Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Foglalkozási megbetegedések a mezőgazdaságban Békés megyében a foglalko-| zási megbetegedések mintegy] ejíyhax'mada évek óta a mezőgazdasági munkásoknál fordul elő.1 Tavaly például összesen fi1-en / betegedtek meg emiatt, és közülük 25-en mezőgazdasági dolgozók- A téma fontosságát jelzi, hogy egy, a közelmúltban rendezett tudományos ülésen ketten is erről szóltak. Fekete Irén közegészségügyi ellenőr előadásában kifejtette, hogy a gyors ütemű- kemizálás, a gépesítés maga után vonta a foglalkozási megbetegedések változását is a mezőgazdaságban. Korábban a gabonacséplés közben, toklász okozta gennyes bőrbetegség volt a leggyakoribb — ez napjaink- , ban megszűnt. Ugyanakkor fel- | lelhető az állatról emberre közvetlenül, vagy közvetve terjedő bőrbetegség. A növénytermesztésben pedig a cirokfeldolgozó telepen dolgozók között fordul elő bőrbetegség. \ Gépek A mezőgazdasági gépek vezetőinek, kezelőinek egészségét a zajártalom és a vibráció, rázkódás veszélyezteti leginkább, mint foglalkozási megbetegedés. Az erdőgazdaságban a villanyfűrésszel dolgozóknál például érés csontízület-, valamint ideg- rendszeri elváltozások mutatkoz- ! hatnák. A mezőgazdasági mun-1 kágépeken ülők gerineelválto- j zást, gvomor-, vesesüllyedést, j idegrendszeri elváltozást szenvedhetnek. A korszerű mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen a nagy hatású növényvédő szerek, kártevők elleni vegyszerek alkalmazása nélkül. Ezek a vegyi anyagok és hulladékaik , azonban veszélyeket is hordoz- j nak. Ha szabálytalanul, vagy j nem kellő körültekintéssel keze-] lik, használják fel,, szennyeződ- , hét a környezet, mérgezést szén-I védhetnék az emberek és haszonállatok. Megyénkben 1974- ben 18. tavaly négy esetben okozott mérgezést a növényvédő szer. E vegyi anyagok mérgező volta azonban elsősorban akkor veszélyes, és ezt nem lehet eleget hangoztatni, ha a velük dolgozók nem tartják be a munka- védelmi szabályokat, kezelési, al- ralmazási előírásokat. Fokozódik a mérgezés veszélye, ha a vegyszerekkel dolgozók alkoholt fogyasztanak. A növényvédő j szer, rágcsálóirtó maradékok, j hulladékok, ha gondatlanul tó- j rolják, ártalmasán szennyezhetik a környezetet. A tervezett j agrokémiai központokban a •szakszerű raktározás mellett e hulladékok elhelyezésére is lehetőség lesz. Vegyszerek Az említett tudományos ülésen ismertette Csamangó Vilmos közegészségügyi ellenőr egy olyan községben végzett vizsgálat»- tapasztalatait, ahol nagyon elterjedt és megközelítően tízéves'hiúit i> a növényház alatti zöldségtermesztés. Ezt közegészségügyi, . munkaegészségügy! szempontból elemezte a szakember. Áz itt tapasztaltak .általában is jellemzőek a fólia alatti termel“4"' ~ A zömmel 1.10—1,40 méter n •«.' három méter szé- leS-fóliaalagútban, kényelmetlen i'nmutteVtilmiivek Békéscsabai Gyára FELVÉTELRE KERES: — oldj kazán fűtőt — ,.Dy' kategóriájú jogosít- ' vánnval rendelkező aulóbúsz-vezetőt .— férfi segéd- és betanított munkást női. munkaerőt betanított munkára — takarítót, lakatost és konyhai kisegítőt azonnali belépéssel testhelyzetben, meleg, párás levegőben olykor órákat is töltenek a termelők. A magas hőmérséklet káros hatással van a szívre, véredényrendszerre, a szervezet víz-só egyensúlyára (a hőártalom csökkenthető helyes táplálkozással, így sóoótlással). A zártság miatt fokozott veszély- lyel jár a növényvédelem: a melegben a bőrerek kitágulnak, s ígv a mérgek gyorsabban hatolhatnak a szervezetbe. A növényvédő szerek a fólia alatti termelésnél sem nélkülözhetnek, ám a termelők kötelesek mindenkor szigorúan betartani a szereknél előírt várakozási időt. amíg a vegyi anvag teliesen lebomlfk. A vizsgálat szerint, nem minden háznál .megfelelő a növényvédő szerek tárolása, a védőfelszerelések használata. Megelőzés A tudományos ülésen elhangzott megállapítások, tények nyomán azonban helytelen lenne azt a végkövetkeztetést levonni, hogy az egészségre káros hatások miatt nem érdemes mezőgazda- sági nagyüzemben dolgozni, vagy a házikertben fólia alatti termesztéssel foglalkozni. A foglalkozási megbetegedések, az egészségkárosodás itt is — miként bármely más foglalkozási ágnál — megelőzhetőek, elkerülhetőek. De ehhez az szükséges, hogy mindenki betartsa, illetve betartassa az egészségvédelmi előírásokat, használja a védőberendezéseket, felszereléseket. Hogy például a növényvédő szereket ne tárolják a jószág takarmánya mellett, vagy a permetezőszert az előírt arányban hígítsák és így tovább. Mert végsősoron nem önmagukban az agrokémiai szerek a veszélyesek, hanem azok gondatlan, szabálytalan kezelése, alkalmazása, a felelőtlenség saját egészségünk iránt. ______*--------------------------------------A z őszi sár mar ■ koroeszegelyezi az utakat, amikor elindul- j tunk a faluba. A felhők sem oszlottak szét azon a napdn, az | utcákra is csak kevesen jöttek ki. Nagysokára találkoztunk egy idős emberrel. — Ismeri Oláh Bélát? — Melyiket? — kérdezett vissza. Tanácstalanul néztem rá. Még j a,.on gondolkodtam, hogyan is J kezdjem magyarázni, miért ke- j resem, ő egy közeli házra mutatott.-— Ott,’ abban három is lakik — Három?! — Annvi b’zony. Én. a fiam, meg az unokám. Melyiket keresi? Ettől lett csak igazán melegem. Most meg mindjárt mórom és azok is mind egy házban. — Azt, ame'yik nemrég kormánykitüntetést kapott, és úoy hírlik, sok állatot tart — próbálkoztam. — Az a fiam. ő most dolgozik. De jöjjön, itthon van a felesége. Csanádaoóca, Batthyányi utca 26. Itt lrkik a csa'ád. Oláh Bá- láné szabadkozva mondja, hogy* a hártáii gazdaságról a férjét kérdezzük. Elindultunk hát munkahelyére, a sertéstelepre. Ott kint még nagyobb volt a sár, és cipőnkkel gyakran süly- lyedtünk bokáig míg rátaláltunk. Éppen a kocák körül foglalatoskodott. Elnézésünket kérte, h°gv csak így, munkaruhában állhat rendelkezésünkre. Majd azért roaGitározni is megtanulna sok gyomai fiatal Zeneiskolások a Körös mentén Hunya Alajosnéval beszélgetünk a békéscsabai zeneiskola gyomai fiókiskolájában. Húsz éve tanít itt, szolfézst és zongorát, 17 éve ő az iskolavezető. Amikor arra kérem, hogy ismertessen meg a kis iskola történetével, a hőskornál időz előbb. 1957-nél, amikor először fogadott növendékeket a gyomai zeneiskola, v — A 2-es számú Általános Iskola épületében kaptunk három tantermet délutáni használatra, erí húsz év óta semmit sem változott. Van itt egy kis irodánk is, egyben oktatóhelyiség, este pedig a Szegedről három napra Gyomára érkező Zol- tánfi László hegedűtanár szállása. Nem valami fényesek tehát a munkakörülményeink, húsz éven ót vendég lenni valahol, nem irigylésre méltó. Mégis dolgozunk, mert hitünk szerint való, hogy a zenekultúrát, a zenei alapműveltséget terjeszteni minden körűimé- ! nyékben lehet és szükséges. A szállást adó iskolával szépen J megvagyunk, baráti szálak j szükségesek természetesen, hogy ! elkerüljük a súrlódásokat. Most is van némi vitánk a fűtés miatt, a régi szeneskályhákat j olajkályhákra cserélték, ez pedig tetemesen megnövelte a fűtésköltséget. Nos, az iskola hozzájárulást kér. Ezt a csabai anyaiskolának kellene fizetni, ők azonban a gyomai tanácsot kapacitálják: vállalják ezt a plusz költséget a nemes cél ér_ dekében. Remélem, hamarosan minden megoldódik. Hunya Alajosné délelőtt a gyomai gimnáziumban énektanár és vezeti-tanítja az iskola 70 tagú kórusát. A gimnáziumi heti 10 órája mellett vezető a ‘ teuKeaett, nogy a neiy:seg. anoi beszélgethetünk nincs a lejjobb állapotban Oláh Béla 1935 óta ] dolgozik ezen a helven. Most 181 anyakoca „g zlája”. — Reggelente 6 órára járok — mondia. — Es az otthoni munka? — Van abból is bőven, hiszen ’ a bárom fejőstehén, a négy nö- vendéktnarha, a húsz szerződött hízó és a két koca ad e'ég dolgot hogy az aprójószágot ne is említsem. Hajnalonként a feleségem és a fiam etetnek. Ahogy így sorolja, már szinie maga is sokallja, min'h-i most jö't volna rá, mennyi is van valójában. — Kérdezte is az apám. aki már a 90 évet is túlhal’dta —* megéri neked ez fiam? Én meg csak azt tudtam erre válaszolni, hogy eddig még megfa’á’tim a számításomat. Hát. csinálom, mert szeretem. Majd a lábát mutatja, mely- lyel nemrég 9 hónapig volt gyógykezelésen Addig a feleség lett a házi főállattenyésztő. A siker nagy része is az övé. — A kormánykitüntetésre gondol? — Arra is, mivel azt a háztáji állattenyésztésben elért sikerekért kaptuk. A munkát nem is győznék, ha nem lennének segédeszközeik: a villanydaráló, a morzsoló, a hidroforos vízellátás, a sertés- önetető. De ott van még a család legbecsesebb munkaeszköze, a fejőgép is, melyet szeptemberben az orosházi mezőgazdasági tájkiálliláson kaplak. Szolt'ézsóra Gyomán. Vezeti Hu nya Alajosné fiók -zeneiskolában, ahol 25 órát vállal a munkából. — Az enyém az előkészítő, a szolfézs és néhány zongorista növendék az 59-ből. összesen 80 hangszeresünk van, a teljes létszám az előkészítőre és a szolfézsre járókkal együtt 110. — Kész mintakisg izdjság — mondom. De Oláh Béla még nem tartja annak. A munkát könnyítő eszközök híján azonban már ők sem vállalkoznának állattartásra. Ennyire azután végképp nem. — Takarmányéi látási gondunk sincs. A termelőszövetkezet felmérést végzett az elmúlt évben az igények kielégítésére, így nem kellett utánajárnunk Nagy segítség ez. Meg a szakmai önképzés. Tudásban sem maradhat el az ember. Legtöbbet forgatott szaklapjuk a Magyar Mezőgazdaság. Közben eljön a telepen is az etetés ideje. Ilyenkor már az állatgondozó is nyugtalan, indulni készül munkájához. Mielőtt elköszönnénk, még megkérdezi: — Látták az udvart? Intek, hogy nem. — El ne mulasszák megnézni — köti a lelkünkre. ígéretünkhöz hűek maradtunk. Üjra találkoztunk a legidősebb Oláh Bélával. Elkalauzolt bennünket az udvarba. Idővel az istálló is szűknek bizonyult, így a bálaszalmával körberakott szín alatt tartják a négy növendékmarhát. — Amikor a házat építettük, úgy gondoltuk, nem tartunk ennyi állatot. Azután látja, másképpen alakult — mutat körbe Oláh Béiáné. A dél itt is az etetés ideje. Visszaindulunk. Az útról nem lehet látni, mit rejtenek a házak udvarai. Kcpcnyes János (Veress Erzsi' felvétele) Százötven is lehetne, ha egy tanárral több vállalkozna — valahonnan az országból —, hogy idejön, hozzánk. Lehetne csellista, fúvós, vagy gitáros, erre a hangszerre tucatjával jelentkeznének a Gyoma, Endréd környéki fiatalok. De sajnos, ez csak óhaj. Később arról beszélgiítűnk, hogy a békéscsabai zeneiskola jó anyaiskolája a gyomainál. Rázga József, az új igazgató szereti és kedveli a gyomai növendékeket, legalább úgy, mint a csabaiakat. De több pénzt ők sem adhatnak. Pedig nagyon tehetségesek az itteni gyerekek. Gyomán járt zeneiskolába — a sok közül — Kurilla Margit, aki zongoratanárnő lett Szegeden, itt tanult Bodon Ilona, ő a békési zeneiskolában tanít hegedűt. — Gyomán megbecsülnek bennünket — mondja Hunyáné. Nemrég részletesen megvitatta munkánkat a nagyközség köz- művelődési állandó bizottsága és dicséretet kaptunk. Jó a kapcsolat a művelődési házzal, Putnoki Elemér igazgatónak szívügye a mi kis iskolánk, szervezik - hangversenyeinket, szereplési lehetőségeket biztosítanak és titkos tervük, hogy egyszer a művelődési házba kerüljön a zeneiskola is. Gyors áttekintés tanulságokkal mindaz, amit Hunya Alajosné tett, és megerősítik szavait a tanárok: Pusztai Gyu- láné Szilágyi Judit és Zoltanfí László. Nem elégedetlenek, de várják a körülményeiket és lehetőségeiket jobbító időt, amikor majd még több gyomai, endrődi gyereket vezethetnek el a muzsika varázsos világába. Kass Ervin 5 MäJMB V 1976, DECEMBER 1», Á dél az etetés ideje
