Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

„Ki tud többet a Szovjetunióról?” Hogyan készülnek a vetélkedőre az orosházi gimnazisták? dulásokat. Tudom, megyénkben már akadnak olyan iskolák, me- 1 lyek minden évben egy-egy cso­portot elvisznek külföldi kirán­dulásra. Mi is szeretnénk felven­ni a kapcsolatot egy szovjet is­kolával. A beszélgetés további részéből kiderült, hogy az MSZBT prog­ramjában kiemelt feladatként szerepel a diáklevelezés előmoz­dítása. A Táncsicsba járók közül mintegy 150—200 diák le­velezik a Szovjetunióba és más szocialista országba. A tagcso­port a Szovjetunió megalakulá­sának évfordulója tiszteletére ünnepi műsort szervez, amelyet az iskolarádióban adnak elő. TÖBBEN OLVASSÁK A SZOVJETUNIÓT Az óraközi szünetben már diá­kok is bekapcsolódnak a társal­gásba. Az iskola ifjúságát Czina Gabriella, III. a. osztályos tanuló képviseli az MSZBT-elnökség- ben. — Hányán neveztek be eddig a Ki tud többet a Szovjetunióról a Szovjetunióból című vetélke­dőre? — kérdezem. — Eddig 38 négytagú csapat nevezéséről tudunk — feleli. —; Különösen az elsősök jelentkez- i tek nagy számban. Például az I. a. osztályból hét csapat indul j — s közben ránéz Borsós István tanárra. Előkerül a tanári zseb­könyv. Gyorsan összehasonlítjuk j a tavalyi és az idei jelentkezések ■ számát. — Mennyi Szovjetunió című folyóiratra fizettek elő az isko­lában? — A tavalyi 36-tal szemben, az idén már 84 folyóiratra fizet­tünk elő. Mag Mária IV. a. osztályos tanuló nem először vesz részt a vetélkedőn. Az érettségi után a tanárképző főiskola orosz—ma­gyar szakán szeretne tovább­tanulni. — Hol tudtad eddig hasznosí­tani a felkészüléskor szerzett is­mereteidet? — Elsősorban földrajz- és tör­ténelemórán. Tavaly például az én csoportomban- mindenki csak egy folyóiratot nézett át. Most valamennyit elolvassuk, de a té­maköröket felosztjuk magunk között. Nekem az irodalmi és művészeti témájú írásokat kell különös figyelemmel kísérnem. Nagy Tibi, aki szintén érettsé­gi előtt áll, ugyancsak részt vett az előző vetélkedőn. — Sajnos, most kevesebb időt tudunk fordítani a felkészülésre. A csoporton belül mi is szétoszt­juk egymás között a feladatokat. Erre azért van szükség, mert ta­valy is „túlzottan aprólékos’' kérdésekre kellett válaszolnunk. A SZOCIALISTA OSZTÁLYKÖZÖSSÉGÉRT Akaratlanul is az óránkra pil­lantunk. Már csak pár percünk van hátra a szünetből. Borsós István tanar úr kiegészítésként hozzáteszi: Síri csend és ragyogó tisztaság fogad az iskola folyosóján. Már javában tart a második óra a tantermekben, amikor belépek az igazgató irodájába. Az a két hölgy, akiket ott találok, valami nagyon fontos iraton dolgozhat, mert a kölcsönös bemutatkozás után mindketten újra belefeled­keznek a munkába. De nem kell sokáig várnom, máris hívják Borsós Istvánt, az iskolai Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság tagcsoportjának tanárelnö­két. Kezében egy vékony dossziét és egy zsebkönyvet tart. ö már! tud a jövetelem céljáról. közvetlen kapcsolatot KERESNEK — Hogyan épül fel az iskola MSZBT-tagcsoportja és milyen feladatok megoldásában vesz / részt? — Az MSZBT munkáját a ta­nárok és a diákok képviselőiből álló vezetőség irányítja. Az isko-1 la tanulóival az osztálybizalmiak j révén tartjuk a kapcsolatot. Munkatervünkben szereplő fel­adatok nagyon sok szállal kap­csolódnak az iskolában folyó ok­tató-nevelő munkához. Közben az irattartóból élőké-; rül egy táblázat. Erről könnyen j leolvasható, melyek azok a terü­letek. ahol az MSZBT-nek együtt kell működnie a különböző isko­lai és iskolán kívüli szervezetek­kel. — Munkánkban — folytatja Borsós István — nincsenek lát­ványos akciók.-r- Mire gondol? — Például arra, hogy sajnos még nem tudunk rendezni szov­jet fiatalokkal baráti találkozó­kat, s nem szervezhetünk diák­jainknak szovjetunióbeli kirán­— Valóban — mondja az MSZBT tanárelnöke —. janu­ári vetélkedőn 38 csapat vesz részt, ami haladást jelent az elő­zőhöz képest. Az akkor indult 19 csapatunk közül az egyik beju­tott a megyei döntőbe is. — A téli szünet utón tartjuk az iskolai vetélkedőt. Erre a diá­kok maguk készülnek fel, jórészt egyéni tanulással. Az önálló munkára való nevelés természe­tesen nem zárja ki, hogy azok­nak a csapatoknak, amelyek to­vábbjutnak. mi. tanárok is segít­sünk a felkészülésben. — Es mi lesz azokkal, akik nem jutnak tovább a vetélke­dőn? — Az ő munkájuk; erőfeszíté­sük sem megy veszendőbe. Az elmúlt évben indítottunk isko. Iánkban a Szocialista osztálykö­Szebbek, tartalmasabbak lesznek az új könyvek Az új tanterveket 1978-tól fo­kozatosan vezetik be, s ezzel pár. huzamosan új tankönyvekből fognak majd tanulni a diákok az általános és középiskolákban. Az új tankönyvek egy - részén már dolgoznak a tankönyvírók, a töb­biekre folyamatosan hirdette, il­letve hirdeti meg a pályázatokat a Tankönyvkiadó Vállalat A tankönyvkiadás folyamatos, ságát és összhangját, az Oktatási és a'Külturális Minisztérium ve- zetőivel közösen megvitatott és elfogadott nyolcéves tankönyv- kiadási terv biztosítja. Eszerint az induló 1978—79-es tanévben 168-féÍe új tankönyv készül, a következő évben 173, azt köve­tően pedig 177-íéle. Az 1981 — 82-es tanévben megjelenő 203- féle tankönyvvel érkezik el a ki­adás a csúcsra. Nyolc év alatt összesen 1041-féle tankönyv lát | napvilágot. 46-tal kevesebb, mint [ amennyi ma'a Tankönyvkiadó! gondozásában forgalomban van. j Teljesen kicserélődnek tehát a tankönyvek, s ha kevéssel is, apad a számuk. Üj vonása még a nagyszabású programnak, hogy 64-féle kísér- leti tankönyv megjelentetése is szerepel benne. A „csúcsévben” kiadandó 203- féle könyvből 120 lesz a tan­könyv, 40 a munkafüzet es fel­adatlap, 22 a tantervi útmutató és 13 a kísérleti tankönyv. Javulás várható lehat a kivi­telben. ennél lényegesebb azon­ban, hogy korszerűbbek lesznek a jövő tankönyvei tartalmukban is. A kiadó arra törekszik, hogy s tamtásnal-tanulásnál nélkü­lözhetetlen eszközök a jelenlegi­nél munkáltatóbb jellegűek le­gyenek és tartalmazzák a kuta­tások, a kísérletek során felgyűlt tapasztalatokat. Meg kell felel­niük a tudományosság, az érin­tett szaktudomány, a neveléstu­domány, , a tankönyvmetodika legfrissebb eredményeit összegző igényeknek. A figyelem előterében áll az életkornak megfelelően a stílus is. Az alapvető követelményt — az érthetőséget, a tanul hatósá­got — következetesen kívánják érvényesíteni. A Tankönyvkiadó szakemberei a szerzőkkel kar­öltve arra törekszenek, hogy végképp száműzzék az erősza­kolt didakticizmust a gyerekek­hez való „leereszkedést”. Ez a tudatos törekvés, hogy a követ­kező években megjelenő tan­könyvek szép magyar nyelven közvetítsék az ismereteket. (MTI) zösségért címmel egy mozgal­mat. A legjobb helyezést elért tanulóinkat arany-, ezüst- és bronzfokozattal tüntetjük ki. A tanulmányi munkán, a szorgal­mon. a magatartáson és sok egyéb szemponton kívül meg­vizsgáljuk, ki milyen eredmény­nyel szerepelt a „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedőn. Ez­zel is szeretnénk iskolánk tanu­lóit érdekeltté tenni a verseny­ben. A szünet végét jelző csengő — távol álljon tőlem minden íossz- májúság — nemcsak a diákok­nak, hanem a tanárnak is szól. Abban a reményben búcsúzom tőlük, hogy hallunk még róluk, s a legjobban szereplő csapataik a helyinél magasabb szintű vetél­kedőkön is méltóan képviselik majd iskolájukat és városukat. Bukovinszky István Import iersevanyagok 30°/o árengedménnyel AZ UNIVERZÁL MÉTERAR’J- SZAKÜZLETEKBEN, A MEGYE 5 VÁROSÁBAN. Sima és tarkán szőtt jcrscy-k: 213.— Ft helyett 149— Ft, 217,— Ft helyett 152.— Ft, 199,— Ft helyett 144,— Ft, 17L— Ft helyett 120,— Ft. dinig a készlet tart! Szemlélet és gyakorlat A közművelődés gyakorlatá­ban éppúgy, mint a megítélé­sében, tehát a helyes szemlélet kialakításában jelentős fejlődést értünk el az 1974-ben kiadott közművelődési határozat óta. A közelmúltban az országgyűlés megszavazta a közművelődési törvényt, s az hosszú időre meg. szabja feladatainkat, jogaink és kötelességeink együttesébe ágyazva. A törvény helyes ér­telmezése és megfelelő végre­hajtása nagyrészt a közművelő­dés gyakorlati szakembereire, a népművelőkre hárul, de termé­szetesen képzettsége, képességei és lehetőségei szerint minden magyar állampolgárra. Tovább­ra is a helyes szemlélet kiala­kítása az elsődleges feladat, mindenütt, minden egyes ember­ben. mert ez az alapja a gya­korlati közművelődési munka eredményességének. Valóban minden egyes em­berről szó van, mert nemcsak a közművedóüés szakemberei­nek kell megfelelő szemlélet­tel rendelkezniük, hanem a tár­sadalom valamennyi tagjának, hogy megértsék a művelődés szükségességét és fontosságát, belülről fakadó igény támadjon bennük a önművelődés iránt. Jogunk és kötelességünk a mű­velődés. Jogunk személyünket tekintve és kötelességünk a tár­sadalom iránt, hogy megvaló­síthassuk az eddig felhalmozott tudást és gondolati anyagot, s gyarapítva adhassuk tovább az utánunk következő nemzedé­keknek. A helyes szemléletet határo­zat és immár törvény rögzíti, de találkozhatunk még téves néze­tekkel, elképzelésekkel. Hogy példát is mondjak: egyesekben szinte meggyőződésként él még az a helytelen szemlélet, hogy a közművelődést egynek veszik a szórakozással, vagy pedig csak a művészjeti tevékenység gya­korlására (amatör formák) és megismerésére — élvezésére, részben elsajátítására — alkal­mat adó formákat számítják oda. Az ilyen szemlélet nem veszi figyelembe a munkafolya­mat- és a társadalmi összfolya- mat igényt formáló szerepét, képtelen megérteni, hogy a köz- művelődés (általában a műve­lődés) nem akkor kezdődik, amikor a munkaidő véget ér, hanem állandó jellemzője az embernek, sőt, maga a mun­kafolyamat is szerves része. Természetesen jelentős a köz­művelődés szerepe a szabad idő hasznos eltöltéseben is. Tu­datosan arra kell törekednie, hogy utána mindenki „meg­újult emberként" kerüljön visz- sza a termelési folyamatba. En­nek elérésére nincs abszolút re­cept, figyelembe kell venni, hogy az emberek különböznek egymástól, műveltségük, minde­nekelőtt pedig a termelésben elfoglalt helyük é6 szerepük szerint. Ezért kell a közműve­lődés formáinak differenciál­taknak, „méretre szabottaknak” lenniük, ami természetesen nem jelenthet semmiben minőségi engedményeket. Van azonban olyan eset is, amikor nem a különbözősége­ket. hanem éppen a hasonlósá­got kell figyelembe venni. Pél­dául a nagyjából azonosan kép­zett, hasonló munkát végző ta­gokból álló szocialista brigá­dokban. Nem véletlen — egyre több példa igazolja —, hogy ezekben a brigádokban lehet könnyebben és gyorsabban ki­alakítani az új embertípust, amelyik élni tud a demokrácia adta lehetőségekkel, érti a kul­túra folyamat jellegét, s azt, hogy íolyamtos művelődése, önmegvalósítása az élet, a fejlő­dés elengedhetetlen feltétele. Ez adja a szocialista brigádok, mint munkahelyi kis csoportok, rendkívüli jelentőségét a mű­velődésben. Ugyancsak helytelen szemlé­let az, amelyik a közművelődést leszűkíti néhány művelődési ágra, helyenként csak az intéz., ményes művelődési lehetőségek­re vagy bizonyos tevékenységi formákra. A közművelődést a kultúra egészébe ágyazva, tel­jességében kell szemlélni; tör­ténetiségében, gyakorlatra irá­nyultságában, társadalmi és gazdasági megalapozottságában és emberi vonatkozásaiban egyaránt. Ezért feladata a köz­művelődésnek — hogy hirtelen vett, egészen , szélsőséges példá­kat mondjak —. hogy megis­mertessen az új képzőművészeti irányzatokkal, megtanítson élet­ritmusunk helyes szervezésére, segítsen egységes, megalapozott világnézetünk. kialakításában, de például lakásunk értelmes berendezésében is — és így so-, rolhatnám nagyon hosszan. Erő­sen hangsúlyozva az említettek kiragadott és leegyszerűsített példa jellegét, hozzáteszem: ez is feladata a művelődési ottho­noknak, az ifjúsági kluboknak és a hasonló intézményeknek. Ugyanakkor ezek az intézmé­nyek ezzel együtt sem, egész tevékenységükkel sem merítik ki — közel sem — a közműve­lődés fogalmát. A kultúra nem öröklődik, minden újabb nemzedéknek meg kell tanulnia. A közokta­tás és a rá szervesen épülő köz­művelődés munkája éppen a „megtanítás”. A legszélesebben értelmezett kultúra elsajátítása mindenki számára elengedhe- telenül fontos. A kultúraele­mek ismerete, birtoklása — úgy a tényinformációs anyagé, mint az értékeké —, segít az emberi szükségletek során felvetődő sa­játos problémák megoldásában. Milyen problémákról lehet szó 7 Nézzünk ismét csak egyetlen példát! Mondjuk a technika ro­hamos fejlődése, a munkavég­zésben bekövetkezett változá­sok, a gazdasági fejlődés és az életforma szinkronba állításának problémájáról. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve így szoktuk ezt emlegetni: műveltebb, kulturál­tabb munkás — termeléke­nyebb ipar — magasabb élet- színvonal — több termékennyé tehető szabad idő. Csakhogy — s ez a lényeg — nem elég a lehetőséget megadni a kultúra elsajátításához, hanem előbb tudatosítani kell meg smeyésé- nek és megtanulásának szüksé­gességét. fontosságát. És ez is a közművelődés feladata, Nem folytatom tovább ezt a „hangos tűnődést”, bízva abban, hogy tálán az eddigi pédák is mutatják a megfelelő szemlélet elsődlegességét a közművelődési gyakorlattal szemben, de éppen annak érdekében. Mátyás István Ifjúsági klubélet Szarvason Megpezsditette a varos klub­életét Szarvason az allami tan­gazdaság központi klubja. 1976— 77-ik évi akcióprogramjában fel­hívást tett közzé a tangazdasági KISZ szervezete. Ebben mozgó­sította és versenyre hívta ki a városban működő ifjúsági klubo­kat. A felhívás célja: minél szín­vonalasabb, tartalmasabb ifjúsá­gi klubfoglalkozások rendezése, a klubélet fellendítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom