Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

I VTdasháti miami Gazdaság A mezőgazdasági termeléstől a vadgazdálkodásig A mezőgazdasági üzemekben ! régé felé közelednek a betaka- j rítási és vetési munkák. A Hidasháti Állami Gazda­ságban az 574 hektáros cukor- ! répaföldről már felszedték a i termést, a hibrid kukorica is ha- I marosan a feldolgozó üzembe kerül. Betakarítását két műsza­kos munkával, négy csőtörő gép­pel végzik. A hibri<jüzem tel­jes kihasználását segíti az is, hogy, a társüzemek 1200 hektá­ron termett hibrid kukoricáját is itt dolgozzák fel. A takarmánykukoricát vár­hatóan november közepéig ta­karítják be az illetményterü­letekről és a gazdaság földjei­ről. A tervezett termésátlag hektáronként 65 mázsa. Az ez évi rizs termése 15 mázsa hek­táronként, ami elég alacsony. Lucernát 1977 hektáron ter­mesztenek, a két forrólevegős szárítóüzem eddig 710 vagon lu­cernalisztet készített. A tavasziak alá a szántást ki­lenc nagy teljesítményű erőgép­pel november 2U-ig fejezik be. Az őszi kalászosok magjai 2000 hektárra kerültek már ki, a te­rület több mint háromnegyed részéről vetőmagot várnak a kö­vetkező évben. A terméstervük 45 mázsa. A gazdaságban a rizs­telepeket folyamatosan meg­szüntetik, . korszerűsítésükre ezért nem kerül sor. A jövő évi termelési terv sze­rint a hibrid kukorica területét mintegy 1400 hektárra növelik, a hűtőháznak termelt zöld­ségnövényeket 760 hektárra ve­tik majd és 200 hektár sziki le­gelőt újítanak fel. Az állami gazdaság állatte­nyésztésében a szarvasmarha­tenyésztés és -tartás áll első helyen. A 2793-as állomány brucella- és tbc-mentes. Gazda­sági összesenben az 1976-os tej­termelés terve 3700 liter tehe­nenként, amit várhatóan év vé­géig 4100 literre teljesítenek. A terv ilyen mértékű túlteljesíté­sét a Holstein-Friz-állomány növelésével és ezek több mint 5500 liter tehenenkénti tejter­melésével érték el. A tehenészetet fejlesztik, most épül egy 1350 férőhelyes agro- komplex-rendszerű szakosított elep. ahol az állatokat kötetlen tartásban helyezik el. A telep 1978 decemberi átadása után az itt termelődött hígtrágya is hasznosítható lesz. A 20 ezer Európa legrégebbi rézbányája A bolgár tudósok legújabb kutatásai arról tanúskodnak, hogy a Balkán-félszigeten és elsősorban a mai Bulgária déli részén letelepedett népek már a IV. évezredben megtanulták és alkalmazták a réztárgyak készí­tésének „technológiáját”. Ezer évvel korábban kialakult itt a rézbányászat és -feldolgozás, mint Európa többi részén. Európa legrégibb rézbányája. Sztara Zagora bolgár várostól 8 kilométerre — Aj Bunar tele­pülésen található. Összesen tizenegy, az érc le­lőhelyeit követő bányát tártak fel. A legnagyobb mintegy 100 méter hosszúságú. A feltárt bá­nyaláncolat teljes hossza csak­nem fél kilométer. Az itt ki­termelt réz eljutott a mai Mol­dávia, Románia, sőt Ukrajna akkoriban lakott településeire ta. köbméteres tározó egy negyedév hígtrágya-mennyiégét tudja majd befogadni és a gyep, il­letve a szálas takarmányok ön­tözését innen oldják meg. A gazdaságból évente 7300 ltízót értékesítenek. Kedvezően alakult a kocakihelyezési akció is, a háztájikba saját takar­mánykeverő üzemükből szállí­tanak a kihelyezett állatoknak tápot. A juhágazat nem jelentős ugyan, de állatállománya kiváló. Ebben az évben 7,5 kilogramrfi gyapjút nyírtak le egy-egy ál­latról, ami országosan is na­gyon jó eredménynek számít. Hidasháton az állami gazda­ságnak a közvetlen mezőgazda, sági terület* mellett vadgazdál­kodási területe1 is van, 27' ezer 400 hektáron. Itt fácánt szapo­rítanak és gondoskodnak az őzek meg a nyulak szervezett védelméről is. Az élő nyúlt ex­portra történő befogása és a külföldiek vadászatának lebo­nyolítása is ezen a területen történik. G. E. Magas követelmény, szép siker... A Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakmunkás círr. elnyeréséért indított verseny­mozgalmat égy évvel ezelőtt a/. Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalat. Megyénk különböző, tájain 22 fiatal nevezett be a nemes vetélkedőre. A versenyzők nem kis feladatra vállalkoztak, hisz kéreskedelmi, számtani, admi­nisztráció és pénztárkezelésből csakúgy kellett vizsgázniuk, mint áruismeretből, általános politikai, ezen belül kereskede­lempolitikai kérdésekből, a ve­vők—eladók kapcsolatából. A versenyt a napokban érté­kelték. Négyen nyerték el a Szakma Ifjú Mestere címet, ki­lencen pedig a Kiváló Ifjú Szak­munkás cím birtokosai lettek. Szabó Katalint, az 52. számú bé­késcsabai játékbolt dolgozóját — aki a Kiváló Ifjú Szakmunkás címért versenyzett —, kimagas­lóan jó eredményeiért magasabb címmel, a Szakma Ifjú Mestere kitüntetéssel jutalmazta. Az éves verseny jó bizonyíték arra: a fiatal kereskedők állják a sarat, biztos pillérei a kultúrál tabb kereskedelemnek. Az er­kölcsi elismerés mellett pénzju­talomban is részesültek a ver­senyzők. Oxigént ül halaknak Szakszervezeti bizalmiak Felelősséggel, igazságosan dönteni Beszélgetés a Kner Nyomdában — Tizennégy évvel ezelőtt kezdtem a munkát itt, a békés­csabai Kner Nyomdában, mint kéziszedő — emlékszik vissza Vida Pálné, gyártásszervező, aki 1967 ót« szakszervezetí-bizalmi. — Érdekelnek az emberek. Sze­retem az ügyes-bajos dolgaikat intézni. Segítek rajtuk, ameny- nyire tőlem telik. A gyártás- szervezési osztályon húszán, va­gyunk. Mindenki becsülettel el­végzi a rábízott munkát. Jó a légkör és ez megkönnyíti ja bi­zalmi dolgát is. Nyílott kapuk A Minisztertanács ez év má­jusában rendeletet adott ki, amely módosította a Munka Törvénykönyvét és jelentősen megnövelte a bizalmiak hatás­körét. Mi az intézkedés lénye­ge? Az, hogy a bizalmi egyet­értése szükséges a dolgozók sze­mélyi ^érének a megállapításá­hoz, a jutalmak, kitüntetések, vállalati szociális juttatások odaítéléséhez. — Nálunk nyitott kapukra ta­lált a kormányhatározat — folytatja Vida Pálné. — Az én főnököm mindig kikérte a vé­leményemet a bérezéseknél. Per­sze, most már többről van szó, mert más meghallgatni a bizal­mit vagy érvényesíteni a véle­ményét. — Tehát kedvezően fogadták az új intézkedést? — Természetesen. Hiszen ezt a tisztséget sokáig lebecsülték, maguk a dolgozók is. Sok mun­kahelyen a bizalmi tevékenysé­ge leginkább a tagdíj beszedé­sére korlátozódott. Az volt az általános vélemény, hogy a döntések előkészítésébe ritkán vonják be őket, a vezetők által jóváhagyott javaslatqkra már csak bólintani lehet. Vita ese­tén pedig egyedül maradnak. Az ilyen szemlélet eloszlatásában, segít a jogkör szélesítése. Az egyetértési jognak nem szabad papíron maradnia. — Rengeteg tennivalónk van, míg ezek a logok teljesen ki- kristályosodnak — veszi át a szót Eperjesi József, a szakszer­vezeti bizottság titkára. — A mi vállalatunknál — Békéscsabán, Gyomén — összesen 60 bizalmi van és ugyanannyi helyettes. Csakhogy még léteznek a mű­helybizottságok is- Egy olyan üzemrészben viszont, ahol 200- an dolgoznak egy műhelybizal­mi nem tudja számon tartani a gondokaj, bajokat. S nézetelté­rés adódik a műhely-, illetve a szakszervezeti bizalmi között. Éppen ezért a szakmai szak- szervezetünk jóváhagyásával ja­nuár 1-től megszüntetjük a csabai üzemünkben ezeket a bi­zottságokat a bizalmiak szere­pének a növelése és a jogaik teljesebb gyakorlása érdekében. Tizennégy gazdasági területünk van. Minden művezető mellé egy főbizalmi kerül, aki jóban, rosszban együtt van a munka­társaival és a gazdasági vezetők partnere lehet minden lényeges kérdés eldöntésében. Kötelezi! egyetértés ? Beszélgetés közben kiderül, hogy nincs minden rendben az egyetértési jog fogalma körül.-— Arról is sokat vitatkozunk mostanában — szólal meg újra az szb-titkár —, mi van akkor, ha valakinek mondjuk bérren­dezésnél marad a 15 forintos órabér? A bizalmi egyetért azzal, hogy nem kap fizetés- emelést? Ez is ellentmondás? Lehet, hogy ezek csupán for­mai dolgok, mégis foglalkoztat­ják az embereket, tehát eda kell figyelni rájuk. Kétségtelen; szükség van a munkahelyeken a dolgozók tapasztalatait, bírá­latait ösztönző véleményezésre, ami elősegíti az üzemi demok­rácia kiteljesedését. Ebben a munkában nagy feladat hárul a bizalmiakra. — Nőtt a szerepünk, tekinté­lyünk a vállalatnál — mondja Dohányos János lakatos, a tmk- 6ok bizalmija. — Kilenc éve választottak meg bizalmi pák, de még ilyen nehéz helyzetben nem voltam. — Gondolja csak el, hogyan kell mérlegelni a béremeléseknél, a segélyek, a lakások odaítélésénél. Jó, az üdüléssel nálunk nincs gond, hi­szen Miskolctapolcán, Hajdúszo­boszlón, Balatonlellén, Szana- zugban van saját vagy bérelt üdülőnk. Évente 650 ember pi­hen az ország valamelyik vidé­kén. De, a bérkeret, a lakás- vásárlás megsegítésére és a se­gélyezésre fordítható összeg meghatározott. Lehet, aki az éri listámon az első helyen szere­pel, az vállalati szinten esetleg az utolsó helyre kemil. — Akkor fnégiscsak jobb volt a régi jogkör? — Nem erről van szó — tilta­kozik. — Csupán azt szerettem volna érzékeltetni: ha azt akar­juk, hogy a bizalmiak javasla­tait a szakmai vezetés, a válla­lati négyszög komolyan vegye, csak felelősséggel, igazságosan szabad dönteni, ami bizony nem könnyű. Lesznek viták, nézetel­térések. s végső soron, ha nem tudunk megegyezni a művezető­vel, a csoportvezetővel, akkor a vállalat felsőbb gazdasági veze­tője és szakszervezeti szerve együttesen határoz az adott kér­désben. Igent és nemet mondani Igaza van Dohányos János­nak, amikor azt mondja, hogy a megnövekedett jogkör, ha azt komolyan veszik, nagy felelős­séget ró a bizalmiakra. Ezzel a feladattal csak úgy tudnak megbirkózni, ha tanulnak, ké­pezik magukat, tudnak az üzem terveiről, a fejlesztési elképze­lésekről. s legalább nagy vona­lakban ismerik a gazdasági sza­bályzókat. A tekintélyt, tehát sa­ját maguknak kell megteremteni. De hogyan? Tudják, hogy mi­kor kell igent és nemet mon­dani „fölfelé” és „lefelé” egya­ránt. A bizalmi ember legyen a szó igaz értelmében, munkájával, élettapasztalatával, közösséget segítő cselekvőképességével tűn­jön ki a többiek közül, ne szá- mítgató magatartásával. Seress Sándor A gyomai Halászati Viharsarok Termelőszövetkezet Endrőd— Gyoma közötti természetes vízi haltározójában annyi a hal, hogy azok külső beavatkozás nélkül oxigén hiányában elpusztulná­nak. Ezért a szövetkezet halá­szai oxigént jelentő vízcserct al­kalmaznak — locsolással frissí­tik a tárolót (Fotó: Demény Gyula) I# r rr FT r I Képzőművész kor Békéscsabán Ma már országos hírű. nagy tehetségű festők, iparművészek, szobrászok jártak Békéscsabán a művelődési központ képzőművész körében, melynek régi vezetője Mokos József volt. A közelmúlt­ban újjáalakult kört Miado- nyiczky Béla szobrászművész ve­zeti. A régen készült képzőművé­szeti munkákból és az újauc al­kotásokból évenként kiállításo­kat terveznek, A kör tagjai' a város középiskoláiból, szakmun­kásképző intézeteiből, különféle munkahelyeiről verbuválódnak. Foglalkozásaikat mindig hétfőn tartják Békéscsabán, a művelő­dési központban. Férfi munka volt... A Békés megyei Gabon afoVgal- mi és Malomipari Vállalat bé­késcsabai ipartelepén dolgozó Kulich Gyula Szocialista Brigád az országos versenyben kimagas­ló eredményeket produkált. Há­romnegyed év alatt több mint másfél millió mázsa szemes ter­ményt és őrleményt fogadtak, tá­roltak, majd szállítottak hazai és külföldi megrendelésre. Nem volt ritka az elmúlt hónapokban az olyan nap, amikor 270—280 va­gon árut fogadtak, illetve to­vábbítottak. A brigád a Gabona­forgalmi és Malomipari Tröszt­től pénzjutalomban részesült. Megérdemelte, igaz: férfimijnka volt az elmúlt hónapok tevé­kenysége. 5 iekés míüw: f NíPtfJSAG a 1976. NOVEMBER 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom