Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

Brezsnyev romániai látogatásáról ^ravda-kommentár Moszkva A szovjet lapok nagy figyel­met szentelnek Leonyid Brezs- riyev romániai látogatásának. A Pravda a látogatás ered­ményeképpen elfogadott nyilat­kozatot olyan fontos dokumen­tumként értékeli, amely ki­emelkedő szerepet tölt majd be a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió és Románia kapcsolatainak további fejlődé­sében. A szovjet—román együttmű­ködés az élet számos területét felöleli. Vannak azonban még új, ki nem használt lehetőségek. Vo­natkozik ez egyebek között a gazdasági együttműködésre, a | termelési kooperáció továbbiéi- j lesztésére és egyéb, részben két- j oldalú alapokon. részben a KGST keretei között megvalósu­ló programokra — jegyzi meg a lap. A nemzetközi porondon or- j szagaink együttműködnek olyan | felelősségteljes kérdésekben, | mint a háborús veszélygócok j felszámolása, együtt küzdenek í azért, hogy egyetemes és vissza- j fordíthatatlan jellegűvé váljék Eliasz Szárkisz libanoni elnök szerdán folytatta tanácskozásait legközelebbi munkatársaival, köztük Ahmed Al-Hadzs ezre­dessel, az arabközi biztonsági alakulatok libanoni főparancs­nokával. A tanácskozáson a többi között az ország déli ré­szén kialakult helyzetről és az arabközi biztonsági egységek megerősítésének kérdéséről volt szó. > , Mint ismeretes, az izraeli-li- ► banoni határ mentén rendkívül veszélyes helyzet alakult ki. Az elmúlt napok során izraeli fegy­veres alakulatok, libanoni jobb­oldali erőkkel együttműködve, többször is támadást intéztek a baloldaliak állása ellen. Tel Aviv azzal fenyegetőzött, hogy [ fegyveresen beavatkozik Liba­nonban, ha neki nemtetszően ! alakulnak a dolgok. Katonai in- . tervenciót helyezett kilátásba abban az esetben is. ha az izra­eli—libanoni. határvidék térsé­Az SZKP és az RKP, a Szov­jetunió és Románia együttmű­ködésének és testvéri barátsá­gának továbbfejlesztésére irá­nyuló politika megfelelő válász a szocializmus Imperialista el­lenfeleinek, akik szüntelenül provokációs kísérleteket tesznek a testvéri országok barátságé- j ’nak és egységének aláaknázásá- | ra. Meddő kísérletek ezek — ir- t ja végül a Pravda. (TASZSZ) I New York Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága szerdán egyhangú­lag jóváhagyta a vegyi- és bak­tériumfegyverekre vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a szocialista és az el nem köte­lezett országok, valamint egyes nyugati országok terjesztettek elő. A határozat azt indítványoz­za Valamennyi államnak, amely még nem csatlakozott a bakté­gét az arabközi biztonsági erők­höz tartozó Szíriái egységek kö­zelítik meg. Az arabközi biztonsági erők egyelőre Zahrani mellett tartóz­kodnak, mintegy ötven kilomé­terrel a libanoni—izraeli határ­tól északra. Hírek szerint amerikai közve­títéssel diplomáciai csatornákon érintkezés kezdődött Izrael és . az arab országok, Jcözött a dél- libanoni helyzetre vonatkozó ál­láspontok tisztázására. Damaszkus/.ból visszaérkezett a libanoni jobboldali pártoknak az a küldöttsége, amelyik szer­dán Hafez Asszad- szíriai el­nökkel a legújabb libanoni fej­leményekről tárgyalt. Amin Ge- majel libanoni falangista veze­tő. a küldöttség tagja, hazaér­kezése után kijelentette: Asszad | elnök a küldöttséget biztosítót- | ta arról, hogv Szíria ..nem akar­ja katonai ellenőrzés alá vonni Libanont”. Elutazott ; az amerikai kereskedelmi miniszter Csütörtök este elutazott ha­zánkból Elliot L. Richardson, az Egyesült Államok kereske- 1 delmi minisztere, aki dr. Szekér j Gyulának, a Minisztertanács \ elnökhelyettesének meghívására két napot töltött Magyarorszá­gon. tiltásáról szóló egyezményhez, hogy írja alá azt, valamint azt az 1925. évi genfi jegyző­könyvet, amely megtiltja a foj- . tó, mérgező és hasonló gázok és baktériumíegyverek háború­ban való alkalmazását. szvsz­nyilaikozat Prags A Szakszervezeti Világszövet­ség (SZÍVSZ) közleményt hozott nyilvánosságra abból az alka­lomból, hogy Chilében szaba­don bocsátották a demokrata*, egy csoportját. A nyilatkozat rámutat, hogy a chilei junta a nemzetközi közvélemény nyomásara volt kénytelen megtenni ezit a lépést. „A hazafiak egy csoportjának szabadon bocsátása fontos győ-1 zelme annak a világméretű szo­lidaritási harcnak, amelyben j részt vesznek a különböző irány- J zatú szakszervezetek is” — hang-1 súlyozza a nyilatkozat, majd! így folytatódik: A világ közvéleménye előtt i azonban ismeretes, hogy' embe- j rek ezrei továbbra is chilei bőr- j főnökben és koncentrációs tá- i borokban sínylődnek. Az SZVSZ nyilatkozata vége- . zetül felszólítja a világ dolgozóit j és szakszervezeteit, hogy fokoz- [ zák a Luis Corvalán és más po­litikai foglyok szabadon bocsá­tásáért folytatott küzdelmet, to­vább harcoljanak azért, hogy Chilében helyreállítsák a de­mokratikus szabadságjogokat és I a szakszervezeti jogokat. az enyhülesi folyamat. Nem csökken a feszültség az izraeli-libanoni határ mentén ENSZ: határozati javaslat a vegyi* és baktériumfegyverek ellen rium- és toxikus fegyverek el­Állami alkalmazottak sztrájkja Olaszországban Gazdagodó nemzetköziség Kevés kérdés áll annyira a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom figyel­mének előterében, mint a proletár internacionalizmus, amely egyaránt szorosan kapcsolódik a nemzeti ér­dekekhez és a nemzetközi forradalmi hare feladatai­hoz, a nemzeti és nemzet­közi felelősség bonyolult kölcsönhatásban levő prog- lémáihoz. A proletár internacionalizmus — a burzsoázia nacionalizmusá­val szemben — a legforradal­mibb osztály, a munkásoszt ál y ideológiájaként született és a forradalmi harc fejlődésével gazdagodott, s gazdagodik tártál, ma, mint ahogy mélyebbé, sok­oldalúbbá válnak konkrét meg­nyilvánulási formai is. A munkásosztály nemzetközi szolidaritása ma semmivel sem kevésbé fontos fegyver, mint bármely korábbi időszakban. És az internacionalizmus ma sem jelent — sohasem jelentett — valamilyen pótlólagos kötelezett­séget. amelyet egy párt vagy szo­cialista ország saját kötelezettsé­gein ,,felül” vállal. A mi pár­tunk mindig is vallotta: interna­cionalista kötelezettségünk nem merül — nem merülhet — ki abban, hogy a szocializmus épí­tésén fáradozunk hazánkban. Persze ez is internaciona­lista kötelezettségünk, amivel mint marxista—leninista párt, mint országunk sorsáért felelős­séget érző hazafiak saját mün- kásosztályunknak. saját népünk­nek tartozunk. Hiszen ha mun­kánkkal. fejlődésünkkel, élet­módunkkal bizonyítjuk a szo­cializmus fölényét a tőkés rend­del szemben, akkor ezzel a szo­cializmus nemzetközi erősítésé­hez is hozzájárulunk. Ugyan­ilyen természetes kötelességünk­nek tartjuk a lehetőségeink sze­rinti segítségnyújtást azoknak a népeknek, amelyek szabadságu­kért és függetlenségükért har­colnak az imperializmus és a gyarmatosítás erőivel szemben; azoknak az osztályoknak és ré­tegeknek. amelyek küzdenek a kizsákmányolás ellen, a társa­dalmi haladásért, a demokráciá­ért. a béliéért. Ez nyilvánult meg a segítségadásban — társadalmi és állami síkon, véradással, gyógyszerrel, fegyverrel — a bá­tor vietnami nép nagyszerű sra- badságküzdelméhez: ez tükröző, dött cselekvő szolidaritásunkban Angola szabadságharcos erőivel; és ez jut kifejezésre a Paleszti­nái arab nép felszabadító küz­delme. az arab népek ügyének igazságos rendezéséért, a közel- keleti béke megteremtéséért har­coló erők iránt. I i Mozgalmunkat ma a növeke­dés. a 'eltélelek sokfélesége kö­vetkeztében az is jellemzi, hogy egysége, összefogása a kor köve­telményeinek megfelelő módon valósul meg. s nő az egyes pár­tok felelőssége is. Éppen a ber­lini konferencia szolgáltatott új bizonyítékkal, hogy a közös ér­dekeket szem előtt tartó türel­mes erőfeszítés meghozza gyü­mölcsét: az önálló és egyenjogú testvérpártok képesek voltak meghatározni az együttes fellé­pést követelő feladatokat, s ké szék egyesíteni is erőiket a közös célokért, anélkül, hogy fel kel­lene adniuk a sajátos feltétele­ikhez igazodó elképzeléseiket. Is- j mételten bebizonyosodott, hogy az egyseges marxista—leninista I ideológia megköveteli a rugal- | másságot, a sokoldalúságot az egységes célok valóra váltásáért ! eltérő feltételek között vívott harcban. lidaritás egyebek közt azt jelen­ti, hogy egyetlen párt, vagy a testvérpártok egyetlen csoportja sem zárkózhat be saját keretei, vagy valamiféle ..regionális ke­retek” mögé. hanem cselekvőén, minden lehetséges módon segíte­nie kell más országok forradal­mi erőinek küzdelmét. Ezzel kapcsolatban két tényezőre ér­demes különös figyelmet fordí­tani. Az első: a kommunista és munkáspártok napjainkban meg­különböztetett es növekvő sze­repet játszanak a nemzetközi forradalmi folyamat mindhárom fő áramlatában. Vezető erők a szocialista világrendszer orszá­gaiban, ahol kormányzó párt­ként működnek. Ott vannak es számos országban fontos tör­vényhozási-kormányzati pozí­ciókra tesznek szert a fejlett tő­késországokban, És nő szerepük a „harmadik világban”, a nem­zeti felszabadító mozgalmakban. A második tényező éppen ez­zel a különleges helyzettel, a mozgalom növekedésének új mi­nőségével, s a. harci körülmé­nyek — következésképpen ese­tenként a nézőpontok — külön­bözőségével függ össze. Ám a különbözőségből is csak az kö­vetkezik. hogy a testvérpártok közötti kapcsolatban a hangsúly­nak az együttmunkálkoaáson. a kölcsönös segítségen, a megol­dás közös, együttes keresésén kell lennie, még akkor is. ha az új feltételek között felvetődő problémák konkrét megítélésé­ben előfordulnak és a gyakorlat­ban elő is fordulhatnak eltéré­sek a testvérpártok álláspontjai között. Ilyen esetben sok függ attól, hogy figyelembe vegyük: a több­nyire különböző feltételekből fakadó eltérő megoldások és a velük összefüggő nézeteltérések mögött a burzsoá propaganda nagy igyekezettel próbál „gyö­keres” ellentéteket ..felfedezni ”, főkent pedig ellentétekei szíta­ni a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban.. Ezért külö­nösen fontos, hogy az eszmecse­réket. vagy vitákat elvi alapon és elvtársiasa í. alapvető érde­keink és céljaink azonossága alapján, a teljes önállóságból fa­kadó teljes felelősséggel folytas­suk, úgy. hogy azokat az osz­tályellenség ne tudja a maga ja­vára kamatoztatni. Arra kell tö­rekednünk. érvényesüljön min­den testvérpártnak az a joga, hogv maga ítélje meg a saját or­szágában végbemenő fejlemé­nyek jellegét, maga dolgozza.ld a követendő stratégiát és takti­kát. válassza meg a harc külön­böző szakaszaiban lehetséges szövetségeseit. A berlini konferencia óta el­telt időszakban még fokozottab­ban tapasztaljuk, hogy az osz- tályellenség rágalmazó támadá­sainak tüzet épp a létező szocia­lizmus országaira, mindenekelőtt a Szovjetunióra összpontosítja. Az ilyen ismétlődő támadások­kal a kommunista és munkás­pártok berlini dokumentumának szellemében kell szembeszegül­ni: e kérdésben a kommunisták nem tehetnek engedményt. Már csak azért sem. mert az an- tikommunizmust nemcsak a kommunista pártok ellen irá­nyítja a burzsoázia, a reakció, hanem valamennyi haladó erő ellen felhasználja. Éppen ezért közös érdek — a párbeszéd és, együttműködés sikere függ tőle —. hogy e mozgalmak soraiban elszigeteljék és leküzdjék az an, tikommunizmust. Ma is mélysé­gesen időszerű ez a figyelmezte­tés: nem volt, nincs és nem is lehet szovjetellenes vagy olyan kommunizmus, amely a létező szocializmus, a szocialista orszá­gok közössége ellen irányul. V Várnai Ferenc Kollektiv szerződésük megújítását és az allami hivatalok rendjének megreformálását követelték az; egynapos sztrájkot tartott állami alkalmazottak a római Piazza Santi Apostoli téren rendezett na*y- •nhású tömcggyülésiiköa (Telefotö ™ AP — MTI — KS) I Az internacionalizmus felté­telezi a testvérpártok kölcsönös szolidaritását. Ez a kölcsönös szó. 197« NOVEMBER

Next

/
Oldalképek
Tartalom