Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉV MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! HÍPÚJSÁG JANUÁR 1., SZOMBAT Ár»: 1,?0 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új évet kívánunk lapunk minden kedves olvasójának! DEMÉNY GYULA FELVETELE Küzdelmes esztendő H a most az esztendő fordulóján a családok leltárt készítenek, számba veszik hogyan is zárták az 1976-os esztendőt, nem csalódnak. Elképzeléseik, terveik rendre megvalósultak. Esetenként legfeljebb véletlen-* szerű elemek keresztezhették a számítást, a társadalmi, gazdasági realitások nem. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is, a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei hely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üzletek, rendelőintézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Többnyire a XXI. század — gyermekeink és unokáink — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdolgoztunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért mégsem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelmesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Legyenek hát a sikerek és a nagyobb örömök a továbbhaladáshoz szükséges feltöltődés forrásai.'* Joggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei”. Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészítése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk. hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cserearány-változások megdrágították és tartósan megdrágítják gazdaságunk „üzemeltetési”, fejlesztési költségeit. Az importált energiahordozók, nyersanyagok ára sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyensúly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számba vettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fogyasztást és a beruházást — nerh csökkenthettük drasztikusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott az a stratégia, amely lehetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását, ( a töretlenül dinamikus fejlődést, úgyhogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mértékben, de tovább növekedhetnek. Ez a stratégia 1976-ban a számítottnál is, a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta a próbát. A gazdasági munkát az óesztendőben alapvetően két körülmény nehezítette. 1. A világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés konjunktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kellő mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mező- gazdaság terméseredményeire, csökkentette az exportárualapokat, és a zöldség-, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát. így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv valamennyi előírását teljesíteni A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszer- ipari termelés visszaesése, és részben a hazai, illetve a külföldi értékesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakosság reáljövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. iért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az óesztendő munkáját? Mert a gondok, a nehézségek ellenére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés, a gazdálkodás hatékonysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelés- növekedés kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok es részben a vállalati, üzemi kezdeményezések hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, összetétele. Az ország pénzügyi helyzete,, a vállalatok költségvetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibontakozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyorsítani. Kezdeti eredményeink meggyőzően jelzik a szocialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok összefogásának előnyét. Es bizton hihetjük, hogy a jövőben képesek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fejleszteni gazdaságunkat, emelni az életszínvonalat, felzárkózni a világgazdasági változások diktálta új, magasabb követelményekhez. Tennivalóink sokrétűek, feszesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy 1976—1977- es időarányos feladatok minél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről kiadott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci, igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával a pénzzel és az idővel.” Szervezett, fegyelmezett, végrehajtásra, felelős közgondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdaságunk nemzetközi versenyképessége. K űzd elemben és eredményekben gazdag óesztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak. Bort, búzát, békességet! A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása áll. Kovács József
