Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

Ami a könyvtár mögött van A mfffrci könyvtár fás-bok­ros udvarát négy oldalról épü­letek zárják. A bejárattal szem­ben levő rész nem is igen lát­szik, Ha mégis észreveszi vala­ki, egy melléképületet lát. Az js ez, csak éppen két műhelyt találni benne: a könyvkötésze­tet és a sokszorosítót, " vagy ahogy itt mondják, a házinyom­dát. — A könyvek — mint bármi más — nemcsak születnek, él­nek, hanem kopnak is. S hogy minél tovább éljenek, karban­tartásukra van szükség. .Vagyis az átkötésre, hogy újra forgat­hassák az olvasók. A megyéből jelenleg hetvenhét könyvtár kül­di be ide a felújításra még al­kalmas könyveit. Több mint húsz éve, hogy működünk, A tájékoztatást Urbán Fe­renc, a kötészet vezetője adja, aki már hét éve dolgozik itt harmad-negyedmagával. Évente 14-15 ezer könyvet kötnek át, ezenkívül még napilapokat, fo­lyóiratokat és ez utóbbiak tar­talomjegyzékeit ■ kötik be, és még sok kisebb munkát végez­nek, mint például a könyvtári polcokra kerülő könyvelválasz- tókat papírlemezből, vagy a tablókat a legújabb könyvek borítóival díszítve — kedvcsi­nálónak. Egyetlen hosszú teremben fo­lyik a munka. Az egyik oldalon végig asztalok, a többieken pol­cok, ezeken a kötéshez szüksé­ges anyagok, papírok, kész és bekötésre váró könyvek. Tíz­féle gép. Az egészen egyszerű- j töl, a kézi présektől, a szorító-, es perforálógéptől az elektro­mos lemezvágógépig, pedig még ma is a könyvkötés több mint ötven százaléka kézi munka. — És szakmunka — teszi hoz­zá a vezető: — Itt csak szak­ember dolgozhat. És, aki az akar lenni, tehát a tanuló. Csak az a baj, hogy alig vagyunk bent teljes létszámmal. De mo t már könnyebb lesz, mert 'hol­nap bejön újból az ...a kolléga­nő, aki eddig gyermekgondozá­si segélyen volt otthon. Elmondja még. hogy egy fél­vászon kötés elkészítése har­mincféle műveletet igényel, s hogy tavaly egy könyv átköté­sének az önköltsége 10 forint 85 fillér volt, az idén viszont már két forinttal kerül többe, a kartonpapír drágulása miatt. De még így is megéri a könyvtá­raknak, hiszen nem lenne hol és kivel megcsináltatniuk. Beszélgetés közben éppen a házinyomdának szabnak le — gyönyörű világ06sárga, finom papírból — meghívókat. — A megyei könyvtárnak készül, az október 8-i szlovák irodalmi estre — mondja Lipták István, a sokszorosító vezetője, majd meginvitál a szomszédos, két szobából álló műhelyükbe. — Ezt is a szükség hozta lét­re — folytatja — a megyei könyvtár napi munkájához nél­külözhetetlen nyomtatványok olcsó és gyom elkészítése. Jó ideig mást nem is csináltunk, csak ezt, meg egy pár kezűiéi­nek sokszorosítást. Persze ak­kor még kezdetleges formában. Később sikerült másutt már ki­selejtezett gépeket kapnunk — vagy inkább' kerítenünk — hosszas keresgélés után. Mint ezt az elsőt, Balassagyarmatról. Egy takaros kis gépre mutat és elmondja a történetét. Szó szerint muzeális darab volt. amikor megvették, mert egy múzeum szedte ki az ócskava­sak közül — de a könyvtáré lett. Betakarították a sok — ki tudja hány esztendős — piszok­réteget, (azóta is az eredeti fes­tés van rajta), rendbe tették, megjavították. Ma is remekül működik ez az amerikai rend­szerű tégelysajtó. Ma . már a megye összes könyvtárának szükséges minden nyomtatvány itt készül, és dol­goznak a kulturális intézmé­nyeknek is, meg a megyei ta­nácsnak. Meghívók, albumok és sokszorosítások kerülnek ki in­nen. Persze ez utóbbiak sem úgy néznek ki, mint régen, mert most már speciális vil­lanyírógéppel ofszetlemezre gépelik a szöveget, amit aztán modern eljárással készítenek el annyi példányban, amennyi csak kell; szépen, mutatósán. S hogy milyen ízléses, szemet gyönyörködtető művészi mun­kára is képesek, azt legjobban bizonyítja az a verseskönyv­sorozat, amelyet 1974-ben indí­tott meg a megyei könyvtár. Az első kötet '■— 250' számozott példányban — Fodor András il­lusztrációival ellátott könyve volt, a Barátság bére. Azóta ez­zel együtt hét kötetet adtak ki; ebben az évben E. Kovács Kál­mán, Ladányi Mihály, Keresz- tury Dezső és Filadelfi Mihály. A sorozatot — melyből egy da- • rab sem kerül kereskedelmi for­galomba — tíz kötetre tervezik. Szép kezdeményezés, akárcsak a munka, amit nyújtanak, amely méltó a Békés megyei nyomd„ászelődök hagyományai­hoz. Vass Márta Él meny beszámoló a nemzetközi pionírt óborokból Békéscsabán Csaknem 70 úttörő járt a ,,Pi­onír barátság"-mozgalom kereté­ben Csehszlovákiában, Szovjet­unióban és az NDK-ban. Három hetet töltöttek a táborokban. Ok­tóber 7-én, szerdán délután me­sélték el pajtásaiknak élményei­ket, s mutatták be a látottakat képeken az ifjúsági és úttörő- házban. A téglagyári csereüdültetési akcióban 33 magyar gyermek üdült a csehszlovák pionírtábor- ban, közöttük Kiss Mónika és Zahoran Tibor kisdobosok. Ök mondták el, hogy a Tátrában volt a táboruk, ahol más nemze­tek úttörői, kisdobosai is üdül­tek és ahol kedvesen fogadták őket, sok levelező pajtásuk van azóta. Élűién veik között szere­pelt a hegymászás, a kirándulás, a közösen tanult dalok, a tábor­tüzek. A nyár folyamán 33 cseh­szlovák kisdobos és úttörő Gyű­5 1076. OKTÓBER 12. Ián üdült, ismerkedett megyénk­kel, az itteni úttörőélettel. Gyurkó Erika az azteki nem­zetközi úttörőtáborban, a Feke- 1e-tenger partján három hetet töltött a magyar úttörő-delegáció tagjaként. A VII. óssz-szövetsé- gi találkozó részese volt, s felejt­hetetlen élményekkel tért haza a Szovjetunióból. Sok nemzet út­törőivel ismerkedett meg. levelez is velük. Sok játékot, dalt tanul­taik meg és adtak át pajtásaik­nak. A sportversenyeken is az elsők között szerepeltek. Üítórő- konfereneián vettek részt, ahol beszámoltak a magyar úttörők tevékenységéről. Ezután az NDK- ban járt úttörők beszéltek a ta­pasztalatokról. levetítették az ott készült, diákat. Kiállítást ren­deztek a táborban és népi táncot mutattak be nagy sikerrel. Mindannyian jelvényekkel, sok-sok címmel.' gazdag kép­anyaggal. élménnvel tértek ha­za a nemzetközi táborokból. A jól dolgozó kisdobosok és úttö­rők élményeiket ismertetve dn- lo’á.osnl zárták a délutáni él­ménybeszámolót. Sz. J. Propagandista habineteh amelyre a foglalkozás vezet ők ­Karl-Marx-Stadt külföldi diákjai Az NDK déli részén fekvő. 300 000 lakosú Karl-Marx-Stadt nemcsak iparáról — szerszám- és textilgépgyártásóról — neveze­tes az országhatárokon is túl. A város a műszaki oktatás NDK- beli fellegvárának számít. Mű­szaki egyetemének különböző fakultásain több mint hatezer diák folytatja tanulmányait, köz­tük 190 külföldi: magyar, lengyel, vietnami, arab, mohgol Stb. A külföldi diákok egyetemi ta­nulmányaik megkezdése előtt 1 éves nyelvtanfolyamon-vesznek részt a lipcsei Herder Intézetben. Ez átsegíti őket a kezdet nyelvi nehézségein, megbarátkoztatja őket új környezetükkel. Így a Karl-Marx-Stadt-i egyetem elő-- adótermeiben már otthon érzik magukat. A 23 éves Másig Darhanból jött. Hétezer kilométer választja el otthonától. Kezdetben nagy honvágya volt. azután barátokat szerzett, s megbarátkozott társai­val és az egyetemmel. Hamiadik éve tanul itt. Három másik társa is érkezett Mongóliából, s bár ők még c..ak első egyetemi évüket töltik, máris Karl-Márx-Stadt-i diáknak érzik magukat — és jog­gal. Minden diákrendezvényen éppen úgy részt vesznek, mint a hazaiak. Nemcsak a tanulóköri Szemináriumokon, politikai vita­esteken, hanem a szórakozásokon is megtalálják a „közös nyelvet” NDK-beli társaikkal. /BUDAPRESS—PANORAMA A néphadseregben folyó poli-1 tikai oktatás' foglalkozásvezetői- I nek munkáját, az oktatás szín- j vonalának emelését szolgálják a számos alakulatnál létrehozott úgynevezett propagandista ka­binetek. E létesítmények . sze­repe sokrétű. Egyrészt hatéko­nyan szolgálják a politikai fog­lalkozásvezetők egyéni felkészü­lését, másrészt a témaelőkészí­tő foglalkozásokat is e kabine­tekben tartják meg — a koráb- i bihoz viszonyítva lényegesen J kedvezőbb körülmények között. [ A kabinet egyúttal egy-egy fog- lalkozási csoport állandó tan­terme, s számos politikai ren­dezvény megtartásának színhe­lye. Itt tartják például a párt- és a KISZ-aktivisták megbeszé­léseit. az előadói kollektíva tag- í jainak összevonásait, valamint | a’ hivatásos katonák marxista— leninista továbbképzésének fog­lalkozásait. A párt- és a KISZ- taggyűlések megtartására is gyakran itt kerül sor. Mi található a kabinetben? A legszembeötlőbbek a sorkatonák politikai oktatásának témakö­reihez és a foglalkozások meg­tartásának módszertanához kap­csolódó ismereteket tartalmazó tablók. Ezeken kívül minden irodalom megtalálható itt, nek a jó felkészüléshez szüksé. giik van. így például a marxiz­mus—leninizrrtus klasszikusai­nak alapvétő művei, továbbá különböző fontos kézikönyvek és lexikonok. Helyet kaptak itt az időszerű politikai kérdések­ről szóló brosúrák, valamint új- ság-_ és folyóirat-gyűjtemények is. * A kabinetek létrehozása óta eltelt hónapok során bebizonyo­sodott, hogy e létesítmények felhasználását célszerű szerve­zetté tenni. Ezt szolgálja pél­dául az a megoldás, hogy az egyik gépesített lövészegységnél egy-egy zászlóalj politikai fog­lalkozásvezetői a politikai he­lyettes irányításával a tanuló­napok, illetve a módszertani foglalkozások alkalmával szer­vezetten, együtt készülnek a ka­binetben. E módszer hozzájárul a kabinet intenzívebb kihasz­nálásához, s lehetővé teszi, hogy a foglalkozásvezetők közö­sen tisztázzanak bizonyos vita» tartalmi és módszertani kérdé­seket, kitérve a központi kész­letekből kapott szemléltető anyagok, rövidfilmek, diafil­mek stb. célszerű felhasználá­sának módjára. 1KT) Önerőből, 190 ezerért Tűzoltószertárból tornaterem Jó érzés Dombiratos főutcáján, a Lenin úton végigmenni. Szin­te minden négyzetmétere ma­gán viseli lakóinak szorgalmát. Sok-sok virág tarkállik az út két oldalán, a fiatal gömbakácok hatalmas zöld labdaként sora­koznak. Senki se higgye, ez a dombiratosiak „mintautcája”. Szép a többi is, sok a fa és vi­rág van mindenfelé. Irigylésre méltó Nem, véletlenül mondta vala­ki a tanácsháza udvarán: „Kel­lemes hazajönni a mi falunkba, ha egy nap távol vagyok, már hiányzik.” Nincsen titka a szű- kebb pátria szerétetének, ha la­kói magukénak érzik. A ' dombiratosiak magukénak érzik a községet, ebben bizto­sak vagyunk. Az utóbbi időben annyi szép példája van itt a társadalmi összefogásnak, hogy igazán irigylésre méltó, amit a iratosiak csinálnak. Mire ezek a sorok! megjelennek, már fel­avatták legújabb büszkeségü­ket, a vadonatúj könyvtárat és nemsokára nekirugaszkodnak a mozi átalakításához, itt rende­zik majd be az öregek napkö­zi otthonát. Vagy itt van például a torna­terem ügye. Annak idején meg­írtuk. hogy a legendás ózdi kez­deményezés nyomán a mezőko­vácsházi járás művelődési és sportszakemberei sem tétlen­kedtek, és nyomban hozzálát­tak az iskolai testnevelési fel­tételek megjavításához. Ennek eredményeként két év alatt 1'2 községben fejezték be, illetve kezdték el a művelődési házak, vagy más alkalmas helyiségek átalakítását a testnevelés, a sport céljaira. A tűzoltóíecskendő helyén # A dombiratosiak nem várták, amíg megérkezik a „magasról jövő” segítség. A vezetők ösz- szedugták a fejüket, mit lehetne tenni, lehetőleg minél gyor­sabban. hiszen száznyolc általá­nos iskolásról van szó. akik ed­dig télen a tanteremben, pado­kon tornáztak. Kalocsai Béla tanácselnök mondja: — Először úgy volt, hogy mi is a kultúfházat alakítjuk át. | amikor rájöttünk. a közeljövő­ben úgy is új tűzoltószertárat | építünk, a régiből összejönne a j tornatermünk. Ügy döntöt­tünk, inkább ennél maradunk. Olcsóbb is és a szertár közelebb j van az iskolához is. Aztán már ment minden. Megszerveztük a társadalmi munkát és hozzá- kezdtürrk. Az anyagot a tanács biztosította. Nem kellelt. senkit kétszer hívni, amikor ifj. Varga István és Forgó Istvánná, a szülői munkaközösség vezetői se­gítségül hívták a szülőket, ne­velőket. Falat bontottak, maltert kevertek, festettek, meszeltek Nyerges János kisiparos például ingyen kötötte be a vizet. Az idén május elsején pedig elérkezett a várva-várt nap, ki­feszíthették a szalagot. Tóth Zol­tán, a járási hivatal osztályveze­tője mondta az ünnepi beszé­det, egy egész község összéfogá- sát, lelkes munkáját méltatva. A terem átalakítása és a hozzáépí­tett öltöző összesen 190 ezer fo­rintba került, melynek egynegye­de társadalmi munka, A tűzoltószertár, azaz most. már a tornaterem előtti udvaron, a friss betonjárdán állunk. Krnács Tstván testnevelő nem kis büszkeséggel kalauzol. Az öltö­zőben embermafiassáaú fehér, csempe fénylik, egy NB I-es fut­ballcsapat játékosai is irigyel­nék. Újak a mosdókagylók is. A terem nem nagy, talán 15x8 mé­teres. Nagyobb is lehetne? Meg­lehet. De eddig semmilyen sem volt. Mászókötelek, bordásfal, .gerenda, szőnyegek, zsámolyok sorakóznak a teremben, ahol két éve még a vörös kakas őrei, a tűzoltőfecskendő és a locsolóko- osi pihentek. A sarokban, papír­dobozban két. olajkálvha, nemso­kára ezekre is szükség lesz. Felmentve: egy Kint pompás őszi napfény me­legít, most csak kivételesen, a kedvünkért tartják teremben a testnevelési órát az ötödikesek. Ahol elkészült a fénykép, már mennek is ki a gyerekek az ud­varra. Igazán majd a rossz idő beálltával lesz haszna a tornate­remnek. Nem kell többé esőben, hóban az utcán futni, a tanter­mek padjain tornászni. Nem, persze, hogy nem égren­gető, amit a dombiratosiak csinál­tak. Csak egy lépést tettek — előre. Összefogva, a maguk ér­tékeinek gyarapítására. Különben Dobira toson 108 ál­talános iskolás tanul. Mindössze egy felmentett van testnevelés­ből. Fábián Uiváa

Next

/
Oldalképek
Tartalom