Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

fl KISZ legfőbb feladata a termelés segítése Hangulatos, szinte családias | rendezvény színhelye volt a múlt , héten az IKV üdülője Békésesa- I bán. A városi KISZ-bizottság mellett működő ifjúmunkás­tanács leköszönő tagjait búcsúz­tatták a megyei és városi KISZ vb vezetői, munkatársai. A ré­tegtanács ugyanis — formálisan és jog szerint legalábbis — meg­szűnik. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt a KISZ-szervezetek termelést se­gítő munkáját a városi, járási bizottságok termelési osztályai irányították. Munkájukat néhány évvel ezelőtt az ifjúmunkástaná­csok vették át. Ezek most — hogy a bizottságok munkája egyszerűbb és kisebb adminiszt­rációval járó legyen — feloszla­ttak. A csabai ifjúmunkástanács, mint Varga Tmre titkár elmon- ' dotta. odaadóan látta el íelada- | tát. elsősorban a legnagyobb ha­tású formára: a személyes pél­damutatásra építve. Segítették az ifjúsági szocialista brigádokat, for- j málták a KISZ-szervezetek ter- j melést segítő munkáját, kidolgoz­ták és a gyakorlatban is megváló-1 sították az FHKT-k; a fiatal mű­szakiak és közgazdászok taná­csainak működési rendszeret. S ami szintén nem mellékes, olyan vezető beosztású műszakiak ne­velődtek ki körükben, akik ma — és remélhetőleg még hosszú ideig — a békéscsabai üzemek­ben. gazdasagokban az ..első vo­nalban” tevékenykednek, még­pedig sikeresen. Mi tagadás: néhánvan időköz­ben kinőttek a Kl&Z-es korból. A KISZ-bizottság azonban szá­mít munkájukra, tanácsaikra a továbbiakban is, hiszen — mint elhangzott — a KISZ-tagságnak továbbra is legfontosabb felada­ta a termelés segítése. A rendezvény során KráHk Mátyás, a rétegtanács elnöke mondott búcsúbeszédet, majd a KISZ-vezetok jutalmakat és emléklapokat adtak át a legjob­baknak. Többek között Süd.y Ist­ván, Fazekas Miklós. Hankó Pái. Kiss László, Laczó Mária, Zaho- rán László. Králik Mátyás, Pet­it János, Laurinvecz Györgyhé, Pszota Frigyes, Gráf István és Kepenyes János kaptak jutalmai és emléklapot. (V. J.) Javult az alkatrészellátás — Száztízmillió forintos raktárkészlet A Békés megyei AGROKER a korábbi évekhez képest, job­ban felkészült az alkatrészellá­tásra. A MEGÉV már december közepén megkezdte az alkatré­szek előszállítását. Valamennyi erőgéphez elegendő alkatrész van a raktárban. Az MTZ 50-es Zetorokhoz az alkatrészellátás javult: elegendő főtengely és hengerfej érkezett. Jobb az SZK-kom báj nők alkatrészellá­tása. az NDK szálastakarmánv- betakarító gépsorokhoz, vala­mint a hazai gyártmányú vető­gépek alkatrészellátása a tava­lyinál lényegesen jobb. Nagy a készlet a hazái és a külföldi csapágyakból, akkumulátorok­ból. gumiabroncs minden mé­retben van, az ékszíjkészlet is megfelelő. Gond, hogy az MTZ 50-es Ze- torokhoz a komplett motorok, valamint a K—700-as traktorok­hoz az alkatrészek egy része nem érkezett meg. A Z—5611-es Zetorokhoz a jövő év első ne­gyedére visszaigazolt alkatré­szeket és motorokat a csehszlo­vák partnervállalat már leszál­lította. A megyei AGROKER a téli nagyjavítások zavartalanságához 110 millió forint értékű alkat­rész. csapágy és műszaki áru­készlettel járul. függések és a nemzetközi függő­ségi viszonyok feltárása. A tit­kárság tisztviselői, akik a jelen­tést készítették, még nem tud­tak kellően alkalmazkodni az új követelményekhez. A titkárság beszámolója sú­lyos tényékét közölt a világgaz­dasági helyzetről. A világterme­lés 1975-ben alig emelkedett. A fejlett tőkés országok termelé­se hanyatlásának hatására le­lassult a gazdasági fejlődés a harmadik világ országainak nagy részében. Mindez a nem­zetközi kereskedelemre is ha­tott, amely a múlt esztendőben 7—9 százalékkal volt alacso­nyabb az 1974-esnél. A helyzet 1976-ban csak keveset javult. Három világfa nácskezás Ebben az évben három világ­tanácskozás zajlott le. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési kon­ferenciájának negyedik ülés­szaka Nairobiban lehetőséget adott a világkereskedelem és a gazdasági fejlődés összefüggé­seinek/ átfogó elemzésére és — a történelemben először — elvi megállapodás született arról, hogy konkrét lépéseket kell tenni a nemzetközi kereskede­lem szervezettebbé, tételére. A foglalkoztatottsági világ­konferencia felhívta a figyel­met arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a vi­lágon. Hatalmas feladatként fo­galmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymilliárd új mun­kaalkalmat kell teremteni. Cé­lul tűzte ki ennek érdekében olyan gazdasági fejlődés elő­mozdítását, amely biztosítani tudja a világ lakói számára az alapvető szükségletek kielégí­tését. Az ENSZ emberi települési problémákkal foglalkozó világ­tanácskozása a városi fejlődés, a lakásviszonyok ja^ása terén jelölt meg hatalmas feladatokat. Abból indult ki, hogy évezre­dünk végére a vi'ág .lakosságá­nak több mint fele városi tele­püléseken él majd. A nagy ur­banizációs fordulatra elsősorban a fejlődő országokban kerül sor. A közgyűlés előtt áTó egyik kérdésként szerepelt az is, mi­képpen lehetne az ENSZ szer­vezetét jobbá tenni annak ér­dekében, hogy rugalmasabban reagáljon a változásokra. Az ENSZ gazdasági és szociális in­tézkedésekkel foglalkozó részle­geinek átszervezésére tett szak­értői javaslatok ezt a feladatot kívánják megoldani. A harmincegyedik ENSZ-köz- gyűlés fontos eseménye volt a főtitkár megválasztása. A vá­lasztási harcban három jelölt indult: Echeverria volt mexikói elnök. Amarha Sing Sri Lanka-i politikus és természetesen Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár. Végül is Waldheimet választot­ták meg. Csak néhány témát említet­tem a több mint 130-ból, ame­lyek a mostani közgyűlés előtt szerepeltek. Ezek a kérdések is azt bizonyítják, hogy a szerve­zet — nehézségeik és gyengesé­gei ellenére is — növekvő fon­tosságú fórumként szolgál a mai. ellentmondásokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös feladattal összekötött vi­lág számára. Dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ-Társaság főtitkára, az ENSZ-Társaságok Világszövetségének elnöke Mit tettek a mindenki fenyőfája alá? Három üzemről, amely már 1977-ef- ír Munkában a túrósuk Az év vége a számvetések ide­je. így karácsony táján' a válla­latok, üzemek is mérlegre teszik idei munkájukat: mit sikerült el­érni. hol tartanak a tervek telje­sítésében. Ez a karácsonyi szám. vetés néhány helyen már előbb­re jár. Számos üzemünk ugyanis 1977-et ír. így például azt jelenti, hogy négy kúttal iöb- I bet fúrtunk, mint amennyi az I idei programban szerepelt. Jó- j részt a megyében, Füzesgyazma- < Ion. Köröstarcsán, Pusztaíöldvá- j 3'on. Sarkadon dolgoztunk, de | van berendezésünk Algyőn és Hajdúszoboszlón is. Ügy véljük, | hogy idei programunk tekinté­lyes túlteljesítésével megalapoz­tuk jövő esztendei munkánkat. Az Orosházi Üveggyárban már szintén az 1977-es esztendő kartonjára írják azt a mintegv 100 millió forintos túlteljesítést, amire számítanak. millió rubeles szocialista export pedig 2,3 millió rubelre nőtt. Öblös üvegből 65 millió darabot, hengerelt és húzott síküvegből több millió négyzetmétert, szál­lítottunk külföldre. Örvendetes, hogy mintegy 10 százalékkal csökkent a selejt, s ugyanennyi­vel a gépállás. Az idei esztendő egyik jelentős eseménye volt a hengerelt síküveg huta felújítá­sa, ahol most a nagyobb kapaci­tás biztosítása mellett be tud­tuk vezetni a két méter széles, külföldön is igen keresett üveg gyártását. Ami a jövő esztendőt illeti, mi tréfásan úgy fogalma­zunk. hogy ez a menyasszony — mármint az idei eredmény — Az Orosházi Üveggyár hengerelt síküveg hutájában a felújítást kő vetően megkezdték a két méter széles üveg gyártását az olajbányászok, pontos nevén a Nagyalföldi Kő- olajkutató és Feltáró Vállalat orosházi üzemegysége. Tóth La­jos, területi főmérnöktől tudtuk meg, hogy az orosházi olajbányá­szok már ez év augusztusában (!) teljesítették ijlei tervüket.., — Rétegvizsgálati programun­kat augusztus 14-én teljesítettük, mondta a főmérnök. — Azóta 60 réteggel vizsgáltunk többet, ösz- szesen 160 lesz az év végéig megvizsgált rétegek száma. Fú­rási métertervünket is rég tel­jesítettük, az előirányzott 51 ezer méter helyett 62—63 ezer métert fúrunk. Ez — 2500 méteres átlag­mélységet figyelembe véve — — Gyárunk november végén teljesítette 1 milliárd 43 millió forintos , termelési értékét — mondotta Kiss Sándor igazgató- helyettes. ■— Egy érdekes szám összehasonlításul: idei anyag­mentes termelési értékünk 20 százalékkal haladja meg az el­múlt évit. Még ennél is jelen­tősebb, hogy a tervezett í! mil­lió forinttal szemben 40 millió forint nyereséget várunk. Ez utóbbiban döntő része volt az export növekedésének. Tőkés exportunk az 1975. évi 2 millió dollárral szemben, az idén 4,1 millió dollár volt. A tavalyi 1,6 olyan szép, hogy nehéz lesz vele hosszú távon együtt élni. Min­denesetre megpróbiüjuk... A békéscsabai Kötöttárugyárban a sikerek esztendeje volt 1976. Szuchy László igazgató-helyet­tes a következőket mondta: — Valójában erre az esztendő­re ért be a rekonstrukció ered­ménye, amely azonban nemcsak a gépeknek, hanem a szemlélet­nek, az itt dolgozóknak is kö­szönhető. Úgy fogalmazhatnánk, hogy áru lett a minőség, melynek eredményeként a tavalyinál 50 százalékkal nőtt az exportunk, és eléri a 4 millió dollárt. Ezt már eddig teljesítettük, s várhatóan még mintegy 100 ezer dollár többletet produkálunk. Terméke­ink keresettségére jellemző, hogy az 1975. évi nagydijas nyírott plüss termelését, amely teljes egészében exportra megy, meg­tízszereztük. Gyárunk egyébként az idén mintegy 530 millió fo­rint termelési értéket állít elő, s ha nem is sok, de jut azért a belföldi piacra is áruinkból. Ennyi hót három üzem gyors­mérlege, s összegzésként csupán annyit: a többlet milliókat mind­annyiunk karácsonyfája alá, a népgazdaság asztalára tették. S. F. 3 SiKÍSHÍBriLs^: 1916. DECEMBER ?5. Pillanatkép a kötöttárugyárból

Next

/
Oldalképek
Tartalom