Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

Folytatódnak a szovjet—román tárgyalások Ceausescu és Brezsnyev pohárköszöntői Bukarest | A kedd reggeli román lapok közlik azoknak a pohárköszön­tőknek a szövegét, amelyeket Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, államfő és Leonvid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára mondott hétfőn este a Leo- nyid Brezsnyev tiszteletére adott fogadáson. Pohárköszöntőjében Nicolae Ceausescu melegen üdvözölte Leonyid Brezsnyevet és a többi magas rangú szovjet vendéget. Méltatta a Román KP és az SZKP jó kapcsolatait, a két or­szág állandóan fejlődő gazdasá­gi, műszaki-tudományos, kultu­rális és más jellegű együttmükö. dését — rámutatott, hogy e kap­csolatok fejlődésében nagy je­lentősége van a párt- és állami küldöttségek kölcsönös látogatá­sainak. különösen a magas szin­tű találkozóknak. Kijelentette: „Abból a tényből kiindulva, hogy népeink a szo­cializmust. illetve a kommuniz­must építik, megvan minden fel­tétel ahhoz, hogy az egyes nem lényeges kérdésekben meglevő Algéria a szocialista utat választja Algír Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság Forradalmi Tanácsának elnöke aláírta az új alkotmány hatályba lépéséről szóló dekré­tumot. Az ország új alaptörvénye, amelyet a november 19-én meg­tartott országos népszavazás fo­gadott el döntő szavazattöbbség­gel, rögzíti, hogy az algériai for­radalom a szocialista utat vá­lasztja. Az alkotmány értelmében idén decemberbén megválaszt­ják a köztársasági elnököt, majd 1977 januárjában a nemzetgyű­lést. Madrid Hetvenezer általános iskolai j tanító és tanár lépett sztrájkba kedden Spanyolországban 30 százalékos fizetésemelést és ked­vezőbb nyugdíjfeltételeket köve­telve. A sztrájkoló pedagógusok bejelentették, hogy mindaddig nem hajlandók folytatni a taní­tást, míg a kormány nem telje­síti jogos követeléseiket. Prága Dr, Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a KISZ Központi Bi­zottsága első titkárának vezeté­sével kedden ifjúsági küldött­ség érkezett Prágába. Róma Olaszországban kedden zárva maradtak a minisztériumok, ál­lami hivatalok, a helyi tanácsi hivatalok, az iskolák, egyete­mek, nem működött a posta, a! nemzetközi telefonközpont, szü- j netelt az ellátás (a legszüksége­sebbet ki vével, a közkórházak­ban a mintegy 2 és fél millió állami alkalmazott egynapos or­szágos sztrájkja következtében. A hármas szakszervezeti csúcs- 1 szövetség által meghirdetett j munkabeszüntetés keretében az állami alkalmazottak kollektív szerződésük megújítását és az állami hivatalok rendjének át­szervezését, megreformálását követelték. Lisszabon A Portugál Szocialista Párt országos titkársága kedden fel­függesztette a P1*1^ öt ismert aktivistájának párttagságát, mert bírálták a titkárság poli­tikáját. közvetve pedig Soares vonalat. véleménykülönbségek ne érint­sék pártjaink és államaink együttműködését, amelyekre az a nemes feladat hárul, hogy építsék a tartós barátságot és szolidaritást Románia és a Szövi jetunió között.” Nicolae Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása hozzájárul a román—szovjet barátság erő­sítéséhez. Pohárköszöntőjének nemzet­közi kérdésekkel foglalkozó ré­szében a Román KP főtitkára megállapította, hogy a nemzet­közi életben egyre erőteljeseb­ben nyilvánul meg az enyhülés és az együttműködés irányába mutató új. pozitív irányzat. Az új nemzetközi politikai légkör kialakításában fontQs szerepük van a szocialista országoknak, a Szovjetunió aktív béke_ és együttműködési politikájának. Románia, mint szocialista ország az 'első helyre teszi a Szovjet­unióval, a szocialista országok­kal kialakult baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatok fejlesztését. Hangoztatta, hogy nemzetközi kapcsolatai alapjá­nak Románia a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuve­renitás, a bel ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit tekinti. Ceausescu méltatta a helsinki biztonsági értekezlet jelentősé­gét és kifejezte Romániának azt az óhaját, hogy aktívan közre­működjön az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészítésében. Ceau. sescu kijelentette: ,.A nemzetközi élet. a béké­ért és biztonságért vívott harc alapvető kérdéseiben Románia szorosan együttműködik a Szovjetunióval, a többi szo­cialista országgal, népeink ér­dekeinek, az enyhülés és a vi­lágbéke ügyének megfele­lően.” A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit érintve Ceausescu hangoztatta, hogy az RKP széles körű kapcsolatokat fejleszt minden kommunista és ^munkáspárttal, fellép egységük és szolidaritásuk erősítéséért. Ezzel kapcsolatban méltatta a berlini értekezletet, amely nagy­mértékben hozzájárult a kom­munista pártok együttműködé­sének megerősítéséhez. Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetét mondott a baráti fogadtatásért. A nyáron létrejött krími ta­lálkozóról szólt a továbbiakban Brezsnyev. Elmondotta, hogy Nicolae Ceausescuval barátian és őszintén megvitatták a szov­jet—román kapcsolatok tovább­fejlesztésének és elmélyítésé­nek kérdéseit. Ezek a megbeszé­lések nagyon jók és hasznosak voltak, mert a megvitatottak közül sok már a gyakorlatban is megvalósul. Brezsnyev kije­lentette : „Országaink között nincsenek megoldatlan fontos problémák. Mindnyájan érde­keltek vagyunk abban, hogy né­peink érdekében a tehető legtel­jesebb mértékben kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyet a hagyományos szovjet—román barátság kínál, őszintén szólva, ebben áll bukaresti megbeszé­léseink lényege is.” A kétoldalú kapcsolatokról szólva. Brezsnyev többek kö­zött leszögezte: „Mi nemcsak közeli-szomszédok vagyunk. Az ideológia és a célok azonossága, a marxista—leninista eszmék, a jogegyenlőség alapján kiala­kult együttműködés évtizedes tapasztalatai — ezek adják az objektív alapokat az előttünk , álló számos probléma megoldá­sát célzó erőfeszítéseinkhez”. Ez­zel összefüggésben Brezsnyev kitért a két ország gazdasági együttműködésere, amely mind a KGST-kereten belül, mind kétoldalú alapokon évről évre nö. Az együttműködés egyre fon­tosabb területének nevezte Brezsnyev az ideológiai kapcso- | latokat. Ennek az együttműkö­désnek — mutatott rá — ha­talmas jelentősége van az im­perializmus elten folyó közös harc szempontjából. Teljesen törvényszerű az a tény, hogy a nemzeti erőfeszítésekkel párhuzamosan, sikereink egyik fontos összetevője testvéri együttműködésünk, az a ter­mészetes óhaj. hogy Be csak saját érdekeinket vegyük fi­gyelembe. hanem szocialista barátainkét is” — mondotta Brezsnyev. Az SZKP főtitkára ezután ki­jelentette: ,.A Szovjetunióban nagyfa értékeljük a Román Szo­cialista Köztársasággal a nem­zetközi politika kérdéseiben való együttműködést, amikor ez érvényesül, és úgy véljük, hogy minél szélesebb lesz, annál job­ban használ a béke és a szo­cializmus ügyének, közös célja­inknak és eszméinknek.” Meg­állapította, hogy jó volt az együttműködés a román párttal az európai kommunista pártok idei értekezletének elő­készítésében. Eredményesen mű­ködünk együtt most is a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé közeljövőben sor­ra kerülő ülésének előkészíté­sében. Ez az ülés, reméljük, újólag és jelentősen hozzájárul majd az európai es közvetve az egész világ békéjének megerő­sítéséhez. Nekünk, valamennyi testvéri szocialista országnak természetesen még sok közös erőfeszítést kell tennünk a belg­rádi értekezlet előkészítésében. Azt szeretnénk, hogy ez a ta­lálkozó ne propaganda-párbaj színtere tegyen, hanem a jó­akarat konstruktív fóruma, po­zitív eszmék serkentője a hel­sinki záróokmányt aláíró álla­mok kölcsönösen előnyös békés, együttműködése továbbfejlesz- , lesének szempontjából. Végül úgy vétem, hogy a szo­cialista országok »kitartóan, szo­lidárisán és összehangoltan el­járva képesek sokat tenni azért, hogy közelebb hozzuk korunk egyik legégetőbb problémájának megoldását — a fegyverkezési hajsza megfékezését és a gya­korlati lépésekre való áttérést a felhalmozódott fegyverkészle­tek csökkentésére, vagyis a le­szerelésre. Éppen ennek a kér­désnek a megoldása kínálja a kulcsot a valóban tartós béké­hez, a nyugodt, alkotó, ember­hez méltó élethez a jelen és a jövő nemzedék számára. A béke, a leszerelés oldalán hatalmas erők állnak, az em­beriség döntő többsége. A probléma az. hogy ezeket az erőket mozgósítsuk, tevékeny­ségüknek megadjuk a szük­séges irányt. Ebben a vonatkozásban ránk, kommunistákra, szocialista or­szágokra valóban történelmi felelősség hárul. Járjunk el te­hát elvtársak lígy, hogy később egyikünknek se tegyen oka ! szemrehányást tenni magának j azért, hogy nem tett meg min- j den tőle telhetőt.” Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden délelőtt a j román fővárosban négy emlék- j művet koszorúzott meg: a nép j és a haza szabadságáért, a szo­cializmusért vívott harc hősei­nek. a haza hőseinek emlék­művét, a Lenin-emlékművet és a szovjet hősök emlékművet. Az ünnepélyes aktuson részt vettek Brezsnyev kíséretének tagjai. A koszorúzásokat követően Leonyid Brezsnyev folytatta a Nicolae Ceausescuval hétfőn délután megkezdett tárgyalásait. Egon Bahrnak gratulálnak Egon Bahr lett a nyugatnémet szociáltlemokría párt parlamenti frakciójának vezetője. A képen: Schmidt kancellár és Brandt párt­elnök gratulál Babrnak (Telcfotó—AP—MTI—KS) Izrael Ismét élezi a közel-keleti helyzetet Csapatösszevonások a libanoni határ mentén Tel Aviv Az izraeli kormány kedden rendkívüli ülésen hallgatta meg Rabin minisiterelnök, Peresz hadügyminiszter és vezető ka­tonai tanácsadóik tájékoztatását a libanoni—izraeli határ menti fejleményekről. A szigorúan tit­kos ülésről a kormány szóvivő­je csupán annyit közölt, hogy a kormány ezúttal védelmi bizott­sági minőségben tanácskozott. A jelentések szerint a tanácskozá­son részt vett Mordechai Gur, az izraeli hadsereg vezérkari fő­nöke és Slomo Gazit. a katonai hírszerzés főnöke is. A kor­mány ülését megelőzően olyan hírek terjedtek el, hogy a liba­noni határ mentén izraeli rész-: ről csapatösszevonásokat hajta­nak végre. Damaszkusz j A szíriai Baath-párt központi j lapja keddi vezércikkében az- , zal vádolja Izraelt, hogy a csa- I patösszevonások révén a közel- keleti helyzet újbóli kiéleződé­sét idézi elő. A cikk ugyanak­kor megállapítja: Izrael min­dent elkövet annak érdekében, hogy Libanon déli részét ellen­őrzése alá vonja és arra törek­szik, hogy dél-libanoni mester­kedéseivel elterelje az arab és a nemzetközi közvélemény fi. gyeimét az alapkérdésekről. Bejrut A bejrúti rádió legfrissebb jelentése arról számol be. hogy az arabközi biztonsági erők — az Izraellel határos körzetek ki­vételével — Libanon egész terü­letén. elfoglaltak állásaikat. Megfigyelők azonban nem zár­ják ki annak lehetőségét, hogy az arabkifei erők —amelyeknek nagy része szíriai alakulatok- I bői áll — a I tani folyón át- j lépve, állásokat alakítanak ki i Tőre földközi-tengeri kikötővá- I rosban is. (MTI) Határozattervezet a palesztin nép jogainak helyreállítására New York Az ENSZ húsztagú Palesztina- bizottsága hétfőn határozatter­vezetet terjesztett a közgyűlés 31. ülésszaka elé. A határozatterve­zet, amelynek társszerzői kö- j zott van a Magyar Népköztál-- j saság és az NDK is, mindenek- I előtt leszögezi: a Közel-Keleten j az igazságos és tartós béke nem j valósítható meg a Palesztinái | nép problémáinak megoldása nélkül. A Palesztina-bizottság időren- i det javasol az izraeli csapatok arab területekről való kivoná­sára. A tervezet szerint 1977. ! június 1-ig valamennyi meg­szálló csapatnak el kell hagy- I nia az 1967-ben elfoglalt arab területekét; Az így felszabadult területeket a'z Egyesült' Nemze­tek Szervezete venné át. amely aztán az Arab Ligával együtt­működve, a területeket átadná a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. A tervezet konk­rét javaslatokat tartalmaz, hogy kétszakaszos terv keretében a palesztinokat vissza telepítsék hazájukba. A hétfői vitában felszólalt többek között Kuba. Laosz, Banglades és Indonézia képvi­selője. Valajnennyien támogatá­sukról biztosították a tervet. (MTI) A Biztonsági Tanács döntése: Angola ENSZ-tagállam lehet New York j lés elfogadja a Biztonsági Ta- A Biztonsági Tanács hétfőn j. nács indítványát. Angola — egy 13 szavazatul, ellenszavazat [ évv'el függetlensége elnyerése nélkül, két tartózkodással úgy ! u,un a ' ENSZ-tagál lám dönteti, hogy javasolja az ENSZ J lesz­közgyűlésének: vegye fel tagjai — — — ........ , s orába az Angolai Népi Köztár- : 1976. NOVEMBER 24, BÉKÉSM wmsAS < saságot. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nem vett részt a szavazásban. Amennyiben az ENSZ-közgyü- i 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom