Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

Ifjúságunk munkaprogramja Beszélgetés Barabás Jánossal, a KISZ KB titkárával Bár a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségben nem a naptári, hanem a mozgalmi év végén összegezik az eredmé­nyeket és határozzák meg a soron következő feladatokat, ennek a december végi beszél­getésnek a témája mégiscsak az lehetett, hogy milyen tanulsá­gokkal zárult az 1976-os eszten­dő és milyen programot kínai a KISZ 1977-ben a fiataloknak. A kérdésekre Barabás János, a KISZ KB titkára válaszolt, aki a KISZ Központi Bizottsága decemberi ülésén a IX, kong­resszus határozatainak végrehaj­tását szolgáló évi akcióprog­ramjának tervezetét, feladatter­vét terjesztette elő. Mit tartal­maz a program? — Hadd szóljak az előzmé­nyekről — kezdte válaszát Ba­rabás János. — Ifjúsági szövet­ségünk 1976 tavaszán tartotta IX. kongresszusát. Ez volt az év legjelentősebb, egész tevékeny­ségünket átható mozgalmi ese­ménye. A kongresszus előkészí­tésének jegyében teltek az első hónapok, a kongresszusi határo­zatok értelmezésén, egységes ér­telmezésén és megvalósításán munkálkodunk immár több mint fél eve. Aki nyomon kö- vette a kongresszusi tanácsko­zást, a szekcióüléseket, a vitá- j kát, az tudja, hogy ott a fiats- j lók valamennyi rétegének gond­jaival foglalkoztunk, igyekez­tünk pontosan meghatározni az ifjúság, a KISZ helyét, szere­pét napjainkban, az V. ötéves terv időszakában. Sorra vettük a fiatalokat érintő legfontosabb \ kérdéseket, egyebek között sze- j repelt a tanácskozáson a mun­ka. a tanulás, a pályakezdés, a j családalapítás, a testedzés, a po­litikai nevelés, a hazaszeretet és 1 a honvédelem problémaköre. — A decemberi központi bi­zottsági ülés a kongresszus mon­dandóját. határozatait „fordítok j ta le” munkaprogrammá, a ve zetötestü letek feladattervévé Címszavait idézem; a népgaz­daság fejlesztésért; a korszerű általános és szakmai képzésért; szocialista hazánk védelméért; a politikai nevelőmunka, a köz- művelődési tevékenység erősít­se szocialista elkötelezettségűn, két és ígv tovább. A címszavak mögött számos akció, jó néhány elemzés és feladatok egész sora rejlik. — A feladatterv olvasása közben óhatatlanul is eszem- be jutott, hogy a feladatok je­lentős része korábban-is sze­repelt már az ifjúsági szövet ség programjában. Igaz, gyak­ran mondjuk, hogy ifjúságpo­litikai kérdéseket nem lehet véglegesen lezárni, mindig ú j- | ratermelödnek hiszen cserélő- j dik a korosztály, újabb és I újabb nemzedék válik if júvá és kertil szembe a korábbi ge­nerációknak már ismerős gon j dokkal, feladatokkal. Mi az új | mégis ebben az ismétlődésben? — Az újratermelődés nem azo­nos a puszta ismétlődéssel, a feladatok, ha szabad így monda­nom. mindig magasabb szinten jelentkeznek. Gondoljuk csak meg. hogy például az általános és a szakmai műveltség gyarapí­tása mennyivel többet kíván ma, mint akár csak tíz évvel ezelőtt is. És mennyivel több. gazdagabb lehetőség kínálkozik ma a szak­mai ismeretek gyarapítására, el- j sajátítására a szakmunkásképző intézetekben, mint a KISZ újjá­szerveződése idején. Mozgalmi hagyományaink ápolása nem egyszerűen bizonyos tradíciók továbbélésével azonos, ebben is benne foglaltatik a fejlődés.- Az alkotó ifjúság pályázat és kiál­lítás első alkalommal is meg­mozgatta a7. ifjúság jelentős ré­szét. bízvást remélhetjük, hogy a második, p harmadik, avagv a sokadik alkalom többet nyűit, ennél is. A tanulás, a lesiobb ké­pességek szerinti munkavégzés mindenkor elsőrendű kötelessé­ge volf az ifins"gnak. De az V. tVé'-as. tér-- minden oddieinél na- gvohh erőfeszítést igénylő vien- gazdasági feladatai nyilvánvaló­an főbbet kívánnak az ifjú nem­zedéktől is. mint amennyit ko­rábban nyújtottunk. — A KISZ kongresszusi programja mindenre kiterjedő, s ha az egyén szempontjából vizsgáljuk, azt mondhatjuk ró­la, hogy magában foglalja mindazt, ami a személyiséget formálja. Az akciók, különbö­ző feladatok egyik célja is nyilván az. hogy szocialista emberré nevelje a fiatalokat A kongresszuson is sok szó esett róla, gondolom, e téma a következő években sem veszít semmit időszerűségéből. — A kongresszuson valóban részletesen szóltunk a szocialista életmód kérdéséről, a szocialista ember Ismérveiről. Az egymillió példányban, a kongresszus előti közre adott kongresszusi levél ben egyebek között azt írtuk, hogy a szocialista életmód ko­runknak, a fejlett szocializmus építése korszakának követelmé­nye. A szocialista életmód lé­nyeges vonásának tekinthetjük a közélet iránti érdeklődést, az ak­tív közéleti tevékenységet. Ak­kor élünk szocialista módon, ha állandóan figyelünk környeze­tünkre, ha szükséges, szólunk, segítünk. Az ifjúság nevelése mindinkább a táisadalom ügyé­vé válik, mind többen ismerik fel, hogy feladataik, kötelessége­ik vannak a fiatalok magatartá­sának. gondolkodásának forrná lásában. Több mint ötéves már az ifjúsági törvény, e jogi sza­bályozás a korábbinál is ked­vezőbbé tette mozgalmi munkán­kat is. A fiataloknak mind több lehetőségük van képességeik, kezdeményező készségük kibon­takoztatására. De látnunk kell. ] hogy a lehetőségek javulásával) kötelességünk és felelősségünk is növekszik. Néhánvan még ma is úgy gondolják, hogy a szocia­lista életmód kizárólag a mun­kahelyre, az iskolára korlátozó­dik, a magánélet személyes ügy. Kongresszusunkon kimondtuk, valljuk, hogy a szocialista em­ber számára nincsen kétféle magatartási forma. Emberi kap­csolatainkat — írtuk kongresszu­si levelünkben — a magánélet­ben is szocialista vonások jelle­mezzék: a kölcsönösség. az egyenrangúság, az ember tiszte­lete és megbecsülése. — Az 1977. es esztendő a magyar ifjúság, a KISZ nem zetküzi kapcsolatait is tovább bővíti. Több olyan rendezvény lesz. amely tényekkel bizonyít­ja hazafiság es internaeiona iizmus együvé tartozását, pél­dázza a magyar fiatalok elkö­telezettségét. Mi a jellemzője, jelentősége a KI8Z nemzetkö­zi tevékenységének? — Nemrégiben alakult meg a havannai VIT nemzetközi előké­szítő bizottsága, azaz 1977-ber, már erőteljesen készülünk a XI. Világifjúsági Találkozóra. A Szovjetunióban lesz a második magyar—szovjet barátsági fesz­tivál és mi leszünk a házigazdái az európai ifjúsági leszerelés; konferenciának. Ha csak ezt a három programot említem, ak­kor is nyilvánvaló, hogy cselek­vő részesei vagyunk a haladó if­júsági törekvéseknek, felelőssé­get érzünk Európa békéjéért és biztonságáért; a VIT jelszavá­hoz híven magunkénak valljuk a béke. a barátság, az antiimoe- rialista szolidaritás ügyéért foly­tatott küzdelmet: ápoljuk a né- pek közti barátságot, erősítjük a proletár internacionalizmuson alapuló testvéri eayüttműködé- sünket a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió if­júsági szervezeteivel — feiezte be nyilatkozatát Barabás János. M. I). Áz emberek szeretnek pénzt keresni A BÉREKKEL kapcsolatos kérdések természetszerűen min­dig közérdeklődésre tartanak számot. A bér a lakosság túl­nyomó részénél a személyes jö­vedelem legfőbb forrása, mér­téke, alakulása és egyéni vagy a családi' életvitel elsőszámú meghatározója Éppen emiatt, ha jól gazdálkodnak vele az egyik leghatásosabb ösztönző is [ a népgazdasági, vállalati felada­tok teljesítéséhez. Népgazdasági szinten persze a bérek „mozgását”, difíerenciá- ] lását nem határozhatja meg csupán egyetlen szempont —te­hát, hogy mondjuk ott emelje­nek bért, ahová munkaerő kell —, hiszen országosan tekintet­tel kell lenni más, olykor talán még a termelési hatékonyságnál is fontosabb, például szociálpo­litikai vagy hosszú távú okta­táspolitikai érdekekre is. Nem , lehet joéldául ma országosan el­rendelni, hogy jelentősen emel­jék fel mindenütt a kazánfűtők vagy a takarítok bérét, mert ak­kor a fiatalok közül a kívána- j fosnál bizonyosan sokkal többen mondanának le a továbbtanu- ) lásról. s 10—!5 év múlva a kő- I zép. vagy magasabb szintű kép­zettséget megkívánó munkahe­lyek maradnának betöltetlenül. 1 A népgazdasági bérarányok-J nál tehát egyfelől hosszú távú, i stratégiai szempontok a döntő­ek, másfelől — jelenbeni fel­adatként — a vásárlóerő össze- hangolása a piacra kerülő áru- mennyiséggel. Így. országosan elkerülhetetlenül kötöttebb, óva­tosabb, körültekintőbb bérgaz­dálkodás szükséges, a bérará­nyoknak csak óvatosabb, las­súbb változtatásával. Január l-én lép életbe a kisajátításról szóló új törvényerejű rendelet Szarvason az ügyek 70 százalékában bíróság döntött — Egyszerűsödik az eljárás — Az ingatlan forgalmi értékét veszik figyelembe Megyénk szép fekvésű városa az utóbbi három évben új léte­sítményekkel gazdagodott. Fel­épült többek között egy mentő­állomás, egy oVvosi rendelő, bő­vítették a vas-, fémipari, a mü- anvagfeldolgozó és játékkészítő, a Szirén Ruházati Szövetkezetei és az ÁFÉSZ-t is. Az OTP - és a szövetkezeti lakások száma csak­nem megduplázódott az előző évekhez képest. A nagyarányú építkezések elengedhetetlen vele­járója volt a különböző tulaj­donban levő ingatlanok kisajáti fása. A kisajátítási eljárás pe­dig a legjobb indulattal sem le­het azt állítani, hogy az ügyin­tézés valami egyszerű formája lenne. Ezek az ügyek az elmúlt három évben 157 ingatlantulaj­donost érintettek a városban., Nagy munka hárult tehát a ta­nács igazgatási osztályára. A tapasztalat azt igazolja, hogy leginkább azok az ügyek húzódtak el, ahol hiányos volt a | kisajátítás előkészítése. Ez a fel­adat az építőre, azaz a kisaját;/ tást kérőre hárult. Neki kellett felderítenie az ingatlan tulajdo­nosait. illetve mindazokat, akik az ingatlannal kapcsolatban va-j lamilyen jogot élveznek. El kel­lett végeznie az ingatlan étéke­lését. Továbbá meg kellett kísé­relnie a tulajdonjognak adás­vétellel való megszerzését. Eredménytelenség esetén kisajá­títási tervet készítettek, melyet kérelemként az igazgatási osz­tályhoz nyújtottak be.. Nem egy­szer csak az ezt követő eljárás során derültek ki hiányosságok, újból kezdődött az egész papír­munka. Valóban nem csoda, bogy gyakran elhúzódott egy-egy kisajátítási ügy elintézése. Ha a kérelem a jogszabálynak megfe­lelt, az igazgatási osztály 25 nap I alatt döntött az ügyben. Igen ám, csakhogy ezzel mégi nem került pont a kisa játítási | ügy végére. Az igazgatási osztály I előtt folyó eljárás leglényegesebb I mozzanata az egyezségi tárgyalás volt. A jogszabály azonban erő- i sen megkötötte az. osztályt, jÓl-| lehet feladata éppen az egyez-) ség elősegítése volt. Elsősorban j azért, mert az irányárak az in- j gatlan értékét irreálisan ala­csony összegben állapították meg. Az igazgatási osztálynak , nem volt lehetősége, hogy mérle-1 gelje a helyi körülményeket, s | különösen az időközben bekö­vetkezett értékváltozásokat. Így j hát az igazgatási osztályon a' kisajátítási eljárásnak csak egvikj része fejeződött be. ezt követően | ugyani* gyakran perre került, sor. Közismert, hogy a bíróságo-| kát nem kötötték az irányárak.! Megvolt a lehetőségük a mérle­gelésre. Az igazgatási o«rtálvon | 1975-ben 43 egvezség született a ' felek között. Fbben az évben j viszont öt esetben egyeztek meg . az ingatlanok árában. Néhány év ! statisztikaia tanúsítia. mivel a kártalanítás irányai nem voltak arányban az ingatlan forgalmi értékével, a kvsaiátítáii üevek! fid—70 százalékában n bíróság döfött. Azaz per út ián kapta meg a tula'donos a» in°atlan valósá­gos elT“nérté’.-“t, Az eljárás ei- húzóűott. az üovir*tok mpöS>17. zaötak. a h/»’-it’-tázás megknzrjés“­nek hafáriHaíóf npSi« újra és Úira mórCn^í+oní I-A|l*tt A szarvasi pélön j* ieazotja. hngv m«nnvire ’AAszeríí volt a kisajátításról szóló úí törvéev- erelű rrnrizlot morinionése .Ta- Pltár 1 -ével mnrszrrnk - «rUf klM- Z.nvnnr a inlríónniog kori’1 J<i- sajátító* címén ugyanis csak az állam szerezhet ezután tulajdon­jogot. A társadalmi szervezetek és a szövetkezetek, ha az ingat­lant adásvétel út járt nem tud­ják megszerezni, ezután is kér­hetik a kisajátítást, de csak a használati, illetve a kezelési jo­got kapják meg. Egyszerűsödik az eljárás. A tanácsok igazgatá­si osztályai nemcsak a kisajátí­tás, hanem a kártalanítás kér­désében is dönteni fognak. Nem kötik őket többé az irányárak. Az új jogszabály csupán szem­pontokat ad a kártalanítási ösz- szeg meghatározására, és lehe tőséget n.vúit. a sokirányú mér­legelésre. Nem a napi ingatlan­árakat veszik majd figyelembe, hanem a. hosszabb időszak alatt kialakult forgalmi értéket. Ha pedig a tulajdonos a kisajátított ingatlant 10 éven belül szerezte meg. a szerzéskori értéket is mérlegelik. A személyi tulajdon j mértékét meghaladó ingatlanért í járó kártalanítást — ha az ingat- I lan elidegenítési kötelezettség J alá esik és a tulajdonos nem j tesz ennek eleget — 50 száza- , lékkel csökkenteni kell. A ki- I saiátít»si el járás törvényességé- j hez jelentős segítséget nvújt a szakértői rendszer létrehozása. Néviegvzéket állítanak ö«sze az ingat’anok értékének hivatott jsmerrvhől, az igazságügyi szak­értőkből. Ezek a rendelkezések fokozot­tan biztosfHák a társadalmi és esvéni érdek összhangját. Külö­nösen azt. hogv a t’üa’dnnos ingatlanáért megfelelő kártalaní­tást kaoion. de a kisajátítás né adion lehetőséget munka nélküli jövedelemszerzésre. Az úi törvényerejű rendelet január l-én lép éléssé. Serédí János NO, DE — és ez a lényeg — ami népgazdasági szinten túl kockázatos, az vállalati szinten nyugodtan alkalmazható. Az or­szágos előírások — a bértömeg vagy az átlagbérszínvonal sza­bályozás, a bértarifa rendelke­zései, a béremelések adózási rendszere stb. — a vállalatok „kerítéséig” érvényesek, a vál­lalatok egészére kötelezőek, de az adott kereteken belül szinte olyan bérrendszert alkalmazhat­nak a vállalatok, amilyet csak akarnak. E lehetőségre, különö­sen az utóbbi 10 évben igen sok­szor felhívták a vállalatok fi­gyelmét, mégis a helyi adottsá­gokra és különbözőségekre épü­lő változatos vállalati belső bér­rendszerek köre még mindig nem alakult ki. Sőt: a teljesítménybérezés — ez a hatékonyság szolgálatára jelenleg általánosan elismert megfelelő bérezési forma alkal­mazása is messze elmarad a le-' hetséges mértéktől, illetve sok helyen, ahol létezik is, a nor­mák nem eléggé korszerűek, nem gondoskodnak rendszeres karbantartásukról. A legutóbbi országgyűlésen nem véletlenül hívták fel újólag a figyelmet a teljesítménybérezés kiterjesz­tésének. fejlesztésének fontossá­gára, éppen a következő eszten­dő feszített feladatainak teljesí­tése érdekében. Emiatt szükséges a bérgazdál­kodásban is a helyi lehetőségek­kel számoló és az adott vállala­ti célokkal jól összehangolt vál­tozatos vállalati belső bérfor- mók. bérrendszerek alkalmazá­sa. Népgazdasági méretekben, központi szabályozókkal lehetet­len például elérni a bérditferen- ciáltságnak azt a fokát, és ár­nyaltságát, aminek pedig a hiá­nya ma már igen erőteljes fé­kező erő a termelésben. A túl­ságosan kiegyenlített bérek ugyanis csak a közepes teljesít­ményre ösztönöznek. Az üzemi, gyáregységi, egyéni vagy kol­lektív kezdeményezőkészséget a jövedelmek és ez.en belül éppen a bérek erőteljes differenciált­sága élesztgetné mindennél job­ban. Nem szabadna például bére­zéssel szociálpolitikai teendőket ellátni. Sőt: az ilyesmi tulajdon­képpen a szociálpolitika alapve­tő céljaival ellentétes, hiszen ha a bérek nem ösztönöznek a pon­tos, fegyelmezett munkára, a többletteljesítményre, akkor vé­gül is sokkal kevesebb jut a kö­zös kasszába is a társadalmi és szociálpolitikai célokra, a jó bérgazdalkodAs « vállalaton belüli munkaerő- átcsoportosításokon is sokat len­díthetne. ha a gyárakban ..mer­nének” különbséget tenni a bér­emelések idején, s a visszafej­lesztésre ítélt területre nem. a fejlesztésre kijelölt tevékenység­re viszont jelentős béremelést biztosítanának. A bérekbe be­építhető a minőség javításának, fenntartásának követelménye, az anyagtakarékosság „normája" és bármi, ami csak egy-egy válla­latnál egy adott ilőszakban fon­tos gazdasági feladat. A diffe­renciálásban a dolgozni szere­tők, a pénzt csak becsületes munkával keresni akarók támo­gatására mindenütt nyugodtan számíthatnak. Az emberek sze­retnek dolgozni és szeretnek pénzt keresni — ezt a két té­nyezőt kell összehangolni kor­szerűbb bérgazdálkodással, s ezzel jelentős tartalékok szaba­dulnának fel a hatékonyabb munka kialakításához. Gerencsér Ferenc 4 Btm mm TfFßt/iftn. 1976. DECEMBER 39,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom