Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

1976. DECEMBER 12., VASÁRNAP s Ara: 1,20 torint XXXI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM M A: SZÁLLÍTÁSI HAJRA (3. oldal) FAFARAGÓ KONDOROSON (5. oldal) ZAVAROS VÍZÜGY (8. oldal) Aki nem tudja merre tart, az eltéved Lapunk szombati számában nyilvánosságra hoztuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának üléséről szóló közleményt, amely me­gyénk 1976. <jvi gazdaságpolitikai terv teljesítését összegezte és meghatározta az 1977. évi fel­adatokat. A párt megyei bizott­sága beható vita után megyénk, ben a szocialista építőmunka minden területét érintő nagy je­lentőségű határozatot alkotott és tett közzé. Pártunk munkastílusának leg. jellemzőbb vonása a következe­tesség. az időről időre való újra elemzés, a mérlegelés .é^Vfele- lősségteljes döntés; aáf'stedmé- nyek értékelése és A gondok őszinte feltárása. Nem tij yoiíás ez, inkább bevált munkamód­szer. Éppen ezért kísérhette me­gyénk lakossága megkülönbözte­tett figyelemmel a közleményt. Elmondhatjuk első olvasásra: cselekvésre ösztönző, nagy ha­tású, kritikai észrevételekben gazdag, mozgósító erejű megyei dokumentum fekszik előttünk. Távol áll tőlünk, hogy megis­mételjük az eredményeket felso­rakoztató számadatokat, vagy a helyenként nem dicsekvésre méltó lemaradásokat. Helyette inkább azt, ami a számok mö­gött rejlik, a mindennapi küzdel. met, akaratot, a hogyan továb- bot értelmezzük. Jó érzéssel írjuk le, hogy me­gyénk gazdasági összképe az V. ötéves terv első évében határo­zottan pozitív: a fejlődés minden területen meggyorsult — első­sorban a gazdasági hatékonyság javára. Szinte minden téren az elmúlt évhez képest jelentős gazdasági javulásról adhatunk számot ebben az esztendőben — bár az ipari költségek nem csök­kentek. Sok tényező játszik köz­re, de a javításhoz a „műhely” kulcsa a kezünkben van. • Ez a siker bizonyít még valamit: azt, hogy megvan az az erő, az a ru­galmasság, amely helyes meder­be tud terelni minden meglevő gazdasági és emberi tartalékot. Nem új ez a követelmény. A vállalati és üzemszervezés meg­javítását célzó határozatok ko­rábban születtek. Megvalósítá­suk azonban nem halad egyenle­tesen. Aki ismeri megyénk ipari viszonyait, jól tudja, hogy a gé­pek és felszereltségek kihasz­náltsága koránt sem a legjobb. Az anyagfelhasználás és a gaz­dálkodás is hagy kívánnivalót maga után. Az emberi munka hasznosítása sincs olyan fokon, mint kellene — és amint lehet­ne. A jó intézkedések és mő'1­Napirenden II mezőgazdaság szakember ellátottsága, a kiskereskedelmi tevékenység szerepe A megyei tanács termelési- és ellátási bizottsága az elmúlt na­pokban ülést tartott. Napirend­jén a nagyüzemi gazdaságok szakember-ellátottságának, a szakemberek .helyzetének értéke­lése, a termelővállalatok és szö­vetkezetek, kiskereskedelmi te­vékenységének vizsgálata, vala­mint a Körös-völgyi vízgazdál­kodási munkaterület kialakításá­nak megvitatása szerepelt. Az első napirenddel kapcsolat­ban a bizottság megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemekben a szakember-ellátottság dinami­kusan fejlődik. A szakmai ké­pesítéssel rendelkezők száma az állami gazdaságokban meg­közelíti az 5 ezret, a termelő- szövetkezetekben a 16 ezret. Legnagyobb számban betanított és szakmunkások dolgoznak, de az utóbbi években emelkedett a technikumot, valamint az egye­temet, főiskolát végzettek száma. A szakemberek megoszlása az állami gazdaságok között kiala­kított termelési szerkezet és ér- ték nagyságúval megfelelően ará- nyoe. Nagy differenciáltság nincs az üzemek között. A termelőszö­vetkezetekben már nagyobb az eltérés, egyetemi, főiskolai ké­pesítésű szakemberrel két ter­melőszövetkezet nem rendelke­-aik.—XÖhh _nynK-nnl.- -tcz-eknek. a száma, ahol nincs agrármér­nök, így például a Körösök Vidé­ke Tsz-Szövetséghez tartozó hat gazdaságban nincs egyetemi vég­zettségű szakember. A tsz-szövetségek a közel­múltban vizsgálták a hozzájuk tartozó szövetkezetek szakem­ber-ellátottságának helyzetét. Ennek alapján megállapították, hogy 11 közös gazdaságban rend­kívül gyenge a szakember-ellá tottság, amelynek javítására in­tézkedéseket javasoltak. Ami az utánpótlás forrásait illeti, ez egyrészt a saját tagok kép­zésével oldható nteg. Az eddi gieknél fokozottabban szüksé­ges szorgalmazni az esti és le­velező oktatásba való bekap­csolódást. A -másik mód a nappali tagoza­ton tanulók irányítása a termelő- szövetkezetekbe. Az 1975—76-os tanévben 429 Békés megyei ta­nult a mezőgazdasági egyete­mek, főiskolák nappali tagoza­tain. A szakemberek helyzete az állami gazdaságokban általában jó. a termelőszövetkezetekben pedig javult. Az anyagi és erköl­csi megbecsülés megfelelő. A Jfcl gazdálkodó tsz - e k segíteni tudták szakembereik letelepedé­sét, ami döntő a fluktuáció csök­kentésében. A megyei tanács és a járási hivatalok, városi taná­csok, a tsz-szövetségek. a társadalmi szervek fokozottabt gondot fordítanak a szakember­ellátottság és a szociális helyzet javítására. A második napirenddel kap­csolatban az előterjesztés meg­állította. hogy a megye idei kiskeres­kedelmi forgalma várha­tóan eléri a 9.4 milliárd forintot. Ebből a, termelő vál­lalatok és szövetkezetek kiske­reskedelmi forgalma 540 mil­lió forintot tesz ki. A termelő vállalatok közül a legjelentősebb a megye négy sü­tőipari vállalata, amely 111 kis­kereskedelmi egységet üzemel­tet, mintegy 180 millió forintos forgalommal. Ezek döntően hoz­zájárulnak a lakosság ellátásá­nak javításához. Az ipari és me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek 176 kiskereskedelmi egységet üzemeltetnek, évi 240 millió fo­rintos forgalmat. A piac sta­tisztikai megfigyeléseiből meg­állapítható, hogy megyénk me­zőgazdasági termelőszövetkezetei­nek felhozatala lényegesen alat­ta marad az országos átlagnak. A lakosság zöldség-, gyümöles- ellátásának javításához elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a termelőszövetkezetek a je­lenleginél lényegesebben na­gyobb mértékben fejlesszek hálózatukat, növeljék a felho­zatalt. összességében megállapítható, hogy a termelő vállalatok és szö­vetkezetek kiskereskedelmi te­vékenysége jól kiegészíti a kife­jezetten kereskedelmi jellegit vál­lalatok tevékenységét. Szüksé­ges azonban, hogy színvonaluk emelésére, áruválasztékuk indo­kolt bővítésére az eddigieknél nagyobb gondot • fordítsa­nak — állapította meg befejezé­sül a bizottság. December 16 Áz élelmiszer-gazdaság távlati tervét tárgyalja meg ----—o-mMyei tanács A z ifjúsági bizottság munká­járól Barna Pál megyei tanács­tag, a bizottság elnöke számol be. A testület jóváhagyására vár majd a megyei tanács és az ál­landó bizottságainak, valamint a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1977. évi munkaterve, melyet Klaukó Mátyás, megyei tanács­elnök, illetve Kulkai Sándor, a NEB elnöke terjeszt elő Végül a bejelentések és inter­pellációk zárják az év utolsó ta­nácsülését. Sikeres könyvvásár Nagy sikere volt a több napos an.ikvár könyvvásárnak Békéscsa­bán. A Jókai Színház előcsarnokát — ahol a Mlívelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat szegedi antikvárium boltjának vezetője. Monostori Dezső és munkatársa, Sisák Gizella adták el és vásárolták meg a könyveket — csaknem kétezren keresték fel. Mintegy 6000 könyv cserélt gazdát Fotó: Veress Erzsi A mégyei tanács az év utolsó ülését december ltí-án tartja Bé­késcsabán. A végrehajtó bizottV Ság korábbi illésén—rmigiáiítjüll« .és—«HregaSoÜ—öt-aapirendi popit megvitatását ajánlja majd a testületnek. Ezek között szerepel elsőként a nagy érdeklődésre számot tartó téma. az élelmiszer- gazdaság távlati tervéről szóló előterjesztés dr. Szabó Sándor ál­talános elnökhelyettes előadásá­ban. szerek szükségességét le nem becsülve hangsúlyozzuk, a ve­zetők, az irányítók, a kommunis. ták, a munkások és alkalmazot­tak felelősségét. Feladataink jö­vőre és azután is olyanok, me­lyeket középszerű munkával, kezdeményezőkészség, ötlet és tervszerűség nélkül megvalósí­tani nem lehet. Itt szükség van következetességre és a szemlé­let formálására is. Ma már senki sem vitatja: a párt politikája népszerűségnek örvend. Egyre gyakoribb az óhaj és kívánság a további kö­vetkezetességre. Ez a sürgetés is a párt iránti bizalom jele. Miért hangsúlyozzuk ennek fontossá­gát? Azért, mert a következet­lenségben nagyrészt mindenna­pos mulasztások, elnézések és félrenézések összegeződnek. A megtűrt apró hibákból, káros mozzanatokból esetenként, a nagy egészet megkérdőjelező Irányzatok is kialakulhatnak. Ez hecmésgeiesen csak végső követ­keztetés. Kimondtuk azért, mert a közlemény is a valóság elem­zése, a jövőbe tekintés, a még jobb módszerek és utak keresése. Valamennyi feladat meghatáro- ZaSánal a megye, az ország ér- dekeit és szükségleteit tartja szem előtt, és olyan célokat je­löl meg, amelyek elérésére meg. van az erőnk, a lehetőségünk. A közleményből kivehető, hogy az üzemekben, a földeken népgazdaságunk gondjait még sokan nem érzékelik eléggé. Számos helyen késnek, vagy nem hatásosak azok az intézkedések, amelyek azt célozzák, hogy idő­veszteség nélkül jussunk át a nehéz szakaszon. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy minden munkahelyen elemezzék a köz­lemény alapján helyi sajátossá­gaikat. körülményeiket: és a ve­zetők a tennivalókról, gondokról rendszeresen tájékoztatást ad­janak a dolgozóknak. Hiszen a munka, a munkás, a dolgozó em­ber rangja még jobban előtérbe került — de úgy, hogy a jobb munkának, jobb munkásnak fel­tétlenül nagyobb a rangja és megbecsülése. Lassan elkészülnek a gazdál­kodó szervek jövő évi tervei is. A közlemény — nem szó szerint, de érzékeli: előbb számolni kell, aztán gazdálkodni. Számolni a lehetőségekkel, körülményekkel, mindennel. Mert aki nem szá­mol, azt meglepetés érheti — aki nem tudja merre tart, az elté­vedhet. Aki nem méri fel saját erejét, képességeit, az l'ele úton elfáradhat, nem tudhatja meny­nyit bir jövőre és azután... Rocskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom