Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

Mérleg Amikor az év elején a megyei pártaktivaülés az idei gazdasági feladatokkal foglalkozott, a kö­vetkezőket határozta meg: „Me­gyénkben az ipari termelés 5-6 százalékos növelésével számo­lunk. Cél, hogy a termelés növe­kedését döntően a termelékeny­ség, a műszaki fejlesztés bizto­sítsa. Javítani szükséges a gyárt- mányösszetételt, s nagyobb gon­dot kell fordítani az export fo­kozására. A megye mezőgazdasá­gával szemben támasztott köve­telmény: elegendő termést hazai ellátásra, ipari feldolgozásra és exportra.” Hol tartunk most? Ezt vizsgál­ta legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság és ezt összegezte a Központi Statisztikai Hivatal Bé­kés megyei Igazgatóságának je­lentése, amely az I—III. negyed­év gazdasági eredményeit foglal­ja magába. Ami a megye ipari termelését illeti, a tervezett 5-6 százalékkal szemben az év kilenc hónapjában hét százalékkal nö­vekedett. Tegyük mindjárt hoz­zá, nem gond nélkül. A megye iparát meghatározó élelmiszer- ipar ugyanis az első fél évben a kései, érés, a nyersanyaghiány miatt súlyos nehézségekkel küz­dött, s csak a'z utóbbi három hó­nap erőfeszítése nyomán javult a helyzet. Egy kedvező jelenség: me­gyénkben az év kilenc hónapjá­ban alig I százalékkal több dol­gozót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban, tehát — az aktí­vaülés célkitűzését megvalósítva — a termelékenység fokozása lett a termelés növelésének meg­határozója. Még számottevőbb az előrelépés a másik feladatban, az export növelésében. Itt elsősor­ban két üzemet, az Orosházi Üveggyárat és a Békéscsabai Kötöttárugyárat illeti elismerés. Mindkettő megkétszerezte, sőt néhány termékből megsokszoroz­ta tőkés és szocialista exportját. Nem. boszorkánysággal. vagy szerencsével, hanem több éves szívós munkával, a most beerett műszaki fejlesztéssel. Mezőgazdaságunk szerepére jellemző, hogy országosan az összes növényi termékek nyolc, az állati termékek 10 százalékát Békés megyéből vásárolják fel. így nem csupán szűkebb hazánk, hanem az egész ország asztalá­nak gazdagsága is függ eredmé­nyeinktől. Nézzük, mit tettünk le eddig erre az asztalra? Búzából az országos mennyiség 11 száza­léka termett a megyében, s 57 százalékkal többet vásároltak fel, mint az elmúlt esztendőben. A fontosabb mezőgazdasági termé­kek együttes felvásárlása 2,1 százalékkal haladja meg az 1975. első három negyedévét. Sajnos, nem mindenben állunk ilyen jól. Vannak gondjaink, el­sősorban az állattenyésztésben. Míg a baromfi, a tojás- és tej­felvásárlás növekedett, a két leg­lényegesebb állatfaj, a szarvas- marha- és a sertésértékesítés csökkent. A tsz-ekben és állami gazdaságokban emelkedett, a kis­üzemi gazdaságokban viszont je­lentősen csökkent a szarvasmar­ha-állomány. Érdekes viszont, hogy a kocalétszám kizárólag a háztáji gazdaságokban emelke­dett. Ez ráirányítja a ügyeimet az érdekeltségi rendszer javítá­sára is: miért nem erdemes tehe­net, es miért kifizetődő sertést tartani a háztájiban? E gondok ellenére elmondhat­juk, hogy megyénk gazdasága jól rajtolt az V. ötéves terv első esz­tendejében. Ipari és mezőgazda- sági üzemeink nyugodtan néz­hetnek a hátralevő idő elé. ki­egyensúlyozottan, hajrá nélkül, de cseppet sem lazítva dolgoz­hatnak idei célkitűzéseik sikeres megvalósításán. Scleszt Ferenc A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. NOVEMBER 16„ KEDD Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Megkezdte munkáját a togyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa Kádár Dános laoszi vezető 'személyiségekei fogadott Kétmillió 800 ezer szövetkezeti tag ktpviseleteben 700 küldött, valamint nagyszámú hazai és külföldi vendég részvételével kezd­te meg munkáját hétfőn délután a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. Az Építők Székházéban ülésező tanácskozáson meg­jelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ár. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társ- ágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek több ve­zetője. A kongresszuson részt vett Jean Delattre, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának tagja, s jelen van 12 ország szövetkezeti mozgalmának küldöttsége is. A kongresszus részvevőit az elnöklő Nagy Sándor, az .országos tanács tagja, a Baranya megyei MÉSZÖV elnöke köszöntötte. Ez­után meghatározták a napirendet. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és i társadalmi, munkáját értékelő és az elkövetkező évek feladatait kör vonalazó írásos beszámolóját. j Dr. Molnár Frigyes beszéde Elöljáróban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Vili. kongresszus a tagságpt érdem­ben képviseli, felkészülten, fele­lősségtől /áthatva lát munkához. Ehhez — a szövetkezetek három évtizedes szocialista múltjának tapasztalatai mellett — nagy se­gítséget nyújt az MSZMP XI. kongresszusának határozata és az ott elfogadott programja. A SZÖVOSZ. elnöke a közel­múlt éveket a mozgalom törté­nelmének egyik kiemelkedő sza­kaszaként értékelte. Mindvégig érezhető volt a párt messzeme­nő segítsége, vezető testületéi és területi szervei a lenini szövet­kezeti politika szellemében rend­szeresen foglalkoznak a szövet­kezetek aktuális problémáival. Hangsúlyozta, hogy a szövetke­zeti törvény — összhangban a népköztársaság alkotmányával —• félreérthetetlenül megerősítet­te a szövetkezetek szerepét. Ha­sonlóképp fontosnak ítélte az ágazati törvényerejű rendeleiek időszerűvé vált továbbfejleszté­sét, Illetve a lakásszövetkezetek­re vonatkozó jogszabály megal­kotását. Nagyra értékelte azt a párttól kapott bátorítást, hogy a szocialista demokrácia általános fejlesztésének körülményei kö­zött fejlesszék tovább a szövet­kezeti önkormányzaton nyugvó demokratizmust és a szocialista vonásokat. Dr. Molnár Frigyes, mint az SZISZ XXVI. kongresszusán járt magyar delegáció egyik ve­zetője, jóleső érzéssel adott szá­mot tarról a megbecsült szerep­ről, amelyet a magyar szövetke­zeti mozgalmak a nemzetközi szervezetben, szélesebben véve a világ szövetkezőinek soraiban betöltenek. Hangsúlyozottari méltatta a szocialista testvérszer­vezetekkel kialakult társadalmi és gazdasági kaocsoiatokat, de rámutatott: a lehetőségek még korántsem kiaknázották. s ez vo­natkozik a tőkés országok szö­vetkezeti mozgalmaival fennálló együttműködésre is. A SZÖVOSZ elnöke ezután szólott arról, hogy a mostani tervidőszak jó alapokról indult: az ÁI'ÉSZ-ek és a szövetkezeti: vállalatok múlt évi összes árbe-j vétele 111 milliárd forint -volt, a szövetkezeti külkereskedelem 197.S. évi exportjának értéke el­érte a 14,4 milliárd forintot, s a lakásszövetkezetek által kezelt la­kásvagyon értéke több mint 40 milliárd forint. A szövetkezetek és vállalataik középtávú tervei­nek ellátás-politikai és fejlesz­tési céljai, hatékonyságnövelő el­képzelései a népgazdasági ércek­kel összhangban jól illeszkednek a terület- és településfejlesztési programokba. A tervidőszak első tíz hónapjának eredményei az ötödik ötéves terv kedvező indu­lását jelzik. A közismerten meg­nehezült körülmények ellenére is sikerült alapvetően kiegyensú­lyozott áruellátást biztosítani, i miközben a forgalom tíz száza- | lékkai nőtt. Élve a központi dön- j tések nyújtotta lehetőséggel, megfelelő, a háztáji gazdaságok I termelésének fellendülésével biz­tató eredmények születtek a ser­téstenyésztésben és a kertészeti termelésben is. A takarékszövet­kezetek tovább növelték betét- állományukat és a korábbinál nagyobb mértékben elégítették ki a kistermelők hiteligényeit. A lakásépítő szövetkezetek több mint kétezer lakást építettek fel. és további 7 ezer lakás került a lakásfenntartó szövetkezetek ke­zelésébe. A jövő évi terveket változat­lanul a tagság és a lakosság jobb ellátásának, az életszínvonal- politika megvalósításának szol­gálatában kell kialakitani. Az ÁFÉSZ-ek továbbra is a falut, I ezen belül a kisközségeket és ta­nyai területeket tekintik hagvo- mányos és fő működési terüle­tüknek. E teleoülések lakói szá­mára az eddigieknél is nagyobb gonddal kell biztosítani a jobb alapellátást, elsősorban a napi közszükségleti cikkekből. Ennek érdekében fel kell karolni min­den kezdeményezést, és ki kell terjeszteni az érdekeit szervek közötti összefogást, az időközben kialakult út kereskedelmi mód­szereket. többi között a mozgó- bobok hálózatát is'. Túl a hagvománvos működési területeken — amelyeken a szö­vetkezeti kereskedelem több mint 70, a vendéglátás pedig több mint 80 százalékos rész­arányt kéovisel — az országos tanács változatlanul szükséges­nek tartja a kereskedelmi köz­pontokban, a városokban, a me- gyeszékhelveken is a szövetke­zeti részvételt, az ellátásban és a kereskedejmi hálózatfeilesztés. ben. Ezúton egyrészt elősegíthe­tő a szövetkezetek intenzív fej­lődése, a tagság jobb és válasz; tékosabb ellátása tartós fogyasz­tási cikkekkel, másrészt pedig* hatékony részvételt biztosít a munkások és a városi lakosság jobb ellátásában. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke leszögezte annak szüksé­gességét, hogy a termelés, és a felvásárlás-szervezés tudatosab- bá váljon. Ez egyébként feltéte­lezi az ÁFÉSZ-ek és a termelő- szövetkezetek közötti összehan­goltabb együttműködést is. E té­ma kapcsán szólott arról, hogy az ország lakossága joggal igénylidi folyamatos és kielégí­tő ellátást a sertéshúsból, zöld­ség- és gyümölcsfélékből s a nem egyszer indokolatlanul emelkedő piaci árak mérséklé­sét. Ennek érdekében már köz­iismert döntések születtek, ame­lyek célul tűzték a szocialista nagyüzemi gazdaságok változat­lanul elsődleges és hatékony tá­mogatása mellett a háztáji és kisegítő gazdaságok további se­gítését, ösztönzését mind a biz­tonságos termelés, mind pedig a zavartalan felvásárlás érdeké­ben. A kormány az előbbiekkel összhangban a közeljövőben kí­vánja korszerűsíteni a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, a megfelelő anyagi érdekeltség megteremtése és a szükséges to­vábbi állami támogatás mellett. Ugyancsak szükségessé válik a felvásárlási szervezet bizonyos fokú korszerűsítése is. Mivel a szövetkezeti kereskedelem a zöldség-, gyümölcsforgalom 50 százalékát bonyolítja le. az or­szágos tanács véleménye szerint (Folytatás a 2. oldalon) Káplár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn a KB székházában fogadta Phoumi Vongvichit-ket, a Lao­szi Forradalmi Néppárt Politi­kai Bizottságának tagját, mi­niszterelnök-helyettest, a Laoszi Hazafias Front főtitkárát és Souk Vonsakot, az LFNP Köz­ponti Bizottságának tagját, egészségügyi minisztert, az LHF KB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörben és a kölcsönös szolidaritás je­gyében lezajlott találkozón részt vett , Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Edward Gierelc hazautazott a Szovjetunióból Hivatalos, : baráti látogatása befejeztével hétfőn hazaérkezett a Szovjetunióból az Edward Gie- rek első titkár vezette lengyel párt. és állami küldöttség. A delegációt Varsó Okecie repülő­terén Henryk Jablonski. az Ál­lamtanács elnöke, valamint a párt és kormány más vezető sze­mélyiségei fogadták. (MTI) Előtérben a hatékonyság Tanácskoztak a Körösök Vidéke Tsz-szövetség küldöttei Termelőszövetkezeti parasztsá- I gunk III. kongresszusára kpszü- | lödik. A közelmúltban a megyé­ben a Körösök Vidéke Tsz-szö- vetséghez tartozó tagszövetkeze, teliben is megválasztották a kö­zösségeiket képviselő küldötte­ket. A november 15-én megtar­tott területi küldöttgyűlés részt­vevői értékelték a II. kongresz- szus óta eltelt időszak munká­ját. A tanácskozás elnöki megnvi. tója után Balogh Sándor, a Kö­rösök Vidéke Tsz-szövetség el­nöke tartotta meg az írásbeli beszámoló szóbeli kiegészítését. A szövetség és a szövetkezetek munkáját elemezve megállapí­totta, hogy sikeresen teljesítet­ték a IV. ötéves terv célkitűzé­seit, tovább erősítve a szocialis­ta vonásokat. Javultak a terme­lőszövetkezeti tagság élet- és munkakörülményei, kedvezően változott politikai szemlélete. A termelőszövetkezetek mun. kajában a jövőben még jobban előtérbe kerül a hatékonyság növelése. Mindezt a termékszer. kept átalakításával, a szakoso­dás. a közös vállalkozások, a társulások, a berendezések jobb kihasználásának modern eszkö­zeivel kell elérni. Már eddig is kimagasló ered­mények születtek a búza- és ku­koricatermesztésben. valamint j az állattenyésztés egyes ágaza­taiban. Mindezek továbbfejlesz- ' tése, a hibák kiküszöbölése, az ein1 (tetteken kívül, nem utolsó­sorban a termelés szubjektív feltételeinek javításán múlik. Az utóbbi években elszaporod­tak az új eljárások, technológi­ák, gépek, ezért még fokozottabb gondot kell fordítani a szakem­berképzésre és utánpótlásra. Mindezekre azért van fokozot­tabb szükség, mert mint az utóbbi években, a jövőben is várható, hogy a feladatokat ma­gasabb színvonalon is kevesebb munkáskézzel kell megoldani. A Körösök Vidéke Tsz-szövet­ség szövetkezeti küldötteinek munkájában részt vett Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke, Poden Gyula, az MSZMP KB munkatársa, valamint Misi Sándor, a MÉM főosztályvezető- helyettese. Lchoczki Mihály, a TOT elnökségének tagja Lad- nyik Mihálynak, a kondorosi Egvesült Tsz elnökének és End- rődi Dezsőnek, az ecsegfalvi Egyetértés Tsz nyugdíjas elnö­kének eddigi munkájuk elisme­réseként a Kiváló Szövetkezeti Munkáért Érdemérmet nyújtot­ta át. A küldöttgyűlés végezetül Ba­logh Sándort, Leszenyiczki Mi- hálnnét, Lehoczki Mihályt és Szöllösi Gábort a TOT tagjának, Só+yi Jánost, Hrabovszki Mi­hályt, Bapyinka Györgyöt, Sebünkénél Sándort. fiánké Mi­hályt, Dorogi Józsefet, Szat­mári Jánost. Ladnyik Mihályt. Tímár Tibort. Vozár Imrénél, Kondacs Mihálynét, Netye Lász­lónk Balogh Katalint és Tá­pod? Sándort a termelőszövetke­zetek III. kongresszusa küldöt­teinek választotta ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom