Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! HCPÚJSÁtS 19*6. DECEMBER 5., VASÁRNAP Ara: 1,211 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ŐSZ UTÁN Hetven éve született Rózsa Ferenc Emlékünnepség a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban .1 M A: BÉKÉSCSABÁN A HÁRMAS IKREK (3. oldal) 0 KON DOBOSIAK A HŐSPROGRAMÉRT (3. oldal) © BIZTATÓ JELEK — FIGYELMEZTETŐ ADATOK (4. oldal) 0 MERRE HALAD A KNER NYOMDA? (5. oldal) o NOVEMBERI KRÓNIKA (5. oldal) Befejezéshez közeledik a cukorrépa átvétele a cukorgyárakban Nem tudom, mi történt volna, ha az ideihez hasonló aszály 8—10 évvel ezelőtt sújtja mező- gazdaságunkat? Annyi viszont bizonyos, hogy üzemeink nem heverték volna ki úgy, mint most. Ez érthető is, hiszen mind szakmai, mind technikai felkészültségben lényeges előrelépés történt. Mert mikor fordult elő például, hogy a cukorrépa szedése november végére befejeződjön, s a kukoricából is csupán mutatóba maradjon néhány hektár betakarítani való? Vagy az. hogy decemberire, a meteorológiai tél kezdetére, amikor szimbolikusan is véget ér az ősz, a mélyszántás több mint kétharmadát maguk mögött tudják már a gazdaságok. Most, szerencsére, ez a helyzet. Persze, ez nem elsősorban szerencse dolga, bár az igazsághoz tartozik, hogy sokkal kedvezőbb volt az időjárás, mint két-három évvel ezelőtt, és mezőgazdaságunknak mindig is egyik kockázati faktora marad az időjárás. De csak az egyik. Mert ugye, az aszály ellenére is eddig nem tapasztalt 43 mázsás búzatermés volt, bizonyítandó, hogy a többi tényező — talaj-előkészítés, talajerő-utánpótlás. vetőmag, egyszóval agrotechnika — emberen múlik. Csupán egyetlen példa erre. Megyénk 85 termelőszövetkezete és 9 állami gazdasága az idén 7 százalékkal több műtrágyát használt fel, mint tavaly. Ennek is tulajdonítható az említett 43 mázsás búzatermés, amelynek eredményeként 4000 vagonnal több kenyérgabonát adtunk az országnak. Azután itt van a termelési rendszerek, a gépesítés dolga. Ma például a kukorica 70 százalékát iparsze- rűen termesztik és ezen a területen 60 százalékkal több a termés, mint öt évvel ezelőtt volt. Persze azon érdemes elgondolkodni, miért adott az idén — jórészt ugyanolyan időjárási viszonyok között — 20 százalékkal többet a déli szövetséghez tartozó területeken, mint északon, vagy miért termett a cukorrépa a déli területen 340, az északin 250 mázsát hektáronként? Ez nem csupán a talajadottság kérdése, mert példák bizonyítják, hogy nagy a szóródás az azonos adottságú gazdaságok termeseredményei között. A gépesítést említettük az előbb. Nos, az már nem gond, hogy mivel arassunk, mivel takarítsuk be a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát. Gond viszont, hogy mivel húzzuk le a szalmát, mivel bálázzunk. Vagyis: a járulékos munkákhoz szükséges gépekkel nem állunk jól. Az AGROKER a jövő évre kért kombájnokat biztosítani tudja, de egyéb kisgépet nem. Ez utóbbiak pillanatnyilag a NIKEX hatáskörébe tartoznak, ám jó lenne, ha az AGROKER ezekre is megkapná az önálló export-import jogot. Ezzel —a szükségleteknek, az ésszerűségnek megfelelően — még inkább mezőgazdaság-centrikussá valna a gépbeszerzés. A szervezésről annyit, hogy amiért a korábbi években oly sokat ostorozták mezőgazdasági üzemeinket, most dicséretes. Persze ez érthető is, mert hiába bíráltuk addig, amíg nem voltak meg a szükséges személyi, technikai feltételek. Szervezni is csak a van-ból lehet, de az, hogy a feltételek megteremtésére pénzt, gondot fordítottak, mindenképpen elismerésre méltó. Mert betakarítást lehet szervezni úgy is, hogy aki «hamarabb végez, majd ideadja a gépét és mi ráérünk várni, csakhogy addig nem lehet talaj-előkészítést végezni, kenyér- gabonát vetni. Meg lehet szervezni úgy is. hogy időben felmérjük a szükséges tennivalókat, az ezekre szükséges eszközöket és ennek megfelelően irányítjuk a munkát. Termelőszövetkezeteinkre, állami gazdaságainkra ma már ez jellemző és ennek tulajdonítható, hogy november közepére 132 ezer hektáron, a tervezettnél 12 ezer hektárral nagyobb területen befejeződött a kenyérgabona vetése. Sok gazdaság nem gondolt viszont arra, hogy a mélyszántással egyidejűleg a belvízelvezető csatornákat is elkészítse, pedig tavasz is lesz, és a jórészt tapasztaláson alapuló népi bölcsesség szerint az a csapadék, ami a nyáron nem hullott le, előbb-utóbb leesik. Márpedig a nyáron — sajnos épp a vegetációs időszakban — 100—150, sok helyen pedig' 200 millimétel'rél kevesebb eső esett. Ha hinni lehet az ftőbb említett jóslásnak, márpedig a sok éves megfigyelés ezt igazolja, akkor ez a mennyiség télen hó, vagy a tavasszal eső formájában leesik, és növeli a belvízveszélyt. Az igaz, hogy a gazdaságok, a vízügyi igazgatóság, az utóbbi években jelentős összeget fordított a belvízelvezetésre, csatornák, műtárgyak építésére, de ezek mitsem érnek gondozás, karbantartás nélkül. És az is igaz, hogy hiába vannak drága pénzen épített csatornák, ha a szántófölcjön a vízelvezető árkokat nem készítik el, nem biztosítva ezzel a víz szabad elvezetését. Érdemes tehát ezt a viszonylag csekély többletmunkát vállalni, annál is inkább, mert jövő évi kenyerünkről van szó, és sajnos bőven volt iá példa, hogy a belvíz miatt nagy területen ment tönkre a búzavetés. A következő esztendő sem ígérkezik könnyűnek. A már említett aszály miatt megyénk mezőgazdasága összességében a tavalyi jó szintet érte el. AzV. ötéves terv viszont a mezőgazdasági termelés évi 3—3,5 "százalékos növelését írja elő, ami azt jelenti, hogy jövőre, pótolva az idén elmaradottat. 7 százalékos termelésnövekedést szükséges elérni. Ehhez a feltételek adottak, annál is inkább, mert — mint a megyei mezőgazda- sági szervező bizottság is megállapította — az 1977-es esztendő őszi megalapozottsága jobb, mi*t tavaly a 76-os évé volt. E^, valamint termelőszövetkezeteink. állami gazdaságaink felkészültsége biztosíték arra, hogy megyénk mezőgazdasága teljesítse a jövő esztendei és V. ötéves tervi feladatait. Selcszt Ferenc A Rózsa Ferenc Gimnáziumban évről évre megrendezik az iskolanapot, az idén ez egy jubileumhoz kapcsolódik: hetven éve született a kommunista vezető, forradalmár, újságíró, az iskola névadója: Rózsa Ferenc. Már pénteken, december’ 3-án megkezdődött az ünnepi program: Furák Györgyné, az iskolai igazgatóhelyettese megnyitotta a j Rózsa Ferenc életét bemutató kiállítást. A Munkásmozgalom Történeti Intézet bocsátotta az iskola rendelkezésére a fotókópiákat, az -újságíró életének még fellelhető dokumentumait, köztük az utolsót, a börtönből írt levelet is. Nyílt egy másik kiállítás is. melyen Hegedűs Jó- zsefné, bajai tanárnő diákújsággyűjteményét mutatták be. Az ünnepi program tegnap, december 4-én folytatódott. Frre a napra ellátogatott a rendezvénysorozatra Szabó Miklós, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára is. Először a Rózsa Ferenc élettörténetét feldolgozó pályázat legjobb munkáját ismertették, és átadták az irodalmi pályázat díjait is. Ezután az iskola mintegy nyolcszáz tanulója szabadon választhatott több színes és érdekes program között. Kínai és spanyolországi útiélményekről, a dzsessz történetéről és az építészetről hallhattak előadásokat a diákok. Es mert ez a nap a diák- újságírók sajtónapja :s volt, ekLassan befejeződik a cukorrépa átvétele a cukorgyárakban. A Sarkadi Cukorgyár eddig 27 400 vagonnal vett át a gazdaságoktól. Folyamatos a még szántóföldi prizmában levő, mintegy 2500 vagon átvétele. Renden már csak elenyésző mennyiség van a gazdaságokban 20 hektáron, ez száz va- gonnyi termést jelent. A szállítást a Volán-vállalat gépkocsijaival oldják meg, kitűnően. Sarkadon eztdéig *22 880 vagon cukorrépát dolgoztak fel, ez napi átlagban 290 vagon. A beérkezett és feldolgozott répa cükortartalma 13,27 százalék, ami a tárolási veszteség ellenére is átlagban szinten marad. Az elkészült fehér cukor meny- nyisége 2190 vagon. A Sarkadi [ Cukorgyár átvételi tervét nem tudja teljesíteni a körzetébe tartozó mezőgazdasági üzemek termeléséből, ezért a Szolnoki, és a Mezőhegyesi Cukorgyáraktól összesen 5000 vagon répát vesznek át. A Mezőhegyesi Cukorgyár Békés és Csongrád megyei nagyüzemektől eddig 38 ezer vagon cukorrépát vett át. A jövő hét végére a gazdaságok befejezik az átadást, a Mezőhegyesi Állami .Gazdaság 400 vagonnyi termelésének kivételével, ez új- raválogatásra szorul. Eddigi részfeldolgozása a gyáriaknak 23 600 vagon, az átlag cukortartalom 13,90 százalék, ami a tárolás után valószínű csökken majd. A 300 vagonos napi feldolgozás mostanáig 2400 vagon fehér cukrot eredményezett. A gazdaságokban elért termésátlag 340 mázsa hektáronként. A mezőgazdasági üzemeknek az elért magas cukortartalomért felárat fizetnek, így pédául a békéssámsoni Előre Termelő- szövetkezet a leadott 507 vagon 14,51 százalékos cukortartalmú répáért — ez a1 gazdaság hektáronként 363 mázsát szedett fel — 81 ezer ‘forintot kapott. kor tartották tanácskozásukat a-W**WMWVWW>WWWWWW»WWWMWmWWtWW twwwwwwv Az első tv-játék a-szegedi stúdióban A Magyar Televízió szegedi\stúdiójában megkezdődött a munka. Első produkciójukkal a gyermekeknek kedveskedne''.-: eay mesejátékot készítenek Orbán Tibor rendezésében Lónval László felvétele megye diáklapjainak szerkeszti Eiste a Napsugár bá’oegyütt< mutatkozott be, végül a Rozst bál zárta a napot.
