Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
A tanulás, a munka a további eredményes termelés fontos feltétele Tanácskoztak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezető: A Békés megyei Tégla- és j Cserépipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői a napokban tanácskozást tartottak. Elő- szfPeity Frigyes műszaki igazgató számolt be a mozgalom eddigi eredményeiről, azokról a munkasikerekről, amelyek nyomán a vállalat évről évre elismerést érdemelt ki." Az idén, bár a kedvezőtlen időjárás és a létszámhiány akadályozta a termelést, nyers téglából a tavalyihoz hasonló meny- nyiség készült. Égetett téglából több millió a lemaradás, ami a kapacitás csökkenéséből ered. Cserépből a piaci igényeknek megfelelően. kevesebbet gyártott a vállalat. A nyereség azonban várhatóan eléri a »tavalyi szintet, ami a termelékenység növekedésének tulajdonítható. Ennek az eredménynek az elérése — 200 fő létszámhiány mellett — igen nagy erőfeszítést követelt a dolgozóktól, amit a vállalat igyekezett anyagilag is elismerni. Ez évben a felsőbb szervek hozzájárulásával az előirányzott 6 százalék helyett 7 és fél százalékkal emelkednek a bérek. Barger Tiborné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára beszámolójának bevezető részében a „szocialista módon tanul- ; ni és élni” fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy 1072- j töl napjainkig 214-en végezték el az általános iskola 7—8. osztályát, Békéscsabán a szakmunkások kihelyezett középiskolá- j jaban pedig 41-en tanulnak. A szakmai műveltség fejlesztését évente 5-6 (húsz-huszonöt fős) tanfolyam segíti elő. A szocialista brigádok tagjai közül többen tanulnak más középiskolában és főiskolán, egyetemen is. A két beszámolót hozzászólások követték. Hovorka Sándor, a békéscsabai Il-es számú téglagyár brigádvezetője elmondta egyebek között, hogy a három műszakban dolgozó 7 tagú brigádjából ketten- már leérettségiztek. Kérte, hogy a szocialista brigádok tagjai gyermekeiket is neveljék becsületes munkára. Pilisi Károly, a szegedi I-es számú téglagyár brigádvezetője örömmel jelentette be, hogy a gyár idei nyeresége több mint 5 millió forint lesz. ami a jól szervezett munkának és a dolgozók törekvésének köszönhető. Perei János, a mezőberényi I-es számú téglagyárból az idei esztendő gondjairól beszélt. Sokat kellett túlórázni. Legyenek előrelátók és szervezzék meg jobban a munkát a művezetők — javasolta. Elmondta még, hogy a 19 tagú brigádjából 12- en járnak szakközépiskolába, akik közül 1977-ben 4-en érettségiznek. Dr. Sényei Tamás, a Téglaipari Egyesülés gazdasági igazgatója tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy az ipar teljesíti az ez évre előirányzott 300 millió forint nyereségtervét. A fejlesztés a jövőben folytatódik. Békés megyében a békéscsabai Il-es számú gyár rekonstrukciójára kerül sor és épül majd a cserépgyár mellett ' egy korszerű téglagyár. Az V. ötéves tervidőszak végén az ország tégla- és cserépgyárajnak az 50 százaléka új lesz. Balázs János, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának politikai munkatársa a gazdaságosabb termelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A műszaki fejlesztést elősegíti az egyre szélesedő újítómozgalom. Varga Mátyás, a vállalati szak- szervezeti bizottság termelési f felelőse elismeréssel beszélt arról, hogy a szentesi III-as, a hódmezővásárhelyi és a szegedi I-es számú téglagyárban az üzemi híradó táblán rendszeresen tájékoztatják a szocialista brigádokat az elért eredményekről. Felföldi Péter, a békéscsabai I-es számú téglagyár művezetője, aki nemrég a Szovjetunióban járt, tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek a Penzai Téglaipari Vállalat dolgozóinak üdvözletét. A hozzászólásokra Peity Frigyes válaszolt, majd 14 élenjáró szocialista brigádnak pénzjutalmat adott át. Végül a békéscsabai I-es számú téglagyárból Kukukk Já- nosnét, a Il-asből Grécs And- rásnét, a békéscsabai cserépgyárból Tóth Istvánt, a szentesi III-as számú téglagyárból Érsek Imrénét választották meg a szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozásának a küldötteivé. Pásztor Béla 0 nemzedékek egységének talaján Tanácskoztak Békés megye élelmiszergazdaságának fiataljai A Békés megyei mezőgazda-1 sági és élelmiszeripari üzemek j fiataljainak küldöttei a közelmúltban Békéscsabán tartották ! megyei ifjúsági parlamentjüket. Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme- ; zésügyi osztály vezetője írásos és szóbeli beszámolójában kiemelten foglalkozott a mezőgazdaság munkaerőhelyzetével. Ebből az ágazatból a megyében a j IV. ötéves tervidőszakban j 10 600-an vándoroltak el más ! munkaterületekre. Csak az utóbbi két évben történt váltó- r zás. Az elmúlt évben 2030 be- | lépővel szemben 1090 fiatal lépett ki a szövetkezetekből. Miért kell a szakmunkás? Miért fordítják figyelmüket, a termelőszövetkezetek a szakemberek megtartására? Mindene azok a számok adnak választ, melyek a megye mező- | gazdaságának fejlődését repre- j zentálják. Így az elmúlt öt évben a termelés növekedése 31,6 1 százalékkal haladta meg a III. | ötéves terv átlagát. A IV. öt- 1 éves tervben 40 százalékkal több búza, 180 ezer tonnával több kukorica termett, mint az | előző tervidőszakban. Ugyanakkor cukorrépából, zöldségből kevesebb, mint amennyi az előirányzott volt. A szarvasmarha- és sertésállomány sem fejlődött kielégítően az időközben felépült szakosító telepeken sem. Az elért eredmények továbbfejlesztéséhez, a hibák gyors megszüntetéséhez pedig egyre több, jobban képzett szakemberre van szükség. A megyei fórumon nem titkolták azt sem, hogy a jövőben « KISZ-szervezeteknek is nagyobb szerepet kell vállalniuk a [ mezőgazdasági fiatalok mozgó- j sításaban. Duna Mihály, a Bé- I kés megyei KISZ-bizottság tit- r kára a szervezettség javításáról, a munkaverseny-mozgal- mak szerepéről beszélt. Ma már sok termelőszövetkezetben dolgozik ifjúsági brigád, egyre több fiatal kapcsolódik be a mozgalmakba. A békésszentandrási Tessedik Tsz-ben a legmagasabb, 28 százalék a brigádokban a fiatalok részvétele. Az orosházi Üj Élet Tsz-ben 19 szocialista brigád működik. Egy nap a kultúrházakérf Ezekről és még jó néhány szakmai kérdésről esett szó a szekcióüléseken is, amelyeken a több mint 30 felszólaló helyi ta- 1 pasztalatait elemezte. Faragó ! György, a békésszentandrási j Zalka Máté Termelőszövetkezet j agronómusa arról beszélt, hogy 1 termelőszövetkezetükben a nyá- ! rí szárazságban a fiatalok régi j öntözőberendezéseket állítottak j üzembe, szombatjukat és vasárnapjukat is feláldozva. Cserei J Pál, a békéscsabai Lenin Tsz i küldötte a náluk alkalmazott j differenciált szakmunkáspótlék bevezetéséről tájékoztatta a hallgatókat; a szakmunkások 5, J a betanított munkások 3 száza- 1 lék fizetéskiegészítést kapnak. Nagy Sándor, a Békéscsabai ] Konzervgyárból a terméket fel-1 dolgozó üzemek kapcsolatának jelentőségéről szólt. Kifejtette. ; ajánlatos lenne,' ha a mezőgazdasági fiatalok a háztáji földeken is termesztenének zöldséget, Hegedűs Katalin, az orosházi Új Élet .Tsz fiataljainak képviselője elmondta, hogy a szakmunkasok nem mindig végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. A szekcióüléseken javaslatok hangzottak el, hogy a KISZ-titkárok legyenek tagjai a tsz-vezetősé- geknek, vegyenek részt azok ülésein. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó fiatalok egynapi keresetüket ajánlják fej a községi, városi kul- túrházak működtetésére. A fő feladat Elismerően szólt a megye mezőgazdaságának és élelmiszer- ipari üzemeinek munkájáról, a fiatalok helytállásáról dr. Ránki Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese is. Dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese — az MSZMP KB legutóbbi ülésén elfogadottak alapján — mezőgazdaság és élelmiszeripar 1977-re előirányzott feladatairól beszélt. Minden gazdasági egység fő feladata: tartalékok feltárása, a munkaidőalap, az .üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek kihasználása. Ezeket a nemzedékek egységének talaján úgy kell megoldani. hogy közben mindenütt megteremtődjenek a mozgalmi munka továbbfejlesztésének feltételei, a munkahelyi demokratizmus. A parlament a küldöttek megválasztásával fejeződött be. Az országos parlamentre küldöttnek választották meg: Szabó Katalint, a kondorost Egyesült, Nagy Sándor, a mezőberényi Aranykalász. Hegedűs Katalint, az orosházi Üj Élet, Dús Bélát, a dombegyházi Petőfi termelőszövetkezetekből, valamint Drienyovszki Lászlót, a békéscsabai Sütőipari Vállalat dolgozóját. Köpenyes Janos Doi§zú(ávf utó vállalatok A legtöbb iparágban emlegetnek néhány céget úgy a minden fölött szkeptikusan töprengők, mint „akiknek bejött a lutri”. Már-már hajlanánk arra, hogy higgyünk a titokban folyó nagy ipari szerencsejátékban, ahol az ötös találat milliárdokat ér. ám óvatosságra int az a közhely számba menő igazság, hogy a gazdasági életben semmit nem lehet a szerencsére bízni. Ha azután' tüzetesebben szemügyre vesszük az enyhe gúny s az irigység elegyével körített vállalatokat, kiderül, a „bejött lutri” nem más, mint a józan és hosszú távrá szóló stratégia, azon belül pedig az átgondolt fejlesztés gyártásnál, gyártmánynál, a minőségre és mennyiségre együttesen ügyelő üzletpolitika. Öt esztendő, az 1971 és 1975 közötti időszak tapasztalatait vizsgálva, arra a fontos tanulságra bukkanhatunk, hogy a negyedik ötéves tervben azok a vállalatok érték el a legdinamikusabb fejlődést, ahol hosszú távú program alapján dolgoztak. E cégek sorában említhetjük a közúti járműgyártás, az alumíniumipar, a vegyipar — főként a nehézvegyipar —több termelőegységét. Ami azt mutatja: a távlati népgazdasági célokhoz igazodni, üzletnek sem rossz. Még akkor is igaz éz, ha a szabályozó rendszer némely eleme annak adott — sajnos, olykor ad ma is — átmeneti, gyorsan elillanó, de pillanatnyilag jói mutató előnyt, aki pusztán a közvetlen holnapot tartotta fontosnak. Ahogy a különálló szernek a láncban kapják meg igazi rendeltetésüket, szerepüket, úgy a vállalati tevékenység sem választható el más vállalatok, in- tézménj’ek rptrjikájától. Ha tehát az egyik cég arányt- mértéket téveszt, rosszul nézi a naptárt, s csak a mindenkori rövid útszakaszt látja, zavart okozhat másoknál ezzel, ami azután hullámmozgásként terjed, hol gyengül, hol felerősödik, de hat. E hatások valódi erejét akkor becsülhetjük fel igazán, ha leírjuk: hazánkban egy-egy vállalat olykor egész iparággal, iparág túlnyomó részével egyenlő. Ez a helyzet például a cement- és mésziparban. a papíriparban, az üvegiparban. a selyem-, a len- és kenderiparban, a gumiiparban. Ilyen vállalatok esetében különösen nagy, ám másoknál sem sokkal kisebb súllyal esik latba a rövid vagy hosszú távú tervezet, uralkodó szerepe. Az tehát, hogy mekkora a látókör, átfogmunka összekapcsolásának jó I példája a dolgozók iskolájának j és a békéscsabai úttörőháznak az a közős kezdeményezése, amelynek eredményeképpen megalakították a felnőttoktatás- i ban részvevő diákok klubját. Az I első találkozóra szerda este ke- | rült sor, amikor Udvaros Béla a Békés megyei Jókai Színház rendezője tartott előadást Mo- liere munkásságáról. A klub- i délutánon Fodor Zsóka és Pin-1 tér Gyula színművészek adtak I elő nagy sikerrel részleteket, a 1 kényeskedők és a Tartuffe című darabokból. Az előadás után Fábián Dóra klubtitkár vezetésével vetélkedő kezdődött, amelyen ér- j tékes könyveket nyerhettek a j győztesek. A klubtalalkozón a felnőtt di ákok elhatározták, hogy a jövő-1 ja-e a partnerek igényeit, lehetőségeit, rugahnas-e a vállalati szervezet, nem „belügye” a termelői egységnek, nem függhet szeszélyes elhatározásoktól, esetleg váltakozó vezetők felfogásától. Ezt leírni egyszerűbb, mint érvényt szerezni neki a gyakorlati munkában. A hosszútávfutáshoz tréning kell. tapasztalat az erő jó beosztásához, nem hiányozhat a taktikai érzék sem, mikor kell tempót váltani, a bolyban maradni, majd kiugra- ni, s bátor hajrával elsőként a célha érni. Tagadhatatlan, ilyesfajta ismereteket csak a legutóbbi esztendőkben szerezhettek a vállalatok, hol küszködve, hol könnyedén. A gyakorlatlanság mellé társul azután a kényelmesség, a megszokotthoz ragaszkodás, s máris forog a „verkli”, a folyó termelés szorgalmazása, a napról napra, hétről hétre élés. Előbbiek tudatában már nem hat indokolatlan feltételezésnek, hogy a vállalatok aránytévesztésében szubjektív és objektív okok egyaránt közrejátszanak. A jelen tervidőszakban például a ruházati iparban 17— 18 milliárd forint értékű beruházást valósíthatnak meg. Ugyanakkor a cégek tekintélyes csoportja — elsőként a pamutiparban — a reális lehetőségekén jóval túlterjedő fejlesztési kiadásokkal „támasztotta meg” középtávú programját. Hasonló a helyzet a munkaerő tervezésénél, holott az optimizmus nem lehet vállalati magatartásmód, akkor, ha hiányoznak hozzá a szilárd alapok, a megteremthető feltételek. A hosszú távon futó termelői közösségek ugyanezen az iparterületen, így a gyapjú-, a kötő- és hurkoló- ipanban. más előjelű bizonyítékát adták arányfelmérő képességeiknek. Belső tartalékaik feltárásával, szervező munkával a tervezett termelésnövekedés negyven százalékát beruházás nélkül kívánják elérni. B ejött á lutri, bejön? A boldogulás ilyen útjainak nincs köze a szerencséhez, ahhoz sokkal inkább, hogy jól fogant gondolat okosan születik, s haszonnal megy végbe. E haszon nem nyeremény, hanem nyereség, erkölcsiekben s anyagiakban. Hosz- szú távon, azaz biztonságosan, mert kemény munkával támasztották. támasztják meg azok, akik fölismerték: a restnek a kicsi is nehéz, a serény a soknak is gyorsan a végére ét". lázár Gábor ben havonta tartanak foglalkozásokat. Legközelebb egy fizikust hívnak vendégül, majd megyénk vezetőinek részvételével fórumot szerveznek. Mivel az „öregdiákok” az életben még fiatalemberek, akik most alakítják ki otthonaikat, ezért különös érdeklődésié várhat az a program, amely a népművészetnek a modern lakáskultúrában való telhasználásához ad majd ötleteket. Filmesztétikai előadás is szerepel a tervek között, és természetesen sok hasznos beszélgetés és vidám rendezvéhy is várja a dolgozó diákok klubjának tagjait. 3 smjmssz. 1876 DECEMBER 19. / \ Megalakult a dolgozó diákok klubja
