Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Kommentátorunké, Pálfy Józsefé e szó KÖZLEMÉNY a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Pizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének a meghívására Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke november 17. és 20. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kekkonen elnök és kísérete megismerkedett Budapest nevezetességeivel, látogatást tett a Láng Gépgyárban, a főváros környékén és a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetben. Urho Kekkonen elnök baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében beható eszmecserét folytatott Kádár Jánossul, az MSZMP KB első titkárával és Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével a magyar—finn kapcsolatokról és a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köztársaság hagyományosan .ió. baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése minden téren eredményesen fejlődik, s egyaránt szolgálja mindkét ország és nép érdekeit. valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Kifejezték készségüket, hogy továbbfejlesztik országaik kapcsolatait politikai, gazdasági és kulturális téren. A felek megerősítették, hogy mind kétoldalú kapcsolataik fejlesztésében. mind nemzetközi tevékenységükben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakkal teljes összhangban járnak el. Örömmel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai és együttműködése a különböző társ^almi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jó példája. A tárgyalások során megvitatták a magyar—finn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a hosszú lejáratú ipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény, valamint a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről 1974-ben kötött egyezmény biztosítja a mindkét fél számára előnyös, széles körű gazdasági együttműködés fejlesztését. A felek ugyanakkor megállapították, hogy még nem használták ki teljes mértékben a magyar—finn kereskedelmi forgalom növelésének és sokoldalúvá tételének lehetőségeit: ebből kiindulva erősíteni kell a gazdasági. kereskedelmi, ipari és műszaki-tudományos együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottságaik tevékenységét. Megállapodtak. hogy az áruforgalom bővítésére és a gazdasági információcsere elősegítésére törekszenek. s hozzájárulnak a vállalatok kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felek nagy figvelmet szenteltek a két ország hagyományos és gvümölcsöző kulturális kan- osolntainak. melyek szélesítésében jó eredménveket sikerü’t elérni. Egyetértettek azzal, hngv a kulturális kapcsolatok a két ország együttműködésének fontos részét képezik. Készek továbbfejleszteni a kulturális egvüttműködést különböző területeken, ezzel is elősegítve az országaikra vonatkozó kölcsönös ismeretek további gazdagítását. Megállapítást nyert, hogy a magyar—finn veaves bizottság fon- ‘os szerepet játszik a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésében. Jól szolgálják ezt a célt a Magyarországon és Finnországban megrendezett barátsági hetek. s mindkét fél támogatni kívánja ezeket a jövőben is. Elősegítik a kulturális és tudományos intézmények és szakértők tapasztalatcseréjét, az ösztöndíjascserét a humán, és alkalmazott tudományok kölcsönös érdeklődésre számot tartó területein. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában a nemzetközi enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel, továbbá az 1977. évi béig. rádi találkozóval összefüggő kérdések állottak. Ezzel kapcsolatban Kádár János és Losonczi Pál nagyra értékelte Finnország békeszerető, aktív semlegességi politikáját, valamint a finn kormány és személy szerint Kekkonen elnök igen értékes hozzájárulását a nemzetközi béke és enyhülés megszilárdításához és az európai biztonság és együttműködés ügyéhez. Kekkonen elnök kifejezte Finnország nagyrabecsülését Magyarország eredményes békepolitikája iránt. A felek egyetértettek abban, hogy az európai biztonsági' és együttműködési értekezlet záróokmányának a megvalósításában jelentős haladást sikerült elérni. Megelégedéssel állapították meg, hogy az enyhülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta tovább folytatódik. Számos kétoldalú és sokoldalú javaslat született a zá_ róokmány rendelkezéseinek megfelelő együttműködés szélesítésére, a különböző ajánlások végrehajtására. A felek üdvöz- lik az ENSZ európai gazdasági bizottságának ez év tavaszán elfogadott munkaprogramját, úgy. szintén azokat a javaslatokat, amelyek a környezetvédelemmel. a közlekedéssel és az energiagazdálkodással foglalkozó, konferenciák megtartására vonatkoznak. A felek úgy vélik, hogy továb. bi erőfeszítések szükségesek az enyhülés folyamatának, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya végrehajtásának elősegítésére. Kifejezték eltökéltségüket, hogy folytatják aktív, céltudatos tevékenységüket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok megvalósításáért. Meggyőződésük, hogy a záróokmány rendelkezéseinek teljes alkalmazása fontos hozzájárulás a biztonság erősítéséhez, a kölcsönösen előnyös nemzetköz; együttműködés fejlesztéséhez. Magyarország és Finnország kész elősegíteni, hogy az 1977-ben Belgrádban megtartandó találkozó eredményesen járuljon hozzá a Helsinkiben elfogadott dokumentumok további végrehajtásához, beleértve a jövőbeni -közös erőfeszítéseket is. A fe'ek ki jelentették, hogy további lépeseket is tesznek a béke és a biztonság megszilárdításának elősegítésére. Arra törekszenek. hogv az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná váljék. Megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folytatása növekvő veszélyt jelent a világbékére és az emberiség jövőjére. Egyetértettek, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni katonai enyhüléssel. Ez köveikeze- tes és határozott intézkedéseket követel a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés területén. Hangsúlyozták a leszerelési tárgyalások eredményessé tételének szükségességét és kijelentették, hogy ezek végső céljának az általános és teljes leszerelést kell tekinteni. Ezzel kapcsolatban kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, és a Közép-Európában levő fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére irányuló bécsi tárgyalásokon, valamint a genfi leszerelési bizottságban mielőbb eredményeket érnek el. Támogatják a leszerelési világ- értekezlet összehívását, s úgy vélik, hogv az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka előrelépés lehet ebben az irányban. Támogatják nemzetközi egyezmény kötését az erőszakról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. A felek hangsúlyozták a nukleáris fegyverkezés, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elterjedését, valamint az új típusú tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztését és gyártását megakadályozó intézkedések jelentőségét. Ilyen intézkedés lehet, többek között az atomsorompó- egvezménv egyetemessé tétele és garanciális rendszerének megerősítése. a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozása és a nukleáris kísérletek teljes betiltása. Mas nemzetközi kérdésekről szólva a felek kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetközi politikában tapasztalt pozitív fejlődés ellenére továbbra is aggodalomra ad okot az ingatag politikai helyzet a világ különböző pontjain. Az a véleményük, hogy tartós és igazságos béke a Közel-Keleten csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján érhető el oly módon, hogy Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt valamennyi területről, hogy elismerik a Palesztinái arab nép nemzeti és politikai jogait és tiszteletben tartják vala.' mennyi közel-keleti állam jogát a független létezéshez és fejlődéshez. biztonságos és elismert határok között. Támogatják' a közel-keleti válság rendezésével foglalkozó genfi konferencia összehívását. A felek megvitatták a ciprusi helyzetet is. Ügy vélik, hogy a ciprusi kérdést békés úton, tárgyalások révén kell megoldani, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának. függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartásával. A felek kifejezték mélységes aggodalmukat az afrikai déli térségben alakult helyzet miatt. Remélik, hogy Zimbabwe és Namíbia jövőjét érintő tárgyalások lehetővé teszik a békés rendezést és a többség hatalmának megteremtéséhez vezetnek, a szabadságukért harcoló afrikai népek számára elfogadható módon. Elítélik a Dél-Afrikai Köztársaságnak az ENSZ ismételt felhívását semmibe vevő, kíméletlen fajüldöző politikáját, amelyet a törvénytelenül megszállva tartott Namíbiára is kiterjesztett. A felek nyomatékosan hangsúlyozták az ENSZ fontos szerepét a világbéke biztosításában. Kifejezték készségüket, hogy tovább erősítik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi problémák megoldásában, az alapokmánynak megfelelően. A felek örömmel állapították meg, hogy a megvitatott kérdésekben álláspontjuk azonos vagy közel áll egymáshoz. Mindkét fél kifejezte elégedettségét a tárgyalásokon elért eredmények felett. Kölcsönösen kifejezést nyert az a meggyőződés. hogy a magyar vezetők és Kekkonen elnök találkozása jelentősen hozzájárult a két ország és a kel nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. Urho Kekkonen köztársasági elnök meghívta Kádár Jánost és Losonczi Pált hivatalos látogatásra Finnországba, később meghatározandó időpontban. A meghívásokat köszönettel elfogad, ták. (MTI) A HÉT 4 KÉRDÉSE O MI A7, EREDMÉNYE A BELGRÁDI CSÚCSTALÁLKOZÓNAK? Bebizonyosodott, hogy a szovjet —jugoszláv kapcsolatok még szilárdabbá tételéhez megvan minden feltétel. Leonyid Brezsnyev és vendéglátója, Tito ismételten megerősítette a két párt és a két ország közti kapcsolatok alapelveit: a szuverenitás, a függetlenség. az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás egyformán ezek közé tartozik. Érdemes idézni a sajtóvisszhangból egyrészt a moszkvai Pravdát, amely rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia a nemzetközi élet kérdéseiről | vagy azonosan vélekedik, vagy, nagyon közelálló álláspontot fog-I lat el, másrészt a belgrádi Poli- . ti kát, amely arra utalt, hogv a j két ország útjai a belső fejlődést és a szocializmus építésének formáját tekintve nem esnek egvbe. ez a tény viszont csak növeli a közös közlemény rendkívüli értékét. A világsajtót bejárta a Brezs- nvev-pohárköszöntőbő! vett idézet és az a találó hasonlat, amely a nyugati propaganda „meséiben" a Szovjetuniót „farkasnak”, Jugoszláviát pedig „Piroskának’' titulálta... Csattarjós válasz volt ez j mindazoknak, akik mindenütt „szovjet veszélyt” látnak és Béig- j rádra is valamiféle „szovjet fe- I nvegetést” éreznek ránehezedni. O MIÉRT SZÜLETETT üj alkotmány Algériában? A tizennégy éve függetlenné vált ország új belső fejlődés előtt áll, ennek megfelelően a világban is, mindenekelőtt az úgynevezett harmadik világban és az el nem kötelezettek között akar nagyobb súllyal fellépni. Nemrég ott jártam Algériában és a vilaják (a megyék) főnökeivel, az FLN (az egyetlen párt) vezetőivel vagy éppen diákokkal, fiatal munkásokkal folytatott beszélgetések közben érezhettem: ez az év a politikai mozgósítás esztendeje Algériában. Júniusban már rendeztek egy népszavazást: akkor a 190 oldalas „nemzeti chartát” fogadták el a választók, most ennek sűrített, rövidített és alaptörvénnyé emelt változatát. Megtanultam, hány jelző illik az ország neve mellé: arab is. afrikai is, mohamedán államvallású is. ugyanakkor el nem kötelezett es a harmadik világhoz tartozó. Személyes élményként még egy jelző kívánkozik ide: fiatal ország! Húszegynéhány éves politikusokkal, harmincegynéhány éves gyár- igazgatókkal. egyetemi tanárokkal találkoztam... S a fiatalságból adódik az is, hogy a népszaporulat terén ugyancsak gyarapodnak. Ma már 17 millióan vannak, pedig 1962-ben. a háború befe- jeztekor 10 millióra fogyatkozott az a lakosság, amely másfél millió halottját siratta. S nem is szegény ez az ország: évi 30 millió tonna olaja, vagy éppen hihetetlen nagy földgáztartaléka (ösz- szesen 4 000 milliárd köbmét erre becsülik!) megadja a fejlődés lehetőségét. O MIÉRT ADTA BE A DEREKAT A SPANYOL SZÉLSŐJOBBOLDAL? Való igaz, a kortezban elsöprő többség alakult ki az alkotmánymódosítás mellett. Az embernek az az érzése, hogy — túl szép a menyasszony! A „bunker”, vagyis a francoista szélsőjobboldal egy tekintélyes része egyszeriben belement volna abba, hogv a jövő évi választásokon egyenlő esélyekkel induljon vele szem- bén a kereszténydemokvácia, vagy a polgári baloldal? Alighanem az rejlik a francoisták látszólagos meghátrálása mögött, hogy biztosítékokat kaptak: ezért azok a „szabad választások” nem lesznek annyira szabadok... A választási rendszer, a választókerületek határainak megvonása stb. stb„ a jobboldal javára fordíthatja majd a választások kimenetelét. S az is valószínű, hogy Suarez kormánya csupán a nem kommunista baloldalt engedi indulni. Az antikommuniz- mus árnya nem tűnik el Madrid felől a kortez mostani szavazása után sem. O MI IS AZ A „NATO-PARLAMENT”? Semmi esetre sem igazi parlament! A tizenöt ország parlamentjeiből, amúgy meghívásos alapon, toboroznak össze vagy 200 képviselőt, természetesen még véletlenül sem hívnak oda kommunistát (pedig a római és a párizsi törvényhozók között tekintélyes az arányuk!), hanem csupa olyan „megbízható', a NATO céliaival messzemenően egyetértő politikus jön össze egyszer egy évben, aki előtt nyugodtan lehet beszélni fegyverkezési kiadások növeléséről, a szocialista országokkal szemben diplomáciai taktika és katonai stratégia kérdéseiről. Nem igazi parlament, mert döntéseket nem hozhat, nem is tartozik neki senki és semmi felelősséggel. Mi hát akkor? Jobbára csupán fórum, ahol újra meg újra el lehet mondani az atlanti propaganda szólamait. s az egészet úgy lehet tálalni, mint valamiféle ,.népképviselet'' megnyilatkozását. Csak azért érdemes mégis odafigyelni, mert néha valóban előre elárulják a szószátyár képviselők, hogy mire is készülnek valóban a Pentagon ós a brüsszeli NATO-köz- pont vezetői. S például egy ajánlásban kifejezték hő kívánságukat: Spanyolország „a szabad és általános választások” után már küldjön ki parlamenti megfigyelőt a madridi kortez. a „NATO- parlament ’ jövő évi ülésére. Ami nyilvánvalóan Spanyolország leendő NATO-tagsága irányában tett lépés lenne. Vagy az sem volt érdektelen, ahogy Nelson Rockefeller, az ola.imágnás és republikánus államférfi, miként is sürgette a „NATO-parlament” szónoki emelvényéről az iparilag fejlett tőkés országokat: alakítsanak ki egységes politikát az olaj- exportáló országokkal szemben! A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet (5541 Szarvas, Szabadság út 64—66.) felvételt hirdet — gépészmérnökök, — gépész üzemmérnökök, — erősáramú villamosmérnökök és — üzemmérnökök részére, gyártástechnológus, gyártmányszerkesztő munkakörök betöltésére. FELVESZ TOVÁBBÁ — energetikust (kalorikus) és — műszaki rajzolót. A jelentkezéseket írásban kérjük.
