Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Bpfcéifiíibo, ifjúsági liám;

Rendkívüli irodalomóra a görög drámáról

Kék köpenyes középiskolás diákokkal telt meg a békéscsabai ifjúsági ház nagyterme azon az előadáson, amelyet Udvaros Béla, a Békés megyei Jókai Színház rendezője tartott a klasszikus görög drámairodalom kiemelkedő alkotásáról, Szo- phoklész Antigoné című művéről. Fodor Zsóka, Székely Tamás és Áts Gyula színművészek voltak a rendkívüli irodaloméra közreműködői.

Az emberi kultúra bölcsőjébe, a fénykorát élő görög demokrácia szellemi pezsgésébe kalauzolta az előadás a fiatal hallgatóságot. A világ színpadain immár két és fél ezer év óta ünnepi eseményt jelent, ha a klasszikus görög drámák kerülnek színre. Népünnepély volt a színházi előadás az ókori görögök számára, pedig a korabeli

emberek már előre ismerték a dráma cselekményét. A nézők a lelki megtisztulást.’ a katarzist várták a drámai előadástól. Természetesen ma már kevésbé avatottak a fiatalok a görök történelem és a mitológia világában, ezért Udvaros Béla rövid- den ismertette a dráma előzményeit és az Antigoné bemutatásakor felhívta a figyelmet a mű csodálatos szépségeire. A párbeszédeket felolvasó művészek jól érzékeltették a drámai összecsapásokat.

A rendkívüli irodalomórák első bemutatkozása értékes segítséget jelentett a középiskolák munkájához. A drámaesztétikái sorozat következő előadásaiban Moliere és Dürrenmatt munkásságával ismerkedhetnek meg a hallgatók.

A. T.

„Délibób"-program

Á gyulai szakmunkástanulók ' ..Délibab” ifjúsági klubja az j iskola KISZ-klubjában tett Iá- j togatással kezdte novemberi programját. Az esten megismerkedtek a nemrégiben Szovjet- I unióban járt citerazenekar él- I tnényeivel.

A napokban Forgács Gábor I „Szemelvények önmagámról” című műsorát mutatta be. No- '

vember 18-én Vitai Ildikó én Kürti Papp László lesz a vendégük. Érdekesnek ígérkezik az a klubközi találkozó, amelyen az ifjúsági házban működő többi klub tagjaival találkoznak a „délibábosok”. Ugyanekkor —

23-án, kedden — lesz a város- politikai kiállítás megnyitója is.

Miről ír a SzövefkezeH Élet?

Megjelent a Békés megyei] Szövetkezeti Élet novemberi szá- • ma. A lap nagy terjedelemben | foglalkozik az ipari szövetkeze-] tek VII. kongresszusával, ismerteti az országos tanács beszámolóját, Lázár György miniszter- ] elnök, valamint a megyei küldöttek hozzászólását. Frissen köszönti a lap a nemrég megalakult Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülést, amelynek fel- j adatairól Nagy Mihály, az egyesülés igazgatója ..Közös tevékenység — összehangolt fejlesztés” címmel ír. Horváth Pál. a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség •titkára a küldöttválasztó közgyűlések tapasztalatait ismerteti, dr. Tóth Sándor pedig az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ tevékenységéről. feladatairól ad számot. Olvashatunk a lapban a magyar- bánhegyesi baromfiprogramról, a szeghalmi építőkről. Dombiratosról. Kevermesről, s a megye más községeiben működő mezőgazdasági. ipari és fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről.

wwwvwwwwwwwwwwvwvwvvHwwwwwv

„Cilii, Gabi, Anikó”

400 fiatal a Tízek Klubjában

A „Tízek Klubja” százakat látott vendégül csütörtökön este az ifjúsági házban, mikor is folytatták sikeresnek bizonyult sorozatukat fiatal és népszerű egyéniségek bemutatásával. Ezúttal sokak kedvence: Zalatnay Sarolta táncdalénekes, Csapó Gábor, az olimpiai bajnokságot nyert vízilabdacsapat kitűnő játékosa — egyben végzős joghallgató. valamint a beszélgetést vezető Návai Anikó, a Magyar Rádió munkatársa volt a vendég.

Természetesen nincs mód arra, h°0V visszaadjuk azt a kedves, baráti és kifejezetten őszin. te légkört és hangulatot, mely az együtt töltött másfél órát jellemezte. Jellemezte, hiszen ,.Ci- ni” is úgy beszélt önmagáról, mintha egy jól sikerült házibuli közben mesélt volna barátainak, Csapó Gabi pedig még vízilabdaberkekben is kényesnek számító témákat tárt fel a fiatal hallgatóság előtt.

Persze a jó hangulat megteremtésében a közönség egyáltalán nem mesterkélt kérdésein kívül nagy szerepe volt Kávai Ancsának is, aki az egész beszélgetést vezette. pontosabban feltette azokat a kérdéseket, melyeket a közönség papíron juttatott el már korábban a vendégekhez. S hogy milyen kérdések is voltak?

Volt akit áz érdekelt, hogy Zalatnay férjnél van-e, vagy

hogy Csapó hány másodperc alatt ússza a 100 métert, vagy hogy Návai A, kivel készítette élete első riportját és izgult-e?

Izgult, mint kiderült, de izgult Zalatnay Cini is, amikor még a hatvanas évek legelején egy iskolabálon először állt közönség elé, sőt még a „rettenthetetlen” Csapó Gabi is izgult, sikerül-e a belgrádi VB aranyérem mellé egy olimpiai aranyat is szerezni Montrealban. És aztán sikerült, de az is igaz, hogy a sikert nem adják ingyen. A táncdalénekes is naponta tart „edzést”, állandóan torábblcépezi éneklechnil.áját. egész nap talpon van. Rádióból a Tv-be, onnan a Hanglemez- gyárba. aztán az ORl-ba rohan, koncertek itthon és külföldön, úgy hogy szabad idő ... Nos ez az, amiből kevés jut. A riporter sem tétlenkedik naphosszat, hisz temérdek szervezéssel, készüléssel, tanulással, olvasással, utazással, éjszakázással jár, míg elhangzik a rádióban: „A riporter Návai Anikó volt.” Az élsportoló élete jó részét az uszodában tölti — immár 10 esztendeje, s ha van valami szabad ideje, az tanulmányaié. Egyszóval, mint említettem, a sikerért komolyan meg kell dolgozni, miként a Tízek Klubjában is komoly munka folyik, bizonyítékaként a csütörtöki sikeres estnek.

Pintér István Antal

Miből lesz a tornaterem?

Pusztaföldvári történet

Levélrészlet:

„A tornaterem-építéssel kap- [ csolatos támogatásról beszéltünk j az igazgató elvtárssal. A kért drótos üveget maximális árengedmény mellett biztosítani tud. juk. Amikor aktuális lesz, kéri, keressenek meg bennünket”

És egy másik:

„Gazdaságunk vezetősége vállalja. hogy Pusztaföldvár község társadalmi összefogással létesítendő tornatermének építésénél a föld. és homokszállítás gépi munkáit szocialista brigádok közreműködésével vállalja, segíti.” I

Ilyen leveleket, mint az Orosházi üveggyár és az Orosházi Állami Gazdaság írt. tucatjával őriz Pleskonics András, a pusz- i taföldvári általános iskola igaz- i gátója. Dossziéja pontos és hi- j teles krónikája a nagyszerű, új j tornateremnek. Legszívesebben i azt írnánk, tornacsarnok, de a pusztaföldváriak szerényen elhárítják ezt, mondván, „csak” tornaterem az.

Mert a könnyűszerkezetes elemekből épült tornaterem igazán elsőrangú. Játéktere 27x12 méteres, kiszolgáló helyiségeire csak egvet lehet mondani: korszerűek és minden igényt kielégítenek.

— A nézőtéren 250-en szurkolhatnak, de ha rangadó lesz, háromszázan is beférnek — tekint körbe elégedetten Gvuricza Imréné. a község párttitkára. — Alig hisszük, hogy eljutottunk idáig. Amikor nekivágtunk, volt 150 ezer forintunk, meg 30 ezer téglánk, amit innen, a túlodalon levő fürdőépületből mentettünk ] át. így kezdődött, két évvel ez- | előtt.

Molnár András tanácselnök !

veszi át a szót:

— A tanácsülés 1973-ban fo- I gadta el a létesítmény épílésere tett javaslatot. Társadalmi bi- z.ottság alakult, amely szervezte a munkát. Óriási segítséget jelentett a község lakóinak támogatása, 35 ezer gyűlt össze csak befizetésből és ennek sokszorosa a társadalmi munka értéivé Megkerestük persze a környezetünkben levő összes vállalatot, szervet, mindenkit, j ahonnan csak valamilyen segítséget remélhettünk. Naponta utaztunk, kilincseltünk. Rengeteg segítőkész ember van a mi társadalmunkban, ha közös ügy- I ről van szó.

Állunk az épület folyosóján.

^Kellemes meleget áraszt az olajkazán. s hirtelen el sem tudja képzelni az ember, hogy 2500 lelket számláló kisközségben jár. es alig bárom kőhajítáanvi- ra innen, a Jókai utca végén kukoricatáblák kezdődnek. De a távolban ott magasodni Orosháza kéményei. Nincs azért olyan messze a város ...

A társadalmi összefogás olyan példája a pusztaföldvári, amely, re a kis község minden lakója méltán lehet büszke. Talán csak az örvendetesebb, hogy megyénkben nem áll egyedül az eset. Ám maradjunk ezúttal még a földváriaknál. A tanács és a tsz által kivitelezett tornaterem hosszú időre biztosítja a testneveléshez és sportoláshoz oly sokszor emlegetett tárgyi feltételeket. Otthona lesz az iskolásoknak. a KISZ-eseknek, a falu minden lakójának, de szívesen látják és várják az építéshez segítséget nyújtó vállalatok, intézmények dolgozóit is.

Túl rózsaszínű lenne a történet, ha elhallgatnánk, kezdetben voltak aggályoskodók is. De sokkal többen voltak, akik akar. ták, hogy legyen. S ma már talán az ellenkezők is csendesebbek. Szívesebben beszél ma mar mindenki a készről, az újról, amely 3,6 millió forintba került. Hogyan is jött össze ez a nem kis összeg?

Molnár András számolni kezd:

— Ha mindenkit felsorolok, kevés lesz az elvtárs papírja. Pedig légszívesebben mindenkit bediktálnék az újságcikkbe, hisz az érdem nem a miénk. Nos, nézzük csak a legfontosabbakat. Közel kétmillió a tanácsi beruházás. 500 ezer forinttal segítettek az országos és megyei szervek. Aztán egymillióit ér *r, a társadalmi munka, melyet a különböző vállalatok, szövetkezetek, szocialista brigádok és a lakosság végzett.

Ott állunk a késő őszi napfényben, az épület előtt.

— Tudtuk, ha ölbe tett kézzel várunk, azzal nem sokra jutunk. Most, hogy kész, könnyebb róla beszélni. De hát miről nem beszél örömmel az ember, ami gyarapítja, gazdagítja a községet — mondja mosolyogva Mól. nár András.

Gyuricza Imréné: — Tulajdonképpen nem tettünk mást, csak végrehajtottuk a párthatározatot; hogy a nevelési folyamatban kapjon nagyobb hang- | súlyt az ifjúság erőnléte, teherbíró képessége, az egészséges testkultúra...

A folyamathoz még annyit, hogy a tornaterem szomszédságában nemsokára lebontanak egy öreg. sarki épületet. Az egykori pedagóguslakás helyén kétszintes, négytantermes iskola épül majd. Folyosója egybeesik a tornateremével.

De ez már egy másik történ«* lesz.

Fábián István

„Száz évig nem lesz gomlunk testnevelési létesítményre” — Pleskonics András iskolaigazgató, Molnár András tanácselnök és Gyuricza Imréné párttitkár a „nézőtéren” (Veress Erzsi iclvételei)