Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Redden kezdődik a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa December 14-én. kedden az Onszágházban ül össze a me­zőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. A két napra ter­vezett tanácskozáson egymillió termelőszövetkezeti tag 500 kül­dötte vitatja majd meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsának beszámolóját a mező­gazdasági szövetkezetek fejlődé­séről, a II. kongresszus óta vég­zett munkájáról. Állást foglal­nak a szövetkezeti törvény mó­dosítására és továbbfejlesztésé­re vonatkozóan, megvitatják az országos tanács alapszabályá­nak és 'a területi szövetségek alapszabály min tájának időszerű­vé vált módosítását, s megvá­lasztják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak egy részét. A TOT tagjainak többsé­gét már a kongresszust megelő­ző megyei területi küldöttgyű­léseken megválasztották. (MTI) Kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban Tizenöt éves jubileumát ünnepelte a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei Szervezete Tizenöt esztendővel ezelőtt Bé­késcsabán néhány lelkes nyom­dász megalakította a Papír- és Nyomdaipari Egyesület Békés megyei Szervezetét, melynek je­lenleg 145 tagja van. A cél ket­tős volt: a szakmai továbbképzés és a szakmai kultúra fejlesztése. A tizenöt éves évforduló alkal­mából a napokban ünnepi ren­dezvényre került sor Békéscsa­bán. Délelőtt a Technika Házá­ban kerekasztal-beszélgetés zaj­lott le, melyen az egyesület ve­zetőin kívül az ország nyomdái­ból mintegy negyven vezető be­osztású nyomdaipari szakember vett reszt. A megjelentek között volt Lengyel Lajos Kossuth-dí- jas könyvművész, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke, Lakner Kál­mán, a Könnyűipari Minisztéri­um főosztályvezetője. Balogh Miklós, az egyesület Békés megyei szervezetének el­nöke üdvözölte a megjelenteket, majd élénk eszmecsere zajlott le a nyomdaipar időszerű kérdé­seiről. A helyiipari nyomdák legnagyobb problémája jelenle:; a megyei napilapok ofszet- nyomással történő előállítására való áttérés. ''Délután a Kner Nyomda kul­túrtermében folytatódott az ün­nepségsorozat. Südy István, az egyesület Békés megyei szerve­zetének titkára ünnepi beszéd­ben méltatta az elmúlt tizenöt év Südy István, az egyesület titkára ünnepi beszédét mondja munkáját. Rámutatott arra, hogy az elmúlt tizenöt év során a me­gye nyomdaipara jelentősen fej* lődött. Ez a fejlődés alapvetően határozta meg az egyesület tevé­kenységét. Üj gépi berendezések és technológiák kerültek beveze­tésre. Ezek elsajátításához tan­folyamok és előadások szervezé­sével nyújtottak segítséget. A jövő feladatairól szólva el­mondta. hogy az ünnepi megem­lékezés pillanataiban is gondolm kell arra, hogy milyen utakon járjon tovább az egyesület. Bebi­zonyosodott, hogy a műszaki kö­rök, a kis szakmai közösségek láncolata, pezsgő élete, a szocia­lista brigád mozgalomnak a mű­szaki élet szerves részévé való alakítása segíti a szakmai fej­lődést. Ezután a jutalmazások átadá­sára került sor. Tízen részesültek jutalomban, köztük Petőcz Ka­roly. a Kner Nyomda gyomai te­lepének vezetője, a MTESE Bé­kés megyei elnökségének okleve­lét és a vele járó pénzjutalmat kapta meg. ■ Befejezésül Lakner Kálmán, a Könnyűipari Minisztérium fő­osztályvezetője a nyomdaipar V. ötéves tervét ismertette. A termelőszövetkezetek jövő héten kezdődő harmadik kong­resszusához jól kapcsolódik a Mezőgazdasági Múzeum új kiál­lítása, amelyet Havasi, Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton ünnepélyesen nyitott meg. Beszédében emlékeztetett a parasztság szövetkezésének kísérleteire, kezdeteire, s mél­tatta a felszabadulás után ki­alakult szövetkezeti mozgalom fejlődését, eredményeit, s ben­nük a szövétkezeti parasztság szerepét. A megnyitó után Havasi Fe­renc. dr. Rorríány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter társaságában megtekintette a kiállítást. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek Magyarországon cím­mel megrendezett kiállítás be­mutatja a termelőszövetkezeti mozgalom útját kialakulásától fejlődéséig, a mai nagyüzemi közös gazdaságokig. A termelőszövetkezeti mozga­lom útját végigkísérő kiállítás március 31-ig tekinthető meg. (MTI) Zárszámadási előzetes II nehézségek ellenére is jól zárják az évet termelőszövetkezeteink A termelőszövetkezetekben ez időtájt az év végi zárszámadás­ra készülnek. A jelentős ese- i mények alatt az év munkáiról, eredményeiről, a jövő év tervei­ről számolnak be a tagságnak a szövetkezetek vezetői. AZ OROSHÁZI ÜJ ÉLET Termelőszövetkezetben az álla'- allomány számbavételének ki­vételével az év végi leltár már elkészült. Az 1975-ös év jó ered­ményét nem sikerült megismé­telni, ezt az évet jó közepesnek könyvelik el. Növénytermesztés időjárás okozta terméskiesését Elismerésre méltó kezdeményezés Korszerű feldolgozó létesül a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Második üteméhez érkezett a | Békéscsabai Barom fi feldolgozó : Vállalat békéscsabai gyárában i az a rekonstrukció, melynek so­rán a feldolgozó üzem felújitá- j sara, építésére kerül, sor. A 25 t millió forintos rekonstrukció befejeztével kétszeresére, 18(H) vagonra nő a kapacitás. Az új | technológiai eljárás bevezetése lehetővé teszi, hogy az összes baromfifajtát feldolgozhassák. A beruházást követően javulnak a munkakörülmények. a higiéniai feltételek, nő az exporllehető- seg. Az elmondottakon kívül is ki­emelkedik azonban az. hogy az átalakítás a feldolgozás befejez­tével, december 20-ával kezdő­dik és 1977 áprilisában fejező­dik be. A termeléstől az átadá­sig KISZ-védnökséggel épülő üzemrész már most is nehéz fel­adat elé állítja a szervezőket. A KISZ és a gazdasági' vezetők együttműködése mintapéldájá­nak lehetünk szemtanúi. Az építőipari munkát is önmaga végző vállalat rövid idő alatt átcsoportosításokat hajtott vég­re. A KlSZ-esek eddig 3 kom­munista műszakot szerveztek. .Vállalták, hogy valamennyien két hetet dolgoznak majd az építkezésen. Addig sem lesz azonban a termelésben kiesés. A távoliét ideje alatt a többiek elvégzik az ö munkájukat is. A vállalatnál a termelésben,a felvásárlásban és az alkalmazot­ti munkakörben foglalkoztatot­tak közül átirányították a vál­lalkozás munkálataira azokat, akik átmenetileg helyettesíthe­tők. Az ésszerű átcsoportosítás ellenére sem áll azonban a vál­lalat rendelkezésére elég építő­ipari szakmunkás. A közelmúlt­ban a békéscsabai városi párt- bizottság és a városi KISZ-bi- zottság felhívással fordult a vá­ros üzemeinek gazdasági és tár­sadalmi vezetőihez, hogy bo­csássanak a baromfifeldolgozó vállalat rendelkezésére — az építés időtartamára — lakatos, bádogos, vízvezeték-szerelő, ko­vács, kőműves szakmunkásokat. A társadalmi összefogással épülő üzem határidőre történő átadása éppen attól függ, hogy a város üzemeiben milyen vissz­hangra talált e kezdeményezés. Már most elmondható azonban, hogy a baromfiipari vállalat ma még egyedülálló kezdeményezé­se elismerésre méltó. az állattenyésztéssel próbálták | kiegyensúlyozni. így például a | húscsirke értékesítéséből a ten ­nél 3 millió forinttal többet gazdálkodtak ki. A növényter­mesztési ágazatok közül volt ki­emelkedően jó termelésű, a 1a- valyi évhez képest. Búzából 52 mázsát, zöldborsóból 36. sárga­répából 300 mázsát takarítottak be hektáronként. A 450 hektá­ros zöldségkertészetben jól si­került az év, 3 millió tiszta jö- | vedelmet hozott. A jövő évben több nagyberuházást valósítanak | meg: két 150 férőhelyes szarvas- | marha-istálló és egy 10 tonna j óránkénti kapacitású takar­mánykeverő építését tervezik. Komplex .talajjavítást 1200 hek­táron végeztetnek majd a Szarvasi Talajjavító Vállalattal, 7 millió forint értékben. A FÜZESGYARMATI VÖRÖS CSILLAG Tsz-ben a növény­termesztési ágazatok közül a búza 50 mázsás átlagtermésével, a cukorrépa 370 mázsás hektá­ronkénti termésével felülmúlta a 75-ös átlagokat. A lucerna­mag fogása is jól sikerült, 700 hektáron 17 vagon jött le. Évi termelési tervüket mintegy 11 millió forinttal túlteljesítették. Beruházásaik közül az 5000 fé­rőhelyes juhtelep építésé, a 300 hektáros legelőfelújítás és a b millió forint értékű saját erőből végzett 3000 hektáros meliorá­ciós munkák érdemesek emlí­tésre. A MEZŐ KOVÁCSHÁZI ÜJ ALKOTMÁNY Termelőszövet­kezetben a kukorica kivételével, bár ez is 70 mázsa hektáron­kénti termést adott, minden nö­vény kimagasló eredményt ho­zott. Búzából például a tavalyi 42 mázsás átlagtermés helyett 54.6 mázsát takarítottak be. Ve­tőmagborsóból 500 hektáron a 22 mázsás hektáronkénti terv helyett 30 mázsát, kiváló csírá­zás! százalékú cukoyrepamagot 170 hektárról 17 mázsájával szedtek le. A gazdaság bruttó jövedelme várhatóan 7 millió forinttal lesz több, mint a ta­valyi. Jövőre tervezett beruhá­zásuk a 16 millió forintos ter­ménytároló siló és a 9 millió forintos répamagtároló, szárító. Üj gépekre a gazdaság 6 millió forintot fordít. KONDOROS! EGYESÜLT TSZ zárszámadó közgyűlését február 3-án tartja. Termelési eredményeikre a zöldségkerté­szet 130 százalékos tervteljesí tése jellemző. Paradicsomból például 716 mázsát takarítottak be hektáronként. Állattenyésztő sük sertés- és baromfiágazata mintegy 110 százalékban telje­sítette a tervet. Tehenészetük ben a . novemberben beállított 300 holland lapálytehén ter­melése csak a jövő évben hoz­za meg az eredményt. A tervek szerint 640 férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telep építését kezdik meg 1977-ben. A megle vő baromfitelepet bővítik, jövő re 20 ezerrel több állatot tud nak elhelyezni az átadandó épü leiben. Az „ÁFOR” Ásványolajforgalmi Vállalat IV. sz. tájegysége értesíti gyomai vevőit. hogy a gyomai kirendeltséget 19*6. december 15-cn BEZÁRJA. Tankautós üzem- és kenőanyag-szükségleteiket: Szajol, bázistclep; hordós üzem- és kenőanyag-szükségleteiket: gyomai és mezőtúri töltőállomáson; üzemanyag-uíalványokal: , a mezőberényi ÁFOR-kirendcllségen VÁSÁROLHATNAK VEVŐINK. íjegyzet 1 Szállítási hajrá Az erők összpontosítása, a kampány- és a hajrámunka na­gyon gyakran teljes mértékben helyénvaló: például egy várat­lanul érkező előnyös megrende­lés, valamilyen természeti csa­pás, a rossz időjárás vagy vala­milyen tőlünk függetlenül meg­késett szállítmány miatt. Ilyen esetekben indokolt a túlóra, a nagyobb figyelem, még az or­szágos összefogás is. hogy egy- egy gyár. ágazat elakadt szeke­re kiszabadulhasson. De vajon ilyen objektíve adódó „termé­szeti csapással", fennakadással állunk-e szemben minden ősz­szel és fél elején a szállítási te­endők torlódásakor? A híradá­sok: „rendben ment a hétvégi rakodás itt. és ott": a felhívások, a különböző, rövidebb-hosszabb időre szóló rendkívüli intézke­dések a szállítási kapacitás össz­pontosítására ugyanis látszólag ilyesmire utalnak. Valóban — talán épp a köz- érdeklődés hatására — a válla­latok októbertől decemberig ténylegesen nagyobb figyelem­mel vigyázzák, hogy miattuk el ne akadjanak a vasúti kocsik, rakodnak a hétvégeken is. segí­tenek a szomszédos vállalatnak, és jgy tovább. Persze, helyes, hogy mind ez így van. hogy amikor a legtöbb a szállítási fel­adat, akkor 'összefogással, kon­centrációval, fegyelmezett mun­kával sokfelé igyekszenek úrrá lenni a nehézségeken. Ez több­nyire meg is hozza az eredmé­nyeket. A szállítási munka megszer­vezésében mégis gyakoriak a „rövidzárlatok”, mert a vállala­toknál ennek irányítása több­nyire legalább három osztály hatáskörébe tartozik. Például kaputól kapuig a szállítási osz­tályra, az udvaron az anyaggaz­dálkodásra vagy a raktárra, a pénzügyek a pénzügyi osztá­lyokra, a szállítóeszközök be­szerzése, karbantartása ismét két másik osztályra. Épp elég ennyi „gazda” között összehan­golni az ügymenetet, a szállítási munka belső tartalékainak fel­tárására es a kiaknázásukhoz szükséges szervezésre mar ke­vés figyelem marad. A szállítási igények jelentke­zése pedig sohasem lehet olyan egyenletes, hogy beleférjen pél­dául egy általában már megszo­kott irodai „félfogadási” időbe. A „szállítmányfogadási időnek” egész éven át kétműszakosnak kellene lennie az árut feladó és fogadó vállalatok körében, hogy mind a saját, mind az úgyne­vezett közhasznú szállítási vál­lalatok (MÁV, Volán) eszközeit mindenütt jobban kihasználhas­sák. Az előrelépés nem tűnik meg­oldhatatlannak. Mindenütt egy­két kisebb-nagyobb vállalati belső intézkedés kellene csak hozzá: például délutánra ügye­leteseket állítani az érintett iro­dákba, raktárakba; vagy mibe kerülne kialakítani egy teljesen hétköznapi értesítési rendszert, s üzenni — telefonon, telexen, táviratban a másik vállalatnak; kb. ekkor és ekkor áruja érke­zik. Hihetetlenül egyszerű mód­szer. s mégis, csak ennyivel ren­geteg időt, fáradságot, kihasz­nálatlan eszközt takaríthatna meg magának valamennyi, a szállításban érdekelt fél. S ki az, alti ma nem érdekelt, ami­kor lassan már háromnegyed- milliárd tonna árut kell meg­mozgatni a termelés és az ellá­tás zavartalanságáért? Egy egész éven át a rugalmas ügyintézéshez, az operatív intéz­kedésekhez szokott, begyakorlott szervezet számára pedig végül is nem jelenthetne rendkívüli megterhelést az utolsó hónapok valamelyest feszítettebb munká­ja. Versenyben maradni csak szüntelen edzéssel lehet. Gerencsér Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom