nemzet­közi tevékenységének legtöbb megnyilvánulása a politikai eny­hülés megszilárdítását és kiter­jesztését célozza. Ha egybevetjük az utóbbi években tett ilyen irá­nyú lépéseiket, végső soron há­rom részre oszthatók. Az első osoportba sorolhatjuk azokat a diplomáciai erőfeszíté­seket, amelyek az államok közöt­ti kapcsolatok békés célú, köl­csönösen előnyös átrendezését szolgálják. Elsősorban is azok­nak az alapelveknek kívánnak érvényt szerezni, amelyeket a helsinki záróokmány is megfo­galmazott, de Európán kívül is jól alkalmazhatók. Nyilvánvaló ugyanis, hogy világszerte is csak akkor haladhat előre az enyhü­lés folyamata, ha az államok tiszteletben tartják egymás szu­verenitását határait, területi épségét, tartózkodnak az erő­szaktól és nem avatkoznak be egymás belügyeibe. A szocialista országok ezekre az alapokra kívánják ráépíteni az együttműködés magas épüle­teit. Szorgalmazzák a kapcsola­tok fejlesztését a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a tech­nika területén, hiszen az minden állam érdeke, s lényeges ösztön­zője a gazdasági fejlődésnek is. A Varsói Szerződés tagállamai éppen a közelmúltban, a tavaly november végi tanácsülésükön hangoztatták a hosszú távú és nagy volumenű együttműködés, a termelési és műszaki-tudomá­nyos kooperáció, a szakosítás fontosságát. Külön is ösztönözték a környezetvédelmi, a közlekedé­si, a szállítási és az energetikai együttműködés fejlesztését. Nagyfokú és őszinte érdekeltsé­get mutattak a kulturális, a tu­dományos, az oktatási, a tájé­koztatási kapcsolatok kibővítésé­ben is, európai és világméretek­ben egyaránt. A szocialista diplomácia lépé­seinek második csoportja a kö­vetkező képletből indul ki: az envhülés=a vitás kérdések bé­kés és igazságos megoldása. Ért­hető tehát, hogy országaink kö­vetkezetesen támogatják azokat az erőket, amelyek az imperializ­mus, a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenség megszilár­dításáért. a békeért és a társa­dalmi haladásért harcolnak. Fel­lépnek a közel-keleti konfliktus igazságos és politikai rendezése mellett, Európában a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú meg­állapodás szigorú megtartását segítik elő. Szorgalmazzák a cip­rusi probléma rendezését, a Cip­rusi Köztársaság szuverenitásá­nak, függetlenségének és terüle­ti épségének biztosítása alapján. A pozitív megoldások azonban csak az enyhülés ellenségeivel vívott harcban érhetők el. A szo­cialista országok minden eszközt, minden fórumot felhasználnak arra, hogy megfékezzék és visz- szaszorítsák azokat a reakciós, militarista és revansista erőket, amelyek — a Varsói Szerződés tagállamainak közös értékelése szerint is — ..konfliktusokat okoznak, szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétségbe vonni az államok szuverenitását es a fennálló határok sérthetet­lenségét, a további enyhülés cél­szerűségét és lehetőségét, fel­élesztik az imperialista politika régi fogósait.” Az enyhülés folyamata — bár már nagy utat járt be — még nem minden területen érezteti jótékony hatását. Éppen ezért a szocialista kül­politika — akcióinak harma­dik csoportjával — az enyhülés kiterjesztését igyekszik előmoz­dítani. Mégpedig két irányba: egyrészt földrajzi értelemben, vagyis az európai enyhülés nyo­mán tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság, minden föld­rész biztonságának megteremté­sért. Másrészt pedig sürgető fel­adat, hogy a politikai enyhülés hathatós leszerelési intézkedé- sékkel, vagyis katonai enyhülés­sel párosuljon. Mindezzel voltaképpen csak a szocialista diplomácia konkrét lépéseit csoportosítottuk, s ha mast összegezzük, elénk tárul a politikai enyhülés programja. Megvalósításához mindenek­előtt három területen kell előre­lépni: az államok közötti két- és többoldalú kapcsolatokban, a vi­tás kérdések békés rendezésében és az enyhülési folyamat kiter­jesztésében, elsősorban a lesze­relés útján. Íme. ebben az irány­ban halad a szocialista diplomá­cia. Pálos Tamás Lengyel túszok Irakban Varsó A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint egy fegyveres banda Irak északkeleti részén, a kurdoklakta körzetben elrabolt négy lengyel szakembert — Jer­zy Golost. Franciszek Palyst. Marian Rogozt és Antoni So- biszeket —, akik talajjavító munkálatokon dolgoztak az or­szágban. A lengyel hatóságok amint tudomást szereztek az em­berrablásról. minden lehetséges intézkedést megtettek, hogy ki­szabadítsák a túszul ejtett len­gyel állampolgárokat. A lengyel és iraki legfelsőbb hatóságok állandó kapcsolatot létesítettek — Henry k Jablonski, ■K Államtanács elnöke üzenetet intézett Hasszán Al-Bakr iraki köztársasági elnökhöz egy külön­bizottság segítségével, amelyet a belügyminiszter-helyettes vezet. A varsói kormány állandó kap­csolatban áll Irak lengyelországi nagykövetével, aki több ízben járt az ügy miatt a belügymi­nisztériumban. A bagdadi len­gyel nagykövet szintén szakadat­lanul konzultál az iraki kor­mánnyal. Az iraki hatóságok, amelyek a külföldi szakemberek biztonságáért felelősséggel tar­toznak, minden szükséges lépést megtesznek, hogy minél hama­rabb kiszabadítsák a foglyul el­tett négy lengyel állampolgárt, akik tudomásuk szerint épség­ben vannak (MTb Púja Frigyes Törökországban Aczél György Berlinben Berlin Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével szerdán a késő esti órákban megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspárt ! küldöttsége. A küldöttséget a pályaudvaron Kurt Hager, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Hans-Joachim Hoffmann, j a Központi Bizottság tagja, mű- : velődési miniszter, Paul Már- ' kowski, a Központi Bizottság tagja és Ursula Ragwitz, a KB osztályvezetői fogadták. Jelen volt dr. Szűrős Mátyás berlini magyar nagykövet. Csütörtökön a NSZEP KB székhazában megkezdődtek a két küldöttség között a megbe­szélések. Ma a magyar pártküldöttség Halle megyébe látogat. Erich Honecker Jugoszláviában Belgrad Nyáradi Robert, az MTI tudó. sitója jelenti: Csütörtökön Belgrádban foly- i tatodtak Jugoszlávia és az NDK párt- és állami küldöttségeinek j az előző napon kezdődött híva- , talos tárgyalásai. A tanácskozó- | sokon a két küldöttséget Erich ! Honecker, a NSZEP KB fötitká- j ra, az Államtanács elnöke és Joszip Broz Tito, a JKSZ elnö- i ke, államfő vezeti. A tárgyaié- j sokon, amelyek csütörtökön be | is fejeződnek, a jugoszláv sajtó [ közlése szerint a két ország és párt együttműködésének kérdé- 1 sein kívül megbeszélést folytat­nak még a nemzetközi komrnu- j nista és munkásmozgalom, vala- I mint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről is. Ennek keretében foglalkoznak az európai hely­zettel, ezen belül az idén nyá- j ron Belgrádban sorra kerülő | konferencia előkészületeivel, ' valamint a nemzetközi politikai j és gazdasági élet időszerű kéx-- I déseivel. (MTI) A kongresszus vezetőivel szer­dán tartott első megbeszélései | után James Carter megválasz­tott amerikai elnök rövid saj­tóértekezleten számolt be az esz­mecseréről. Elmondotta, hogy megítélése szerint „kitűnő le­hetőség” kínálkozik a közel-ke­leti helyzet „látványos javításá­ra”. Ezt az értékelést többek kö­zött „az arab vezetők jelenleg tanúsított mérsékletével” több arab ország Izrael elismerésére vonatkozó készségének „jelzésé­vel”, továbbá azzal támasztotta aló. hogy a közel-keleti kormá­nyok nyilvános állásfoglalásaik- j ban a térség problémáinak ren­dezése mellett szálltak síkra. Carter egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tartja szükségesnek nyomást gyakorol­ni Izraelre a genfi vagy más ha­sonló jellegű értekezleten vá­0 HŐS Htmssr.r 1977. JANUÄR II. Isztambul j Púja Frigyes, a Magyar Nép- ’ köztársaság külügyminisztere csütörtökön, törökországi hiva­talos látogatásának negyedik napján az Égei-tenger partján fekvő nagyvárosba. Izmirbe utazott. Isztambul Yesilköv-i re­pülőterén Púja Frigyest Namik i Xemal Sentürk isztambuli kor­mányzó búcsúztatta. Külügymi­niszterünk az előzetes program | szerint Izmirből ellátogatott I Moszkvába az a magyar delegá- ' ció, amely részt vesz a január 14—16-án sorra kerülő esemé- i n.ven. a békeszerető erők világ­fórumán. A delegációt Kállai Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a HNF Országos Tanácsának, il- 1 letve az európai biztonsági és együttműködés magyar nemzeti j bizottságának elnöke, az OBT j elnökségének tagja vezeti. A ! küldöttség — amelyet a Feri he- | gyi repülőtéren a HNF és az j OBT képviseletében búcsúztat­tak — azzal a küldetéssel vesz j részt a tanácskozáson, hogy ki- J fejezésre juttassa a magyar bé- j kemozgalom. közvéleményünk j megválasztott elnök ezzel kap­csolatban nem tett utalást Pa­lesztinái delegáció jelenlétére az említett tárgyalásokon. Carter bejelentette, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hetek­ben „koncentrált erőfeszítése­ket” tesz annak érdekében, hogy kihasználja a . Közel-Kele­ten kínálkozó jelenlegi kedvező légkört. Közölte továbbá, hogy, hivatalba lépése első hónapjai­ban — feltehetőleg Washington­ban —, találkozik több közel- keleti ország vezetőivel. A tér­séggel összefüggésben — szin­tén egy kérdésre válaszolva — Carter „meglepetésének és mély ■aggodalmának” adott hangot Abu Daudnak a francia hatósá­gok által történt szabadon bo­csátása kapcsán. A megbeszéléseken szó esett a SALT-tárgyalásokról, az ameri­kai—szovjet kereskedelemről, az amerikai fegyvereladásokról és „az emberi jogok” kérdéséről. (MTI) Epliesosba. ahol történelmi és művészettörténeti emlékeket te­kintett meg. A haladó török sajtó változat­lanul kiemelt helyen foglalko­zik a magyar külügyminiszter látogatásának jelentőségével, hangsúlyozva, hogy az Ankará­ban folytatott tárgyalások, a hosszú lejáratú együttműködési megállapodás aláírása új sza­kaszt nyit a két ország kapeso­állásfoglalásál az enyhülésért, a leszerelésért vívott küzdelem időszerű kérdéseiben. A leszerelés és a béke kérdé­sei napjainkban azonosak az emberi nem fennmaradásának kérdésével — állapította meg a békeerők moszkvai világíóru- mának szervező bizottsága által rendezett sajtóértekezleten Sin McBride, a békemozgalom nem­zetközi irodáj ínak vezetője. Ez az oka annak ■— mondotta —-, hogy a leszerelés és az enyhü­lés problémái minden ország számára létfontosságúak. A békeerők moszkvai világ­fórumának egyik fö témája a le­szerelés lesz. A nemzetközi bé­kemozgalom ír származású ve- zelő szemelj isége szerint ez a probléma nem egyedül a túlélés szempontjából kiemelkedő je­lentőségű. hanem a világ ke­vésbé fejlett részeinek felemel­kedése szempontjából is. Az em­beriség ez idő szerint évente 330 milliárd dollárt költ fegyverke­zésre. Világunk gazdasági arcu­lata egészen más lenne, ha ezt a hatalmas összeget nemesebb cé­lokra fordítanák. A békeerők világfóruma pén­teken reggel nyílik meg a KGST moszkvai székhazának konfe­renciatermében. s három naoig tart. Romesh Chandra, a Béke­világtanács főtitkára a sajtóér­tekezleten elmondta, hogy a fó­rum több tekintetben különbö­zik majd a korábbi hasonló ren­dezvényektől. Mindenekelőtt a szélesebb képviselet tekintetében. Meghív­ták Moszkvába a különféle po­litikai pártok képviselőit. Szo­cialista, szociáldemokrata, ke­reszténydemokrata, kommunis­ta. liberális és egyéb pártok kül­dik el megbízottaikat, hogy kö­zös nevezőre jussanak a nemzet­közi békemozgalom időszerű kérdéseit illetően. A fórum csak megnyitáskor és záráskor tart plenáris ülést. Az idő pagv ré­szét a munka- vagy vitabizott- ságokban folvtatendó tanácsko­zások töltik ki. Összesen 12—14 bizottság működik majd. Csütörtökön Kállai Gyula ve­zetésével Moszkvába érkezett a békeerők moszkvai világfóru­mán részt vevő magyar delegá- eíó A kü'döttséget a Se’-emetye- vói repülőtéren Marjai József nagykövet és más hivatalos sze­mélyiségek foaadták. (MTI) Kitűnő lehetőség a közel-keleti helyzet „látványos javítására" Carter sajtóértekezlete Washington [ ló részvételének biztosítására. A latai továbbfejlesztésének utján. A törökországi hivatalos látogatáson tartózkodó Púja Frigye* külügyminisztert hivatalában fogadta Fahri Korotiirk, a Török Köztársaság elnöke (Telefotó — AP—MTI—KS) Megérkezett a magyar küldöttség a békeszerető erők moszkvai világfórumára Csütörtökön délelőtt elutazott •

Next

/
Oldalképek
Tartalom