Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
Dobozi első osztályosok a könyvtárban Hat-hétéves kislányok, kisfiúk jönnek párosával. Húszán. A sok könyvtől megilletödve, csendben, szépen rakják le a kabátokat, sapkákat az egyik asztalra, úgy. ahogy azt Tóth Jó- zsefné tanítónő mondja. Mire leülnek a kicsi gyerekszékekre a többi asztal mellé, már egymásra mosolyogva várják az „órát”, amit Szilágyi Elek könyvtáros — a gyerekek Elek bácsija — tart majd nekik. * * * Hamarosan kiderül, nem tanóra ez, hanem játékos szórakozás, bár közben tanulnak is. Mit es hogyan? — Gyerekek, először nézzetek körül. A falakon körben min. denütt könyv. Nemsokára olvasni fogjátok ezeket. Hogy könnyebben eligazodjatok, színes csíkok jelzik, melyik a meséskönyv, az ismeretterjesztő, az életrajz vagv a kötelező olvasmány. Titeket a kék csíkosak érdekelnek, mert ezekben vannak a mesék — kezdi az ismertetést Elek bácsi. Aztán megtudják a gyerekek, hogy már ők is könyvtári tagok lehetnek, s hogyan kell beiratkozni, mit kell csinálni a könyvekben levő kis kártyával és az olvasójeggyel. Majd megkérdi | tőlük, ki akar beiratkozni? Kiss j Lacika elsőnek jelentkezik, s í hogy a többiek lássák, hogyan is megy ez a valóságban, úgy tesz, mintha most jött volna egyedül. Feláll, kimegy a folyosóra és bejön. — Jó napot kívánok — kő- j szón illedelmesen. — Jó napot kisfiam — fogadja Elek bácsi és megkérdi — mit óhajtasz? — Szeretnék beiratkozni a könyvtárba. — Nagyon helyes. De tudod-e mikor születtél és hol laksz?-í- Igen; — vágja ki Lacika bátran. — Ugye6 kisfiú vagy. És most ügyelj, kiállítom az olvasójegyedet. A száma 475 lesz. Hát j hogy is hívnak, mit írjak be? — Kiss László. — Lakcímed? — Doboz, Rákóczi utca 1. — Hol születtél és mikor? — Békéscsabán, 1970. január 9-én. * * * Laci a többi kérdésre is sorolja a választ, majd megkapja az olvasójegyét és mehet a könyvespolchoz, A gyerekek szótlanul figyelték a jelenetet, Kiállítás, koszorúzás, emlékülés Gazdag program a Kohán-évfordulón December 16-án lesz 10 éve, hogy elhunyt Kohán György Kossuth-díjas festőművész. Az évforduló alkalmából több kiállítást és megemlékezést rendeznek. A sort december 8-án a hódmezővásárhelyi emlékkiállítás vezette be. A Tornyai János Múzeumban Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, .melyen az érdeklődők a művész 40 olajfestményében gyönyörködhetnek. December 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor a Kohán-em- léktáblával jelölt Kerecsényi utcai háznál, majd ezt követően a görögkeleti temetőben levő sírjánál tartanak koszorúzást. Csütörtök délután 4 órakor a fővárosban, a budavári palotában levő Nemzeti Galériában, Somogyi) József Kossuth-díjas szobrász- művész a Képzőművészeti Főiskola igazgatója nyitja meg a Kohán-hagyatékból rendezett kiállítást. December 20-án Gyulán, az Erkel Művelődési Központban délután 3 órakor Kohán-emlék- ülést tartanak, amelyen bevezetőt mond Dér Lajos tanácselnökhelyettes. „Kohán György helye az egyetemes magyar képzőművészetben” címmel Pogány ö. Gábor méltatja Kossuth-díjas festőművészünk munkásságát, életútját. Korreferátumot tart Dömötör János és Koszla Rozália. és most érdeklődve várják, mit választ az első könyvtári tag. Ám Lacika félúton visszafordul és a markában szorongatott forintost leteszi az asztalra. A játék hevében mindketten megfeledkeztek róla. Most már nyugodtan megy a polchoz, keresgél és kihúzza a Mosó Masát.. Kinyitja a könyvet, kiveszi a cédulát és átadja a könyvtárosnak. Az olvasójegyét is, sitiikor lepecsételve visszakapja, megtudja, hogy négy hét a kölcsönzési idő és vigyázni kell a könyvre nagyon. És már jöhet is a következő — Szabó Zsuzsa — beiratkozni. Közben a többiek a polcok között járnak, levesznek egy-egy könyvet, nézegetik a képeket és beszélgetnek. Várad! Marika megjegyzi, hogy a Mosó Masát ő jól ismeri, megvan otthon. Czinanó Erzsiké azt újságolja, hogy neki is, de ezenkívül még a Gőgös gúnár is, meg a Világszép nádszálkisasszony. * * * Az is szóba kerül, kinek ki szokott otthon mesélni vagy mesét olvasni. Anyu, apu, nagymama, a nagyobb testvér, de már nemsokára maguk olvasnak, hiszen annyi mindent tanultak ősz óta az iskolában. Be is mutatják. — Hát arra ki emlékszik, n it meséltem nektek legutóbb? — kérdi Tóth Józsefné. a tanító néni. Egyszerre jelentkezik Varga Feri és Erdei Marika, s közösen mondják el a majomfiú történetét; hogy szerette meg a királylányt, milyen viszontagságok közepette nyerte el a kezét és végül hogyan változott királyfivá. Este a tv-mesét is nézni szokták. Tehetik, mert a húsz közül tizennyolc családnak van televíziója. Még egy színes is. Az iskolában pedig reggelenként tvtornáznak, hogy frissek legyenek. Még sokat beszélgetnénk, de lassan v!ssza kell menni az iskolába. Vége az órának, szede- lőzködnek a gyerekek. Annyi időnk azért van. hogy megkérdezzem, tudja-e már valaki, mi szeretne lenni, ha nagy lesz? Záporoznák a válaszok: óvónő, kombájnos. villanyszerelő, tanár, teherautó-vezető, bolti eladó — és balett-táncosnő. Vass Mária Ember és a munka Furcsa elszámolás Szolgáltatások Szarvason Napjainkban sok szó esik a lakossági szolgáltatásokról. Vitathatatlan, hogy ezen a téren megyénkben jelentős eredmények születtek az utóbbi években. S ami legfontosabb, megteremtődött a javító-szolgáltató hálózat olyan rendszer», amely a legtávolabbi településekre is kiterjed. Akadnak azonban zökkenők nemcsak a községekben, hanem a városokban is. Szarvason a lakossági szolgáltatások zömét a Vas- és Fémipari KTSZ végzi. A szövetkezetnek van egy autószervize, egy szolgáltatóháza, ahol kisgépeket javítanak, s Kondoroson is üzemel. ktet egy részleget. A közelmúltban a szarvasi járási-várost Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy a tartós fogyasztási cikkek javítását hogyan végzi a szövetkezet. A garanciális javításokkal kapcsolatban alig merül fel kifogás. Sokatmondó megállapítás ez. Ütal arra is. hogy a szövetkezetben jól felkészült szakemberek dolgoznak. A nyolcnapos határidőt is betartják. A munkát azonban nehezíti, különösen- a kondorosi részlegnél, hogy egyes műszerek hiányoznak. illetve üzemképtelenek. A legtöbb gon- dott az anyagellátás okozza. Azért ezzel sem magyarázható, hogy néhánv háztartási «ép javítása efiy-két éve húzódik. A garanciális javításokkal kapcsolatos rendelet kimondja, hogy a háztartási gépek javításának időtartama, ha meghaladja a 15 napot, a hibabejelentő részére cserekészüléket kell biztosítani. A szövetkezet szolgáltatóháza egy ; év alatt a javításra átvett készü- [ lékejt közül 53-nak a cseréjét igazolta. Mintegy 40 készülék helyett más készüléket adtak, mert alkatrész hiányában nem tudták azokat kijavítani. Ám, indokolt esetben sem került sor mindig cserére. Mégpedig azért, mert kevés a cserekészülék. A kondoros] részlegnél hiánycikk a porszívó és a centrifuga. A garanciális javításnak egyéb foghíjai is vannak. Egy lemezjátszó hangszedőfejének kijavításáért felszámolta a költséget a kondorosi részleg — noha a vásárlás után néhány napra hibá- sodott meg. Tehát „garanciával” kellett volna elvégezni a cserét. Meghökkentő a szövetkezet okfejtése. Attól tartottak, hogy a gyártó vállalat az ellenértékét nem fogja megtéríteni. Első tekintetre apró bosszúságnak tűnik ez az eljárás, de sokkal több annál. Olyan hiba, amin okulnia kell a szövetkezetnek. A szarvasi autószerviznek jó híre van megyeszerte. Ám a népi ellenőrök vizsgálata némi csorbát ejtett rajta. Jóllehet, megállapításaik szerint a gépkocsik javításával kapcsolatban kevés panasz7 merült fel. Sőt mi több, a legtöbb ügyfél dicséri munkájukat. A szövetkezet korszerű felszereléssel rendelkezik, s több mint 60 szakmunkás dolgozik a műhelyekben. A javításra váró gépkocsik állagának megóvására azonban kevés gon dot fordítanak. Az üzem területén működik egy öntöde és egy önt vény csiszoló, részleg, melynek rossz a légtisztító berendezése. A por maradandó elváltozásokat okoz a gépkocsik festésén. Emi att a csiszolóüzemet le is állították. A javításra átvett gépkocsik őrzése sem megfelelő. A legtöbb rendellenességet a népi ellenőrök a számlázással kapcsolatban állapítottak meg. A javítási munkák elszámolását az Autójavító Ipari Tröszt ár- jegvzéke szerint végzik. Igen ám, csakhogy több esetben előíor dúlt, hogy az árjegyzéktől eltértek. S így hol a szövetkezetei. hol pedig az ügyfeleket károsították meg. Ahogy esik. úgv puffan. Vagy talán más is van furcsa elszámolás mögött? Erre nem találtak magyarázatot a népi ellenőrök. Ez tehát a legnagyobb csorba, amit minél gyorsabban ki kell igazítani. (Seredi) Szót sem érdemelne... De hogy mégis szót ejtünk róla, az nevezetesen, hogy a „Művelt Nép” ragyogó fogalmazás, és egyre szélesebb körben ezrek és ezrek munkálkodnak azon, hogy tényleg legyen művelt e nép. Igen ám. csakhogy ennek számos feltétele van. Tanulás szervezetten, önművelés egyéni úton. Én hellyel-közzel az egyéni utat választottam, ami. kor a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat debreceni üzletkötőjétől mintegy ezer forint értékben képzőművészeti könyvet rendeltem. Nemsokára meg is érkezett a gyűjtemény, s kevés vizsgálódás után kiderült, a könyvterjesztő illetékesei úgy látták jónak, ha történelmi műveltségemet is fejlesztem, mert minden előzetes kérés nélkül potom 184 forint értékben becsempésztek olyan történelmi tárgyú könyvet, ami ugyan szép nyomásban készült, de nekem nem kell. Most tehát levelezek, mert három napon belül reklamálhatok. Hát reklamálok, mert nekem ne Debrecenben határozzák meg milyen' irányba fejlesztem műveltségemet, azt bízzák énrám. Nyugodtan mondhatom, hogy történelemkönyvből bőven van magánkönyvtáramban. A Művelt Néptől elvárom, küldjön művelten olyan könyvet. amit a vevő kér, ha nincs, akkor kérdezze meg, milyen más könyvet küldhet. Hát ezért érdemel szót. Persze van megoldás. Vegyenek ki szabadságot. Eiz azonban mégsem lehet állandó megoldás, mert a szabadság is véges. Jobb megoldásnak látszik az, hogy a könyvtár nyitva tartása alkalmazkodjon az igényekhez. Hát ezért érdemel szót. Aztán az is szót érdemel, hogy kiemelt központú megyeszékhelyünk könyvtára délután két. órakor nyit, este hétkor zár. Csekély öt óra nyitva tartás. Ez valahogy nem jól van. Mert mit tegyenek azok az olvasni vágyók, kik délutáni műszakban dolgoznak, avagy csak jobbára délelőtt érnek rá? Nem tudom, gondolt-e valaki arra. ki a nyitva tartást meghatározta, hogy manapság sok ezer felnőtt dolgozó tanul tovább egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban, s bizony elég gyakran előfordul, hogy a kötelező olvasmányokat nem lehet beszerezni, csak könyvtárban található, de onnan ki nem vihető. Adott a kérdés, akkor hol és mikor tanuljon? Aztán az sem érdemelt volna szót. ha a közelmúltban meg- i jelent írásom egy konvektor kapcsán csak úgy simán megoldást nyert volna. Mert ugyan már felszerelték, csakhogy .., hogyan ... az most pillanatnyilag tényleg nem érdemel szót Az már igen, hogy a DÉGÁZ szóra sem méltatott, s az illetékes sem, s ezzel bizonyára még sokan így vagyunk, hogy a problémák megválaszolatlanul maradnak. Avagy, . a DÉGÁZ olyan nagy hatalom, hogy nem köteles figyelembe venni, ha róla beszélnek? * * * Az sem érdemelne szót, de mégis, hogy a József Attila-la- kótelepen az óvodába már régen megígérték a telefon bevezetését, ám még a mai napig sem történt érdemes ügyintézés. Volt ugyan szó a beszerelésről úgy. ha a kábelárkot, valaki vagy .valakik kiássák. A vállalkozók már rég megvannak, csak a nyomvonal kijelölése késik. Az óvoda vezetője szerint újabban még az sincs eldöntve, hogy hol vezessék be. Így tehát van árokásó brigád, van aktivitás és ígéret. Semmi más. Pedig milyen jó lenne, ha az óvodában is lenne telefon, mert még rossz rágondolni is, hogy ha netán valami baleset előfordul. akkor lehetne rohangálni, mert sajnos még a nyilvános telefon is elromolgat, s mi marad más hátra, az ősi hatvománvos módszer: a gyorsfutárszolgálat, mert manapság így hamarabb célhoz lehet érni. Háló Ferenc 5 sitimmé. 1976. DECEMBER 15. I ■ a Foiö: Veress Erzsi*
