Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
Megjelent a Nemzetközi Szemle decemberi száma A folyóirat decemberi számában a Szovjetunió 1980-ig terjedő népgazdaság-fejlesztési törvényéről, á következő számában pedig a többi európai szocialista ország népgazdasági tervéről' közöl majd adatokat. A tőkés országok munkásmozgalma rovatában a Dán Kommunista, Párt kongresszusán a párt elnökének. K. Jespersennek elhangzott beszédéből közöl részleteket. Ugyancsak ebben a rovatban ,.A nyugat-európai szociáldemokrácia és a modern kapitalizmus válsága’’ címmel a kapitalista országok szociáldemokráciájának helyzetéről, majd egy másik cikkben a sztrájkmozgálmakról és a nyugati hadseregekben tapasztalható kollektív megmozdulásokról olvashatunk érdekes írásokat. Az amerikai választásokkal kapcsolatban J. E. Carter életrajzát. s a választások utáni rövid statisztikát ismerteti a folyóirat. Dokumentumok és kronológiai adatok alapján kis terjedelmű cikkeket közöl a Nemzetközi Szemle decemberi száma: a Kínai Népköztársaságban végbemenő bel_ és külpolitikai folyamatokról és azokról a kezdeményezésekről, amelyeket a Szovjetunió folytat a KNK-hoz való kapcsolatok megjavításáért. (K.S) Zenei életünkből 1 Debreceni MÁV Filharmonikusok vendégszerepelnek Gyulán Az évad első bérleti hangversenyét Gyulán december 13-án. hétfőn este 19 órakor, az Erkel Művelődési Központban rendezik meg. Ezen a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar ad hangversenyt. Róna Frigyes vezényletével. Az esten közreműködik László Margit, Fülöp Attila, Bordás György és a debreceni Kodály kórus (karigazgató Gulyás György). A műsoron Haydn: A teremtés című műve szerepel, amely elé Friss Gábor mond ismertetőt. Hiú zenebarát- hangversenyek Ismerkedés a francia, olasz, spanyol zenével Az elmúlt napokban zajlottak a II. évfolyamos ifjú zenebaráthangversenyek újabb műsorai. Ezúttal a francia, olasz és spanyol zenével ismerkedtek a fiatalok, Perényi Eszter hegedűművész, Katona Ágnes zongoraművész. Veszelv Gabriella (énekl Pröhle Henrik (fuvola) és And- rovics István (gitár) tolmácsolásában. December 6-tól 9-ig megyénk 10 városában és nagyközségében rendeztek hangversenyeket. írásos emlékek sokaságár őrzi Mindig érdekelt szőkébb hazám históriája — Mit mondanak a régi krónikák Gyoma múltjírói? WWMWWVWWMWWWW vwvwvwwvvwvs ^w%wwvwvwwwwwwww\wwwvvwwvwvwvwvwwwwwwwv\wvwwwvw> Dr. Cs. Szabó Albert nyugdíjas állatorvos gyomai otthonában nagy számban sorakoznak a község múltjával kapcsolatos feljegyzések. Régi krónikák urbáriumok és családi levelek őrzik Gyoma hajdan volt történetét. — Bennszülött gyomai vagyok és mindig érdekelt szűkebb hazám históriája — mondja dr. Cs. Szabó Albert. — Még diák koromban történt, hogy,a horthysta „fajvédő” rendeletek értelmében mindenkinek igazolnia kellett a családfáját. Akkor tudtam meg, hogy őseim eredetileg csőszök voltak, s így lettem Cs. Szabóvá. Gyomán egyébként is nagyon gyakori volt a nevek előtti betűjelzés. Ha például egy Kovács és egy Nagy család ösz- szeházasodott, akkor az utódokat K. Nagyoknak nevezték. Máskor a csúfnevek rövidítése került az anyakönyvbe, s így lett a Kannyúl Fekete Szabóból K. Szabó. Hosszú időt töltöttem az anyakönyvek között és később, gyakorló állatorvos koromban a határt járva mindig szenvedély- lyel kutattam a múlt emlékei után. — Milyen módszerrel kezdte helytörténeti kutatásait? — Előre meghatározott módszerem sose volt. mindig a napi munka mellett szakítottam időt a múlt vallatására.' Gyakorlatilag úgy nézett ki a dolog, hogy mondjuk bejött értem egy távoli tanyáról lovasszekéren a gazda és kihívott a beteg jószághoz. Sáros időben gyakran 20— 30 kilométert is kocsikázhattam naponta, és olyankor mindenféle j dologról beszélgettünk. Szerettem, ha az idős emberek elmondják élményeiket és azokat a meséket. amelyeket a szüleiktől hallottak. Hamar híre járt annak, hogy miféle „bogaraim” vannak és sokan már előre készültek a történetekkel. Különösen a tanyasiak meséltek szívesen és a sok meséből mindig kikerekedett az igazság is. Magam csodálkoztam a legjobban, amikor egyetemista fiam Gyoma határneveiből írta a szakdolgozatát és a területet járva minden érhez és dűlőhöz kötetnyi történetet tudtam felidézni. — A szájhagyomány által őrzött tört’reteken kívül milyen írásos anyagot sikerült összegyűjtenie? — Amatőr gyűjtögetéseim során azt vettem észre, hogy nagyon sokfelé vannak olyan írásos emlékek, amelyek sose lesznek közkinccsé téve. mert őrzőjük érthetetlen módon mindenki elől eldugta őket. Én mii.dig csak lemásolásra kértem el a régi okmányokat, etart is sikerült viszonylag gazdag gyűjteményt összeszednem. Sajnos, ezek nagy része a háborúban elpusztult, de a megmaradtak közt is akadnak értékes dokumentumok. 1332-től napjaink történetéig vannak feljegyzéseim, és | bár ezek az adatok sokszor hiányosak. de egy összefüggő helytörténeti munkához talán jó kiegészítést adhatnának. Bosszankodva bolyongok Kondoroson. Harman négyfelé küldenek. amikor a Rákóczi utca felöl érdeklődöm. Lassan be keli látnom, hogy címe után meg nem talál itt az ember senkit, csak a neve alapján. Falu ez, ahol még nem romlott meg az emberek egymás iránti érdeklődése. A nem utcabelieket is alaposan, a városi embert meg különösen megnézik az itt lakók. Egy öregasszony az utca másik oldalán a kert ajtaján matat, nem találja a zárat. Talán azért, mert kíváncsi tekintete rajtam j ugrál. Segítek neki és magamon: — Balogh Zsigmondot kére- | sem. Véletlenül nem ismeri? —! kiáltok át hozzá, hátha nagyot I hall. — Hogyne ismerném. Innen az j ötödik utca, jobbra a harmadik ház az övé. Ott megtalálja, ilyen- j kor otthon szokott lenni — j mondja a jól informáltak bőbe- I szédűségével. Most már a kert- I ajtó is nyílik, mintha csak erre a | beszélgetésre várt volna. A mondott helyen barátságos ] mosollyal fogad egy kerek, barna arcú, svájcisapkas férfi. Alig lehet túl még a negyvenen. Zömök, testes ember, ereje teljében. Ö az, akit keresek; de látom is, hogy jó helyen járok: faragott székek állnak sorban a teraszon. Éppen a műhelyből szaporítja őket. — Ha később jön, egyet sem lát belőlük — mutat magyarázó- an a székekre. — Mára lett kész és jönnek is érte mindjárt. Nagy, fekete szeme nevetősen tekint mindenre és mindenkire. Derűlátó embernek tűnik, bár minden oka meg lehetne az ellenkezőjére is: érzékeny fajta. Az ilyen mindig többet és többször sebesül, mint az átlag. Az első meleg szóra kaput nyit önmagába. A tüskés szavak ezért hatolhatnak nála mélyebbre. Még a ki nem mondottak is visszhangra lelnek. Beszélgetünk. Nyugodt, jól formált mondataiból csendes büszkeség áramlik. Nem is alaptalanul. Húszezer forinttal nekivágni egy kétszobás összkomfortos J lakás építésének, nemcsak em-1 berfeletti erőfeszítést igényelt, I Fafaragó Kondoroson hanem a „csak azért is megmutatom” büszke dacot is. Szép ízléssel berendezett, tiszta lakásba invitál. Ö is úgy mondja: ez megérte a fáradságot. | Felesége szavaiból érzem, hogy régen mögöttük van már az az idő, amikor megszólták az is- merősök-rokonok, hogy cigány emberhez ment asszonynak. Szépen élnek, felelősséggel, már tizennyolc éve. — Több mint tíz éve kezdtem faragni — mondja faggatásomra. — Egy esőis-unalmas délutánon időűzőnek, próba képpen. Egy lovat faragtam ki a kezem ügyébe került fából. Akkor még, s azután is sokáig a téeszben voltam állatgondozó. Jó öt éve aztán fordítottam a sorsomon. Azt teszem, amihez kedvem van, meg talán tehetségem. Leginkább szobrokat szeretek csinálni. Ilyenek nem sokan vagyunk a fafaragók Között. Persze, más is kikerül a kezem alól, ahogy láthatta is. A pénz, igaz, hogy vékonyabb, mint a szövetkezetben volt, de nem ez a minden. Annyi most is összejön, arríeny- nyi éppen kell. Nem szorulunk senkire. A megelégedés viszont — tudja, ami itt belül van — a pénznél is többet érő. — A feleségem jó asszony. Nem csak megért, hanem nagyon sokat is segít. Látja, itt vannak ezek a faszobrocskák. Ezeket még csiszolni, fényezni... szóval finomítani kell. Ezt már a feleségem csinálja. Ügy látom, szívesen. Elmondom neki. hogy évekkel 'ezelőtt hozzájutottam egy faszoborhoz. Parasztot ábrázol, amint kalapját levetten dacos-komoran áll. BZs betűk vannak az aljára vésve. — Emlékszem rá. Itt szöszmö- töltem a műhelyben és hallgattam a rádiót. A Bánk bánt közvetítette. Tiborc szerepe nagyon 1 megragadott. Elképzeltem ma-1 gam elé, hogy milyen is lehetett. Ezt faragtam meg. azon melegében. Csakhogy reggelig tartott, de nem hagyott nyugton, míg csak el nem készültem vele — meséli halkan, minden póz nélkül. Szobrait, figuráit nézem. Egyszerűek, közismert népi típusokat tükröznek. Nem szériában gyártja őket. mégis ilyen érzés mozdul az emberben, ha rájuk tekint. Karakterük külsőségeikben van. Talán még egy lépést kellene tennie, hogy tényleg szobrász legyen. De az is lenet, hogy ezzel rontana el mindent. Önmagában. Legyen csak a belső igény az iránytűje, minden mesterkedés nélkül. Szekrényében ott láttam Barcsai híres rajzkönyvét sok más’ képzőművészeti kiadvánnyal együtt. Észrevettem, hogy ezek nem díszítőelemei a szobának, hanem napi használati tárgyak. Amit ezekből befogad és feldolgoz. az előbb-utóbb munkáiban tárgyiasul. — Túrkevéről kerültünk ide, Kondorosra. Apám drótos cigány volt. Ezt a környéket járta. Ö utána jöttünk, hogy a család együtt lehessen. Aztán itt ragadtunk. Nem is bánom. Panaszom nincs senkire, A két kezem után élek. tisztességesen. Testvéreim is. Az emberek nem bántanak. Jól megvagyunk... — mondja, s aztán másról igyekszik beszélni. Nem hagyom. Járjuk csak végig a megkezdett utat. ha göröngyös is lesz itt-ott. A folytatásnak csak a tanulságát írom ide. Nem elég ma már az embernek a nyugodt eavmás mellett élés. Akiben a több emberség mocorog, az többre is vágyik: az aktív együttélésre. a munkájához mért megbecsülésre. Az elmondani nem akart panasz ezt érintette. Jobban számon kellene tartani az ilven és hasonló embereket. Munkáinkkal a közösség rangiát is emelik. Nem nénz, csak tabb emberséges figvelem: nem előnv. o=av munkához mért becsülés. törődéA— ennvi az isénv és ez talán nem is teljesíthetetlen. Enycdi G. Sándor —- Kutatásaim szerint az első írásos emlék 1332-ben említi Gyomát, amikor is egy Pál nevű papunk 5 garast fizetett a pápának. A török időkig jószerivel csak a község földesurainak viszálykodásairól vannak pontos följegyzések. A török hódoltság idején a talu teljesen elnéptelenedett és csak 1717-ben merészkedtek vissza az emberek. Egykori elöljárósági hivatalnokok pontosan vezették a fonta- • sabb események emlékeit, főképpen a tűzvészek, járványok, Körös-áradások és más természeti csapások időpontját. 1771- ben kelt az a latin nyelvű urbárium, amely a földesúr jogait és a telkes jobbágyok kötelességeit szabályozta. Véget nem ért az uraságnak adott szolgáltatások felsorolása. A szántóföldek, erdők és mezők javain kívül ..300 tojást. 10' tyúkot, 20 csirkét, 6 kappant, 6 rucát, 18 iteze vajat. 1 borjút, 1 bárányt, 1 malacot és 20 pár teknősbékát ’ kellett évente beszolgáltatni a földesúrnak. A ..fizetséget” is pontról pontra szabályozta a törvény: „há a robotra hivatott paraszt restségből vagy más vétkes okból meg nem jelenik, tizenkét pálczával bün- tettessék!” vagy: „huszonnégy páleza büntetés alatt tiltatik. hogy az jobbágyok magok között sem pénzt, sem egyéb más termést össze ne szedjenek, vagy mint szokták mondani, mindenféle collecta tiltva lészen”. A nálam lévő krónikák fontos történelmi eseményekről szinte em’ítést sem tesznek. Az 1848- as évről például mindössze any- nyit jegyeztek fel. hogy hatalmas tűzvész volt a faluban, a templom leégett s a harang Is megolvadt, a jegyzőt pedig „ban_ kócsinálásért” elfogták. Más emlékekről, így a híd- és vasútépítésről viszont részletes beszámolókat jegyeztek le. Értékes névsort őrzök az egykori telkes jobbágyokról és zsellérekről, s ezek az adatok mindennél ékesebben beszélnek a község hajdani gazdasági helyzetéről. — Mit tesz azért, hogy összegyűjtött emlékei közkinccsé váljanak? — Éveken át voltam tanácstag és a Hazafias Népfront hely. történeti bizottságában is tevékenykedtem. Amikor a termelőszövetkezetek megalakultak, az uj majorok kialakításával megváltoztak a régi határnevek is. Akkoriban sokat kardoskodtam azért, hogy igyekezzünk megőrizni történelmünk helyi emlékeit. Ha kiderült, hogy javaslataimnak közvetlen gyakorlati haszna is van. akkor néha megfogadták a tanácsom. Például a határnevekből és az egykori elbeszélésekből következtetni lehetett, hogy egy-egy területen a hagyomány szórtat milyen növény, és állatfajokkal érdemes fogla'kozni. Különösen a kezdeti időkben volt hasznos a termelőszövetkezeteknek, ha ilyen úton is megtakaríthatták a „tanulópénzt”. Amikor nyugdíjba mentem, lassan elmaradoztak a közéleti megbízatásaim is. Ma már a szervezett helytörténeti munkában sem veszek részt, pedig nekem fáj a legjobban, ha a fiókban porosodnak az összegyűjtött írások. Tudomásom szerint egy munkacsoport már dolgozik Gyoma helytörténeti emlé. keinek kiadásán, s kíváncsian várom munkájuk eredményét. Természetesen, ha szükségük van a tapasztalataimra, mindig szívesen állok a jó ügy szolgálatába. Andódy Tibor 5 BÉKÉS MEGYEL áfPUJSACi 1976. DECEMBER 12.