Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
Takarniániícrine§z(és — rendszerben Mi is az az FLK? Füzes gyarmati Lucernatermelési Rendszer. A név azonban már nem pontos, nemcsak a lucerna, hanem egyeb takarmánynövények termesztését is bevonták a rendszerbe így a rétlegelő-gazdálkodást, a cirokfélék és az egyéves szálas takarmányok termesztését is összefogja ez a rendszer. Fejlődésére jellemző, hogy míg 1975- ben csak Békés megyei, 76-ban már Hajdú-Bihar és Csongrád megyei mezőgazdasági üzemek is beléptek a rendszerbe. Ez év végén 24 partnergazdaság összesen 40 ezer hektár területtel rendszertag. A takarmány termesztés jelentőségét ma már pontosan látják a szakemberek. Mégis sok helyen az a nézet, hogy a takarmánynövények hozzák azt a termést, amit hoznak, a különféle befektetéseket inkább más növénytermesztési ágazatra kell vinni. Pedig az állattenyésztés fejlesztéséhez feltétlenül szükséges ennek a nézetnek mielőbbi megváltoztatása is. „A gyep nem ny ug. hanem kincs'' Ezt a mondatot akár jeligének is tekinthetnék a takarmánnyal gazdálkodó üzemek. Az FLR tagjai a „jeligét'’ nemcsak a gyepre, hanem a többi, általuk termelt növényre is vonatkoztatják, jogosan. A legelő felújításához, ősgyepek javításához, telepítéshez mintegy 80 hektáron állítottak be magfüvest, így saját termesélű vetőmaggal oldhatják meg a gyepterület fűmagellátását. Az ésszerű földhasználat az árterek kihasználását is szükségszerűvé teszi. És még egy: a legelő azért legelő, hogy legeltessenek rajta. Ezt a „betakarítási megoldást” ifs helyre kellene tenni, nemcsak a gazdálkodás eredményessége, hanem állategészségügyi meggondolások alánján is. A másik jelentős takarmánynövény: a lucerna. Az 1976. évi tavaszi telepítésekhez vetőmagbeszerzésben nyújtott segítséget az FLR. Az eredmény 1800 hektár új telepítés. Az ez évi kiváló lucernamagtermés biztosítéka a további lucernaterúlet-növe- lésnek, illetve javításnak. Nem szabad azonban elfeledkezni afroi, hogy a szálastakarmány-ter- melés legalább olyan eszközigényes, mint bármely más szántóföldi növénytermelési ágazat. Igen, csakhogy eszközei jóval elmaradott abbak, korszerűtlenebbek, mint a többi ágazaté. Nézzük sorjában. Az új telepítések jó vízgazdálkodású talajba kell, hogy kerüljenek, ezért a mélyszántás helyett inkább az altalajlazító használatát javasolják. A tápanyag-visszapótlást a rendszeren belül 75 százalékosan már sikerült megvalósítani. Az eddig nemigen használt, úgynevezett fenntartó meszezés jó | eredményeit kísérletileg már ! bizonyítottak. A gyakorlati megvalósítás mihamarabbi életbe léptetése a növények szempontjából jelentős. Es a technikai felszerel iség? Az alkatrészek — különösen a betakarító gépsorok — hiányának gondja 1975-ben érte el nem éppen boldogító csúcsát. Ezért az év végén széles körű felmérést végeztek, ami alapja volt annak, hogy a békéscsabai AGROKER frappánsan megoldhassa ezt a nem kis problémát. De miért kell ennyi alkatrész? A jelenleg meglevő betakarító gépek, például az E—280-asok, nagyobb termés | esetén egyszerűen nem bírják a kaszálást, inkább eltörnek. Olyan új gépek beszerzése szükséges tehát, amelyek nagyobb hatásfokkal tudnak dolgozni. A rendszer tangazdaságai már várják a Hesston—4000. és a John Deere—5400 betakarító gépeket. Ezek a gépek kénesek a nagy termés betakarítására, teljes kihasználásuk azonban csak bő *WVWWWWVWWWVWV»VWWW»W»WW*WW»»VWWVW»MV'V V\W Laboratórium a gazdaságban A minőségi szempontok a mezőgazdasági termelvények előállításánál is egyre inkább előtérbe kerülnek. Ebből kiindulva alakítottak ki a Mezőliegyesi Állami Gazdaság központjában egy korszerű laboratóriumot; amelyben vérvizsgálatokat, talajtápanyageeszetétol és takarmánybeltartalom-mcghatározásokat végfeznek (Fotó: Kocziszky László) termőterületen gazdaságos. Mi a helyzet ezzel az utóbbival? A talaj-előkészítés jó, a telepítés jó, a tápanyag-vissz&pótlás jó, valami mégis hiányzik: az öntözés. írhatnám akár • csupa nagybetűvel, akkor sem tudnék elég nagy hangsúlyt adni ennek. Éppen itt, ahol a Körösök szinte kínálják az öntözés feltételét. Miért nem használják ki a gazdaságok az országban szinte egyedül álló lehetőségeket? Az öntözőberendezések miatt. Magas a kézimunkaerő-igényük — és tudjuk, hogy ez a legkevesebb ma a mezőgazdaságban — és alacsony a teljesítményük. Magas az áruk és... Itt álljunk meg egy pillanatra! Júliustól állami dotációt kapnak a mezőgazdasági üzemek öntöző- berendezések vásárlására. Az 1976-os év termelési eredményein mégsem látszott meg ez. Az aszály kellős közepén üzembe állított öntözőberendezéseket — ha nagyon erősen fogalmazunk — már csak tűzoltásra lehetett használni. Jövőre próbálják ki a rendszer területén a szolnoki Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat által kifejlesztett gépi áttelepítése műbőr tömlős öntöző- berendezést. Nagvoh várják a szakemberek a Körös—200 sorozatgyártását is, de méginkább a piacon való megjelenését. A nyers takarmány még nem késs takarmány 1971-ben 306 kilogramm volt az egy hektárról nyerhető, emészthető nyers fehérje, 1974-ben már 1640 kilogramm. Ez a négyszeres növekedés vajon minek köszönhető? Egyértelműen a gyorsszárítók üzembe helyezésének. 1976- ban 26 gyorsszárító állított elő a rendszeren belül 6500 vagon takarmánylisztet. Ez a mennyiség a belső üzemi felhasználást úgy képes kielégíteni, hogy a gazdaságok exportárualapját is fedezni lehet belőle. A gyorsszárító használata ugyanakkor a termelési folyamatban hangsúlyosabban megköveteli a technológiai fegyelem pontos betartását. A még gazdaságosabb kihasználás érdekében megfontolandó ezeknek a berendezéseknek gáz, illétve pakura üzemelésére való átállítása. A folyamatos üzemeléshez folyamatos nyersanyagellátás is kell. Az eredmény: a hagyományos szénakészítési eljárással 50 mázsa szénaértéket lehet termelni hektáronként, míg a gyors- szárító ellátásához igazított technológia 80 mázsa szénaérték előállítására képes. Gál Eszter Ma kezdődik A televízió és a megyei lapok gazdaságpolitikai programja December 23-án, ma megkezdődik a Magyar Televízió és a megyei lapók egyeztetett gazdaságpolitikai sajtópropagandája. Tervek és lehetőségek címmel a televíziói ma este 18 óra 15 perckor az egyes műsorban riportot sugároz a munkaerőhelyzetről. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hpgy lapunk holnapi számában Honnan vegyük, ami nincs? címmel az adáshoz kapcsolódó cikket közlünk. Egyben kérjük is olvasóinkat, hogy kapcsolódjanak be a vitába, mondják el véleményüket, javaslatukat. Azért is kérjük ezt, mert a következő hetekben több cikkben, riportban számolunk be — természetesen megyei tapasztalatok alapján — a vállalati, intézményi munkaerő-gazdálkodás tapasztalatairól, a szakképzésről, a gépek és a munkaerő célszerű kihasználásáról, a szervezés és műszaki fejlesztés lehetőségeiről Mégegyszer: várjuk olvasóink véleményeit, javaslatait, hozzászólásait. MEZŐGÉP, gabonafelvásárló Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők A napokban — többek között — egy ipari és egy mezőgazdasági nagyüzemben tartottak tanácskozást megyénkben a szocialista brigádok vezetői. A MEZŐGÉP Vállalatnál Kiss Sándor igazgató adott áttekintést a vállalat feladatairól és a brigádmozgalom helyzetéről. Mini, mondotta, eredményeik — a határidő előtti tervteljesítés, a sikerek, a termelékenység, a nyereség és az érdekeltségi alapok növelésében és a termékszerkezet gazdaságossá tételében — jelen iős részben köszönhető a szocia lista brigádoknak. További, komoly javulásra is szükség van — mondotta. Elsősorban a munkaidő és a termelőberendezések kihasználása, a technológiai színvonal emelése, a „Dolgozz hibátlanul ’ mozgalom fejlesztése, valamint a gyártmányfejlesztés: és -karbantartás azok a területek, ahol még több támogatást várnak a mozgalomtól. A „Vedd észre — tedd szóvá — oldd meg” .jelszó a gyakorlatban még nem talált megfelelő visszhangra — fejtegette a továbbiakban —; a többség már eljutott ugyan az észrevételhez, de a szóvátétel, s még inkább az „oldd meg”! nehezen megy Jövőre el kell dőlnie, lehet-e a Békés megyei MEZŐGÉP — a KGST keretében, is — a kukori- ca-betakaritó gépek gyártója — mondotta az igazgató. — Ez nem utolsósorban múlik azon. ki tudják-e használni a legjobb géneket, berendezéseket — minirnáli1 Év vége megyénk élelmiszeriparában Fokozódott az export, javult a belföldi ellátás Megyénk élelmiszeripara, amely jelentős szerepet vállal az ország élelmiszer-ellátásában, teljesítette éves tervét. Az utóbbi tíz évben létrehozott két jelentős élelmiszeripari üzem, a hűtőház és a konzervgyár, valamint a barnevál december második felében a népgazdaság „asztalára” tette tervvállalásának teljesítését. A baromfifeldolgozó vállalat 1,2 milliárd forintos termelési értékével 106 százalékos teljesítést jelenthetett két héttel az év vége előtt, ami 2450 vagon vágott baromfi feldolgozását jelenti. Készítményeinek mintegy 90 százalékát/kü'földi piacon értékesítette. Mint az- igazgató tájékoztatta az MTI munkatársát, 1977-ben 5 százalékos termelés- növekedést terveznek. A békéscsabai konzervgyár az NSZK-nak zöldborsót, az NDK- nak finomfőzeléket, a Szovjetuniónak zakuszkát exportált ez évi termékeiből, melynek össz- mennyisége meghaladja a 2595 vagont. A 493 millió forintos teljesítése. a paradicsom késői érése, valamint a paprika gyenge termése miatt ugyan nem éri el a tervezettet. összességében azonban teljesítette bevételi tervét. A jövő év végét — bár ez az időjárásnak kitett mezőgazda- sági termékek mennyiségétől függ — 555 milliós termelési értékkel szeretnék zárni. A békéscsabai hütöház a gyors- fagyasztott gyümölcs- és zöldségfélék készítéséből — melyen belül a főprofilt a sárgarépa, a zöldborsó és a zöldbab jelenti — már 5 százalékkal túlteljesítette tervét. Hasonlóan eredményes volt az exportkiszállításuk is: a tervezett 8650 tonna helyett 8800 tonna készítményt adtak szocialista és tőkés piacra san két, esetleg három műszakban is. Az előírt technológiát tisztelni kell ugyan, de ez népi jelenti azt. hogy okos, ésszerű változtatásoknak helye nincs. Mindezekben éppen a brigád-- mozgalom járjon az élen —mondotta befejezésül. Beszámolóját a továbbiakban a szocialista brigádok vezetői, társadalmi és gazdasági vezetők egészítették ki értékes észrevételekkel, figyelemre méltó javaslatokkal. A Békés megyei Gabonaíor- galmi és Malomipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán hangzott el: ott fejlődött magas szintre a brigádélet, ahol a mozgalmat a gazdasági vezetők nem sokadrangú kérdésként kezelik. E megállapítást tényekkel igazolta Bordás Mihály, a vállalat igazgatója. Az 1530 dolgozó közül 1070 tagja a 69 szocialista brigádnak, amelyek tavaly 5,6 millió forint terven felüli vállalást tettek. Ebből végül is 8,1 millió lett. Az idén 8,5 millió forint volt a terven .felüli vállalás, melyet 1,5 millióval teljesítenek túl. Mindezek a mozgalom vállalaton belüli erejéről tanúskodnak. 1976-ban a vállalat túlteljesíti tervét. A sikerek ellenére sem hallgattak azonban a tanácskozás részvevői a gondokról, a jövő év várható nehézségeiről. Különösen sok szó esett a munkaidővel és az anyaggal való gazdálkodásról, valamint a munkahelyek szociális ellátottságának javításáról. Ennek szellemében mondta el véleményét a több mint húsz hozzászóló is. Pardi László, a szeghalmi körzeti üzem vésztői szocialista brigádjának vezetője teljesített vállalásról adott számot. Vállalták ugyanis, hogy a vagonok kirakodását ideiében elvégzik, így ebben az évben nem fizettek fekbért. A tanácskozás alkalmat adott arra, hogy az üzemvezetők és brigádvezetők alkotó vélemény- cserét folytassanak. Pardi István, az orosházi körzet üzemvezetője a brigádok szereDéről szólt a minőségi megóvásban és tárolásban. Az elmúlt évben Orosházán 11 ezer vagon gabonát, takarmányt vásároltak fel. 1977-re a terv 16 ezer vagon( É feladatok megoldása nem képzelhető el a szocialista kollektívák igéikül. Az értekezlet munkájában részt vett Berki Laios, az marási szakszervezeti tanács titkára. Az 1977-es tröszti tanácskozásra 15 küldöttet választottak meg. Kepenyes—Varga Q Mtis/ffgrg.?— fr 1 — sojurj^jaaiijaCTmigjjiit'üf'j^ NFWJ5AG i DECEMBER 23,
