Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-24 / 304. szám

M A Világ proletárjai, egyesüljetek! 197«. DECEMBER 24., PÉNTEK Ára: SO fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM HONNAN VEGYÜK AMI NINCS? (3. oldal) KI MIT KÉR KARÁCSONYRA? (4. oldal) ÁR HELYETT TÉRÍTÉSI DlJ (5. oldal) Pótolhatatlan kincsünk: a termőföld Kádár János az új budapesti létesítményeknél A legutóbbi másfél évtized­ben évente 17 ezer hektárral csökkent az országban a termő­föld területe. Ez elsősorban az ipartelepítés, az útépítés, a vá­rosfejlesztés következménye. Ugyancsak csökkenti a termő­földet az is, ha új majorokat, állattenyésztési telepeket létesí­tenek, gázvezetéket, olajvezeté­ket építenek. Törvény írja elő ugyan, hogy a legnagyobb kö­rültekintéssel telepítsék az új üzemeket, s ne a legjobb ter­mőföldeket vegyék igénybe er­re a célra, de még mindig elő­fordul, hogy nem tartják be a törvény előírásait. Emiatt aztán szükségtelenül is csökken az a termőterület, amelyen elő kell állítani a belső ellátás és az ex. port növekvő igényeinek kielé­gítéséhez nélkülözhetetlen me­zőgazdasági termékeket, élelmi­szereket. Nem szorul bizonyításra, mennyire fontos végre megnyug­tatóan rendezni a parlagföldek sorsát és olyan szabályozókat és ösztönzőket kialakítani, amelyek elejét veszik a parlagföldek ke­letkezésének. Azt, hogy az idén mennyi föld maradt műveletlen, csali a mostani, ebben az év­ben már másodszor történő, ha­társzemlék után lehet pontosan megtudni. De hogy a tavalyi csaknem 50 ezer hektár parlag­föld* 1 nem csökkent lényegesen, azt a szakemberek és a nyitott szemmel járók jól tudják. Lehangoló látványt nyújtott ebben az évben is nagyon sok szántó, szőlő es gyümölcsös. Felverte a gaz, nem adott ter­mést, mert nem volt aki meg­művelje. Ismert, hogy « csak­nem felszázezer hektár terület nem egy helyen, nem egy da­rabban található. Kialakulásá­nak indokai is igen eltérőek, ifinek a területnek mintegy fe­le a mezőgazdasági nagyüze­mek, a másik fele pedig az ál­lampolgárok tulajdonában, hasz­nálatában van. Mindezen felül sok szükségtelen dűlőút, elha­gyott tanyahely, a belterülete­ken, de még az üdülőövezetek­ben is elhanyagolt kerti föld van­Mi az oka annak, hogy nem művelik meg ezeket a földe­ket? Természetesen az objektív okok a meghatározók. Hiszen a megműveletlen földek legna­gyobb része olyan tájakon ta­lálható, ahol elsősorban a rossz domborzati és talajviszonyok núatt, vagy pedig gyakori ér­és belvízkárok következtében alakult ki ez a helyzet. Szerepe van benne annak is, hogy ki- sebb-nagyobb területek távol esnek a nagyüzemi központtól, s a gazdaság ezért nem műveli me»1 ezeket a szétszórt, rend­szerint gyenge talajú táblákat. Vannak azonban összefüggő, nagy területek is egy-egy gaz­daságban, amelyek már évek óta nem adnak termést, még­pedig azért, mert az elérhető hozamok nem térülnek meg. te­hát ha megművelnék ezeket a földeket, akkor növekednének a költségek. /■ , A parlagon hagyott föld fele azonban egyéni tulajdonban van. Különösen Bács-Kiskun megyében, Szabolcsban. Borsod­ban súlyos a gond, ahol a gyen­ge talajokon gazdálkodó embe­rek megöregedtek, képtelenek már arra, hogy megmunkáljak a földet. Jellemző példa, hogy Szabolcs-Szatmárban a szakszö­vetkezeti tagoknak csaknem a fele már 60 éven felüli, 20 szá­zaiéivá nyugdíjas és járadékos és 15 százaléka munkaképtelen. Nagyon sok idős parasztember és munkásember tulajdonában van még pár száz négyszögöl föld, szőlő, gyümölcsös és bi­zony ha ezek az öregemberek meghalnak, az örökösök már nem vállalkoznak ezeknek a területeknek a megművelésére, így is szaporodik a parlagon ha­gyott földek területe. Nemcsak az okoz kárt, hogy ezek a földek nem teremnek, hanem az is, hogy a parlagföl­deken nem védekeznek a kár­tevők ellen, s így a szomszédos földek sincsenek biztonságban. Mit lehetne tenni? Most a ha-’ társzemlék során a minisztéri­um előírta: a mezőgazdasági üzemek esetében el kell érni, hogy termőföldjeiket maradék­talanul hasznosítsák. Indokolt esetben földhasználati tervet kell készíteni, s ezekben a ter­vekben részletesen ki kell dol­gozni az ésszerű művelési ág­változások, területcserék, eset­leg meliorációk ütemét, anyagi és műszaki feltételeit, költség- fedezetét. A nagyüzemek tehát állami segítséget is kapnak ezeknek a földeknek a hasznosí­tásához, megjavításához. A jogszabályok előírják azt is, hogy a tanácsi kezelésben levő megműveletlen állami földeket lehetőleg a mezőgazdasági nagy­üzemek használatába, a szüksé­ges feltételek hiánya esetén pe­dig magánszemélyeknek, tartós használatra bérbe kell adni. A magántulajdonú földek esetében — ha azokat a tavaszi határ­szemlét követő felszólítás elle­nére sem művelték meg —. el kell rendelni az állami tulaj­donba vételt. Meglehetősen szi­gorú intézkedések várhatók te­hát a jövőben azért, hogy min­den alkalmas föld hasznosítva legyen. Vannak már az ország­ban olyan tájak, ahol kitűnően megoldották az elhagyott föl­dek művelését. Pest, Bács, Ba­ranya megyében több helyen munkás kertszövetkezetek ala­kultak, s az addig kihasználat­lan földeken,a munkásszövetke­zetek tagjai zöldséget, gyümöl­csöt, szőlőt termelnek. Most idejében munkához lát­tak az illetékesek. Van idő ta­vaszig eldönteni azt, hogyan hasznosítsák a jövőben a par­lagon hagyott földeket. Cs. F. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütör­tökön több új budapesti létesít-1 ményt tekintett meg. Társaságé-1 ban volt Németh Károly, az| MSZMP Központi Bizottságának ] titkára, a Politikai Bizottság tag­ja és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke. A vendégeket a há­zigazdák: Katona Imre, a buda­Ez év februárjában volt az ün- i nepélyes alapkőletétel Batto- I nyán, a MOM tervezett ipartele­pén. A budapesti nagyvállalat és a községi tanács között született megállapodás alapján a helyi ta­nács keresett építőipari kapaci­tást az új telep kialakítására; iparcsarnok, emeletes szociális épület építésére, raktárak készí­tésére, a teljes közműre (gáz, víz,. szennyvíztisztító). A községi tanács felkérte a mezőkovácsházi járás termelő- szövetkezeteinek építőipari közös vállalkozását azzal, hogy a 13 millió forint épületberuházást vállalja el december 31-i meg­valósításra. A 'gázszerelést és egyéb munkákat, valamint a villamosságot 5 millió forint ér­tékben a különböző megyei vál­lalatokkal kooperációban való­sították meg. Mindössze tíz hónap telt el az ünnepélyes alapkő lerakásától a műszaki átadásig. Tegnap, de­cember 23-án a községi tanács átvette a TÖVÁLL-lól a beru-1 házast. Az építőipari közös vál- ! lalkozás Rózsa Ferenc. Béke. Ra-1 pesti pártbizottság első titkára1 és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadták. A vendégek először az észak— déli metró Nagyvárad téri végál- j lomását keresték fel, ahonnan j metrószerelvénnyel folytatták j útjukat állomásról állomásra a Felszabadulás térig. Ezt követő­en a Budaörsi út—Alkotás utca és Hegyalja úti csomóponthoz látogattak el. kéta és Rákóczi nevét viselő szo­cialista brigádja, valamint az utóbbi időben a Petőfi brigád kiválóan állt helyt a munkában. Tulajdonképpen az építőknek köszönhető, hogy a battonyaí új MOM-üzem december 31-e he­lyett már most átadásra került. Az épületekbe rövidesen élet költözik, megkezdik a gyár műszaki berendezéseinek telepí­tését. Az ünnepélyes gyárava­tást a battonyaiak 1977 február­jára tervezik. A cukorgyárak feldolgozó munkája lassan befejeződik. A Mezőhegyesi Cukorgyár körzeté­hez tartozó területen szántóföl­di prizmában elenyésző mennyi- ! Agrokémiai központ Szigetváron elkészült az ország első komplex akrokémiai köz­pontja. A mezőgazdasági üzemek és vállalatok közös erővel hoz­ták létre. Az új típusú mezőgazdasági üzem csaknem harmincmillió fo­rintba került. Állandó helikop­terállomást alakítottak ki, itt száll fel és le a növényvédő he­likopter. Az agrokémiai központ komp­lex volta egyrészt abban nyil­vánul meg, hogy a társult gaz­daságok közösen szerzik be, szál­lítják, tárolják és osztják el a kemikáliákat, másrészt abban, hogy teljes növényvédelmi szak- tanácsadást és szolgáltatást kap­nak a központtól. Hat földi, illet­ve légi agrokémiai brigád műkö­dik a 38 ezer hektárnyi mező- gazdasági területen, s az igé­nyeknek, előrejelzéseknek meg­felelően végzik el a szántófölde­ken a szükséges műtrágyázást, illetve növényvédelmet. j ségű répa van csak, mintegy 200 vagon. A gyár 39 ezer vagon cu­korrépát vett át a gazdaságoktól. Az eddig feldolgozott 29 ezer 500 vagon répából 2950 vagon cukrot nyertek. A felvásárolt répa atlag- cukortartalma a körzetben 13,35 százalék, a területi átlagtermés 340 mázsa hektáronként. Napon­ta a gyárban 298 vagon nyers­anyagot dolgoznak fel és várha­tóan január 20-ig befejezik a szezont. A cukorrépát átadó gaz­daságok közül kiemelkedő minő­ségi prémiumot az orosházi Új Élet és a békéssámsoni Előre Termelöszövetkezet kapott. A Sarkadi Cukorgyár körzeté­ben a gazdaságok 30 ezer vagon cukorrépát termeltek, ebből 500 i vagon még a szántóföídön van, I prizmában. Év végéig ez a mennyiség beszállításra kerül. A területen a cukorrépa termésát­laga 273 mázsa hektáronként, 13,3 százalékos cukortartalom mellett. Eddig a cukorgyár 2740 vagon cukrot állított elő. a gyár­tást január 17-is fejezik be a tervek szerint. Sarkadra Szol­nokról és Mezőhegyesről is szál­lítottak nyers cukorrépát, össze­sen 4800 vagonnal. A SV.' ksdi Cukorgyár körzetében kiemelke­dő prémiumot kapott a csorvási Lenin, a mezőberényi Aranyka- ^ékéscsabai Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet. »WWWWWmVVWWHMWWWHWmWWWWVVtW Könyvvásár (Veress Erzsi íclvétclc) Tíz hónap alatt új gyár A battonyai MOM-üzem műszaki átadása Eddig 5700 vagon cnkrot gyárioltak Mezőhegyesen és Sarkadon Minőségi prémium a gazdaságoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom