Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Autók a „csillaggarázsban” sík nagy segítség az, hogy vi­Szerencsések a7»k m au. tótulajdonosok, akik kocsijukat éjszakára jól megépített, lezár­ható — netán fűtött — garázs­ba állíthatják. Tévedés azt hin­ni, hogy erre csak télen van szükség, hajnali páraleceapódás, eső bármely évszakban pusztít­hatja a járművet, s természete­sen a tűző napfény sem tesz jót az autó legtöbb részének. Télen két- fő gondtól menekülnek meg a szerencsés garázstulajdono­sok: a hideglndítás nehézségei ­szonylag olcsón — ötezer forin­tos áron — kapható egy csukló­rendszer segítségével, könnyen nyitható, esővázas autóvédő sá­tortípus, amely sok tekintetben jól helyettesíti a garázst. Egy kis hiba azonban ezzel Is van, ugyanis magánterületen enge­dély nélkül felállítható ugyan, de a közterületen való állandó ott-tartása nehézségekbe ütkö­zik. Kutyaharapást szőrével Megfigyelték, hogy egyes csa­ládokban bizonyos Staphilococ- cus-fertőzések igen makacsul tartják magukat, az antibioti­kumkezelés után vissza-visz- szatémek, az egyik családtagról a másikra terjednek. A Staphi- lococcus-fertözés e formáját „pingpong betegségnek” is ne­vezik. Egy longislandi, orvosnak az az ötlete támadt, hogy e be­tegség ellen nem kórokozó Staphilococcus-törzzsel küzd­jön. Elgondolásának az az elmé­leti alapja, hogy a Staphllo- coccus - törzsek kizárják egy­mást, az ember, akiben már él egy törzs, nem betegszik meg egy másiktól. A nem kórokozó ún. 502A Staph ilococcus-törzs- zsel végeztek kísérleteket. A törzzsel 200 újszülöttet „fertőz­tek meg”. Egyetlen újszülött sem betegedett meg és 05 szá­zalékuk védettnek bizonyult más Staphilococcus-törzsekkel szemben. Mesterségük a hiányzó fogak, fogsorok pótlása Néhány jó tanács fogbetegeknek tői, valamiht a hó- ég jégleta- karítás munkájától. ErdemeSmC védó+akaróval ellátni a „csillaggarázsban” éj­szakázó kocsit? — e kérdésben nagyon, eltérőek a vélemények. Talán az a legfőbb probléma, hogy hová tegyük a nedves, avagy a havas, jeges takarót, amikor levettük az autóról. A másik felvetés az lehet, hogy nem 'art-e a kocsi karosszériá­jának, ha rörvidebb-hosszabb időre betakarjuk? A takarónak mindenképpen olyannak kell lennie, hogy a rajta kiképzett szellőzőnyílások lehetővé tegyék a természetes légcirkulációt, el­kerülendő a légnedves6ég ki­csapódását. Mivel még a legsű­rűbben szőtt, impregnált vitor­lavászon is átengedi a vizet, mi­helyt valamire ráfektetjük (s amellett tekintélyes súlyú is az ilyen takaró), inkább műanyag fóliából kialakított, hegesztéssel készített autóvédő takarókat kell használni. Jól bevált az a meg­oldás, hogy előbb egy szövet­takarót borítanak a kocsira, s azután erősítik csak rá a plasz- tikíólia takarót. Azt mindenkép­pen el kell kerülni, hogy a ta­karó szorosan rásimuljon, ráfe­küdjön a karosszériára. Kes­keny falécekkel, vékony habszi­vacs-csíkokkal meg lehet aka­dályozni, hogy ez bekövetkez­zék. Bármiféle takaróról is le­gyen szó, nem tanácsos huzamo­sabb ideig a kocsin hagyni anélkül, hogy időnként le ne vegyük, mert a legnagyobb elő­vigyázat mellett is előfordulhat a vízkiválás, a páralecsapódás. Az Utóbbi id óben két jó gondolat megvalósulásának örülhetnek az autótulajdonosok. Az egyik az, hogy mind jobban terjednek a praktikus, viszony­lag kis terjedelmű és ezért a nagy ponyvánál könnyebben ke­zelhető autókapucnik, amelyek csupán a tetőrészre illenek rá, és így megóvják a tetőt, a szél­védőket, az ablakokat a kör­nyezeti hatásoktól, főként az eljegesedéstől (persze ezzel még mindig nincs megoldva az a gond, hogy hová tegye az autó­tulajdonos a reggeli induláskor a havas, jeges kapucnit). A má­3 békés hegyeid — in mi1 ii in H i II H r* m r * rrwjsAC i 1970. DECEMBER L Mikor élt a Mikulás? DECEMBER HATODÍKA előtt utcáinkon, kirakatainkban meg­jelentek a Mikulások, vagy a fiatalabb évjáratok szerint Tél­apók. Kosarukban ajándék van, és Miklós napjának reggelére il­lik beletenni valamit a gyerme­kek cipőjébe. Jogos sok ember, sok fiatal kérdése: élt-e valaha? Nos: Hagiosz Nikolaosznak hívták és időszámításunk negye­dik századának első felében élt Kisázsiában, Myra városában. Amikor Nagy Konstantin állami- vallássá tette a kereszténységet, püspök lett. Sok történetet meg­őrzött a nép a jóságáról. Például, amikor városában éhínség dúlt, „álmában” hatott az arra járó hajósokra, kereskedőkre, hogy Myrába hozzák gabonájukat. Ál­lítólag le tudta csillapítani a há­borgó tengert Ezért lett a hajó­sok védőszentje. Egyszer pedig három kis árva leánykának, aki­ket szülei adósságai miatt el akartak adni rabszolgának, a ki­váltásukhoz elegendő három pénzeszacskót dobott be az ab­lakukon. így a gyermekek védő­szentje is lett. Tiszteletére szo­kássá vált nevenapján, Szent Miklós napján megajándékozni a gyermekeket — az ablakon át. Mert, mivel az egyik első ke­resztényüldözés áldozatául esett, nemsokára szentté is avatták. ÍGY TELT EL néhány évszá­zad. A bizánci egyház és vallás uralkodott a Földközi-tenger ke­leti medencéjének jó részében. De a mohamedán szaracénok el­foglalták Myrát, és a menekülő bizánciak elhozták 1087-ben a hajósok védőszentjének földi maradványait. Bariban tették partra, az „olasz csizma” sarkan­tyújának városában. Sppen jókor. Bari városának lakói normann hajósok segítsé­gével elzavarták a bizánci csá­szárság helytartóját, az adószedő „katapánt”. Okos benedekrendi püspökük, Ursona, a helytartói palotában kezdte építtetni Szent Miklós székesegyházét. Az épí­tés egy évszázadig tartott. Az új dómot, mely ma is áll, 1197 jú­nius 22-én avatták fel. Gyönyörű épület. A „Mikulás”-kultusz, a gyemekek Miklós-napi megaján­dékozása természetesen Bari környékén Is elterjedt. Aztán egy bizánci hercegnő férjhez ment II. Ottó német-római csá­szárhoz és „magával vitte” a Mikulást. Különösen Hollandiá­ban lett népszerű, mert itt — és sok németlakta helyen — talál kozott a szintén télapószerű alak legendájával. Az elmúlt két század karácso­nyi vásárai, a Hansa-szövetség ügyes kereskedőinek dekorációi aztán véglegesen gondoskodtak elterjedéséről. ÍGY LETT A SZŰRÖS szemű myrai püspökből, Hagiosz Niko- laoszból előbb Szent Miklós, majd Mikulás. (—gresztelyi—) Apponyi Lajos (középen), Kittel Györgyi és Puskás László első éves tanulónak a fogbeállítás „titkait” magyarázza Fotó: Kocziszky László Filatéliai hírek Az 198o-ban, Moszkvában megren­dezésre kerülő olimpiai versenyek propagandája és egyben a mont­reali olimpián sikeresen szerepelt versenyzőink tiszteletére a posta Ötcímletű sort és egy blokkot adott ki. Egyes bélyegek ábrája a következő: 40 fillér súlyemelő és birkózók, to fillér férfi egyes ka­jakozó és női kettes kajak, 1,— fo­rint lólengést végző tornász, 4,— fo­rint tőrvívónő, 6,— forint gerely- vető. A 20,— forintos blokkon vízi­labdázók láthatók. Továbbá rajta van az olimpiai láng és nemcsak a montreali, hanem az i980_as moszkvai nyári olimpia emblémája is. A bélyegeken a sportolók mö­gött ott van az általuk szerzett érem is.' A sort Vertei József gra­fikusművészünk tervezte, melyet lent mutatunk be. A sor és blokk a szokásos mennyiségben fogazva és vágva jelent meg. A Fogtechnikai Vállalat bé­késcsabai 9-es számú laborató­riumának egy régi, elavult épü­let az otthona, amelynek szűk helyiségeiben meglehetősen rossz körülmények között dol­goznak a fogtechnikusok. Pe­dig az itt folyó munka az egészségügyi szolgáltatás egyik igen fontos részét képezi. A munkakörülményeket dr. Kocsi* Pál, a fogászati rendelő főorvosa sem tartja megfelelő­nek. Azt azonban' megállapítja: „Jó szakemberek dolgoznak itt. Ami a kezük alól kikerül, az rendszerint kifogástalan.” A lakosságnak csak ritkán van közvetlen kapcsolata a labora­tóriummal. A fogbeteg az SZTK fogászati rendelőjébe (vagy aki akar, magánrendelőbe) megy, ahol — ha fogpótlásra van szüksége — a fogorvos kezelés utón mintát vesz és azt ide el­juttatja. Ennek alapján a fog- technikusok elkészítik a ‘rögzí­tett (nem kivehető) fogpótlást vagy a (kivehető) protézist, ami néhány fog vagy teljes fog­sor lehet. Ha szükséges, a fog­orvos személyesen is ellátogat a laboratóriumba, hogy megbe­széljen egy-egy különleges mun­kát. Ilyenkor az időközben meg­jelent újdonságokról (anyagok­ról, eljárásokról) is tájékozódik. Mert elég gyors a fejlődés. Jó- vőre például' készül már Ergo elnevezésű félnemes fémre ége­tett porcelán, rögzített fogpót­lásra. Apponyi Lajosnak, a la­boratórium vezetőjének a véle­ménye szerint ez világszínvonal, amit a fogorvosok bizonyára ajánlanak majd a betegeknek. Protézis pedig máris készül kü­lönleges ötvözetű fémlemezből, ami után azonban az SZTK egyelőre költségtérítést nem fi­zet. A kapocs nélküli —• úgyne­vezett Frézelt-technikóval ké­szülő — protézis is egyre in­kább elterjed. Köztudott, hogy nagyon sok a fogbetegség, és amióta minden magyar állampolgár Ingyenes orvosi ellátásra jogosult, növek­szik azoknak a száma, akik fog­pótlást igényelnek. Mind több feladat hárul tehát a fogtech­nikusokra, s a munkájukhoz egyre nagyobb felkészültségre van szükség. A laboratóriumban az idén két — a fiatalabbak bői szerve-, ződött dr. Kemény Imre é* az idősebbekből álló Szamuely Ti­bor — brigád tűzte céljául a szocialista cím elnyerését. Tö­rekvésük központjában a minő­ségi munka és a fokozott szak­mai továbbképzés, valamint a politikai műveltség fejlesztése áll. Tudják, hogy a hiányzó fo­gak, fogsorok pótlása szinte lét­kérdés. Nemcsak a táplálkozás szempontjából, hanem azért is, mert megszünteti azt a nyo­masztó érzést, ami tulajdonkép­pen minden testi fogyatkozással együtt jár. A íogak pótlása sok­szor a szép beszédnek, egyes hangok kiejtésének is a felté­tele és nem nélkülözhető eszté­tikai szempontból sem. Előfordul, hogy a protézis el­törik, amit azonban ki lehet ja­víttatni. Ez azonban néhány (ha valaki közvetlenül a labo­ratóriumban rendeli meg, egy) napig tart. Jó, ha ilyenkor tar­talék protézis is rendelkezésre áll, hogy ne legyen az ember kénytelen a munkából kimarad­ni vagy más programját meg­változtatva otthon tölteni a vá­rakozás idejét. A jelenlegi gyakorlat szerint a kivehető fogpótlás négy pró­ba után az ötödik alkalommal készül el a fogorvosnál. A Fog- technikai Vállalat igazgatójának a megbízásából októbertől ér­dekes kísérlet kezdődött a bé­késcsabai laboratóriumban. A fogtechnikusok — a fogorvosok­kal együttműködve — úgy igye­keznek a fogpótlást előkészíte­ni, hogy mindössze két próbára legyen szükség. Ennek a felté­tele — ahogy Apponyi Lajos mondja — a fogorvosok és a fogtechnikusok pontos és jól összehangolt munkája. Az ered­mény máris kezd megmutatkoz­ni. Az előnye főként az. hogy több beteget tudnak ellátni a fogorvosok és kevesebb időt kell az embereknek a rendelőben tölteniük. Persze a termelékenyebb mun­ka haszna a vállalat gazdasági eredményében is megmutatko­zik, amire pvedig igen nagy szük­ség van. Mert néhány éven be­lül új laboratórium épül majd Békéscsabán, ahol megfelelő körülmények között, jól felsze­relt műhelyekben dolgozhatnak a fogtechnikusok. Ennek az árat elő is kell teremteni. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom