Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
„Ki tud többet a Szovjetunióról?” Hogyan készülnek a vetélkedőre az orosházi gimnazisták? dulásokat. Tudom, megyénkben már akadnak olyan iskolák, me- 1 lyek minden évben egy-egy csoportot elvisznek külföldi kirándulásra. Mi is szeretnénk felvenni a kapcsolatot egy szovjet iskolával. A beszélgetés további részéből kiderült, hogy az MSZBT programjában kiemelt feladatként szerepel a diáklevelezés előmozdítása. A Táncsicsba járók közül mintegy 150—200 diák levelezik a Szovjetunióba és más szocialista országba. A tagcsoport a Szovjetunió megalakulásának évfordulója tiszteletére ünnepi műsort szervez, amelyet az iskolarádióban adnak elő. TÖBBEN OLVASSÁK A SZOVJETUNIÓT Az óraközi szünetben már diákok is bekapcsolódnak a társalgásba. Az iskola ifjúságát Czina Gabriella, III. a. osztályos tanuló képviseli az MSZBT-elnökség- ben. — Hányán neveztek be eddig a Ki tud többet a Szovjetunióról a Szovjetunióból című vetélkedőre? — kérdezem. — Eddig 38 négytagú csapat nevezéséről tudunk — feleli. —; Különösen az elsősök jelentkez- i tek nagy számban. Például az I. a. osztályból hét csapat indul j — s közben ránéz Borsós István tanárra. Előkerül a tanári zsebkönyv. Gyorsan összehasonlítjuk j a tavalyi és az idei jelentkezések ■ számát. — Mennyi Szovjetunió című folyóiratra fizettek elő az iskolában? — A tavalyi 36-tal szemben, az idén már 84 folyóiratra fizettünk elő. Mag Mária IV. a. osztályos tanuló nem először vesz részt a vetélkedőn. Az érettségi után a tanárképző főiskola orosz—magyar szakán szeretne továbbtanulni. — Hol tudtad eddig hasznosítani a felkészüléskor szerzett ismereteidet? — Elsősorban földrajz- és történelemórán. Tavaly például az én csoportomban- mindenki csak egy folyóiratot nézett át. Most valamennyit elolvassuk, de a témaköröket felosztjuk magunk között. Nekem az irodalmi és művészeti témájú írásokat kell különös figyelemmel kísérnem. Nagy Tibi, aki szintén érettségi előtt áll, ugyancsak részt vett az előző vetélkedőn. — Sajnos, most kevesebb időt tudunk fordítani a felkészülésre. A csoporton belül mi is szétosztjuk egymás között a feladatokat. Erre azért van szükség, mert tavaly is „túlzottan aprólékos’' kérdésekre kellett válaszolnunk. A SZOCIALISTA OSZTÁLYKÖZÖSSÉGÉRT Akaratlanul is az óránkra pillantunk. Már csak pár percünk van hátra a szünetből. Borsós István tanar úr kiegészítésként hozzáteszi: Síri csend és ragyogó tisztaság fogad az iskola folyosóján. Már javában tart a második óra a tantermekben, amikor belépek az igazgató irodájába. Az a két hölgy, akiket ott találok, valami nagyon fontos iraton dolgozhat, mert a kölcsönös bemutatkozás után mindketten újra belefeledkeznek a munkába. De nem kell sokáig várnom, máris hívják Borsós Istvánt, az iskolai Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjának tanárelnökét. Kezében egy vékony dossziét és egy zsebkönyvet tart. ö már! tud a jövetelem céljáról. közvetlen kapcsolatot KERESNEK — Hogyan épül fel az iskola MSZBT-tagcsoportja és milyen feladatok megoldásában vesz / részt? — Az MSZBT munkáját a tanárok és a diákok képviselőiből álló vezetőség irányítja. Az isko-1 la tanulóival az osztálybizalmiak j révén tartjuk a kapcsolatot. Munkatervünkben szereplő feladatok nagyon sok szállal kapcsolódnak az iskolában folyó oktató-nevelő munkához. Közben az irattartóból élőké-; rül egy táblázat. Erről könnyen j leolvasható, melyek azok a területek. ahol az MSZBT-nek együtt kell működnie a különböző iskolai és iskolán kívüli szervezetekkel. — Munkánkban — folytatja Borsós István — nincsenek látványos akciók.-r- Mire gondol? — Például arra, hogy sajnos még nem tudunk rendezni szovjet fiatalokkal baráti találkozókat, s nem szervezhetünk diákjainknak szovjetunióbeli kirán— Valóban — mondja az MSZBT tanárelnöke —. januári vetélkedőn 38 csapat vesz részt, ami haladást jelent az előzőhöz képest. Az akkor indult 19 csapatunk közül az egyik bejutott a megyei döntőbe is. — A téli szünet utón tartjuk az iskolai vetélkedőt. Erre a diákok maguk készülnek fel, jórészt egyéni tanulással. Az önálló munkára való nevelés természetesen nem zárja ki, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek továbbjutnak. mi. tanárok is segítsünk a felkészülésben. — Es mi lesz azokkal, akik nem jutnak tovább a vetélkedőn? — Az ő munkájuk; erőfeszítésük sem megy veszendőbe. Az elmúlt évben indítottunk isko. Iánkban a Szocialista osztályköSzebbek, tartalmasabbak lesznek az új könyvek Az új tanterveket 1978-tól fokozatosan vezetik be, s ezzel pár. huzamosan új tankönyvekből fognak majd tanulni a diákok az általános és középiskolákban. Az új tankönyvek egy - részén már dolgoznak a tankönyvírók, a többiekre folyamatosan hirdette, illetve hirdeti meg a pályázatokat a Tankönyvkiadó Vállalat A tankönyvkiadás folyamatos, ságát és összhangját, az Oktatási és a'Külturális Minisztérium ve- zetőivel közösen megvitatott és elfogadott nyolcéves tankönyv- kiadási terv biztosítja. Eszerint az induló 1978—79-es tanévben 168-féÍe új tankönyv készül, a következő évben 173, azt követően pedig 177-íéle. Az 1981 — 82-es tanévben megjelenő 203- féle tankönyvvel érkezik el a kiadás a csúcsra. Nyolc év alatt összesen 1041-féle tankönyv lát | napvilágot. 46-tal kevesebb, mint [ amennyi ma'a Tankönyvkiadó! gondozásában forgalomban van. j Teljesen kicserélődnek tehát a tankönyvek, s ha kevéssel is, apad a számuk. Üj vonása még a nagyszabású programnak, hogy 64-féle kísér- leti tankönyv megjelentetése is szerepel benne. A „csúcsévben” kiadandó 203- féle könyvből 120 lesz a tankönyv, 40 a munkafüzet es feladatlap, 22 a tantervi útmutató és 13 a kísérleti tankönyv. Javulás várható lehat a kivitelben. ennél lényegesebb azonban, hogy korszerűbbek lesznek a jövő tankönyvei tartalmukban is. A kiadó arra törekszik, hogy s tamtásnal-tanulásnál nélkülözhetetlen eszközök a jelenleginél munkáltatóbb jellegűek legyenek és tartalmazzák a kutatások, a kísérletek során felgyűlt tapasztalatokat. Meg kell felelniük a tudományosság, az érintett szaktudomány, a neveléstudomány, , a tankönyvmetodika legfrissebb eredményeit összegző igényeknek. A figyelem előterében áll az életkornak megfelelően a stílus is. Az alapvető követelményt — az érthetőséget, a tanul hatóságot — következetesen kívánják érvényesíteni. A Tankönyvkiadó szakemberei a szerzőkkel karöltve arra törekszenek, hogy végképp száműzzék az erőszakolt didakticizmust a gyerekekhez való „leereszkedést”. Ez a tudatos törekvés, hogy a következő években megjelenő tankönyvek szép magyar nyelven közvetítsék az ismereteket. (MTI) zösségért címmel egy mozgalmat. A legjobb helyezést elért tanulóinkat arany-, ezüst- és bronzfokozattal tüntetjük ki. A tanulmányi munkán, a szorgalmon. a magatartáson és sok egyéb szemponton kívül megvizsgáljuk, ki milyen eredménynyel szerepelt a „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedőn. Ezzel is szeretnénk iskolánk tanulóit érdekeltté tenni a versenyben. A szünet végét jelző csengő — távol álljon tőlem minden íossz- májúság — nemcsak a diákoknak, hanem a tanárnak is szól. Abban a reményben búcsúzom tőlük, hogy hallunk még róluk, s a legjobban szereplő csapataik a helyinél magasabb szintű vetélkedőkön is méltóan képviselik majd iskolájukat és városukat. Bukovinszky István Import iersevanyagok 30°/o árengedménnyel AZ UNIVERZÁL MÉTERAR’J- SZAKÜZLETEKBEN, A MEGYE 5 VÁROSÁBAN. Sima és tarkán szőtt jcrscy-k: 213.— Ft helyett 149— Ft, 217,— Ft helyett 152.— Ft, 199,— Ft helyett 144,— Ft, 17L— Ft helyett 120,— Ft. dinig a készlet tart! Szemlélet és gyakorlat A közművelődés gyakorlatában éppúgy, mint a megítélésében, tehát a helyes szemlélet kialakításában jelentős fejlődést értünk el az 1974-ben kiadott közművelődési határozat óta. A közelmúltban az országgyűlés megszavazta a közművelődési törvényt, s az hosszú időre meg. szabja feladatainkat, jogaink és kötelességeink együttesébe ágyazva. A törvény helyes értelmezése és megfelelő végrehajtása nagyrészt a közművelődés gyakorlati szakembereire, a népművelőkre hárul, de természetesen képzettsége, képességei és lehetőségei szerint minden magyar állampolgárra. Továbbra is a helyes szemlélet kialakítása az elsődleges feladat, mindenütt, minden egyes emberben. mert ez az alapja a gyakorlati közművelődési munka eredményességének. Valóban minden egyes emberről szó van, mert nemcsak a közművedóüés szakembereinek kell megfelelő szemlélettel rendelkezniük, hanem a társadalom valamennyi tagjának, hogy megértsék a művelődés szükségességét és fontosságát, belülről fakadó igény támadjon bennük a önművelődés iránt. Jogunk és kötelességünk a művelődés. Jogunk személyünket tekintve és kötelességünk a társadalom iránt, hogy megvalósíthassuk az eddig felhalmozott tudást és gondolati anyagot, s gyarapítva adhassuk tovább az utánunk következő nemzedékeknek. A helyes szemléletet határozat és immár törvény rögzíti, de találkozhatunk még téves nézetekkel, elképzelésekkel. Hogy példát is mondjak: egyesekben szinte meggyőződésként él még az a helytelen szemlélet, hogy a közművelődést egynek veszik a szórakozással, vagy pedig csak a művészjeti tevékenység gyakorlására (amatör formák) és megismerésére — élvezésére, részben elsajátítására — alkalmat adó formákat számítják oda. Az ilyen szemlélet nem veszi figyelembe a munkafolyamat- és a társadalmi összfolya- mat igényt formáló szerepét, képtelen megérteni, hogy a köz- művelődés (általában a művelődés) nem akkor kezdődik, amikor a munkaidő véget ér, hanem állandó jellemzője az embernek, sőt, maga a munkafolyamat is szerves része. Természetesen jelentős a közművelődés szerepe a szabad idő hasznos eltöltéseben is. Tudatosan arra kell törekednie, hogy utána mindenki „megújult emberként" kerüljön visz- sza a termelési folyamatba. Ennek elérésére nincs abszolút recept, figyelembe kell venni, hogy az emberek különböznek egymástól, műveltségük, mindenekelőtt pedig a termelésben elfoglalt helyük é6 szerepük szerint. Ezért kell a közművelődés formáinak differenciáltaknak, „méretre szabottaknak” lenniük, ami természetesen nem jelenthet semmiben minőségi engedményeket. Van azonban olyan eset is, amikor nem a különbözőségeket. hanem éppen a hasonlóságot kell figyelembe venni. Például a nagyjából azonosan képzett, hasonló munkát végző tagokból álló szocialista brigádokban. Nem véletlen — egyre több példa igazolja —, hogy ezekben a brigádokban lehet könnyebben és gyorsabban kialakítani az új embertípust, amelyik élni tud a demokrácia adta lehetőségekkel, érti a kultúra folyamat jellegét, s azt, hogy íolyamtos művelődése, önmegvalósítása az élet, a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ez adja a szocialista brigádok, mint munkahelyi kis csoportok, rendkívüli jelentőségét a művelődésben. Ugyancsak helytelen szemlélet az, amelyik a közművelődést leszűkíti néhány művelődési ágra, helyenként csak az intéz., ményes művelődési lehetőségekre vagy bizonyos tevékenységi formákra. A közművelődést a kultúra egészébe ágyazva, teljességében kell szemlélni; történetiségében, gyakorlatra irányultságában, társadalmi és gazdasági megalapozottságában és emberi vonatkozásaiban egyaránt. Ezért feladata a közművelődésnek — hogy hirtelen vett, egészen , szélsőséges példákat mondjak —. hogy megismertessen az új képzőművészeti irányzatokkal, megtanítson életritmusunk helyes szervezésére, segítsen egységes, megalapozott világnézetünk. kialakításában, de például lakásunk értelmes berendezésében is — és így so-, rolhatnám nagyon hosszan. Erősen hangsúlyozva az említettek kiragadott és leegyszerűsített példa jellegét, hozzáteszem: ez is feladata a művelődési otthonoknak, az ifjúsági kluboknak és a hasonló intézményeknek. Ugyanakkor ezek az intézmények ezzel együtt sem, egész tevékenységükkel sem merítik ki — közel sem — a közművelődés fogalmát. A kultúra nem öröklődik, minden újabb nemzedéknek meg kell tanulnia. A közoktatás és a rá szervesen épülő közművelődés munkája éppen a „megtanítás”. A legszélesebben értelmezett kultúra elsajátítása mindenki számára elengedhe- telenül fontos. A kultúraelemek ismerete, birtoklása — úgy a tényinformációs anyagé, mint az értékeké —, segít az emberi szükségletek során felvetődő sajátos problémák megoldásában. Milyen problémákról lehet szó 7 Nézzünk ismét csak egyetlen példát! Mondjuk a technika rohamos fejlődése, a munkavégzésben bekövetkezett változások, a gazdasági fejlődés és az életforma szinkronba állításának problémájáról. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve így szoktuk ezt emlegetni: műveltebb, kulturáltabb munkás — termelékenyebb ipar — magasabb élet- színvonal — több termékennyé tehető szabad idő. Csakhogy — s ez a lényeg — nem elég a lehetőséget megadni a kultúra elsajátításához, hanem előbb tudatosítani kell meg smeyésé- nek és megtanulásának szükségességét. fontosságát. És ez is a közművelődés feladata, Nem folytatom tovább ezt a „hangos tűnődést”, bízva abban, hogy tálán az eddigi pédák is mutatják a megfelelő szemlélet elsődlegességét a közművelődési gyakorlattal szemben, de éppen annak érdekében. Mátyás István Ifjúsági klubélet Szarvason Megpezsditette a varos klubéletét Szarvason az allami tangazdaság központi klubja. 1976— 77-ik évi akcióprogramjában felhívást tett közzé a tangazdasági KISZ szervezete. Ebben mozgósította és versenyre hívta ki a városban működő ifjúsági klubokat. A felhívás célja: minél színvonalasabb, tartalmasabb ifjúsági klubfoglalkozások rendezése, a klubélet fellendítése.
