Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
A müesxin kitárt karokkal énekelt A Bessenyei-házban, Szarvason A Holt-Körös szembon, meg nyaralók sora, elárvultán, őszi szomorúságban. Permetez az eső. agyagos a földút^ átkelni rajta csak megfelelő vigyázatos. sággal lehet. Az emeletes, mégis szerény alkotóhaz gazdája. Bessenyei Antal festőművész a kertajtóban integet, hogy percek múlva tárt barátsággal invitáljon befelé a földszinti helyiségbe, a téli műterembe, ahol most meleg van. „Szarvas tizennyolc éve otthonom. mondja a művész, a körtepálinkás köszöntő után. Előtte harmincnyolc év Magvarbónhe- gyesen, aztán Szarvas, 1959-ben hívtak meg az óvónőképzőbe tanárnak. Vállaltam, jöttem. Pedig nem könnyű itt a máshonnan érkezőnek. Sokáig éreztem i így. mígnem én is úgy gondol- I tam: szarvasi lettem, szeretem ezt a várost. Ahol az ember há- ! zat épít;, jól érzi ott magát. Én ! itt építettem. Itt is szenvedtem | meg a házépítést. Amikor bele-1 kezdtünk, nem gondoltuk, hogy | külön bank kellene hozzá. Szerényebbet kívántam, dehát az üdülőnegyed ... előírja az emeletet. mondták akkoriban. Hát így történt. A közelben alig akad emeletes üdülő, a szemlélet a forinttal változott, hogy kevesebb lett. ki j gondolt már emeletekfe? A Bes- | . senyei-ház mégis emeletes. És aki bent jár, az emeleten is, elcsodálkozhat a művész eddigi életművének korszakain, festői gazdagságán, varázsos érdeklődésének, fantáziájának színekbe álmodott regényein. És nemcsak képek: néprajzi gyűjteménye párját- nehezen találná, a falakon évtizedek gyűjtő szenvedélye. Pedig sokat elajándékozott már a múzeumnak, úgy látszik azonban, a Bes. senyei-gyűjtemény ugyanúgy kimeríthetetlen, mint a művész alkotó kedve, bizakodása, kuta- tóhajlama.' Másfél évtizede, hogy feltalálta a kézhez nem tapadó, a nem kenödő pasztellkrétát Óvodásaink, iskolásaink ezzel raj- , zolgatnak szerte az országban, i TÉMA a neve, a Politur Vegyi- í termék Ksz gyártja. Erről be- szélül!, külön történet. „Nem ha- j gyott nyugton a látvány, meny- j nyit kínlódnak a gyerekek a ke- j nődő krétával. Kezük, arcuk, ! ruhájuk csupa festék! Felkeres- j tem a szövetkezetét, ahol a krétákat gyártották: nincs más variáció? Csak a drága külföldi, a német, az olasz? Közben azok sem jók? Mondták, ha lenne, I másfélét gyártanának. Csinál. | jam meg, ha tudom. Nekem sem kellett több biztatás, nekivágtam. A századik sikertelen kísérlet után majdnem feladtam, aztán mégsem. Még kétszáz kísérlet következett, míg végre megtaláltam a helyes ösz- szetételt. íme, itt. a végeredmény! A kézhez, ruhához nem, csak a papírhoz tapadó kréta, a , TÉMA! Amikor gyártásra elfő- j gadták. 5000 forint újítási díjat kaptam érte. Biztattak: adjam ! be a Találmányi Hivatalnak. Kétezer forinton múlott. Nem j adtam be.’ ’ A festő minden gondolatában pedagógus. Híres sorozatának, a Mohácson és Szarvason bemu- { tatott „A Török félhold alatt” ké-1 peinek társaságában még min- j dig a rajzpedagógus beszél, lel- ! kesedik, elkomorul és hosszan- , kodik. „Csináltam egy komplex j szemléltetőszekrényt, óvodá- j soknak, kisiskolásoknak. Elfogadta a minisztérium és' ? TANÉRT is. Bábuszekrényem ugyancsak nagy sikert aratott, itt készül Szarvason. 192 darabból áll. Háromezer forint volt a díja a kettőnek. Ebből nem épül fel az alkotóház. gondoltam, mégis elutasítottam egy hollandus céget, aki megvette volna a komolex szemlélt.etőt. Maradjon itthon, nem adiuk másoknak." „Tudod, olyan soksz.or másképp sikerültek a dolgok, mint ahogy elterveztem azokat. Vé- | letlen? Huncutság? De valami mindig belejátszott. Rosszul.” Hogy oldódjon kissé a" kedvünk, nagybátyja régi citerájáért nyúl. Játszik. „Túl a Tiszán, faragnak az áésok . ..” Odakint sötétedik. Nem látni már a kinti körtefát, a kapuig sem látni. A festőállványon a török sorozat híres képe, az „Allah akbar!” Az ozmán birodalom világtipró erejének sugarai indulnak a képről a szemlélő felé, időtlenül támadnak fel a múltból, és arra késztetik az embert, hogy végiggondolja, mint ahogy sokan gondolják ma újra: hogyan is volt az a 150 éve* török uralom? ... A festő közben már az életéről mesél. A paraszt gyerek útjáról a sz.egedi tanítóképzőbe, a gyilkos frontra ahol kétszer sebesül. a szökésről. 32 napig lovagolva Ausztriából Magyarba nhegvesig, a felszabadulás után a Képzőművészeti Főiskolán megszerzett diplomáról és újra Magvarbónhegyesről. mert sehová más városba, községbe nem kívánkozott, csak vissza oda, a szülői házhoz, a még főiskolás korában megalakított úttörőcsapatához. Pestre, a Dési- Huber képzőművész-kollégiumban az Orosházáról érkezett. azóta már az életen túl távozott, szegény Bazsali Ferenc volt a pajtása. B'ánheg.yesen a tanítás, az úttörőcsapat, az ecset. „Az volt csak az igazi. amit csapatunk művelt! Még földet is kaptunk, 5 holdat. Búzából, kukoricából, árpából lett a nyári tábor." Az ötvenes évek közepén megyei képzőművészeti szakreferens, a szakkörök instruktora, a rajztanárok művésztelepeinek szervezője. így került él Pécsre, ahol szállása ablakából, a nap minden szakaszában, napsütésben, alkonyaiban, kora reggeli párában látta felragyogni Gázi Kászim pasa dzsámiját. „A sorozat gondolata akkor fogant meg. Észrevétlenül és kikerülhetetlenül. A török világ számtalan miértje és különössége nem engedett nyugodni többé. A pécsi dzsámi, a történelem tanúja lehunyt szemem mögött is felmagasodott és figyelmeztetett: a világ megértéséhez, számomra. még ezt a varázslatot is meg kell oldani. Festettem. A dzsámi köré a történelmet, Hu- . szonöt kenet. Évek múlva látta csak dr. Supka Magdolna művészettörténész és Gacs Gábor grafikus: bővítsem tovább, biztattak. Házat épí'ettem. és kutattam festettem. Elutaztam Bulgáriába. Jugoszláviába. Szarajevó, Mosztár vidékére, ahol a török bázisok álltak annak idején. Ker.estem a múlt emlékeit a mában, a megőrzött szokásokban. hagyományokban. Tizenhét év munkája a 45 festményből álló sorozat. És még most sem fejezhetem be, Rákóczi. Kossuth és Törökország: új téma, a dialektikus folytatás . . A szarvasi kiállításra mezérkezett Berchan Ekinci. a Török Köztársaság nagykövete, e'isme- rése az ígéret: hazáig varia Bessenyei képeit. . . Közben tanít, a pedagógus nem nyugszik, de a festő sem. ..A magyar na r asz ti élet a másik nagy témám, és egyszer megfesteni az Ezeregy- éisrakát... Csak látszólag távo- liak egymástól, valójában az ember a köznont’a valóságnak, mesének, csodavilágnak” Egészen beesteledik, a müez- zin. o<t. az ..Allah akbar!" íves ab'akában kitárt karokkal énekel. Arra tekint, amerre a Nap kél. A Holt-Körös t"kre sötéf. bár. sonvos, mozdulatlan. A B°sse- nvei-báz lassan elmarad mögöttünk. Sass Ervin 8 Tavaszi keringő Pénteken este mulatta be a Békés megyei Jókai Színház Kállai István—Innocent Vineze Ernő háromrészes zenés víg,iátékát. Lithván Gábor hegedűművész. Cserényi Béla és tehetséges, fiatal tanítványa Éva. Maday Emőke éppen a szerelem kifürkészhetetlen útjait kutatják a darab egyik jelenetében Barcza Éva. Flóra és Székely Tamás, Boldi színre lépése sok mulatságos. kellemes pillanatot nyújt a közönségnek. A zenés játékot december 30-ig játssza a színház (Fotó: Demény) is nyer az egyetemre, főiskolára. A szakköri foglalkozás végén rövid levéltárismertető előadást is hallhattak a szakkör tagjai és a levéltári raktárakban a régmúlt korok dokumentumaival ismerkedtek. Búcsúzóul Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma címmel, a Rákóczi-emlékév alkalmából megjelent kiadványt ajándékozták a tanulóknak a levéltár dolgozói. — Ormosi — TALYAZATOT HIRDETÜNK inelegkonyhával rendelkező Veszély Csárda VEZETÉSERE. Jelentkezni lehet: a Békés megyei Vendéglátó Váll. központjában, Békéscsaba, Gutenberg u. 3. sz. alatt. Házaspárok, illetve több- személyes családok előnyben. veress Krzsébet felvétel« 1976. DECEMBER 5. Szakkör a levéltárban A napokban az eleki gimnázium történelmi szakköre dr. Csípés Antal tanár vezetésével szakköri foglalkozáson vett részt a Békés megyei Levéltárban. Ezen Rákóczi korával, a nagy fejedelem Békés megyei kapcsolataival és a levéltárban található egykori dokumentumokkal ismerkedett meg a szakkör 20 fiatal tanulója. A több nemzetiségű község gimnáziumában a négy éve alakult általános szakkör tagjai az iskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan ismerkednek meg a múlttal. Nemcsak történelemmel, hanem esetenként irodalommal is foglalkoznak. A legutóbbi szakköri foglalkozáson nemcsak a történelmi vonatkozású dokumentumokat láthatják a fiatalok, hanem Gyula város irodalmi vonatkozásairól is több szó hangzott el. A levéltár gazdag szakirodalommal rendelkezik, amelyet haszonnal forgathatnak a tanulók. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy ahol történelem és irodalom a felvételi tárgy, az Elekről jelentkezők nagy része felvételt
