Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÍPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. DECEMBER 4., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXXI ÉVFOLYAM, 287. SZÄM M A: A KÖZ AKARATA SZERINT (3. oldal) A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI FORRÁSA: AZ ADÖ (4. oldal) KÜLDETÉSBEN (5. oldal) Reális célok — töretlen fejlődés Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a* alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. de­cember 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülés­szak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter be­számolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertették — a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és elfogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötö­dik ötéves terv első esztende­jének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megálla­pította — összességükben meg­felelnek a várakozásnak. Azt mutatják, hogy a párt XI. kong­resszusán meghatározott gazda­ságpolitika helyes, bevált. Be­bizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Köz­ponti Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk si­kere mindenekelőtt saját erő­feszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósít­juk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehető­vé, hogy a nemzetközi kereske­delem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely tekintetben ugyan szerényebb célokat ki­tűzve, de megalapozottan halad­hattunk. Mint láncban az egyes sze­mek, úgy kapcsolódnak a nép­gazdaság éves tervei, azaz csak ' képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő ti­zenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt törlesz­teni kell. A párt XI. kongresz- szusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolható tények. A több­letbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysá­ga, fokozódott a termelékeny­ség, a termelési szerkezet kor­szerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok éssze­rűbb, takarékosabb felhasználá­sára. Adósságaink közé sorol­hatjuk, hogy — jórészt a világ- gazdaságban végbemenő kedve­zőtlen folyamatok következmé­nyei, valamint a rpezőgazdasá- got alapvetően befolyásoló szél­sőséges időjárás miatt — nem sikerült teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi nép- gazdasági terv magába foglalt. Így valahogy szemrevételezhet­nénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzet­közi összehasonlításban sem cse­kélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának lassú javulása. Eredmények és gondok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság üléséről ki­adott közleményben így olvas­hattunk: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha sze­rény mértékben is, de emelke­dik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrű­södik azokban az előzetes szám­adatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy-, az ipari ter­melés ötszázalékos gyarapodá­sát, a mezőgazdaság, az építő­ipar, a szállítás, a kiskereske­delem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mér­ten szerényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá; minden elő­zőnél nehezebb feltételek közölt kezdhettük meg az új közép­távú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Vol­tak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975 no­vemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, ak­kor lassabban, de megalapozot­tabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyezte­tésére szolgáltatnak bizonyossá­got azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatáro­zó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazda- sági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üte­méről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, ha­nem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékony­ságának további javítását. Ez­zel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkeze­teknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szi­gorúbb mércével kell megítél­niük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szervesen illesz­kednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle for­dulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következete­sebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemző­ként. A népgazdasági célokat össze­fogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem tár­sítják azokhoz a helyi - teendő­ket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közössé- gek minden tagjának cselekvő támogatását megszerezni, s er­re a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javitó fo­lyamatok felerősítése. a beru­házások tervszerűségének foko­zása, a gazdaságos termelési szerkezet bővítése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, mint általános követelmény úgy vá­lik konkrét feladattá, ha min. den munkahely hozzákapcsolja a maga sajátos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati kö­zösségnek csupán annyit tud­nia, hogy mire törekszik a nép­gazdaság, melyek az éves nép- gazdasági terv, az állami költ­ségvetés legfontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahe­lyük szerepe ezen belül mi, kö­telezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnának jobbat, töb­bet. A Központi Bizottság decem­ber 1-i ülése az 1976. évi ered­ményeket összességükben meg. felelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres vég­rehajtásához. Ezt az alapot ke­mény munka teremtette s for­málta, de: nem egyforma erő­vel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csu­pán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás iga­zát, „Munkánk sikere mincje- nekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ” népgazdasági s vállalati méretekben egyaránt. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál tájékoztatta az. Elnöki Tanácsot Urho Kekkn-\ nennek, a Finn Köztársaság el- j nőkének hazánkban tett hivata­los látogatásáról. Az Elnöki Ta- j nács megállapította, hogy a szí-1 vélyes, baráti légkörben lezajlott j látogatás és a hivatalos tárgyaié- j sok a magyar—finn baráti kap­csolatok jelentős eseményei, megnyilvánulásai voltak. Hozzá­járult a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesíté­séhez, tovább mélyítette hagyó- j mányos kulturális kapcsolatain­kat. Elősegítette a békés egymás mellett élés, az európai bizton­ság és együttműködés célkitűzé­seinek gyakorlati megvalósulá­sát. Az Elnöki Tanács a tájékoz­tató jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a lakosság községfejlesztési hoz­zájárulása rendszeréről szóló A Minisztertanács elnöke tájé­koztatta a kormányt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti üléssza­káról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és el­fogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1977. évi népgazdasági tervről és meg­határozta a vérehajtással kap­csolatos feladatokat. A Minisztertanács megtárgyal­ta az 1977.'évi állami költségve­tésről szóló törvény.javaslatot. Megbízta a pénzügyminisztert, hogy a törvénytervezetet ter­jessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatá­rozta a jövő évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelve­ket és hitelkereteket. A beru­házási hiteleket jövőre is első­sorban a gazdálkodós hatékony­ságának, a gazdaságosabb ter­mékszerkezet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan ex­portálható áruk termelésének elősegítésére kell összpontosí­tani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökken ­tésére vonatkozó határozat vég­rehajtásáról, az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszám- felvételi zárlat tapasztalatairól, és javaslatot tett a létszámgaz­dálkodás új rendjére. A Minisz­196*7. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájárulás egyéni mérséklésé­ről és törléséről szóló hatásköri rendelkezését. Az igazságszolgáltatás indokolt szervezeti egyszerűsítése érdeké­ben az Elnöki Tanács járásbíró­ságokat és járási ügyészségeket szüntetett meg. Az intézkedés következtében — amely 1977. ja­nuár 1-én lép hatályba — egyes igazságszolgáltatási szervek terü­leti illetékessége úgy módosul, hogy a csornai, a bonyhádi, a móri, a zal ászén tgró ti, valamint a celldömölki járásbíróság és já­rási ügyészség megszűnik, fel­adatkörüket a győri, a szekszár­di, a székesfehérvári, a zala­egerszegi járásbíróság és városi­járási ügyészség, valamint a sár­vári járásbíróság és járási ügyészség veszi át. Az Elnöki Tanács bírókat vá­lasztott meg és mentett fel. egyé­ni kegvelmi ügyekben döntött, továbbá más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) tertanács a jelentést és a javas­latokat elfogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Taná­csa javaslatot tett a vállalati dolgozók munkaköri és bérbeso­rolási rendszerének módosításá­ra. A módosított besorolási rend­szer a jövő év január elsejével lép életbe, az újonnan megálla­pított alsó bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Miniszter- tanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának tervszerű bizto­sítása érdekében tett intézkedé­sekről. A Minisztertanács a je- léntést tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi minisz­ter javaslatára a kormány mó­dosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló rendeletét. Az új rendelkezések egyebek között szabályozzák a táppénz alapjául szolgáló kere­set kiszámításának módját, egy­szerűsítik az ismételten kereső- képtelenné váló biztosítottak táppénzének folyósítását, emelik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. A könnyűipari miniszter je­lentést tett az ágazatban folyó üzem- és munkaszervezés hely­zetéről. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta és jóváhagyó­lag tudomásul vette az V. ötéves tervidőszakra előirányzott intéz­kedéseket. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) A Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács ilénteken ülést tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom