Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
Bemutatkozás - ötezer liter tejjel A mezőgazdászok gyorsan megtanullak ezt a nevet: Holsiein- lriz. De nem azért, mert ez a tehéníajta — eltérően a nálunk honos magyar-tarkától — fekete és foltos. Hanem, mert a Hols- teiníriz a világ legjobb tehene, ez adja a legtöbb tejet. Ezért került szóba magyarországi meghonosítása, amelyet az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség irányításával évekkel ezelőtt kezdtek meg. A fajta átlagos tejtermelő képessége évi 5000—6000 liter. A nagyüzemi tartás körülményeit — amint a magyarországi próbák is igazoltak — jól tűri és genetikai képességének átörökítésére kellő biztonsággal számíthatnak a szakemberek. Az Állattenyésztési Felügyelőségen értékelték a fajta magvar- orszagi „bemutatkozását”. A tapasztalatok egyértelműen kedvezőek: az import Holsteinfriz-állo- mannyal korszerű nagyüzemi tartás-technológiai körülmények között es hagyományos tartási eljárások mellett is a várakozásnak megfelelő eredmény érhető el. A tehenek átlagos teitermelé- se a kevésbé Kiemelkedő első te- jelési szakaszban, az úgynevezett első laktációban már ötezer litert mutat. '3,39 százalékos tejzsírral. Az elmúlt öt évben 12 600 üszőt, 52 bikát hoztak be az országba. A Holsteinfrizt keresztezésekhez is felhasználja«, s ezzel javítják a magyarországi állomány ejelőképességét. Egy ilyen ke- resztezési „konstrukció": a Holsteinfrizt magyar-tarkával keresztezik. Ez év elejéig 92 000 magyar-tarka tehenet termékenyítettek meg Holsteinfriz „apával'’ — természetesen mesterséges megtermékenyítéssel —. s ily módon a születő utódok később több tejet adnak majd, mintha az eredeti állományból származnának. Mintegy 9—3-fé le keresztezésre használják fel jelenleg a Holsteinfrizt. ebből az egyik legígéretesebb „típus” a T-Iungarofriz amely igen jó eredményekkel iratkozott fel a legjobb tejtermelők hazai listájára. Sikeres ősz a szeghalmi Sárréti Tsz-ben Az idei ősz. bár néhány napra megállította a mezőgazdasági munkák folyamatos végzését, a szeghalmi Sárréti Tsz-ben nem okozott különösebb gondot. Ezt bizonyítja az is, hogy most, november első felében minden jelentős munkafolyamat befejeződött. illetve a végéhez közeledik a közös gazdaságban. Optimális időben, kifogástalan magágyba került az őszi búza magja, több mint 2400 hektáron. Ezzel a munkával egyébként október 29-re végeztek a szövetkezetben. Csaknem ezer hektáron aratták le a napraforgót, mely a tervezett 12 mázsás átlagterméssel szemben 15.4 mázsát fizetett hektáronként/ A másik legfontosabb ipari növénye a szövetkezetnek a szójabab. melynek termésátlaga elmaradt a korábbi évek átlagától, elsősorban az aszályos időjárás miatt. Ebből a növényből 540 hektáron 6,5 mázsa átlagot ért el a tsz. Jól sikerült a maglucer- na-termesztés: 425 hektáron 750 mázsa, többnyire fokos, vetőmagot sikerült betakarítani. Ütemesen halad az őszi szántás is, melyből még 150 hektár yan hátra. Ha igény lesz rá, a szeghalmiak más szövetkezetekben is besegítenek az őszi szánBefejezte a vetést és a répa szállítását az orosházi Béke Tsz Az orosházi Béke Tsz november 8-án, héttőn befejezte a búza vetést. A tervezett 1126 hektár helyett 1197 hektáron vetették el a jövő évi kenyémek- valót. Ugyancsak hétfőn befejezte a közös gazdaság a cukorrépa szállítását. E növény termése kiemelkedő volt az idén, 170 hektáron 520 mázsás átlaggal fizetett a cukorrépa. rületen. Ott is fertőzöttek. Jó ivóvíz kell. Vezetékvíz! Vízmű! Az okos érveket csend fogadta. Néhányan ezt kiabálták: — Az én óregapám a kerékcsapásból is megitla a vizel, jó lesz nekem is onnan! A többség nem kiabált ugyan, de hogy egyetértett a kiabálókkal kiderült abból, hogy szótlanul elhagyta a termet. — Ne menj el a holnap esti ülésre Feri, mert megvernek — mondta bizalmasan a tanács vb- elnökének az egyik tanácstag. Kamenár Ferenc mégis elment. Nem verték meg, de úgy kifáradt a hetekig tartó szélmalomharctól, hogy napokon át alig evett. Azt kiabálták neki: „Maga jött-ment! Maga akarja feltúrat- ni a földet azokért a rohadt csövekért?! Maga akarja elhitetni velünk, hogy családonként 2400 forint a csövekre kell?! Tudjuk mi, hogy mire kell a pénz! Szobrot akar csináltatni magának, meg a társainak!” — Ferikém, ne idegeskedj — csitította a felesége. — Tönkreteszed magadat — hiába. Ez az utolsó szó volt az, amit soha, senki sem tudott volna elhitetni Kamenár Ferenccel. Szentül hitte, hogy nem veszett kárba a szó, nem találhat időtlen időkig bedugott fülekre az okos érv. Társaival együtt csaknem nyolc évig hadakozott azért, hogy meggyőzze a lakókat. Buz- gólkodtak éjjel-naopal azért, hogy egészséges, jó ivóvíz kerüljön a poharakba. Akik vizet akartak: győztek! Néhány ember mélyen leütötte a fejét és vált: paprika vörössé a nanokban megtartott, a vízmű- társulást feloszlató gyűlésen azért, mert találva érezte macát. Mert azok közül való volt, akik ellenezték egykoron a föld fel- turását. Kamenár Ferenc, aki közben a víz-műtársulás elnöke lett — ma már boldog nyugdíjas — derűsen mesélte a feloszlatást kimondó közgyűlésen • — Emlékeznek még a község- beliek arra, hogy meg akartak verni? Nos, nemrég találkoztam néhány olyan emberrel, akik annak idején semmiképpen nem akartak vízmüvet. Gondoltam, megtréfálom őket: tudják mi újság? — kérdeztem tőlük, mire ők meglepődve érdeklődtek. — ugyan mi, elnök elvtárs? — Kikapcsoltat juk a vizet!... Értették a célzást, nevetve válaszoltak: Majd megverjük, csak azt próbálja meg!... Lám, változik a világ, változik benne az emberek gondolkodása. Tizenöt esztendő nem nagy idő, ahhoz azonban elegendő volt, hogy a község kommunistái, a lakosság egy részének ellenére is. megvalósítsák azt a jót. azt a jó alapot, amelyik hozzájárult ahhoz, hogy a község várossá legyen: üzemek létesülienek, egészséges, jó ivóvizet kapjon mindenki. A minap a községben megjelent néhánv falragasz. Bajtuk a felirat: „Értesítjük T. fogyasztóinkat. hogy folyó hó 12-én. reggel 6 őrétől, délután 2 óráig a vízszolgáltatás szünetel ... Az intézkedést az tette szükségessé . ..” Két asszonv nézi, olvassa és dühösen mnud'a: — Micsoda!? p-,óSz délelőtt rém lesz víz? Mit képzelnek ezek?! — Overünk a a tit^árnql- Víjrorq Erzsébetnek, majd ő intézkedik... Sindulár Anna Biztonságos zöldség-gyümölcs ellátás Az évszaknak megfelelő zöldségfélékből és almából bőséges készletekkel rendelkezik a ZÖLDÉRT. Ez a biztonságos ellátás mellett megmutatkozik az árakban is; jó néhány cikk most olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt. Hagymából is ki tudják elégíteni a mennyiségi igényeket, kétségtelen azonban, hogy az . áru minősége sok kívánnivalót hagy hátra. Burgonya van elegendő, az időben megtett intézkedések nyomán a hazai hiányt. áthidaló importszállítmányok jó része befutott. Zöldség- és főzelékfélékből összesen mintegy 1300. almából 1700 vagor.nyit tárol erre a télre a ZÖLDÉRT. Ez a mennyiség összességében meghaladja a múlt télre gyűjtött készleteket, s így várhatóan az idei rendkívül száraz nyár ellenére sem lesz nagyobb fennakadás a lakosság téli zöldség-, gyümölcs- ellátásában, amit az importbeszerzések mellett elősegített a másodvetésű termények jó hozama is. V Péteri úr” a Szabó családból Amikor Szabó Ferencnek, a békéscsabai Centrum Áruház konfekciós ruházati osztály vezetőjének 193J-ban elkezdődött a kereskedői pályafutása, az üzlettulajdonosok alapkövetelménynek tartották: megszabadulni az árutól! Ez persze ma, az állami kereskedelemnek sem árt, de akkor még az volt az elv, hogy mindent — a bóvlit is — a vevők nyakába kell sózni. Ha megmaradt az áru. mehetett a segéd. Nem hiányoztak a különböző trükkök sem. Szabó Ferenc az egyikre így emlékszik vissza: — Olcsó Czeig-nadrásot kért a vevő. Volt egy 48-as és vagy húsz kisebb számú, 4H-os és 44- es. Ö a 48-ast választotta. A főnök előre utasított, hogy azt csomagolás közben ejtsem le. így is történt. Aztán odajött, nyakon- vágott és alaposan megdorgált: ..Tie szerencsétlen, ezt a piszkosat akarod odaadni'” — mondta és gyorsan behozott egy másikat, személyesen becsomagolta és udvarias hajlongások közepetíe átnyújtotta. Persze 44-es nadrágot tett a csomagba. A „slágeríertig” kereskedő mindig tudta, hogy kell a vevő kérdéséire úgy válaszolni, hogy az megfeleljen az üzleti érdeknek. de azért „nagy hazugság” ne legyen. — Egyszer valaki — meséli Szabó' Ferenc — egy olcsó nadrágot vett és megkérdezte’ ..Meddig tart egy ilyen?” — ..Hát tart esztendeig” — válaszoltam, mire ő kissé zavartan megjegyezte- „Nem bai. nekem elég, ha egy szezont kibír.” Az sem ártott, ha a kereskedő- segéd tudta, hogyan kell egy nadrágot úgy a kézben tartani, hogy az a vevő kívánságának megfelelően rövidebbnek vagy hosszabbnak lássák. Az egész egy szemfényvesztő mozdulat, amit be is mutat. — Manapság azonban ez nem megy — nyugtat meg —. mert van próbafülke. És különben is... — Csak őszintén... Ma hogy csinálják? — szakítom félbe. Válasz helyett egy mitológiai kislexikont vesz elő, amit fellapoz. A 148. oldalon olvasom: „. . . a római Mercurius ... a leleményesség, az ügyesség istene, a kereskedők és a tolvajok pártfogója. a holt lelkek vezetője.” Ániulok. \ — Hát már a rómaiak „sejtettek" valamit, hogy közös Istent találtak ki a kereskedőknek és a tolvajoknak? — lolytatom a tréfálkozást, amit a kislexikonnal- ő kezdett. Van azonban mindjárt ellenpélda, ami azt bizonyítja, hogy olykor-olykor egy-egy vevő is megpróbál Mercurius kegyeibe férkőzni. Valaki vett egy fekete öltönyt, amit egy hét múlva visz- szahozott, mondván, hogy meggondolta és adjanak szürkét neki ahelyett. A nadrág azonban sáros volt, a zakó zsebéből pedig! fél marék dohány, gyufa es fog- j piszkáló került elő. íme... Egy alkalomra, esküvőre kellett a fekete öltöny. De a Centrum j Áruház nem kölcsönzőbolt. I Hiába. Mercuriust nem lehet) megtéveszteni. — Szóval .. . Ma hogy csinál- ják? — kérdezem ismét. Egy kis szakmai megbeszélés az előadónővel Foto. Kocziszky László Ö, hogy jobban megértsem a dolgot, előbb arra emlékeztet, ; hogy valamikor kevés volt az áru, aminek a javát csak egy szűkebb réteg tudta megvásárolni. Most ezen az osztályon is annyiféle holmi van — méghozzá 186 méretben —. hogy fel sem lehetne sorolni és mindenki vásárol. A kereskedőnek más „taktikára” van szüksége tehát. — Milyenre? — Olyan vásárt kell csinálni, hogy örüljön a vevő annak, amit elvisz, akár egy drága bundáról, akár a legolcsóbb kabátról van szó. Akkor visszajön újra. A törzsvevőnk lesz, nálunk költi el a pénzét. — Érdekük a kereskedőknek'’ — Minél nagyobb a torgalom. annál több a jutalék. Különben az osztály — amely az . Apolló nevét viselő kétszeres ezüstkoszorús szocialista brigád — erkölcsileg is kötelezte magát, hogy igyekszik a vásárlókat a legjobban kiszolgálni. A szakmabeliek azt tartják igazi eladónak akit név szerint keresnek a vevők. Öt is sokan keresték, amikor 6 évvel ezelőtt első segéd volt. Azok közül ma is jönnek még. bár ő, mint osztályvezető, több más eliöglaltsá- ga miatt nincs mindig itt. Nemrég egy nő érdeklődött utána, s mivel hirtelen nem jutott az eszébe a neve, ezt mondta : — Péteri úr.. Igen, Péteri úr. Nem értették. Találgatták: ki lehet? — Az, aki olyan gyorsan beszél — magyarázta a nő. Ebből aztán mindjárt kiderült, hogy kiről van szó. — Hát Péteri űr, a Szabó családból — derűitek az eladók. , Szabó Ferencnek az a véleménye, hogy a kereskedőszakmát bárki megtanulhatja, kellő érzék nélkül azonban nem lehet jól i csinálni. Fel kell ismerni a vevő szándékát és el kell nyerni a bizalmát. Elve és beosztottjainak sokszor mondja is: — Mindig a vevőnek van igaza. Ö fizet, belőle él a kereskedő. Huszonöt éve dolgozik a Centrum Áruházban. Sok-sok újítás fűződik a nevéhez, mért mindig gondolkozik, hogyan lehetne a vásárlók számára áttekinthetőbbé, vonzóbbá. kényelmesebbé tenni a szükséges áru kiválasztását. Lépésről lénésre haladt feljebb a ranglétrán, közben háromszor érdemelte ki a Kiváló Dolgozó, egyszer oedig a Belkereskedelem Kiváló Dolgozói a kitüntető jelvényt. A nanokban a munkahelyéhez való hűségéért aranygyűrűt, ráadásul nénzju- talmat és hat nap szabadsagot ka nőtt. Persze, a legkevésbé sem Mercurius jóvoltából. Pásztor Béla Pályázati felhívás Középszintű ipari szövetkezet pályázatot hirdet — műszaki vezetői. — termelésirányítói munkakör betöltésére, — faipari mérnöki diplomával és minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők részére A pályázatokat a békéscsabai lapkiadóba „1977” jeligére kérjük beadni letaUJVUd. a s/jUVCUVCíCI MJd v d KJbői. mintegv ezer hektáron végzett mélylazítást, mely az elkövetkező évek termesztésbiztonsági tényezője lehet megfelelő technológia párosításával. összességében tehát elmondhatjuk. hogy a szövetkezet szakemberei és dolgozói — miként a nyári betakarításban — az őszi csúcsmunkák idején is jó szervezésről. lelkiismeretességről tettek tanúbizonyságot. Kiss Sándor
