Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

A tanulás, a munka a további eredményes termelés fontos feltétele Tanácskoztak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezető: A Békés megyei Tégla- és j Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői a napok­ban tanácskozást tartottak. Elő- szfPeity Frigyes műszaki igazgató számolt be a mozga­lom eddigi eredményeiről, azokról a munkasikerekről, amelyek nyomán a vállalat év­ről évre elismerést érdemelt ki." Az idén, bár a kedvezőtlen idő­járás és a létszámhiány akadá­lyozta a termelést, nyers téglá­ból a tavalyihoz hasonló meny- nyiség készült. Égetett téglá­ból több millió a lemaradás, ami a kapacitás csökkenéséből ered. Cserépből a piaci igények­nek megfelelően. kevesebbet gyártott a vállalat. A nyereség azonban várhatóan eléri a »ta­valyi szintet, ami a termelé­kenység növekedésének tulajdo­nítható. Ennek az eredménynek az elérése — 200 fő létszámhiány mellett — igen nagy erőfeszí­tést követelt a dolgozóktól, amit a vállalat igyekezett anya­gilag is elismerni. Ez évben a felsőbb szervek hozzájárulásá­val az előirányzott 6 százalék helyett 7 és fél százalékkal emelkednek a bérek. Barger Tiborné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára beszámolójának bevezető részé­ben a „szocialista módon tanul- ; ni és élni” fontosságát hang­súlyozta. Elmondta, hogy 1072- j töl napjainkig 214-en végezték el az általános iskola 7—8. osz­tályát, Békéscsabán a szakmun­kások kihelyezett középiskolá- j jaban pedig 41-en tanulnak. A szakmai műveltség fejlesztését évente 5-6 (húsz-huszonöt fős) tanfolyam segíti elő. A szocia­lista brigádok tagjai közül töb­ben tanulnak más középiskolá­ban és főiskolán, egyetemen is. A két beszámolót hozzászólá­sok követték. Hovorka Sándor, a békéscsabai Il-es számú tég­lagyár brigádvezetője elmondta egyebek között, hogy a három műszakban dolgozó 7 tagú bri­gádjából ketten- már leérettsé­giztek. Kérte, hogy a szocialista brigádok tagjai gyermekeiket is neveljék becsületes munkára. Pilisi Károly, a szegedi I-es számú téglagyár brigádvezetője örömmel jelentette be, hogy a gyár idei nyeresége több mint 5 millió forint lesz. ami a jól szervezett munkának és a dol­gozók törekvésének köszönhető. Perei János, a mezőberényi I-es számú téglagyárból az idei esztendő gondjairól beszélt. So­kat kellett túlórázni. Legyenek előrelátók és szervezzék meg jobban a munkát a művezetők — javasolta. Elmondta még, hogy a 19 tagú brigádjából 12- en járnak szakközépiskolába, akik közül 1977-ben 4-en érett­ségiznek. Dr. Sényei Tamás, a Tégla­ipari Egyesülés gazdasági igaz­gatója tájékoztatta a megjelen­teket arról, hogy az ipar telje­síti az ez évre előirányzott 300 millió forint nyereségtervét. A fejlesztés a jövőben folytató­dik. Békés megyében a békés­csabai Il-es számú gyár re­konstrukciójára kerül sor és épül majd a cserépgyár mellett ' egy korszerű téglagyár. Az V. ötéves tervidőszak végén az or­szág tégla- és cserépgyárajnak az 50 százaléka új lesz. Balázs János, a Szakszerveze­tek Békés megyei Tanácsának politikai munkatársa a gazdasá­gosabb termelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A mű­szaki fejlesztést elősegíti az egyre szélesedő újítómozgalom. Varga Mátyás, a vállalati szak- szervezeti bizottság termelési f felelőse elismeréssel beszélt ar­ról, hogy a szentesi III-as, a hódmezővásárhelyi és a szegedi I-es számú téglagyárban az üzemi híradó táblán rendszere­sen tájékoztatják a szocialista brigádokat az elért eredmé­nyekről. Felföldi Péter, a békéscsabai I-es számú téglagyár művezető­je, aki nemrég a Szovjetunió­ban járt, tolmácsolta a tanács­kozás résztvevőinek a Penzai Téglaipari Vállalat dolgozóinak üdvözletét. A hozzászólásokra Peity Fri­gyes válaszolt, majd 14 élenjá­ró szocialista brigádnak pénz­jutalmat adott át. Végül a békéscsabai I-es szá­mú téglagyárból Kukukk Já- nosnét, a Il-asből Grécs And- rásnét, a békéscsabai cserép­gyárból Tóth Istvánt, a szentesi III-as számú téglagyárból Ér­sek Imrénét választották meg a szocialista brigádvezetők ága­zati tanácskozásának a küldöt­teivé. Pásztor Béla 0 nemzedékek egységének talaján Tanácskoztak Békés megye élelmiszergazdaságának fiataljai A Békés megyei mezőgazda-1 sági és élelmiszeripari üzemek j fiataljainak küldöttei a közel­múltban Békéscsabán tartották ! megyei ifjúsági parlamentjü­ket. Murányi Miklós, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme- ; zésügyi osztály vezetője írásos és szóbeli beszámolójában ki­emelten foglalkozott a mezőgaz­daság munkaerőhelyzetével. Eb­ből az ágazatból a megyében a j IV. ötéves tervidőszakban j 10 600-an vándoroltak el más ! munkaterületekre. Csak az utóbbi két évben történt váltó- r zás. Az elmúlt évben 2030 be- | lépővel szemben 1090 fiatal lé­pett ki a szövetkezetekből. Miért kell a szakmunkás? Miért fordítják figyelmüket, a termelőszövetkezetek a szak­emberek megtartására? Mind­ene azok a számok adnak vá­laszt, melyek a megye mező- | gazdaságának fejlődését repre- j zentálják. Így az elmúlt öt év­ben a termelés növekedése 31,6 1 százalékkal haladta meg a III. | ötéves terv átlagát. A IV. öt- 1 éves tervben 40 százalékkal több búza, 180 ezer tonnával több kukorica termett, mint az | előző tervidőszakban. Ugyanak­kor cukorrépából, zöldségből kevesebb, mint amennyi az elő­irányzott volt. A szarvasmarha- és sertésállomány sem fejlődött kielégítően az időközben fel­épült szakosító telepeken sem. Az elért eredmények tovább­fejlesztéséhez, a hibák gyors megszüntetéséhez pedig egyre több, jobban képzett szakem­berre van szükség. A megyei fórumon nem tit­kolták azt sem, hogy a jövőben « KISZ-szervezeteknek is na­gyobb szerepet kell vállalniuk a [ mezőgazdasági fiatalok mozgó- j sításaban. Duna Mihály, a Bé- I kés megyei KISZ-bizottság tit- r kára a szervezettség javításá­ról, a munkaverseny-mozgal- mak szerepéről beszélt. Ma már sok termelőszövetkezetben dol­gozik ifjúsági brigád, egyre több fiatal kapcsolódik be a moz­galmakba. A békésszentandrási Tessedik Tsz-ben a legmaga­sabb, 28 százalék a brigádok­ban a fiatalok részvétele. Az orosházi Üj Élet Tsz-ben 19 szocialista brigád működik. Egy nap a kultúrházakérf Ezekről és még jó néhány szakmai kérdésről esett szó a szekcióüléseken is, amelyeken a több mint 30 felszólaló helyi ta- 1 pasztalatait elemezte. Faragó ! György, a békésszentandrási j Zalka Máté Termelőszövetkezet j agronómusa arról beszélt, hogy 1 termelőszövetkezetükben a nyá- ! rí szárazságban a fiatalok régi j öntözőberendezéseket állítottak j üzembe, szombatjukat és vasár­napjukat is feláldozva. Cserei J Pál, a békéscsabai Lenin Tsz i küldötte a náluk alkalmazott j differenciált szakmunkáspótlék bevezetéséről tájékoztatta a hallgatókat; a szakmunkások 5, J a betanított munkások 3 száza- 1 lék fizetéskiegészítést kapnak. Nagy Sándor, a Békéscsabai ] Konzervgyárból a terméket fel-1 dolgozó üzemek kapcsolatának jelentőségéről szólt. Kifejtette. ; ajánlatos lenne,' ha a mezőgaz­dasági fiatalok a háztáji földe­ken is termesztenének zöldsé­get, Hegedűs Katalin, az oros­házi Új Élet .Tsz fiataljainak képviselője elmondta, hogy a szakmunkasok nem mindig végzettségüknek megfelelő mun­kakörben dolgoznak. A szek­cióüléseken javaslatok hang­zottak el, hogy a KISZ-titkárok legyenek tagjai a tsz-vezetősé- geknek, vegyenek részt azok ülésein. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó fiata­lok egynapi keresetüket ajánl­ják fej a községi, városi kul- túrházak működtetésére. A fő feladat Elismerően szólt a megye mezőgazdaságának és élelmiszer- ipari üzemeinek munkájáról, a fiatalok helytállásáról dr. Ránki Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese is. Dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyette­se — az MSZMP KB legutóbbi ülésén elfogadottak alapján — mezőgazdaság és élelmiszer­ipar 1977-re előirányzott felada­tairól beszélt. Minden gazdasági egység fő feladata: tartalékok feltárása, a munkaidőalap, az .üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek kihasználása. Ezeket a nemzedékek egységé­nek talaján úgy kell megolda­ni. hogy közben mindenütt megteremtődjenek a mozgalmi munka továbbfejlesztésének fel­tételei, a munkahelyi demokra­tizmus. A parlament a küldöttek megválasztásával fejeződött be. Az országos parlamentre küldöttnek választották meg: Szabó Katalint, a kondorost Egyesült, Nagy Sándor, a me­zőberényi Aranykalász. Hege­dűs Katalint, az orosházi Üj Élet, Dús Bélát, a dombegyházi Petőfi termelőszövetkezetekből, valamint Drienyovszki Lászlót, a békéscsabai Sütőipari Vállalat dolgozóját. Köpenyes Janos Doi§zú(ávf utó vállalatok A legtöbb iparágban emle­getnek néhány céget úgy a minden fölött szkepti­kusan töprengők, mint „akiknek bejött a lutri”. Már-már hajla­nánk arra, hogy higgyünk a ti­tokban folyó nagy ipari szeren­csejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér. ám óvatosságra int az a közhely számba menő igazság, hogy a gazdasági élet­ben semmit nem lehet a sze­rencsére bízni. Ha azután' tüze­tesebben szemügyre vesszük az enyhe gúny s az irigység ele­gyével körített vállalatokat, ki­derül, a „bejött lutri” nem más, mint a józan és hosszú távrá szóló stratégia, azon belül pedig az átgondolt fejlesztés gyártás­nál, gyártmánynál, a minőség­re és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. Öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait vizsgálva, arra a fontos tanul­ságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinami­kusabb fejlődést, ahol hosszú távú program alapján dolgoz­tak. E cégek sorában említhet­jük a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — fő­ként a nehézvegyipar —több ter­melőegységét. Ami azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni, üzletnek sem rossz. Még akkor is igaz éz, ha a szabályozó rendszer némely ele­me annak adott — sajnos, oly­kor ad ma is — átmeneti, gyor­san elillanó, de pillanatnyilag jói mutató előnyt, aki pusztán a közvetlen holnapot tartotta fontosnak. Ahogy a különálló szernek a láncban kapják meg igazi ren­deltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem vá­lasztható el más vállalatok, in- tézménj’ek rptrjikájától. Ha te­hát az egyik cég arányt- mér­téket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rö­vid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami az­után hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét ak­kor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vál­lalat olykor egész iparággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mésziparban. a pa­píriparban, az üvegiparban. a selyem-, a len- és kenderipar­ban, a gumiiparban. Ilyen vál­lalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rö­vid vagy hosszú távú tervezet, uralkodó szerepe. Az tehát, hogy mekkora a látókör, átfog­munka összekapcsolásának jó I példája a dolgozók iskolájának j és a békéscsabai úttörőháznak az a közős kezdeményezése, amelynek eredményeképpen megalakították a felnőttoktatás- i ban részvevő diákok klubját. Az I első találkozóra szerda este ke- | rült sor, amikor Udvaros Béla a Békés megyei Jókai Színház rendezője tartott előadást Mo- liere munkásságáról. A klub- i délutánon Fodor Zsóka és Pin-1 tér Gyula színművészek adtak I elő nagy sikerrel részleteket, a 1 kényeskedők és a Tartuffe című darabokból. Az előadás után Fá­bián Dóra klubtitkár vezetésével vetélkedő kezdődött, amelyen ér- j tékes könyveket nyerhettek a j győztesek. A klubtalalkozón a felnőtt di ákok elhatározták, hogy a jövő-1 ja-e a partnerek igényeit, le­hetőségeit, rugahnas-e a válla­lati szervezet, nem „belügye” a termelői egységnek, nem függ­het szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfo­gásától. Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt szerezni neki a gyakor­lati munkában. A hosszútávfu­táshoz tréning kell. tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hi­ányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd kiugra- ni, s bátor hajrával elsőként a célha érni. Tagadhatatlan, ilyes­fajta ismereteket csak a leg­utóbbi esztendőkben szerezhet­tek a vállalatok, hol küszköd­ve, hol könnyedén. A gyakor­latlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szor­galmazása, a napról napra, hét­ről hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan feltételezés­nek, hogy a vállalatok arány­tévesztésében szubjektív és ob­jektív okok egyaránt közreját­szanak. A jelen tervidőszakban például a ruházati iparban 17— 18 milliárd forint értékű beru­házást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — elsőként a pamut­iparban — a reális lehetősége­kén jóval túlterjedő fejlesztési kiadásokkal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezé­sénél, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód, akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremthe­tő feltételek. A hosszú távon fu­tó termelői közösségek ugyan­ezen az iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkoló- ipanban. más előjelű bizonyíté­kát adták arányfelmérő képes­ségeiknek. Belső tartalékaik fel­tárásával, szervező munkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. B ejött á lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjai­nak nincs köze a szeren­cséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat oko­san születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyere­mény, hanem nyereség, erköl­csiekben s anyagiakban. Hosz- szú távon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával tá­masztották. támasztják meg azok, akik fölismerték: a rest­nek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végé­re ét". lázár Gábor ben havonta tartanak foglalko­zásokat. Legközelebb egy fi­zikust hívnak vendégül, majd megyénk vezetőinek részvételé­vel fórumot szerveznek. Mivel az „öregdiákok” az életben még fi­atalemberek, akik most alakít­ják ki otthonaikat, ezért különös érdeklődésié várhat az a prog­ram, amely a népművészetnek a modern lakáskultúrában való telhasználásához ad majd ötle­teket. Filmesztétikai előadás is szerepel a tervek között, és ter­mészetesen sok hasznos beszél­getés és vidám rendezvéhy is várja a dolgozó diákok klubjá­nak tagjait. 3 smjmssz. 1876 DECEMBER 19. / \ Megalakult a dolgozó diákok klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom