Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
Eredményes volt az öntözés: Átlagon felüli a cukorrépatermés a békéscsabai Május 1. Tsz-ben A békéscsabai Május 1 , Termelőszövetkezetben átlagon felüli cukorrépatermést takarítanak be. Az eredmények eléréséhez nagymértékben járult hozzá a gazdaságban az öntözés. A termelőszövetkezet J 97fiba n egymillió forintot fordított az öntözés felszereléseinek korszerűsítésére. A már korábban alagcsöves öntözésre berendezett táblákat a vetésforgó kialakítása miatt ebben az évben csak mintegy 30 százalékosan tudták kihasználni, a többi területen öntözést nem igénylő kultúrát — búzát — termesz.- í tettek. Az öntözés hatását ! egyébként le lehet mérni a tsz termésátlagaiban. A gazdaság összterületének j 10 százalékán, 300 hektáron az, öntözéssel termesztett cukorré- j pa termésátlaga a tervezett 360 mázsával szemben, várhatóan 380 mázsa lesz hektáronként. A j cukorgyári értékelés szerint a Május 1. Tsz-ben a répák cu- j kortartalma 15 százalékos, a leg- j jobb a megyében. tA zöldség- j növények öntözése a nyári j aszály miatt elengedhetetlen volt, és a tehenészet takar-1 mánvéllátásának biztosítására a! legelő- és rétterületé szintén. I Mondhatni, sláger a zöldség-! termesztésről beszélni. A Május 1. Termelőszövetkezetben j 450 hektáron termesztenek zöld-1 ségfélét. A 102 hektáros paradicsom területen a kecskeméti fajták 350 mázsa termést adtak, amit a Békéscsabai Konzervgyárnak szállítottak. Uborkából terven felüli, 180 mázsa hektáronkénti termés helyett 300 mázsát takarítottak be 10 hektárról. Szamócát 23 hektárról 50 mázsájával, fekete és piros ribizlit 14 hektárról 30 mázsájával szedték fel a dolgos női kezek. Ezek a hozamok a tervnek megfelelőek. A sárgarépában azonban körülbelül 150 mázsa hektáronkénti terméskiesést okozott a vírusos fertőzés. A Békéscsabai Konzervgyár spár- gatök-szükségletét évek óta a Május 1. Tsz elégíti ki. Ez ebben az évben nem sikerült teljesen, 30 vagonnyi termést tudtak csak átadni. A gazdaság egész területén vízrendezést végeztetnek, 1977- ben fejezik be a munkát a Gyulai Vízügyi Társulat szakemberei, sajnos, határidő- csúszással. A komplex talajjavítást — szintén az egész területre kiterjedően — a Szarvasi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat hajtja végre. Ez különösen a szikesedésre hajló területen lényeges. Kiváló partnernek tartja a termelőszövetkezet vezetősége a vállalatot. 1 Társadalmi munkában Negyvenezer nyárfát ültetnek A gyulai vízművek dolgozói már eddig is számtalanszor ta- nujelét adták város és kisebb egységük, az üzem iránt érzett szeretetüknek. Valamennyi társadalmi munkában részt vettek, ' és jelentős anyagi támogatást juttattak a törökzugi iskola építéséhez. November elején újabb akciót indítottak. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy a szennyvíz- elöntöző telep újabb kialakított területén 70 hektáron 42 ezer olasz óriásnyárfát ültetnek el. Minden dolgozóra 100 cscmelcfa elültetése vár. A társadalmi munkának kettős haszna van. Időben és aránylag, gyorsan megtörténik a terület fásítása és már jövőre használni lehet] a telepet, másrészt a munkáért kapott 120 ezer forintot a szak- szervezet a több gyermekes családok, valamint gyermeküdültetésre fordítja. A hónap végére tervezik, hogy végeznek a 70 hektár terület fásításával. Ezzel a nyár- fával beültetett terület 200 hektárra nő. Két isten van Szeghalmon, | mint ahogyan két falu is volt, de az egyiknek már nyoma veszett. Anonymus a XIII. század, ban először, Zeguhuirnu néven említette, aztán rájött tévedésére és a középső «-betűt o-ra változtatta, mivel két helység is volt itt egyrpás mellett, s a kettőt ez az egyetlen betű különböztette meg, ő pedig Zeguhol- muban járt, a mai Szeghalomban. Nevét a barna színű halmáról kapta fszög a régi magyar nyelvben barnát jelentett), amelyen a falu mindmáig áll. És ezzel az igazi barna halom jószerével el is fogyott. S most az istenekről. Mint mondják, kettő van belőle, az egyik, amelyik viszi, a másik, amelyik hozza a vizet. Csakhogy ezek az Istenek nem ismernek mértéket, vagy csöregére szárítják a talajt, vagy elárasztják az egészet. Így azután a tehetetlen ember pákászkodni volt kénytelen. a vad és a hal jelentette a megélhetést. És ma miből él Szeghalom? F. Nagy Károllyal, a községi pártbizottság titkárával beszél, getünk szobájában. A falon ki- bogozhatatlannak tűnő plakát, egy mondatáért azonban mégis érdemes fárasztani a szemet: „A szabadság az emberi küzdésnek legfőbb célja, áz emberi ész és munka legszebb koronája.'’ — Ez emelte fel Szeghalmot is — mondja a párttitkár —, bár az , elején egy kicsit nehezen ment. JVIint mindenütt, itt is voltak kétkedők és alkotók, az előbbiek azt mondták, ilyen talajon és éghajlat mellett nem lehet gazdálkodni, az utóbbiak meg azt, hogy a rossz adottság nem ment. ség és kiforgatták sarkaiból a földet. Nekik lett igazuk: az idén Szeghalmon példa nélküli eset történt; 43,7 mázsát termett hektáronként a búza. De tartsunk sort, miből él Szeghalom? A járási székhelyű nagyközség lakóinak száma 10 ezer 800. A foglalkoztatottak száma öt évvel ezelőtt 3000 volt, ma 5000. Közülük 1600-an az iparban. 1400-an a mezőgazdaságban dolgoznak. Legnagyobb mértékben az iparban foglalkoztatottak száma nőtt, öt év alatt csaknem megháromszorozódott. Ám ennek ellenére a mezőgazdaság a vezető ágazat. Az állami gazdaság és a Sárrét Tsz évi tér. melési értéke megközelíti a 300 millió forintot. De miből? Láda András, az állami gazdaság igazgatója mondja: ,.Mivel a 14 400 hektárból alig 9000 a szántó, nagy szerepe van az állattenyésztésnek. Kitűnő a szarvasmarha-állományunk. a fejési átlag 3700 liier, ezt akarjuk fejleszteni. A mostani 900- zal. szemben a tervidőszak végére 1300 kettős hasznosítású tehe-. net akarunk tartani. Ez a 8000 birkával, az évente, átadott 400 ezer csirkével és 200 ezer gyöngyössel biztosítja az ágazat jövedelmezőségét. Persze . a növénytermesztés sem elhanyagol, ható, a 3000 hektáron termesztett búza az idén már 35 mázsa fölött termett.’’ A tsz búzájáról már szóltunk, a hogyanról még nem. A történet messzire nyúlik, de fogjuk rövidre: a hajdan tucatnyi tszcs- ből végül két tsz lett, a Petőfi és Rákóczi, amelyek a múlt év januárjában Sárrét néven egyesültek. A sok kicsi helyett egy | nagy lett, pénzben, gépben, szel- j lemben. Az előbbiről: egy év alatt csaknem 20 százalékkal nőtt az egy dolgozó tagra jutó jövedelem. A gépről és a szellemről: ma mór rendszerben termesztik a búzát, a napraforgót. a szóját a repcét, a zöldta- karmánVt, a lucernamogat. És köptf&rt kTTjbtóatták sarkaiból a sziket, előszörNsárgaföidet terí- öéttek /rá^azján ISO—80—100 cen. uiméter (Sütvén áfeántották. Ám ez nVéí^jíem minden. Nemrég tízezeAhektár \vízrendezésért adtak i»eginzásí, amelynek \bámuprt(^/éáyr a belvízteie- | Aítés máfLprlegfortént. most már cspk^. M/réltető víz kell. A körös- ladányi duzzasztó elkészültével ez is meglesz, s akkor 3000 hek-’ tárra nő az öntözhető terület, amelyhez 1200 hektár rizs is tar. tozik. Megszűnik hát víz-isien hatalma Szeghalmon. Persze nemcsak a mezőgazda, ság ad kenyeret az embereknek. Egyre többen találnak munkát az iparban és ma már csak emlék az az idő, amikor a HERBARIA gyógynövényüzeme jelentette az ipart a nagyközségben. A hetvenes években kezdődött meg a tervszerű ipartelepítés. A különböző üzemeknek, vállalatoknak • nagy vonzerőt jelentett, hogy szinte korlátlannak tűnő munkaerő-tartalékkal rendelkezett a község. Annyira nem találtak munkát az emberek. hogy évente mintegy ezren hagyták el Szeghalmot. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a megváltoztatására hozott határozatot a megyei, majd a járási pártbizottság. A határozat nyomán kezdte meg a termelést 1970-ben a Csepel Autó Szeghalmi Gyáregysége és a Fővárosi Ruhaipari Vállalat telephelye. A kisebb építőipari vállalkozásokból létrejött a járás nagy társulása, a SZÖVÉPÍTÖ. ahol 300 ember évente már 47 millió forint értékű munkát végez. A Sárréti Tej-Társulás üzeme 170 embernek nyújt biztos megélhetést. Szeghalom legnagyobb üzeme a Csepel Autógyár alkatrész gyáregysége, ahol több mint 700 ember dolgozik. Ennek kellene az ,,elit” üzemnek lenni, de sajnos nem az. Nagy a fluktuáció, idegesek a munkások, nem teljesítik a tervet. Az okok feltárására a községi pártbizottság vizsgálatot végzett a gyáregység, ben, melvnek eredménye egy alapos elemzés lett. Kiderül ebből, hogy vannak objektív okai is a lemaradásnak: a gépek nagy része öreg. nullára írt masina, gyakran az anyagyár is 3 emmss 1976. NOVEMBER 3«, kapkod, és napról napra változtatja a gyártási programot, esetenként a különböző szerszámokat, mérőeszközöket is csak késve küldik. Alapvetően azonban az okoz gondot, hogy nem tisztázott a gyáregység szerepe és feladata. Elvileg a 4-es számú gyár részeként működik, de úgy tűnik, hogy ez — egyelőre — csak papíron van így. A dolgok helyretételére nemrég napirendjére tűzte a Csepel Aautógyár Szeghalmi Gyáregységének kérdését a községi párt-végrehajtó- bizottság. Erre meghívták a budapesti anyagyár vezetőit is, akik meg is ígérték, hogy eljönnek. Kérésükre el is halasztották a vb-t, de végül is —. nem jöttek el. Így aztán nélkülük kellett javaslatokat kidolgozni. de ezeket csak akkor lehet végrehajtani, ha a Csepel Autónál is úgy akarják. Szerencsére jó példa is van Szeghalmon és ez a Sárréti Tej- Társulás. Az igazgatóhelyettestől, Kerekes Sándortól tudjuk, hogy 1969. szeptember 12-én alapította a járás 15 termelőszö. vetkezete és 1971-ben már termelt az üzem. — Nehéz volt a kezdet — mondta Kerekes Sándor —. kevés volt a tőkénk, ezért szakaszosan adtuk át az üzemet. Rögtön nyereséges lett a vállalkozás. de ezt a nyereséget nem osztottuk ki. hanem megint csak beruháztuk. így állami, hitelből, az alaptőkéből és a nyereségből jött létre a ma látható tejüzem. — A jó gazdálkodósnak az alfája és ómegája — szerintem —, hogy tudjuk, mire vagyunk képesek és ennek megfelelően pon. tosan szervezzük meg munkánkat. Mi úgy döntöttünk, hogy a járás területéről gyűjtjük be a tejet és ez lesz fő ellátási körzetünk. Gyakorlatilag teljes vertikumot alakítottunk ki, a begyűjtőhelyeinkről saját kocsijaink szállítják el a tejet és feldolgozás után a mi járműveink juttatják el termékeinket a boltokhoz. Partnereink egyben tulajdonosok is, ezért nincsenek köztünk súrlódások, érdekellen, tétek. Sőt, az a furcsa helyzet állt elő, hogy nemrég mi, a társulás vettünk fel 10 millió forint bankhitelt és a pénzt odaadtuk a partnergazdaságoknak, hogy ebből is fejlesszék a szarvasmarha-ágazatot. A termelés fokozására már épül az új üzemcsarnok és szeretnénk Békéscsabán is egy teifeldoleozó telepet létesíteni, tovább javítva a lakosság ellátását. o Anonymus korában egyetlen betű különböztette meg az akkor egymás mellett fekvő két községet. Ma már senki nem tévesztené össze, nemcsak azért, mert az egyiket maga a'á temet, te az idő, hanem azért, mért Szeghalom semmi mással össze nem téveszthető, sajátos adottságait egyre jobban kihasználó település. Városiasodó arca van Szeghalomnak. Lónyai László—Scleszl Ferenc
