Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

Jóváhagyták a népgazdaság 1977. évi tervét Luis Corvalán szabad! Szombaton Svájcba érkezett (Folytatás az 1. oldalról) zötti szakasza. A tenger járóhajó- park 2 beltengeri és 2 mélyten­geri hajóval bővül. Életszínvonal, életkörülmények Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évi- j ítél gyorsabb emelkedését irányoz- | za elő. A tervezett növekedés j összhangban van gazdasági lehe- \ tőségeinkkel, eléri az ótéves tervben 1977-re tervezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. | évinél körülbelül 4 százalékkal ! lesz nagyobb. Az egy főre ' jutó ] reáljövedelem 3,5-4 százalékkal,! a munkások és alkalmazottak ‘ egy keresőre jutó nominálbére 6,5-7 százalékkal, reálbére 2,5-3 j százalékkal növekedik. A mező­gazdasági termelés alapián ha­sonló ütemben nő a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben. 3,8-1 szá­zalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett nö­vekedését a közgazdasági szabá­lyozó rendszer és az 1977. évi bér­es jövedelempolitikai intézkedé­sek együttesen biztosítják. A jö- vedelemszábál.vozás keretei kö- j zott kiáramló bérek a vállalatok­nál es a nem mezőgazdasági sző- i vetkezeteknél az ideihez közel- í álló ütemben (kb. 5 százalékkal! emelkednek, ezenbelül a biztosí­tott bérfejlesztés mértéke' 1977- j ben is 1,5 százalék. x A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszer- j kiskereskedelem és a vendéglő- j tás területén, döntően a munka-1 sok és a közvetlen termelést irá- | nyitók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a ;villa- I mosenergia- és a ruházati ipar­ban kereseti arányt javító to- j vábbi alapbéremelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a 1 korszerűbb vállalati bérbesorolá- I si rendszer, és ezzel egyidejűleg \ a teljes munkaidőben foglalkoz- tátották legalacsonyabb bére há­tú 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány j társadalmilag fontos szociálpoli­tikai intézkedés: januártól kez­dődően a járadékra jelenleg nem i jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban része­sülnek: a szakszövetkezeti ta­gokra is kiterjed a gyermekgon­dozási segélyre való jogosultság; bőviil a szociális, valamint a ne­velési segély juttatásának a le­hetősége; a vállalati jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től ' a vasúti közlekedésben évi 4 me­nettérti utazásra vehetnek igény­be 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8-9 százalék­kal emelkedik A terv fontos kö­vetelményként irányozza elő. hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruel­látás, a nagyobb választék érde­kében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből adatni erőből mintegy 31 e-’er lakás énül. A magánlakás-építé­sen belül növekszik a társas’ná- ■ zakban telepszerűen épülő laká­sok aránva. Az eg-íszségíígvi és szociális ellátásban a gyógyintézeti á°vak száma mintegy 150n-zal emelke­dik. A iáráheteg-ellátás várha­tóan 80 általános és gyermekor­vosi körzet, valamint rani 900 szakorvosi munkaóra szervező. sével feilödik. A hol".sódéi h-ió. zat min<e"v 3200 hely létesíté­sévé' bővül. A kulturális el'átáson belül a továbbra is elsőbhs’g°t élvező pisó és felső fokú oktatáson ki­vi'1 ie'en tűsen +avnlnak a köz- művelődés fettételei. Az óvodai helyek száma 1*—15 ezerrel nő. az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhe­lyezhető. Az általános iskolai I lejleszlések lehetővé teszik a ; körzeti iskolahaiózat bővítését es az iskolaállomány minőségének javítását. Tovább javulnak a Szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruhá­zásai 1977-ben a nemzett jöve­delemnél lassabban, de az 1976. j évinél gyorsabban, összehason- j lító áron 4-5 százalékkal növe­kedhetnek A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd fo­rintot tehetnek ki. A beruházá­sok 51 százaléka állami. 49 szá­zaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a fo_ lyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és be­fejezésére kell összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra j fordítható összeg nagyobb ré- i szét a már kivitelezés alatt levő j nagyberuházások veszik igény- j be. ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Márkus. j hegyi szénbánya, a Szekszárdi j Húskombinát és a Szikra Lap- \ nyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar • földgázvezeték III. üteme. a dunántúli gyüjtöerőmű. a Feri-’ ! heayi repülőtér-fejlesztés és a j budapesti Sportcsarnok kivitele­zésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a I terv növekvő hitellehetőségeket I és állami támogatást biztosít. Előírja, hogy ezek jelentős lö­szét a Versenyképes exportáru- j alapók bővítését szolgáló beru­házásokhoz használják te'. Az ilyen beruházások egyéb ked­vezményekben is részesülnek. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, ; mind a nem szocialista országok ; tekintetében az áruforgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen beiül a kivitel­nek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányoz­za elő. A szocialista áruforgalomban I az államközi megállapodáspk maradéktalan teljesítése és a | gazdaságos importlehetóségek maximális kihasználása a cél. A kerv szerint a szocialista oisza­gokba irányuló kivitel mennyi­sége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalék- : kai emelkedik. Előírja. hogy mind a külkereskedelmi szer­vek, mind a felhasználó és ér­tékesítő-vállalatok törekedjenek I a forgalom olyan nöyelésére, i amely a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termeles vissza­szorítását. a jobb belföldi áru­ellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehető­vé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés ki- \ szélesítésével, a szocialista in- j tegráció elmélyítésév el. A nem szocialista országokkal! folytatott kereskedelemben a ! népgazdaság számára fe'.tétle- : niil szükséges behozatal biztosí­tása mellett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terű szerint a kivitel 17—18 Százalék­kal, a behozatal 8 százalékkal ) emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul. j Az előirányzott kivitel telje-; sítése elsősorban a termelés ősz. | szetételének gyorsabb megvál­toztatását a piaci lehetőségek­hez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a versenyképes, gazdaságos, kor- j szerű termékek arányának no- j velését, a nemzetközi kapcsola- j tok bővítését kívánja meg. Ja­vítani kell ezen túlmenően a , piackutató, az új értékesítési le. hetőségek feltárására irányuló J munkál, a termelők és a külke­reskedelem együttműködését. * * * Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban az V. ötéves tervvel — a népgazdaság dina­mikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának jelentős emel­kedését irányozza elő. Végre­hajtása mindannyiunk közös ér- dek.e. A Minisztertanács felhív-\ ja dolgozó népünket, hazánk' minden polgárát, hogy lelkes és , fegyelmezett munkával bizio- | sítsa a terv végrehajiását, és ez- \ zel együtt V. ötéves tériünk si- I keres megvalósítását. (MTI) 1 Santiago Luis Corvalán. a Chilei Kom-| munisla Párt főtitkára ismét szabad. Mint emlékezetes, a j santiagói fasiszta junta 1973-ban vetette börtönbe a kommunista vezetőt. Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentése szerint Cor- i valan pénteken — közép-európai idő szerint 19,40 órakor — repü­lőgépen távozott Chiléből és szombaton 13.40 órakor érkezik a svá jci Zürichbe. A Chilei Kommunista Párt fő- , titkárának kiszabadulásáért a világ minden országában erőtel­jes szolidaritási mozgalom bon­takozott ki. • « » Zürich Luis Corvalán. a Chilei KP fő­titkára szombaton délben repülő­gépen Zürichbe érkezett. Corva­lán, miután a világ haladó közvé­leményének nyomására pénteken este szabadon engedték, azonnal elindult Európába. Moszkva A chilei hatóságok, amelyek Luis Corvalánt törvényellenesen több mint három esztendeig tar­tották börtönben és koncentrá­ciós táborokban, a világ közvé­leményének nyomására most kénytelenek voltak őt szabadon bocsátani, és egyúttal kiutasítot­ták Chiléből. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány lehetővé tette Luis Cor­valán számára, hogy a Szovjet­unióba utazzék, ahol legnagyobb vendégszeretetben részesítik majd. A világ demokratikus erőinek e nagy győzelme alkalmából a szovjet kommunisták, a szovjet emberek lelkesen üdvözlik Luis Corvalánt, rokonait és barátait, a chilei kommunistákat és más chilei haz.afiakat, valamint azo­kat a jószándékú embereket, akik a Chilei KP főtitkárának kiszabadításáért küzdöttek. Lázár György ina Romániába utazik Lázár György, a Magyar Nép-| első miniszterének meghívására köztársaság Minisztertanácsának hivatalos, baráti látogatásra va- elnöke Manea Manescunak, a; sárnap Romániába utazik. (MTI) Román Szocialista Köztársaság Folytatta munkáját a vietnami pártkongresszus Hanoi Kékesdi Gyula, az MTI tudó­sítója jelenti: Szombaton, a VDP IV. kong­resszusának ötödik munkanap­ján a küldöttek folytatták a KB beszámolója és a második ötéves népgazdasági terv feletti vitát. Első felszólalóként Vo Nguyen Giap, a VDP KB PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes és honvé­delmi miniszter elemezte a tudo­mányos és technikai forradalom megvívásával kapcsolatos tenni­valókat, „A forradalmi és a háborús években a lelkesedés volt né-, púnk legerősebb fegyvere. A szo­cialista népgazdaság felépítéséért indított harcunkat csak a tudo­mány fegyverével és a gépek erejével vívhatjuk meg sikere­sen” hangsúlyozta Vo Nguyen Giap. A délelőtti ülés további fel­szólalói Vo Thuc Dong mezőgaz­dasági és Nguyen Con fémkohá­szati miniszter, valamint Hai­phong város és két tartománya küldöttei voltak. A kongresszus szombaton dél­után zárt ülést tartott. L. I. Brezsnyev életrajza Leonyid Iljics Brezsnyev 1906 december 19-én Kamenszkojé- ban, a mai Dnyeprodzerzsinszk-< ben, munkáscsaládban született. Édesapja egész életén át a he­lyi kohászati üzemben dolgo­zott. Ennek a gyárnak munká­saként kezdte életútját Leonyid Brezsnyev is. Tagja volt a Le­nini Komszomolnak, 1929-ben felvették a kommunista párt­ba tagjelöltnek, 1931-ben pe­dig párttagnak. Középiskolái tanulmányait Kurszkban, az ottani földmé­rési és talaj javítási technikum­ban végezte. 1927-től földmé­rőként dolgozik Belorussziá­ban. a kurszki területen és az Ural vidékén. Ez a munka sok gyakorlati ismerettel gazdagít­ja, közvetlen tapasztalatokat szerez a mezőgazdaságról, a fa­lu problémáiról. A szocialista iparosítás évei­ben. amikor a Szovjetuniónak sok ezer jól képzett szakem­berre volt szüksége, a városok­ban és a falvakban sorra jöt­tek létre a munkásakadémiák. Leonyid Brezsnyevet, miután visszatért szülővárosába. Dnyep- rodzerzsinszkbe. kinevezték az egyik ilyen munkásakadémia igazgatójává. Itteni munkássá­gával' egyidejűleg 1931-től a kohászati főiskola hallgatója. Brezsnyev 1935-ben kitüntetés­sel végezte el a főiskolát, majd mérnökként alkalmazták a vá­ros kohászati üzemében. 1937 májusában Brezsnyevet megválasztják a dnyeprodzer- zsinszki városi szovjet tagjává, egyszersmind a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettesévé. 1938- ban már osztályvezetője a dnyeprodzerzsinszki területi pártbizottságnak. 1939 február­jában a 33 esztendős Brezsnye­vet megválasztják a területi pártbizottság titkárává. Amikor a fasiszta Németor­szág szerződésszegő módon megtámadta a Szovjetuniót, Leonyid Brezsnyev azonnal kér­te a párt Központi Bizottságá­tól. hogy küldjék ki a frontra.. Ettől kezdve Brezsnyev a há­ború utolsó napjáig frontszol­gálatot teljesít. 1943-ban Brezsnyev ezredes a 18. deszant hadsereg politikái osztályának főnökeként részt vesz a Novorossziiszk felszaba­dításáért vívott, rendkívül sú­lyos harcokban. Egy alkalom­mal a hídfőállás felé tartó na­szádról egy aknarobbanás a tengerbe sodorja Az eszméle­tét vesztett és sebesült komisz- szárt a katonák életük kockáz­tatása árán mentik ki a jeges vízből. Leony-id Brezsnyev végighar­colta a kaukázusi és ukrajnai frontot, részt vett Magyaror­szág, Lengyelország. Csehszlo­vákia felszabadításában. A Nagy Honvédő Háború idején szer­zett kiemelkedő érdemeiért el­nyerte a Szovjetunió Hőse cí­met, valamint számos egyeb há­borús kitüntetést kapott. 1943- ban vezérőrnaggyá léptették elő. A háború befejeződése után, amikor a szovjet ország a kom­munista-párt irányításával min­den erőfeszítését a hatalmas károk felszámolására, a helyre- állításra összpontosította, Brezs­nyev Ukrajnában a zaporozsjei, majd a dnyepropetrovszki terü­leti pártszervezet élén irányí­totta az újjáépítési munkát. A párt Központi Bizottsága 1959 júliusában Moldvába irányítja, ahol megválasztják a köztársa­sági pártszervezet Központi Bi­zottságának első titkárává. A párt XIX. kongresszusán, 1952 októberében Leonyid Brezsnyev a Központi Bizottság tagja lesz. majd a kongresszust követő KB-ülésen megválasztják a pártelnökség póttagjává és a Központi Bizottság titkárává. Amikor Kazahsztánban hatal­mas arányú munkálatok indul­tak a szűzföldek feltörésére, a párt oda küldte Brezsnyevet. 1954 februárjában megválasz­tották a Kazahsztáni Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak másodtitkárává. 1955 au­gusztusában pedig első titkárá­vá. Leonyid Brezsnyev naav ér_ demeket szerzett a szűzföldek művelhetővé tételében, e külö­nösen fontos néngazdasági fel­adat meaoldásában. Brezsnyev visszatért Moszk­vába. s ott tevékenykedett 1957. júniusétól az SZKP KB elnök­ségének, majd a Politikai Bi­zottságának tagjaként. Ebben az időszakban a Párt Központi Bi­zottságának megbízásából a szovjet nehézipar fejlesztésének kérdéseivel, a nagyberuházások­kal. valamint az űrkutatási programok megvalósításával fog­lalkozott. Leonyid Iljics Brezsnyev majdnem négy évig — 1960 má­jusától 1964 júniusáig — töltöt­te be a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének tisztségét. 1963 júniusától titká­ra az SZKP Központi Bizottsá­gának. 1964-ben, az SZKP KB „ok­tóberi plénumán” megválasztják Brezsnyevet a párt Központi Bizottságának első titkárává. Az SZKP XXIII. kongresszusát kö­vető KB-üléstöl Leonyid Brezs­nyev tisztsége: az SZKP KB főtitkára. Belpolitikai területen az SZKP KB főtitkárának tevékenysége a legszélesebb problémakört öleli fe> — az általános politi­kai irányvonal kidolgozásától a népgazdaság fejlesztésén, az életszínvonal emelésén, a hon- , védelem erősítésén, a tudomány, a technika és a kultúra fej­lesztésén keresztül sok egyéb gyakorlati kérdés megoldásáig. Nagy figyelmet fordít Leonyid Brezsnyev a gazdasági kérdé­sekre. a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megteremté­sére. a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésére. Brezsnyev nagyban hozzájárult a párt és a szovjet társadalom életének minden területén a lenini normák maradéktalan ér­vényesítéséhez és továbbfejlesz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom