Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) | egyaránt érintő belső normák megállapításánál. Megélénkült \ és szakszerűvé vált a szövetkezetek választott testületi szer- j veinek működése. amelyben, csakúgy, rgint a gazdasági ve- í zetésben. örvendetesen emelkedett a nők és a fiatalok száma, j A szövetkezetek szocialista jel- I legének erősödését jelezve, egy- j re tervszerűbb a káder- és személyzeti munka, amelynek le- j mérhető eredményei a legutóbbi választások során is meg- ni vitatkoztak. Tervszerűbbé vált a vezetőképzés, és az oktatás, a továbbképzés a munkások körében is. A beszámoló * továbbiakban elismeréssel méltatta azt a támogatást, amelyet a szövetkezetek a területi pártbizottságok és tanácsok részéről kaplak munkájukhoz, amit tovább segített az ágazati minisztériumokkal kialakult egyre szorosabb kapcsolat is. A szövetkezetek mozgalmi munkájukban nagy súlyt helyeztek a társadalmi szervekkel való együtt- t működésre, s szívesen vették ki részüket az országos és helyi akciókból, szerveztek kommunista szombatokat, tétemtettek anyagi forrást lakóhelyük szebbétételéhez. szociális intézményekkel való jobb ellátásához. Rév Lajos hangsúlyozta: minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a szövetkezetekben helyenként megnyilvá- vuló negatív törekvéseket, azt. hogy egyesek meg nem érdemelt jövedelemhez jussanak, s az ellenőrzési munka javításával meg kell előzni a visszaéléseket. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: káros az olyan általánosítás, amely a korábbinál lényegesen kisebb számban, de még kétségtelen előforduló, s a mozgalom egésze által is elmarasztalt egyes kirívó esetekből a becsületes munkára árnyékot vető és a szövetkezeti mozgalom szocialista jellegét kétségbevonó következtetésekre vezet. Ezután Rév Lajos a területiszakmai szövetségek, az országos tanács, az elnökség és az ügyintéző apparátus munkájáról beszélt, majd rátért az időszerűvé vált kodifikációs feladatokra. A szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosításának a kongresszus« elé terjesztett javaslata a szö- vetkezetpoliti ka érvényesítése során már alkalmazott munka- módszereket, továbbá a XI. pártkongresszus határozatában és a párt programnyilatkozatában megfogalmazott, a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában időszerűvé vált magasabb követelményeknek megfelelően, de még jogszabályi keretbe nem foglalt feladatokat tartalmazza. A kongresszus azt a megtisztelő megbízatást kapta, hogy a továbbfejlesztés elveit és tartalmát érdemben vitassa meg, s foglaljon állást azokkal kapcsolatban. Végezetül »z OKISZ megvitatásra előterjesztett módosított alapszabályának tervezetét érintő kérdésekről beszélt, majd a napirendi anyagok, a megvitatásra javasolt témák kidolgozásához; a következő öt év munkájához kért segítséget és útmutatást a kongresszus résztvevőitől Rév Lajos. Ezt követően Rosta István. a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresz- szus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára /a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy va- lamenyi napirendre kiterjedően , nyitják meg' a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. Lázár György felszólalása Lázár György a Magyar Szó- j cialista Munkáspárt Központi I Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János névé- J ben köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fontos és | nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadal- I műnk építésében. Megelégedés- I sei nyugtázhatjuk, hogy a mozgalom a párt iránymutatásai alapján immár húsz év óta töretlenül fejlődik. Különösen szembetűnő az utóbbi években végbement fejlődés. A szocialista építésben mg és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresszusa ] megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól be- j vált szövetkezetpolitikánkat, j Eközben abból indulunk ki, | hogy noha van bizonyos élté- [ rés a munka társadalmasítása- ; naik fokában, az irányftás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulaj- dón. A legközelebbi évek egtjik fontos feladata, előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük j és magasabb színvonalra emel- j jü-k. Fejlődésünk későbbi sza- I kaszában — mint ezt pártunk j programnyilatkozata is kimond- I ia — a két szocialista tulajdon- I forma fejlesztésének eredményeként létrejön, kialakul a tér. ineiési eszközök magasabb szinti, össznépi, kommunista tulajdona. E cél felé haladva, a jövőben is fontos feladat a szocialista tulajdon mindkét formájának egyidejű tökéletesítése, fejlesztése. Ezután arról szólt, hogy az1 eredményes gazdálkodással összhangban fejlődött a közösségi élet, erősödött a tagok kötődése a szövetkezetekhez. A szövetkezetek széles körű felhatalmazást és lehetőséget kaptak arra, hogv sajátos viszonyaikat — a jogszabályok keretei között belső szabályzataikban — maguk rendezzék. Ezzel egyidejűleg erősödött az ágazati irányítás. a gazdálkodás hatósági eszközökkel való támogatása, az állami szervek magasabb színvonalon és nagyobb hatékonysággal látták el a törvényességi és az ágazati felügyeletet. Az elért eredményekben el- ismerésre méltó és nagy szerepe van a szövetkezeti dolgozok odaadó munkájának, a kommunisták áldozatkész tevékenységének, a területi, ágazati szövetségek. az országos tanács és apparátus hozzáértően irányító, segítő munkájának. — A kormány álláspontja szerint általában kialakultnak vehetjük a szövetkezetek — mai viszonyoknak megfelelő — nagyságát, ezért csak nyomós érdekek esetén indokolt tovább növelni az egyes szövetkezetek méreteit vagy újabb összevonásokat elhatározni. Továbbra is meg kell tartani és ki kell aknázni azokat az előnyöket, amelyek a szövetkezeti forma sajátjai, s amelyekkel hasznosan tölthetik be társadalmilag hasznos szerepüket. Most olyan új feladatok előtt állunk, amelyek méginkább megkövetelik az alkotó erők egyesítését, a szövetkezetek belső tartalékainak feltárását és hasznosítását, a társulásokban, a kooperációkban, a többi társszövetkezetekkel való jó együttműködésben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását. A fejlett szocialista társadalom építésének útján előrehaladva, a soron következő feladat most az, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk az V. ötéves és az évi tervünk eredményes teljesítéséhez. Pártunk Központi Bizottsága kellő időben értékelte az V. ötéves terv indulásának tapasztalatait. Igen alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen megtörtént, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehajtás i megszervezéséhez szükséges határozatokat, a pártszervezetek aktív közreműködésével elkészültek a helyi tervek és a végrehajtási programok. S bár még több mint két hónap hátra van az esztendőből, az eddigiek alapján jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy a sok nehezítő külső ] és belső, részben munkánktól ; független tényező ellenére az j indulás sikeres volt. Kibontako- 1 zóban vannak azok a tartós gaz. j dasági folyamatok. amelyek öt1- ! érés tervünk legfőbb gazdasági céljainak elérését biztosíthatják. Az ez évi tervhez közelállóan alakulnak a termelés és elosztás arányai, javul a termelékenység, az ipari termelés szerkezete, a hatékonyság, a gazdaság egyensúlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb, fegyelmezettebb .munka folyik a gazdaság minden területén. Tudjuk, hogy gondjaink nehezén még nem jutottunk túl, de az első év alapjában kedvező ta_ pasztalatai biztatást adnak a jövőre is. Időben megkezdődtek és a közeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozása, nak munkálatai. A felkészülést megkönnyíti, a tervező munka számára biztonságot ad gazdaságpolitikánk világos irányvonala — amelyen nincs okunk változtatni —, továbbá, hogy a szabályozók is betöltik funkciói, kát, ezért csak részleges módosításokra van szükség. Ügy gondolom, egyetértenek azzal, hogv mindez a vállalatok, szövetkezetek részére is jó lehetőséget biztosít jövő évi terveik elkészítéséhez. A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaság- politikai célokból következnek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg é.s amelyeket népgazdasági terveink tartalmaznak. — Az írásos és szóbeli beszámoló hű képet adott az eredményekről, a termelés fejlődéséről, s egyben önkritikusan arról is szólt, ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra, módosításra szorul. Ennek mpst különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tud-ájk. hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbba váltak a követelmények, hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése. A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosíthatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és választott vezetőségei. az országos tanács, a területi és szakmai szövetségek testületéi a jövőben is számíthatnak a párt és a kormány se- gítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A ■ kormány elnökének beszéde után megkezdődött a vita. Csaknem harmincán szólaltak fel. A kongresszus csütörtök reggel folytatja munkáját. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről (Folytatás a 2. oldalról) jékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Vala-. mennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk felvirágoztatásáért. * * * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság áj titkára, Borbély Sándor 1931-ben K agy bún községben született. Munkás családból származik. 1947 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlaka- tosként dolgozott a Csepel Művekben. Azt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkór volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vases Fémművek DlSZ-bizottságá- nak első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a Párt Ifjúsági Bizottságának, majd a KISZ Szervező Bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ budapesti bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas. és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta. (MTI) Magyar—szovjet autóipari megállapodás Jövőre több mint 30 ezer sze-i mélygépkocsi érkezik hazánkba a Szovjetunióból és 6211 Ikarus ! autóbuszt szállítunk szovjet megrendelésre annak a megállapodásnak a keretében, amelyet szerdán írt alá a MOGÜRT székházában Arányi Sándor vezérigazgató és Ivan A. Pankratov, az AVTOEXPORT külkereskedelmi egyesülés elnökhelyettese. Az aláírásnál ott volt Vlagyimir F. Vohmin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselőjének helyettese, valamint a magyar ipari és kereskedelmi vállalatok több vezetője. A mintegy 320 millió rubel értékű szerződés magánjogi megállapodás. része a korábban megkötött hosszú lejáratú egyezménynek. A magyar kivitel legnagyobb tétele az Ikarus autóbuszok exportja, amely több mint 180 millió rubelt lesz ki.l Ehhez kapcsolódik körülbelül 60 millió rubeles pótalkatrész-szállítás is, amely az autóbuszok zavartalan üzemeltetését -bizto-. sítja. Összehasonlításképpen, a most lekötött autóbuszmennyiség egymagában is meghaladja számos fejlett tőkés ország teljes évi autóbuszgyártását. Az AVTOEXPORT — a megállapodás alapján — 28 500 Lada, 1000 Zaporozsec és 1000 Volga gépkocsit szállít Magyarországra 1977-ben. A Lada génko- j csikból 15 ezret a magyar—szov- | jet autóipari kooperációs szerződés keretében, magyar gyártmányú részegységek ellenében exportálja a volgai autógyár hazánkba. Ugyancsak a most aláírt szerződésben rögzítették a szoyjet tehergépkocsi szállításokat is. Jövőre 5000. különböző típusú tehergépkocsi jut el az AUTO- KER-en keresztül a magyar közlekedési-szállítási vállalatokhoz. ■ Megállapodtak a kooperációs szállítások bővítésében is. A magyar hátsóhíd- és személygépkocsi-részegység kivitelre már korámban aláírták a szerződéseket. A szerdán aláírt megállapodás szerint a szovjet partner 13 000 rrtpllsőhidait és alkatrészeket gyárt az Ikarus autóbuszokhoz, mintegy lü millió rubel értékben. A szerződés aláírása után mindkét fél elismerően nyilatkozott a magyar és a szovjet autóipar kapcsolatainak erősödéséről. Hangsúlyozták, hogy a két ország külkereskedelmében hagyományosan kiemelkedő szerepet játszanak a gépjárműipar termékei. (MTI) 3 bbcshícw .^ 1 1976. OKTÓBER 28.
