Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
MENETREND SZERINT veteránok A vasutak fejlesztési programjából Mindenkinek volt mór alkalma, utazás közben, pályaudvaron járva, szemügyre venni a vasutasok munkáját. Teendőik közül, az utazó, a „kívülről” szemlélődő számára alighanem a kocsirendezés munkája a leglátványosabb: az ide- oda lóduló Vagonokkal, csattanó ütközőkkel, a kocsik között hajladozó kapcsolósokkal, a gépek és emberek összehangolt mozgásával. A szerelvények szétszedése, összerakása egyben a legveszélyesebb — hiszen az ütközők között a másodpercre kiszámított mozdulatokban nem lehet tévedni — és a legnehezebb munka is. Már a század első harmadában műszakiak serege foglalkozott azzal, miképp is lehetne ember nélkül, valamilyen géppel, szerkezettel elvégeztetni ezt a munkát. így.' születtek meg a 30-as években az első önműködő vagonkapcsoló készülékek a. Szovjetunióban és Amerikában. A Szovjetunióban 1935-től 1957-ig a teljes vagon- és mozdonyparkot felszerelték ezzel a szerkezettel. Ma az USA-'ban és a Szovjetunióban lényegében a teljes kocsipark önműködő kapcsolószerkezettel közlekedik. Európában „z önműködő kocsikapcsoló általános bevezetésének terve körülbelül 20 esztendeje készült el. A terv lényege az volt, hogy egész Európában — idesorolva még a Szovjetunió szibériai részét is — valamennyi ország nemzeti vasútjának egyugyanazon készülék alkalmazására kellene áttérni, hiszen az ebből származó előnyök, kézenfekvőén csakis így aknázhatók ki maradéktalanul. E gondolat jegyében a 60-as | évek elejétől a Szocialista Or- ! szagok Nemzetközi Együttműkö- j dési Szervezete és az Európai j Vasutak Nemzetközi Szövetsé- ! ge közös bizottság keretében látott hozzá-az európai vasutak; egységes, összekapcsolható (tipizált) önműködő kapcsolószerkezetének kifejlesztéséhez, a már korábban elkészült szocialista és nyugati konstrukciók és do- ■ kumentációk felhasználásával, illetve összehangolásával. Nem kévés műszaki probléma várt megoldásra, hiszen ennek az új készüléknek az előző évtizedekben elkészült amerikai és szovjet változatnál korszerűbbnek kellett lennie, figyelembe véve a fejlődés azóta elért eredményéit, illetve ma - már pontosan felvázolható új követelményeit. A 70-es évek derekára végül is elkészült, kipróbálva, a tapasztalatok alapján korrigálva két korszerű készülék. egy szocialista és egy nyugati változat. A közös érdek és előnyök alapján, a két készülékben megtestesülő szabadalmakat a szakemberek díjtalanul bocsátották egymás rendelkezésére. Európa tehát az önműködő kapcsoló készülékek elterjesztésének időszakához érkezett, a fejlesztés befejeződött. Erre a szakaszra több ország nemzeti vasútja — így a MÁV is — már korábban megkezdte a felkészülést. A régebbi kocsikat az j új szerkezet felszerelésére alkal- [ mássá tették, illetve az új vagonokat már így készítette az ipar. A MÁV 1965-től végzi ezt az előkészítő munkát. Ami hátra van. az átállás érdekében elvégzendő feladat, az sem kevés még. A nyugati országoknak például 2,5 milliú. a szocialista országoknak 1,5 millió készülék szükséges az átálláshoz. Ezt az iparnak még el kell készítenie. A KGST-tagországok gyártásszakosítás keretében szervezik meg a kocsikapcsoló készülékek termelését is — a feladat azonban így is jelentős. Az áttérés például a magyar népgazdaságnak legalább 15—20 milliárd forintba kerül majd. A szocialista országok szeretnék a következő 8—10 évben — az eredeti menetrend szerint, a számottevő költségek dacára is — általánosan bevezetni a készülék használatát. A nyugati országok viszont, egyelőre, a nagy ráfordítás-igényre hivatkozva — 1985 utáni időpontot javasolnak. Mérlegelés dolga, mindenképpen meg kell-e várni a nyugati országokat, nincs-e mód meggyorsítani a bevezetést a szocialista vasutakon. Hiszen az kézenfekvő, hogy ez a készülék jelentősen bővítené a rendezőpályaudvarok teljesítő képességét -a kocsirendezés átfutási idejének számottevő csökkentésével. Különböző számítások szerint 20—40 százalékos időmegtakarítás érhető el a gépesített' kocsirendezéssel, a kézi kapcsolással szemben. Nem beszélve arról, hogy emberek ezreit szabadíthatná fel az egyik legnehezebb és legveszélyesebb fizikai munka alól. G. F. A szakmunkásokat nem elég kiképezni Állattenyésztő szakmunkások a békéscsabai Szabadság Tsz-ben Szélsőségek. Modem és elavult állattartó telepek. Az egyik megfelel az egészségügyi és szociális követelményeknék, a a másik olykor elmarad a minimális mögött is. Szélsőségek, melyek általában jellemzőek mezőgazdasági üzemeinkre. Igy a békéscsabai Szabadság Terme, lőszövetkezetre is. Maradjunk a konkrét példánál. A gazdaság munkaerőgondokkal küzd az állattenyésztésben. de nem egyforma súllyal. Míg a jól felszerelt sertéstelepen szinte évek óta nincs munkaerőmozgás, addig a fizikai munkát megkönnyítő eszközök hiányában a szarvasmarha-ágazatban állandó a ki- és belépés. Természetesen más okok is köz. rejátszanak. Ilyen az osztott munkaidő, a korai kelés stb. — Sokféleképpen lehetne env. híteni az előbb említett gondokon. A legnagvobb segítséget mégis az egyelőre tervezés alatt álló modern telep felépítése adná. De addig is tenni kell valamit. Javítani akarjuk a szakember-ellátottságot — magyarázza Fabula György, a tsz személyzeti vezetője. Állattenyésztő szakmunkás. Kevés van belőlük. A Szabadság Termelőszövetkezetben 29. Közöttük sok a fiatal, akik már többszőr is bizonyították tehetségükéi. Olyanok is vannak, akik munkájuk közbeni tanulás, sál sajátítják el a szakmát, A tsz vezetői elmondták, hogy különösen szarvasmarha-tenyésztő szakemberből van kévé*. Vajon miért? De erről már azokat a fiatalokat kérdezzük, akik az első vonalban dolgoznak. Lipcsei István szakmunkás az elmúlt tanévben végzett az eleki szakmunkásképzőben. Az országos szarvasmarha-tenyésztő versenyben harmadik helyezést ért el. Őszintén mondja: — Másképp tanítottak bennünket az iskolában. Az. ahol mostkdol- gozom. egv korszerűtlen telep. Nem tudom hasznosítani az ismereteimet. — De nyilván jól megfizetik? — Nem mondanám. Ha a munka és a fizetség arányban lenne, nvilván többen jönnének ezekbe az/ ágazatokba dolgozni. Elég, ha csak a korai kelést, az itt eltöltött estéket, a munkakörülményeket vesszük figyelembe. — Mégis maradt? — Mert él bennjem. és gondolom minden fiatalban a bizonyítási vagy. Egyelőre nem szándékozom elmenni, hiszen ez a szakmám, amit nem véletlenül választottam. A sertéstelepen már más véleményeket hallottam. Itt dolgozik a legtöbb szakmunkái, számszerűit 18. Köztük Greksza Pál is. — Nem véletlen, hogy. ez így van — mondja. — Itt fürdő, ebédlő, öltöző áll mindannyiunk rendelkezésére. Korábban ő is a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozott, hagyományos telepen. Könnyen tesz összehasonlítást a korszerű sertéstelep javára. Annak ellenére.- hoev naponta 30 kilométert utazik motorral téien-uyaron. mégsem szándékozik innen elmenni. Ezért is kezdett járni az orosházi mezőgazdasági szak. középiskolába. A telepen évek óta ugyanazok dolgoznak. Jó az összhang a fiatalok és az idősebbek között. A szakmunkások többsége kihelyezett osztályban szerzett képesítést. — A két fiatal és társaik minden elismerést megérdemelnek Megküzdőitek az előítéletekkel, melyek még ma is akadályozzák a helyes pályaválasztást — mondja a személyzeti vezető. Az előbb említettek más termelőszövetkezetekben 's gondot okoznak. Az a gazdaság pedig, ametv valóban a változást akarja. elébe kell hogy menjen ezek. nék, A Szabadság Termelőszövetkezet is így jár el, amikor általános iskolákat látogatnak szakemberei, amikor üzemlátogatásokat szerveznek. A közelmúltban fejezték be a ki helyezet szakmunkásképzést de már most télre is újabb szervezésével foglalkoznak. A szakmunkásokat azonban nem elés kiképezni, azokat meg is kell tartani. Fokozott megbecsülésük kölcsönösen jelentős egv olvan gazdaságban. ahol az állatle- n vészi és további fejlesztését tűz. ték célul. Köpenyes János BÉKÉS MECYEL 1976. NOVEMBER 23. I. A nemzetközi kommunista mozgalom a veterán jelzővel tiszteli mindazokat, akik egész életük során részesei, vezetői vagy közkatonái a marxizmus—leninzimus eszméinek valóraváltásáért folyó önfeláldozó küzdelemnek. Nehéz lenne megmondani: hányán álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban, a proletariátus hatalmáról, amely először és végérvényesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban öltött testet. Az Októberi Forradalomban, a polgárháború, a honvédő háború harcaiban az orosz néppel vállvetve küzdöttek a többi népek fiai is. Köztük sok magyar hős áldozta életét a forradalomért. Idézzük fel emléküket. Mindenekelőtt Ligeti Károly emlékét, aki 1918 május—júniusában az Omszkot védő internacionalista osztag parancsnoka volt, aki sebesülten fogságba esett és Kolcsak fehérgárdistái kivégezték. Ligeti Károlyt, a költőt és lánglelkű agitátort, aki a munka és a forradalom vörös zászlaja alá ilyen szavakkal tömörítetté magyarok és más nemzetiségűek ezreit: ,,A mi jövendőnk, gyermekeink, unokáink egyetlen öröksége; e forradalom! Készek vagyunk arra, hogy az orosz forradalmat, amely az egész világnak békét és testvériséget hoz. az életünkkel is védelmezzük... az orosz forradalom, mint a dolgozó népek fölszabadításának forradalma, egyúttal a mi /forradalmunk is, magyar dolgozóké. M a Omszk városában emlékmű őrzi emlékét, hirdeti a hős magyar internacionalista dicsőségét. 1918. rhájus 22-én Szamuely Tibor így lelkesítette a hazatérő és a Szovjet-Oroszországban maradó hadifoglyokat: „A forradalom útjai tiszták, világosak és egyenesek. A proletariátust a forradalom útjára sodorta osztály helyzete. Proletárérdeker ink eléréséhez, a tőkés .kizsákmányolástól való teljes felszabaduláshoz, a kommunizmus első grádicsáig csakis ez az út vezét. Akik pedig ezt az utat járják, nem tévelyeghetnek rajta sem jobbra, sem balra: az ingadozás, a sötétben tapogatózás nem a forradalmár tulajdonságai közé tartoznak. (...) . .. Menjetek haza. de nem'az- zal a céllal, hogy újból az imperializmus jármába hajtsátok fejeteket, újból fegyvert fogva kezetekbe, újabb testvérgyiikos* ságra induljatok. A fegyverekkel zsarnokaitok kezetekbe adják egyúttal a hatalmat is; ne felejtsétek el soha, hogy a hatalommal élni is lehet, sőt élni is kell. A példa előttetek áll, az oro^z forradalomból sok mindent ínegtanulhattatok!” S zamuely Tibor lelkesítő és útmutató szavai a bizalmat és győzelembe vetett hitet plántálták el ezrekben és tízezrekben, amely nem maradt nyomtalan. A világtörténelem nagy fordulópontján a magyar munkás- mozgalom történetében is új fejezet kezdődött. Hazánkban is kibontották a szocializmus zászlaját. megalakult é6 elindult útjára a magyar munkásosztály forradalmi, marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja, majd négy hónappal később, 1919. március 21-én — a magyar proletárok orosz testvéreik példáját követve — kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság kivívásában nagy szerepük volt a hazatérő hadifoglyoknak, akik az orosz proletariátus forradalmi harcában ismerték meg a győzelemhez vezető utat. s hazai osztálytestvéreikkel összefogva, a magyar proletariátus és minden kizsákmányolt harcának eredményeként teremtették meg a világ második tanáeshatalmát, a magyar proletariátus első diktatúráját. A nemzetközi imperializmus minden erejét latba vetve, összefogott a magyar proletariátus forradalma ellen. A fiatal Vörös Hadsereg hősiesen védte szocialista hazáját, harcai — különösen a dicsőséges északi hadjárat — egyike legszebb nemzeti hagyományainknak. Az _ ellenség túlereje győzött 1919’ augusztusában, vérbefojtották a Tanácsköztársaságot. Az orosz proletariátus még nem volt olyan helyzetben, hogy katonai, segítséget Í6 tudott volna adni. De az a tudat, hogy a proietárforradaíom a világ egvhatodán győzött, s ezzel a szocializmus győzelmes útjára indult, erőt és bátorságot adott a magyar internacionalistáknak és forradalmi erőknek ahhoz, hogy a harcot — ha ideiglenesen más módszerrel is — folytassák, s ha később is, de eljön a végső, győzelem. > Kőszegi Frigyes (Folyt, köv.) Kultúránk külföldön A varsói Magyar Intézet évadja A Magyar Intézel Varsó központjában a „magyar kultúra nagykövetsége” varsóiak számára. Naponta több százan is megfordulnak az Intézet székházában. Egyeseket a magyar irodalom, másokat a magyar festészet, szobrászat vagy filmművészet érdekel közelebbről, vannak, akik a magyar sajtótermékekre kíváncsiak vagy könyvet vesznek köl- csőq. sokan pedig az Intézet mellett működő „Kultúra” boltban magyaros emléktárgyakat vásárolnak. Az Intézet egyik legfontosabb feladata a klasszikus és mai magyar irodalom népszerűsítése: irodalmi esteket, kiállításokat, előadásokat és ielf£# ásásokat rendeznek. Az idén Joljef Attila. Vörösmarty. Berzsenyi irodalmi esteket rendeztek már. Különösen nagy sikere volt a Rá kór czi Ferenc születése 300. évforduló ia alkalmából, rendezett rendezvénysorozatnak. Hasonló rendezvényekre — közöttük tudományos ülésszakokra — több lengve! városban is sór került. Jövőre az Intézet a magyar I forradalmi költészetről téri elő- I adásokat. Olyan .költőkkel kíván-1 ja megismertetni a lengyeleket, mint Váczi Mihály, Simon István, Benjámin László, Garai Gábor. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából számos előadást terveznek, magyar vendégek részvételével. A varsói Magyar Intézet nagy súlyt helyez a magyar zene népszerűsítésére is. Mai magyar zeneszerzőket bemutató találkozókat szerveznek, amelyeken a zeneszerzők és a legjobb magvar előadóművészek vesznek részt. A műsorból nem hiányzik a magyar népzene sem: az elmúlt hónapban több lengyel városban nagy sikerrel szerepelt a sarkadi „Repülj náva” citeraegyüttes. 1977- ben több magvar művész vendégszereplését is tervezik. A Magyar Intézet nvelvtanfp- Ivamai naev érdeklődé»! váltanak ki évről évre. Az idén ismét több jelentkező volt, rmot ahányat az Intézet korszerű nyelvi laboratóriuma fogadni tud. Az Tetőzeten és az egyetemeken kívül -nyolc intézménynél folvik l engve!országban magyar rmelv. oktatás. tevrr,a~Te|esen as, Jn(g_ zet segítségével. W. ZielinsLa
