Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Megújult erővel T öbb hónapos sokoldalú felmérő, értékelő munka méltó befejezése volt a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az 500 küldött olyan írásos beszámolót és határozattervezetet kapott kézhez és olyan szóbeli kiegészítést hallhatott, amely hűségesen tükrözte a szövetkezeti mozgalom helyzetét, a szövetkezeti tagság véleményét és megfelelt a XI. párt- kongresszus szövetkezeti célkitűzéseinek. Megérlelt problémák kerültek a küldöttek elé, megoldási javaslatokkal együtt. Az ország valamennyi megyéjéből, különböző tájairól, eltérő adottságú tsz-ekből érkeztek a küldöttek és mégis hamar szót értettek. A szövétkezeti politika alapvető kérdéseiben teljes egyetértés mutatkozott meg. Érezhető volt a tettvágy, az alkotókedv. A felszólalók kifejezték azt a nagy erőt. melyet hazánkban a mezőgazdasági szövetkezetek gazdaságilag és társa, dalmilag jelentenek. Az MSZMP következetes, elv- hű agrárpolitikája nyomán ment végbe a magyar mezőgazdaság szocialista átalakulása. A párt útmutatása segítette a szövetkezetek viszonylag gyors megszilárdulását és fejlődését. A szövetkezeti parasztság ma is mindennap érezheti a párt figyelmét, gondoskodását. Ezt fejezte ki az is, hogy Kádár János, az MSZMP KB első titkára is részt vett a kongresz- szuson és tevékenyen bekapcsolódott a munkájába. Felszólalása elsőrendű belpolitikai eseménnyé avatta és emlékezetessé tette ezt a kongresszust. Szavai teljes bizalommal tölthetik el nemcsak a tsz-ek tagjait és vezetőit, hanem egész társadalmunkat. A tsz-ek jól sáfárkodnak az állam segítségével, dicséretre méltóan teljesítik feladatukat a belső ellátásban és az exporttervek teljesítésében. Következetesen végrehajtjuk a XI. pártkongresszus szövetkezeti határozatait és folytatjuk bevált agrárpolitikánkat — jelentette ki Kádár János és hozzátette: „a magvar mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek nemcsak hősi múltjuk, biztató jelenük, hanem biztos jövőjük is van”. Nagy elismerés az a megállapítás is, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa falun. A III. kongresszus előkészítése, lefolyása, az elfogadott hatá_ ■ rozat sok lényeges és több fontos részletkérdést is tisztázott. Nemcsak a szövetkezetek látják tisztábban mozgósítható tartalékaikat, hanem központi irányító szervek is tapasztalhatták, hogy milyen intézkedésekkel segíthetik elő a tsz-ek gazdálkodását. Véletlen egybeesése az eseményeknek, de azért sok mindent kifejez, hogy a Minisztertanács épp a kongresszus második napján, szerdán fogadta el a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a szarvasmarha-tenyésztés feltételeinek a javításáról. Ezt megelőzőleg pedig — mint ismeretes — a zöldségtermesztés fejlesztéséről, valamint a gyümölcs- és szőlőtermelés fellendítéséről hozott a kormány határozatokat. Jogos tehát a remény, hogy ezekben a kritikus ágazatokban is előbbre léphetünk. A gazdálkodásban a legfontosabb feladatuk a tsz-eknek az, hogy a nagyüzemi adottságok és a háztáji lehetőségek hasznosításával maradéktalanul teljesítsék az V. ötéves terv szövetkezeti előirányzatait. Ennek érdekében minden tsz-ben javítani kell a hatékonyságot. A mezőgazdasági szövetkezeteknek törekedniük kell arra. hogy eszközeiket jól kihasználják, elkerüljék a párhuzamos és a gazdaságtalan fejlesztéseket, fokozzák a vezetés, a munka szervezettségét. Helyes, ha az eddiginél jobban élnek az együttműködésben rejlő előnyökkel. F ontos feladat a szövetkezeti demokráciának, a termelőszövetkezeti parasztság gondolkodásának és életmódjának szocialista fejlesztése, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítése, a törvényesség szilárdítása, az ellenőrzés fejlesztése. A téli időszak jó alkalmat kínál arra, hogy minden közös gazdaságban szervezett formában alaposan megvitassák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek III. kongresszusának határozatait, a téeszek működésének és gazdálkodásának legjobb tapasztalatait. Ez sokat segíthet abban, hogy még eredményesebb legyen valamennyi szövetkezet, valamennyi ágazatában a munka. Növekszik az iparban foglalkozfafoHak száma Békésen — Ülést tarfoft a város tanácsa Pénteken megtartott ülésén s békési Városi Tanács egyebek között megvitatta és elfogadta a város és környékének ötödik öteves fejlesztési tervét. A terv egyebek között előirányozza az iparfejlesztést. Ennek nyomán 1980-ra a város ipari üzemeinek termelési értéke T14 százalékkal növekszik, az iparban foglalkoztatottak száma pedig húsz százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. Az üzemek beruházására fordítandó összeg meghaladja Az orosházi Dózsa Mgtsz ! piactéri pavilonjába felvételre keres — 1 boltvezető helyettest. — 3 eiclmiszcrcludót Jelentkezés: Orosháza, Komi utcai tsz-pavilon kereskedelmi vezetőjénél a százhúszon hét millió forintot és jelentős figyelmet fordítanak a szakember-utánpótlásra. A város, könnyűipari üzemeinek fejlesztése során a Békéscsabai Kötöttárugyár közel húszmillió forintos beruházással mintegy harmincmillió forinttal növeli termelési értékét a kihelyezett üzemben. A mezőgazdaság fejlesztése elsősorban a növénytermesztés mennyiségi és minőségi növekedését irányozza elő. Ezen belül jelentősen emelni kívánják a hibrid kukorica termelését, de az állattenyésztésben is figyelemre méltó haladást terveznek. A jelenlegi 6100 darab szarvasmarha-állományt több mint 2000-rel, a juhállományt mintegy 50 százalékkal növelik. A város új kereskedelmi létesítményeinek alapterülete meghaladja majd a 2500 négyzetmétert, es a lakossági szolgai tatas 14 százalékkal növekszik. A. város könyéki községek fejlesztésére több mint hatmillió forintot irányoztak elő. Együttműködési megállapodás a megyei tanács és az SZMT között jának is része van az üzemek és a lakóterületek közötti kapcsolatok erősödésében, a tanácsi vállalatoknál a nehéz fizikai munka könnyítésében, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában. a közművelődés és a sport- elet területén. Az 1976—80-ra szóló új megállapodás szerint az együttműködés a jövőben is a gazdaságpolitikai, település- és területfejlesztési, a társadalompolitikai tevékenységre és a dolgozók érdekképviseletének érvényesítésére szolgál, és fő célja a megye V. ötéves tervének sikeres teljesítése. A megállapodás szerint a két szerv összehangolja tevékenységét a beruházás koncentrálására, azok határidőre történő befejezésére. Kiemeli továbbá a dokumentum a lakáspolitikai programot, a munkáslakás-akei- ót, a lakáselosztó bizottságok szerepének fokozását. Figyelemmel kísérik a munkaerőgazdálkodást, a szakmunkásképzést, a társadalmi munkaakciókat és különösen a gyermekintézmények. iskolák bővítésére, építésére irányuló mozgalmak szervezését. Összehangolja munkáját a két szerv a közművelődési határozat végrehajtásáért, szorgalmazzák, hogy a dolgozók minél nagyobb számban végezzék el az általános isko lát, tanuljanak szakmát, szeKiváló minőségűek az idei vetőmagok A megfelelő vetőmag a jpvő évi jó termés ígérete. Nem közömbös sem a mezőgazdasági üzemeknek, sem a kiskert- és a háztáji tulajdonosoknak, milyen minőségű, fajtájú és meny- ségű vetőmagot kapnak. Előreláthatóan a beszerzés nem' jelent majd nehézséget, a vetőmag elegendő lesz. Az Orosházi Vetőmag-termeltető és' Értékesítő Vállalat 2300 vagon nyers vetőmagot vásárolt fel ebben az évben. ígéretük szerint a korai vetésű növények magvait december 31-ig kiszállítják a 104 boltba. A felvásárolt nyers vetőmagok minősége jobb, mint a tavalyiaké. A minősítésnél mindössze 3 százalék nem érte el a szabványnak megfelelő értéket, ez tized, A dísznövény szaporítóanyagok a belföldi szükségletnek elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre. Ez évben közepes termést takarítottak be a virágmagot termelők. Itt sajnos már baj van a minőséggel. A szép küllemű magoknak gyenge a csírázóképessége. A magérés idején a körülbelül egv | hétig tartó, ködös, párás ide rontotta a csíraképességet. El- j sősorban az őszTózsafajták I magjainál jelentkezik erőteljesen ez a probléma. A vállalati J termelés mintegy 20 százalékát az exportbevétel! adja. Jelenleg sárgarépamagot, mustármagot, | I és madáreleséget csomagol a } | vállalat. Mindez exportra kerül ! í majd. 1 A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Erdős Károlv elnökletével december 17-én Békéscsabán, az SZMT-székházban ülést tartott. Részt vett az ülésen ' Gyulavári Pál. a párt Békés megyei bizottságának titkára, dr Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Égető Imre, a SZOT alosztály- vezetője. A napirenden két fontos téma szérepelt. Az első — Irházi Lajosné SZMT-titkár előterjesztésében — a megyei tanács és az SZMT közötti együttműködési .megállapodás eddigi tapasztalatairól szóló összefoglaló, és az új, 1976—60-as időszakra szóló tervezet volt. Az 1972. decemberében jóváhagyott megállapodás alapján eredményes együttes tevékenységet folytatott a megyei tanács és a j Szakszervezetek Megyei Tanácsa I Javult a két szerv együttműködése a tervezés-előkészítésben; az illetékes tanácsi szervek kikérték az SZMT véleményét az V. .ötéves tanácsi fejlesztési tervről, a megye lakásépítési, kereskedelemijolitikai programjáról. Általánossá váltak a munkásság I életkörülményeinek javítására szervezett akciók, például a gyér- j mekintézmények bővítése, a j munkáslakás-építés. Eredményes | a szocialista brigádmozgalom, a ! különböző munkaversenyek. A j két szerv összehangolt munkárezzenek középiskolai végzettségei. Szükség van a jövőben is *z „Egy üzem — egy iskola” akció erősítésére, tartalmasabbá tételére. A szakszervezetnek a gazdaságpolitikai tervek, célok valóra- váltásáért, folytatott tevékenységét tükrözi a tanács által megtárgyalt következő napirend, amelyet szintén Irházi Lajosné terjesztett elő. Témája: „Szak- szervezeti feladatok Békés megye mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlesztésében, valamint a megye szakszervezeti szerveinek jövő évi gazdaságpolitikai feladatai. A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság területén tevékenykedő szakszervezeti szervek tó feladata. hogy mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Békés megyei bizottsága 1976. novemberi ülésén programba foglalt fejlesztési feladatokat. A hatékonyabb gazdasági munka érdekében szocialista munkaversenyeket kezdeményez és szervez a jövőben is a szakszervezet, Ilyen többek között az állami gazdaságok közötti tejtermelési verseny, a cukorrépaho- zam növelésére, a zöldségtermelés fellendítésére rendezett versenyek, a fiataloknak hirdetett szakmai vetélkedők. Az élelmiszergazdaság fejlesztési programjának megvalósítását segíti az újítómozgalom. A jövő évtől az SZMT ösztöndíjat alapit fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára, elsősorban azoknak, akik mezőgazdasági, vagy műszaki főiskolán folytatják tanulmányaikat. Megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szakszervezet a húsipari szakmunkástanulók beiskolázását és képzését. A szakszervezeti szervek jövő évi gazdaságoolitikai feladatai közül a legfontosabbak: a bizottságok vegyenek részt a 77/ évi tervek előkészítésében és megismertetésében. A munkaversenr- vállalásokban a termelés haté- konyságát szolgáló tevékenység kerüljön előtérbe. A szocialista brigádmozgalom a jövőben ia meghatározó a munkaversenyekben, de ugyanakkor a versenyformák bővítésével lehetőséget kell teremteni a versenyzésre a brigádmozgalmon kívül álló dolgozók számára is. Számos hozzászólás, vélemény elhangzása után a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elfogadtá az együttműködési megállaoodást, a második naoirendi pontként elhangzott feladatterveket és az SZMT 1977. évi munkatervét. része az eddigi számnak. Különösen jó minőségűek a konyhakerti növények vetőmagjai. A fajtaválaszték bővítésére mintegy 80 millió forint értékben vásárolt importból a vállalat, főleg borsó, bab, retek, dinv- nye, paradicsom és káposzta fajták magvait. A burgonyavetőgumó-ellátást importból próbálják kiegészíteni. így a burgonyavetőgumó- igényt az étkezési burgonyából történő visszaválogatással tudják csak kielégíteni. Hogy jövőre ne legyen ez ekkora gond, a jelenlegi 18 hektáros vetőgu- mó-előállitó területet 42 hektárra növelik. Ha csak egy kicsit is kedvez az 1977-es év időjárása, az így megnövekedett területről 100 vagonnal több vetőgumót takaríthatnak majd be. A lucerna mag termése ebben az évben kiemelkedően jó volt, 120 vagonnal érkezett a vállalathoz az értékes mag. A gazdasagok, helyesen, egyre inkább a lucerna II. és előrehozott ITI. növedékéből fognak magot. Ez azért szerencsésebb, mert a későbbi növedékek magja na_ gyobb nedvességtartalmú, erőteljesebb szárítást igényel es mindez nem áll arányban a nyerhető termés menny isege- vel. Száz éves az orosházi nyomdászat Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban nyílt meg a 1011 éves orosházi nyomdászat történetet bemutató reprezentatív kiállítás (Fotó: Faludi)
