Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: X,— forint 1976. DECEMBER 7., KEDD Világ proletárjai, XXXI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM M A: ÜJ TANMŰHELY GYOMÁN (3. oldal) FIATALOK ÉLETÜKRŐL, MUNKÁJUKRÓL (4. oldal) NEMCSAK KÁSÁNK A RIZS (5. oldal) flz MSZMP Békés megyei bizottságának levele A Magyar Sajtó napján fogadják őszinte jókívánságain ­kat es elismerésünket azért a munkáért, amelyet kifejtenek pártunk politikájának terjesztésében, megismertetésében. Odaadó munkájuk eredményeként mind több azoknak a szá­ma. akik értői és tevékeny részvevői nagy nemzeti progra­munk, a fejlett s-ocialista társadalom építésének. Tevékennségükkel segi'sék továbbra is az építőmunka, a kulturális előrehaladásunk m:nd teljesebb kibontakozását, népünk, megyénk dolgozóinak javára. Békéscsaba, 1976. december 6. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA Eligazodni a világ dolgaiban Kádár János Ausztriába utazott Megkezdődlek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások — Fogadás küldöttségünk tiszteletére Hétfőn, röviddel fél 12 után megérkezett Bécsbe Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnö­ki Tanács tagja, felesége és kísérete. A vendégeket a Scliwerliati repülőtéren dr. Bruno Kreisky kancellár és felesége, továbbá más osztrák vezető személyiségek fogadták. A képen: Kádár János és dr. Bruno Kreisky (MTI-fotó, Vigovszki Ferene felvétele — Telefotó IíS) A sajtó nagyhatalom — ta­láló megállapítás, korunkban érvényes igazán, amikor az írott sajtó mellett általánossá vált a rádiózás, a tévézés. Amikor a világ bármely tá­járól az eseményt követő per­cekben befuthat a jelentés, a kép, a hang vagy a leírt szö­veg. A nagy hírügynökségek gyorsasága mindössze perc­nyi, órányi előnnyel mérhető. Földünk szinte összezsugoro­dott, esténként a képernyőn kontinenseket utazhat be a néző, a „kapcsoljuk” jelzést követően Amerikából vagy éppe,n Japánból érkezik kép és hang. A nyomtatott sajtó — bár sokan jósolták bukását — állja a versenyt. Ha gyor­saságban nem is vetélkedhet, győzni kell az összefüggések bemutatásával, kommentálá­sával, s azzal hogy az írás megmarad. Dokumentuma le­het az olvasónak, ha a meg­őrzésre érdemes. Aki dolgozik vele, gyakor­ta panaszolja az újságcsinélás gondjait A papír rossz mi­nőségét, a terjesztés átkait, de a panaszok is „fejlődnek ’, tegnap még dicsekedtünk volna a ma korszerűtlennek ítélt megoldásokkal. Nincs megállás, mindig többet kell nyújtani az ismeretlen isme­rősnek — az olvasónak, a hallgatónak, a nézőnek- A több jelent mennyiséget és •minőséget. A mennyiségre kár sok szót vesztegetni. Fontos és jelentéktelen ese­ményekből válogat a sajtó, s ahogy válogat, amit kiválaszt, az hovatartozását mutatja. El­igazodni segít a világ dolgai­ban. Ahogy segít, amilyen céllal az elkötelezettségét bi­zonyítja. Soha ilyen igény nem volt a tisztánlátásra, s mert az információk sokfé­lék, sok helyről érkezők, min­den eddiginél nagyobb szük­ség van a határozott elviség- re, a világos állásfoglalásra. Hazánk lakosságának döntő többsége naponta tájékozódik az úgynevezett tömegkommu­nikációs eszközök segítségé­vel. A rádiózás, a tévézés, az djságolvasás ilyen-olyan mér­tékben hozzátartozik minden­kinek az életéhez. Milliók vé­leményalkotását befolyásolni rendkívüli felelősség. A sajtó napján illendő a példákra is emlékeztetni: a Vörös Újság, az illegális Szabad Nép terem­tette szocialista újságírás ha­gyományaira. Az igazsághoz ragaszkodnunk, a dolgozó nép iránt elkötelezetten szólnunk — alapvető kötelesség. Énei­kül nincs, nem lehet szoci­alista társadalmat szolgáló sajtót művelni. Ám a pályát azért is szereti meg mind­jobban az újságíró, mert rá­kényszeríti a fejlődéssel való lépéstartásra. Nem lehet bün­tetlenül hónapokat vagy he­teket sem „kihagyni”, mert aligha pótolható a mulasztás. Álszerénység nélkül megál­lapítandó, hogy ennek a mes­terségnek is megvannak a korlátái. Az unalomért, a rossz fogalmazásért terheli felelősség a riportert, a szen­záció azonban nem egészen tőle függ. Az újságíró lelke szerint minden napra szállí­taná az izgalmat, világgá kür- tölné sikereinket. De nem te­het mást, mint a valóságból merít, a tényeket sorolja. Hiába reked be az igyekezet­től a sportriporter, ha a csa­pat gyengén játszik, de ta­lán még a dadogva vagy pö- szén bejelentett világrekord is válthat ki újjongást. Az új­ságíró nem ad, nem adhat mást, mint a valóságot. Ké­pesség, tehetség dolga, hogy miként tart tükröt a valóság elé, rátermettség dolga, hogy a kép színes vagy töredezett, homályos vagy kristálytiszta, de mást nem adhat, mint amit tükrözni hivatott. A szakma folytonosan spe­cializálódik. Sokféle érdeklő­désű kolléga írása tölti meg a hasábokat, szerzi a rádió, a televízió anyagait. Valamiben azonban egységes ez a mes­terség: hazai gyakorlóinak abbeli meggyőződésében, hogy a szocialista társadalom épitése, védelme az alapja a sokféle gondolatnak. M. D. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Kozpjnti Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége társaságában dr. Bruno Kreis- kynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meg­hívására hétfőn hivatalos láto­gatásra Ausztriába utazott. Ká­dár János kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Biró József külkereskedelmi mi. niszter. Katona István, a Nép- szabadság főszerkesztője, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr Nagy Lajos, hazánk ausztriai nagykövete, aki Becsben csatla­kozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke. Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Cseterki La ios, az Elnöki Tanács titkára. Benkei András belügyminiszter, Pultai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál kiUügyi ál­lamtitkár. dr. Szalai Béla külke­reskedelmi államtitkár és Varga. István, a KB osztályvezető-he­lyettese búcsúztatta.' Jelen volt dr. Peter Hohenfellner, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagy. követségének ideiglenes ügyvi­vőié. Hétfőn délelőtt, fél 12 után né­hány perccel megérkezett Bécs­be Kádár János és felesége, va­lamint kísérete. A magyar és osztrák zászlókkal díszített Schwechati repülőtéren az MSZMP J<özponti Bi/.oMsá°:ának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját ünneoé'yesen fogadták. Jelen volt dr. Bruno Kreisky, az Ősz1 rák Köztársaság s'öve'ségi j kancellárja és felsége, dr. Willi­bald Bahr külügyminisz­ter. dr. Josef Staribacher kereskedelmi es iparugyi miniszter, dr. Alois Reitbauer, a külügyminisztérium főtitkára, valamint a kancellári hivatal és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköz- társaság bécsi nagykövete — aki az érkezésnél csatlakozott a kí­sérethez —, valamint dr. Fried­rich Fröhlichstahl budapesti osztrák nagykövet. Megjelent a fogadtatáson a Bécsben akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, továb­bá a bécsi magyar kolónia sok képviselője is. A különgép *a légikikötő fő­épülete elé gördült. A gépből ki­szálló Kádár Jánost és felesé­gét elsőnek Kreisky kancellár és felesége üdvözölte. ■ Az MSZMP KB első titkára ezután köszöntötte a fogadtatásán meg­jelent osztrák vezető személyi­ségeket, a diplomáciai testület tagjait. A magyar kolónia nevé­ben kisdobosok és úttörők vi­rággal kedveskedtek Kádár Já­nosnak' és feleségének, valamint Bruno Ki-esikynek és feleségé­nek. Az ünnepélyes fogadtatás után Kádár János az osztrák kor­Dr. Bruno Kreisky pohárkö-1 szöntője elejém kiemelte: — E mostani ausztriai látogatásban | kifejeződik az, hogy az elmúlt évtizedekben minden területen, I így gazdasági, kulturális és poli-l tikai téren is különleges kapeso- , latok fejlődtek ki közöttünk. Né­hány nappal ezelőtt, a mostani tárgyalásokra való ‘felkészülési során, átnéztem néhány anyagot?! mányfő társaságában — fehér­sisakos motoros rendőrök díszkí­séretével — szállására, a Hotel Imperialhoz hajtatott. Délben Kádár János felesége társaságában és kíséretének tag­jaival a Ballhausplatzon levő kancellári hivatal épületébe ment, amelynek kormányelnöki fogadójában dr. Bruno Kreisky és felesége ebédet adott tisztele­tükre. , A szívélyes hangulatú hivata­los ebéden osztrák részről ott volt dr. Willibald Bahr külügy­miniszter, dr. Josef Staribacher, kereskedelmi és iparíjgyi mi­niszter, dr. Alois Reitbauer, a külügyminisztérium főtitkára, dr. Josef Taus, az Osztrák Nép­párt elnöke, továbbá a nemzeti tanácsban képviselt politikai pártok parlamenti frakcióveze­tői: dr. Heinz Fischer, a szocia­lista, dr. Stephan Koren, a nép­párt és Friedrich Peter, a sza­badság párt részéről. Ezenkívül a kancellár ebédvendége volt az osztrák gazdasági és kulturális élet több vezető személyisége. Az ebéden dr. Bruno Kreisky és Kádár János pohárköszöntőt mondott. s jómagam is elcsodálkoztam azon: immár milliós nagyság­rendben mozog azoknak a szá­ma. akik a magyar határon át beutazlak Ausztriába. Ügy vé­lem, kapcsolataink fejlesztése során sokat elértünk abból, ami a helsinki dokumentumok alap­jául szolgált. A kancellár a továbbiakba« (Folutatás a 2. olcLiLna-i Dr. Bruno Kreisky pohárkössön töje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom