Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

Kömmeirtétoruiiké, Réti Erviné a m: A MET 3 KÉRDÉSE Miközben a nyugati főváro­sokban — választások után. vá­lasztások előtt és válság közben rendezni próbálják a sorokat —, a megélénkült diplomáciai tevé­kenység jellemzi Moszkvát: vi­szonylag csendesebb napok Li­banonban; fontos fejlemények az Ibériai-félszigeten. Ezek az események kerültek előtérbe es kínálják a hét 3 kérdését. O MI JELLEMZI A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOKAT ? Tizenöt hónappal vagyunk Helsinki után, ám úgy tűnik, hogy az EGK záróokmányának gyakorlattá válása nem kevés huzavonával, a vártnál valame­lyest lassabban megy végbe. Közrejátszik ebben a sok ér­telmezési és félreértelmezési kí­sérlet, amelyeknek a nyugati ol­dalon tanúi lehetünk, de féke­zőleg hat a politikai bizonyta­lanság is. Elegendő, akár egy hét viszonylag szűk időkereté­ben. a fejlett tőkés országok fővárosaira pillantani. Washing­tonban, még csak találgatnak Carter új csapatáról, egyelőre az őrségváltás bonyolítóit jelö­lik ki. akik átadják és átveszik az egyes tárcák ügyeit. Belső viták szülési fájdalmával vajú­dik Bonnban az NSZK meg­csappant többségű koalíciója is, a kormány megújítása előtt. Ró­mában az olasz miniszterelnök gazdasági szükségintézkedései­hez toboroz híveket. Londonban leszavazták Callaghan kormá­nyát s ez nem erősíti túlságo­san a küllöldön éppen kilenc­milliárdos. fontalátámasztó hite­léit házaló miniszterelnök hely­zetét. Tokióban pedig finiséhez érkezett a választási kampány, három hét múlva kerül sor a szavazásra. E tömör felsorolás is érzékel­teti, hogy a nyugati országok most elsősorban belső problé­máikkal vannak elfoglalva s át­menetileg kevesebb hír érkez­het kelet—nyugati tárgyalások­ról. Moszkvában azonban vál­tozatlan a diplomáciai csúcsfor­galom s kirajzolódtak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitká­rának közeli útitervei is. A leg­jelentősebb mozzanatokra ezúttal a szocialista országok között ke­rül és került sor: néhány napja járt Moszkvában Gustav Husák, a héten Edward Gierek vezetésé­vel lengyel párt- és állami kül­döttség érkezett a szovjet fő­városba s Brezsnyev a követ­kező napokban Jugoszláviában és Romániában tesz látogatást. E tárgyalások sorozatában nagy súlyt helyeznek a kétoldalú kapcsolatokra; a lengyel párt­lap, a Trybuna Ludu nem vé­letlenül hangsúlyozta kommen­tárjában. hogy a megbeszélések • minőségileg új szakaszt nyitot­tak a lengyel—szovjet együtt­működésben s alapvető fontos­ságúak Lengyelország gazdasági fejlődése, valamint különböző problémáinak megoldása szem­pontjából is. A szocialista országok veze­tőinek csúcstalálkozóit ugyan­akkor a nemzetközi helyzet át­tekintése és alapos elemzése jel­lemzi. a legfontosabb külpoli­tikai lépesek kölcsönös egyez­tetése az enyhülés továbbvitele és megszilárdítása érdekében. A világban tapasztalható nem ke­vés bizonytalanság mellett ez a bizonyosság oldala, az erőviszo­nyok kedvező alakításával, új építő kezdeményezésekkel hoz­1076. NOVEMBER 14. zájárul a nemzetközi viszonyok kedvező alakításához. O BEFEJEZÜDÜTT-E A LIBANONI POLGÁRHÁBORÚ? Nem hinném, hogy akadna ! ma a világon valaki, aki erre j a kérdésre egyértelmű igen-nel vagy nem-mei tudna válaszolni. Úgy tűnik viszont, hogy az időnként fellobbanó tűzharcok es fegyveres összeütközések, ame­lyekről azért a héten is tudósí­tottak a táviratok, a fegyver­szünet szabályát erősítő kivéte­lek voltak. A harcok csendesedése azon­ban nem az általános rendezés­nek, hanem Libanon kivérzésé­nek és az arab békelenntartó- elrettentö erők túlsúlyának tu­lajdonítható. A zöldsisakosok létszáma — az arabközi erőkbe felvett szíriai csapatokkal együtt — duplája a libanoni hadsereg tizennégyezres állomá­nyának, így nem okozott külö­nösebb nehézséget szoros gyű­rűt vonni a főváros, Bejrút kö­rül s végrehajtani az országon belüli „csapatszétválasztást”. Amin el Hadzs ezredes, az arabközi alakulatok parancsno­ka nyíltan fogalmazott: „Bár­sonykesztyűbe bújtatott vasma- rokkal” kíván eljárni. A kérdés most csupán az, hogy a fegyvernyugvás több lesz-e átmeneti lélegzetvételnél? A biztonsági terv előírásai ed­dig lényegében megvalósultak,- de vajon az arab államok se­gédletével a „régi”, ellentmon­dásoktól terhes Libanont kíván­ják-e feltámasztani vagy meg­próbálnak egy új. kiegyensúlyo­zottabb Libanont teremteni. Ha nem történik meg a szembesítés az igazi libanoni problémák­kal. akkor fennáll annak veszé­lye. hogy a parazsat nem oltják ki. csak a hamu alá nyomják s a tűz újra feltámadhat, Annál inkább, mert a válságtól gyötört közel-keleti térségben olyan so­kan vannak, akik szívesen szít­ják a hamu alatt izzó para­zsat. O MI TÖRTÉNIK AZ IBÉRIAI­FÉLSZIGETEN? A spanyol polgárháború óta ezen a héten robbant ki az első általános sztrájk Spanyolország­ban. Nehéz körülmények között, részben illegalitásban, részben féllegalitásban, a rendőri szer­vek önkényével dacolva léptek akcióba a spanyol munkásosz­tály harcos szervezetei s fellé­pésük — ióllehet közvetlen, gaz­dasági célokért történt — egy­úttal a rendszerváltozás szüksé­gességét is hirdette. Hispániát továbbra >s a foko­zódó belső feszültség jellemzi. A francóisták, a szélsőjobboldali Bunker-csoport erői tüntetésre készülnek a diktátor halálának első évfordulóján. A baloldali ellenzék határozottan követeli, hogy Spanyolországban valósul­jon meg az igazi demokratikus fejlődés. A kormánykörökben igen sokan fél lépést erre, fél lépést arra tesznek s időhúzás­sal próbálkoznak. Ám az idő múlása nem javít a helyzeten, hanem halaszthatatlanabbá teszi a valódi megoldás szükségessé­gét. Az Ibériai-félsziget másik or­szágában, Portugáliában. a kommunista párt tartja kong­resszusát. A könyvalakban meg­jelentetett tézisek, amelyek a párt legfontosabb feladatait foglalják össze és értékelik az 1974 áprilisa óta eltelt idősza­kot, •valamint a tanácskozáson elhangzó kiegészítések a demok­ratikus erők összefogását, egy haladó alternatíva felrajzolását sürgetik. Portugáliában termé­szetesen más a helvzet, mint Spanyolországban, de az itt zajló folyamatok sem mentesek az ellentmondásoktól. Telex Szombaton Lisszabonban har- | madik napja ülésezett a Portu- I gál Kommunista Párt VIII. kong­resszusa. A központi bizottsági! beszámolóról és a tézistervezet- j ről kezdett vita véget ért, dél- í után a szervezeti szabályzat ki-! sebb módosításáról szavaztak, j vasárnap pedig — a kongresszus utolsó napján — zárt ajtók mö-1 gött megválasztják az új Köz- [ ponti Bizottságot. A kongresszus az új KB bemutatásával és a lisz- szaboni arénában rendezendő kommunista nagygyűléssel feje­ződik be. * * * A hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó len­gyel párt- és állami küldöttség. ' amelyet Edward Gierek, a j LEMP Központi Bizottságának első titkára vezet, szombaton Minszkbe, Belorusszia fővárosába érkezett. * * * Az ENSZ-közgyűlés 1. számúi politikai bizottságában folyó le- | szerelési vitában, a környezeti hadviselés eltiltásával foglalkozó szerződéstervezet témájában fel­szólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, genfi állandó ENSZ- képviselő, a magyar küldöttség tagja. Támogatta a genfi lesze­relési bizottságban kidolgozott szerződéstervezetet, amely az 1972-ben elfogadott, a biológiai hadviselést tiltó szerződés után űjabb leszerelési megállanociás. Hatályba lépése megakadályoz­ná. hogy bármelyik ország ellen­séges célokra használja az embe­ri környezetet, a természet ere­it. * * * Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja és Győri Imre, a Közpon- j ti Bizottság titkára, akik a Szov- I jetunió Kommunista Partja Köz­ponti Bizottságának meghívásá- j ra Moszkvában tartózkodtak, 1 szombaton hazaérkeztek. A látogatás során Óvári Mik­lóst és Győri Imrét fogadta M. A. Szuszlov. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Megbe­széléseket folyattak P. N. Gye- miesevvel. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel. M. V. Zimjanmnnal és K F. Katv."ev­vel, a Központi Bizottság titká­raival. Látogatást tettek a Prav­da szerkesztőségében, az állami televízió és rádió bizottságnál, az írószövetségben és az APN hírügynökségnél. . ENSZ-határozat a ciprusi kérdésről New York Az ENSZ 31. közgyűlése 94 sza­vazattal. 1 ellenszavazattal és 27 tartózkodással péntek este elfo­gadta azt a határozati javasla­tot. amelyet öt ország — Algéria. Guyana. India. Mali és Jugoszlá­via — terjesztett be a ciprusi probléma megoldásáról. A hatá- i rozati javaslat ellen egyedül Tö­rökország szavazott. A határozat leszögezi, hogy a ciprusi válság változatlanul ve­szélyezteti a nemzetközi békét és biztonsagot. Megerősíti az ENSZ 1974-ben és 1975-ben hozott Cip­russal kapcsolatos határozatait; követeli határozatok sürgős meg­valósítását: felszólítja az érintett feleket, hogy működjenek együtt az ENSZ-főtitkárral a fentiek ér­dekében: felkéri Waldheim főtit­kárt, hogy folytassa közvetítését a két közösség tárgyalásainak ér­dekében: kifejezi azt a reményét, hogy a Biztonsági Tanács megfe­lelő lépéseket fog tenni az 1974- es BT-határozat megvalósítása érdekében: felkéri a főtitkárt, kövesse nyomon jelen határozat megvalósítását és tájékoztassa erről a közgyűlés 32. ülésszakát, végezetül pedig a 32. ülésszak ideiglenes napirendjére tűzi a ciprusi kérdést. A ciprusi kérdés fontosságára külön is felhívta Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár figyelmét Zénón ! Rosszidesz. a Ciprusi Köztársa­ság állandó ENSZ-kénviselője. A főtitkárhoz intézett felhívásá­ban a ciprusi diplomata arra kérte áz ENSZ-t, hogy szavatol-' ja a sziget nemzetközi biztonsá­gát. Ugyanakkor leszögezi: a Ciprusi Köztársaság továbbra is a görög és a török közösség közti tárgyalások folytatásának híve abban a meggyőződésében, hogy ezáltal kell biztosítani az ország függetlenségét, szuverenitását, területi egységét és el nem köte­lezettségi politikájának folytatá­sát. Szifiai tanácskozás November 9-től 12-ig Szófiá­ban tudományos ülésszakot tar­tott az európai biztonság és együttműködés problémáival foglalkozó állandó bizottság, amely Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió nemzetkö­zi kapcsolatokkal foglalkozó in­tézeteiből alakult. Az ülésszakon áttekintettek az európai enyhülés és békés egy­más mellett élés fejlődésének időszerű problémáit. A tanács­kozás alkotó elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. A küldöttségek veze­tői pénteken aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Borisz Cvetkov bolgár külügyminiszter-helyettes az aláírás után koktélt adott az ülésszak részvevőinek tiszteleté­re. A küldöttségek vezetőit pénte­ken este fogadta Ivan Prmov. a BKP Központi Bizottságának titkára. Újabb egységek érkeznek Libanonba Bejrut Hasszán Szabri El-Kholi, az Arab Liga megbízottja pénteken este hangoztatta, hogy a bejrúti t lakónegyedek bombázása nem I akadályozhatja meg az arabközi | biztonsági erők akciótervének j végrehajtását. Az eredei tervek | szerint a ^öldsisakosok már pén- i teken bevonultak volna a fővá­ros különböző körzeteibe, hogy ütközőövezetet hozzanak létre a szemben álló felek között, á ki­újult heves tüzérségi összecsapá­sok miatt azonban egyelőre le­tettek erről a tervről. A késle- | kedést másfelől azzal magyaráz-, zák. hogy a város körül állomá­sozó "300 szír katona és 250 harc­kocsi az Arab Liga többi országai katonai kontingensének megér­kezésére vár. Jelentések szerint vasárnap reggelre Libanonba ér­keznek az újabb zöldsisakos egy­ségek. s ezzel egyidőben meg­kezdődik az arab biztonsági erők alakulatainak bevonulása Bejrut­ba. Az Arab Liga libanoni megbí­zottja pénteken Eliasz Szárkisz elnökkel, majd Pierre Gemajel- iel. a falangisták vezérével ta­lálkozott, s ezután Damaszkusz­ba utazott, hogy sürgesse a nem szíriai biztonsági egységek Liba­nonba érkezését. (AFP) Cédrusok — háttérrel © Egy autóbusz utasai... 1975. április 13-át írták. Bej­rút Ajn al Rumäne negyedébe amerikai gyártmányú „utcai cir­kálókból” álló, hosszú gépko­csioszlop tartott. A Pierre Ge- mayel-nek, a falangista vezér-* nek nevét viselő utcában ma- ronita templomot avattak — a jobboldal összes jólismert veze­tőinek jelenlétében. Kgyszer- csak rendszámtábla nélküli autó tört ki az egyik mellékutcából, utasai géppisztoly-sorozattal ál­lították meg a karavánt, ahol csodák-csodájóra egyetlen poli­tikusnak sem lett bántódása. de négy kisebb beosztású őr és mi- lícista holtan zuhant ki a kísérő kocsikból. A feltüzelt tömeg nem várta meg az ájtatoskodás kezdetéi, hanem leállította a közeli fű- űton haladó ütött-kopott bérelt autóbuszt, amely családi ünnep­ségre szállította a Tál Zaatar-i palesztin menekülttábor lakóit. (A tábor a főként keresztények lakta Kelet-Bejrútbah terült el, ezért tudták a későbbi harcok során körülzárni és ötvennyolc­napos ostrom utón a földdel egyenlővé tenni.) A buszon ke­vés volt a férfi, asszonyok, gyermekek és az idősebb kor­osztályhoz tartozók foglaltak he­lyet. A falangista milícia tag­jai nem kérdeztek és nem ma­gyaráztak — az összes utaso­kat meggyilkolták. Tegyük hozzá, hogy annak a bizonyos rendszámtábla nélküli kocsinak géppisztolyos utasait azóta sem találták meg. Sokan élnek a gyanúperrel, hogy szán­dékos provokáció történt. Erre vall az a körülmény, hogy kizá­rólag jelentéktelen tisztségeket viselő falangisták vesztették éle­tüket. s a későbbi nyomozás — egy darabig még lehetett rend­őri tevékenységről beszélni, áz- után már nem — feltűnően eredménytelen maradt. A bosz- szúsorozat folytatódott, a vita és az ellenségeskedés egyre szenvedélyesebbé vált. az ál- lamvezetés csúcsain is. A „meg­oldhatatlan” nézeteltérésekre hivatkozva. Frang é maronita elnök menesztette a mohame­dán miniszterelnököt, s a kor­mányfői posztra — elsőízben Libanon történetében — nem szunnita polgári személyt, ha­nem a 76 esztendős Nureddin Rifai jobboldali keresztény tá­bornokot nevezték ki. Ezt a lé­pést joggal jellemezték puccs- ként. s a jobboldal — ahhoz az emberhez hasonlóan, aki egy üvegházban kővel dobálózik — maga rúgta fel a Nemzeti Char­ta. egyébként igen vitatható elő­írásait. A tiltakozás óriási erővel fel­színre tört és a tábornok kor. mán.va csupán órákig lehetett hivatalban. Az elnök — immár nyolcadik alkalommal — ismét Rasid Karamit bízta meg a ka­binet vezetésével, s a veterán, középutasnak mondható moha­medán politikus négypontos re­formprogramot terjesztett elő a belső béke helyreállításának feltételeként. Ez a négy pont a következő volt: 1. Új védelmi törvény, a hadsereg összetételé­nek ésszerű megváltoztatása: 2. Új állampolgársági törvény, amely átmeneti honosságot biz­tosít a palesztineknek, amíg vissza nem térnek saját nemzeti otthofiukba: 3. A Nemzeti Char­ta helyébe új alkotmány helye­zése. de az átmeneti időszakban is olyan 120 tagú kepviselőház életre hívása, amelyben egyenlő arányban, 60—60 keresztény és mohamedán képviselő kap man­dátumot; 4. A legsürgősebb szo­ciális követelések teljesítése. Egyáltalán nem Libanon sar­kaiból történő kifordításról volt szó. nem valamiféle maximális, teljesíthetetlen programról, de a jobboldal ezt is elfogadhatatlan­nak tartotta. Visszautasított minden megegyezési kísérletet, s 1975 májusában gyakorlatilag kezdetét vette a polgárháború. Az első napokat talán azért sem árt immár több mint más­fél esztendő távlatából feleleve­níteni. mert, az októberi rijadi megállapodás ismét arra hivat­kozott. hogy a különböző szem­benálló feleknek a tavaly áp­rilis 13-1 „vonalaikra” kell risa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom