Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) | egyaránt érintő belső normák megállapításánál. Megélénkült \ és szakszerűvé vált a szövetke­zetek választott testületi szer- j veinek működése. amelyben, csakúgy, rgint a gazdasági ve- í zetésben. örvendetesen emelke­dett a nők és a fiatalok száma, j A szövetkezetek szocialista jel- I legének erősödését jelezve, egy- j re tervszerűbb a káder- és sze­mélyzeti munka, amelynek le- j mérhető eredményei a legutób­bi választások során is meg- ni vitatkoztak. Tervszerűbbé vált a vezetőképzés, és az oktatás, a továbbképzés a munkások körében is. A beszámoló * továbbiakban elismeréssel méltatta azt a tá­mogatást, amelyet a szövetke­zetek a területi pártbizottságok és tanácsok részéről kaplak munkájukhoz, amit tovább se­gített az ágazati minisztériu­mokkal kialakult egyre szoro­sabb kapcsolat is. A szövetke­zetek mozgalmi munkájukban nagy súlyt helyeztek a társa­dalmi szervekkel való együtt- t működésre, s szívesen vették ki részüket az országos és helyi akciókból, szerveztek kommu­nista szombatokat, tétemtettek anyagi forrást lakóhelyük szeb­bétételéhez. szociális intézmé­nyekkel való jobb ellátásához. Rév Lajos hangsúlyozta: min­den lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a szövetkeze­tekben helyenként megnyilvá- vuló negatív törekvéseket, azt. hogy egyesek meg nem érde­melt jövedelemhez jussanak, s az ellenőrzési munka javításá­val meg kell előzni a visszaélé­seket. Ezzel kapcsolatban fel­hívta a figyelmet: káros az olyan általánosítás, amely a ko­rábbinál lényegesen kisebb számban, de még kétségtelen előforduló, s a mozgalom egé­sze által is elmarasztalt egyes kirívó esetekből a becsületes munkára árnyékot vető és a szövetkezeti mozgalom szocia­lista jellegét kétségbevonó kö­vetkeztetésekre vezet. Ezután Rév Lajos a területi­szakmai szövetségek, az orszá­gos tanács, az elnökség és az ügyintéző apparátus munkájá­ról beszélt, majd rátért az idő­szerűvé vált kodifikációs fel­adatokra. A szövetkezeti tör­vény és az ipari szövetkezetek­ről szóló törvényerejű rendelet módosításának a kongresszus« elé terjesztett javaslata a szö- vetkezetpoliti ka érvényesítése során már alkalmazott munka- módszereket, továbbá a XI. pártkongresszus határozatában és a párt programnyilatkozatá­ban megfogalmazott, a fejlett szocialista társadalom építésé­nek jelenlegi szakaszában idő­szerűvé vált magasabb követel­ményeknek megfelelően, de még jogszabályi keretbe nem foglalt feladatokat tartalmazza. A kongresszus azt a megtisztelő megbízatást kapta, hogy a to­vábbfejlesztés elveit és tartal­mát érdemben vitassa meg, s foglaljon állást azokkal kapcso­latban. Végezetül »z OKISZ megvi­tatásra előterjesztett módosított alapszabályának tervezetét érin­tő kérdésekről beszélt, majd a napirendi anyagok, a megvita­tásra javasolt témák kidolgozá­sához; a következő öt év mun­kájához kért segítséget és út­mutatást a kongresszus részt­vevőitől Rév Lajos. Ezt követően Rosta István. a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresz- szus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnöklő Ferenci Tibor ja­vaslatára /a kongresszus részt­vevői úgy határoztak, hogy va- lamenyi napirendre kiterje­dően , nyitják meg' a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. Lázár György felszólalása Lázár György a Magyar Szó- j cialista Munkáspárt Központi I Bizottsága, a kormány és sze­mélyesen Kádár János névé- J ben köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a következő­ket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fontos és | nélkülözhetetlen szerepet tölte­nek be szocialista társadal- I műnk építésében. Megelégedés- I sei nyugtázhatjuk, hogy a moz­galom a párt iránymutatásai alapján immár húsz év óta tö­retlenül fejlődik. Különösen szembetűnő az utóbbi években végbement fejlődés. A szocialista építésben mg és a távolabbi jövőben is számo­lunk a szövetkezeti mozgalom­mal. Pártunk XI. kongresszusa ] megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól be- j vált szövetkezetpolitikánkat, j Eközben abból indulunk ki, | hogy noha van bizonyos élté- [ rés a munka társadalmasítása- ; naik fokában, az irányftás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulaj­don egyaránt szocialista tulaj- dón. A legközelebbi évek egtjik fontos feladata, előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük j és magasabb színvonalra emel- j jü-k. Fejlődésünk későbbi sza- I kaszában — mint ezt pártunk j programnyilatkozata is kimond- I ia — a két szocialista tulajdon- I forma fejlesztésének eredmé­nyeként létrejön, kialakul a tér. ineiési eszközök magasabb szin­ti, össznépi, kommunista tulaj­dona. E cél felé haladva, a jö­vőben is fontos feladat a szo­cialista tulajdon mindkét for­májának egyidejű tökéletesíté­se, fejlesztése. Ezután arról szólt, hogy az1 eredményes gazdálkodással össz­hangban fejlődött a közösségi élet, erősödött a tagok kötődése a szövetkezetekhez. A szövet­kezetek széles körű felhatalma­zást és lehetőséget kaptak ar­ra, hogv sajátos viszonyaikat — a jogszabályok keretei között belső szabályzataikban — ma­guk rendezzék. Ezzel egyidejű­leg erősödött az ágazati irányí­tás. a gazdálkodás hatósági esz­közökkel való támogatása, az állami szervek magasabb szín­vonalon és nagyobb hatékony­sággal látták el a törvényességi és az ágazati felügyeletet. Az elért eredményekben el- ismerésre méltó és nagy szerepe van a szövetkezeti dolgozok odaadó munkájának, a kommu­nisták áldozatkész tevékenysé­gének, a területi, ágazati szö­vetségek. az országos tanács és apparátus hozzáértően irányító, segítő munkájának. — A kormány álláspontja sze­rint általában kialakultnak ve­hetjük a szövetkezetek — mai viszonyoknak megfelelő — nagyságát, ezért csak nyomós érdekek esetén indokolt tovább növelni az egyes szövetkezetek méreteit vagy újabb összevoná­sokat elhatározni. Továbbra is meg kell tartani és ki kell ak­názni azokat az előnyöket, ame­lyek a szövetkezeti forma saját­jai, s amelyekkel hasznosan tölthetik be társadalmilag hasz­nos szerepüket. Most olyan új feladatok előtt állunk, amelyek méginkább megkövetelik az alkotó erők egyesítését, a szövetkezetek bel­ső tartalékainak feltárását és hasznosítását, a társulásokban, a kooperációkban, a többi társ­szövetkezetekkel való jó együtt­működésben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását. A fejlett szocialista társada­lom építésének útján előreha­ladva, a soron következő feladat most az, hogy minél jobb fel­tételeket teremtsünk az V. öt­éves és az évi tervünk eredmé­nyes teljesítéséhez. Pártunk Központi Bizottsága kellő időben értékelte az V. öt­éves terv indulásának tapaszta­latait. Igen alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen megtörtént, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehajtás i megszervezéséhez szükséges ha­tározatokat, a pártszervezetek aktív közreműködésével elké­szültek a helyi tervek és a vég­rehajtási programok. S bár még több mint két hónap hátra van az esztendőből, az eddigiek alapján jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy a sok nehezítő külső ] és belső, részben munkánktól ; független tényező ellenére az j indulás sikeres volt. Kibontako- 1 zóban vannak azok a tartós gaz. j dasági folyamatok. amelyek öt1- ! érés tervünk legfőbb gazdasági céljainak elérését biztosíthat­ják. Az ez évi tervhez közelállóan alakulnak a termelés és elosz­tás arányai, javul a termelé­kenység, az ipari termelés szer­kezete, a hatékonyság, a gaz­daság egyensúlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb, fe­gyelmezettebb .munka folyik a gazdaság minden területén. Tudjuk, hogy gondjaink nehe­zén még nem jutottunk túl, de az első év alapjában kedvező ta_ pasztalatai biztatást adnak a jövőre is. Időben megkezdődtek és a kö­zeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kidolgozása, nak munkálatai. A felkészülést megkönnyíti, a tervező munka számára biztonságot ad gazda­ságpolitikánk világos irányvo­nala — amelyen nincs okunk változtatni —, továbbá, hogy a szabályozók is betöltik funkciói, kát, ezért csak részleges mó­dosításokra van szükség. Ügy gondolom, egyetértenek azzal, hogv mindez a vállalatok, szövetkezetek részére is jó lehe­tőséget biztosít jövő évi terveik elkészítéséhez. A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaság- politikai célokból következnek, amelyeket az MSZMP XI. kong­resszusa határozott meg é.s ame­lyeket népgazdasági terveink tartalmaznak. — Az írásos és szóbeli beszá­moló hű képet adott az eredmé­nyekről, a termelés fejlődéséről, s egyben önkritikusan arról is szólt, ami hátráltatja a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kija­vításra, módosításra szorul. En­nek mpst különösen megnő a fontossága, hiszen mindannyian tud-ájk. hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigo­rúbba váltak a követelmények, hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a haté­konyság gyorsabb ütemű növe­lése. A jó munkához szükséges fel­tételek adottak. Biztosíthatom önöket, hogy az ipari szövetke­zetek tagsága és választott ve­zetőségei. az országos tanács, a területi és szakmai szövetségek testületéi a jövőben is számít­hatnak a párt és a kormány se- gítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A ■ kormány elnökének beszé­de után megkezdődött a vita. Csaknem harmincán szólaltak fel. A kongresszus csütörtök reggel folytatja munkáját. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről (Folytatás a 2. oldalról) jékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről és ismerked­jenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Vala-. mennyi pártszervezetben legye­nek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenysé­gére. A Központi Bizottság meggyő­ződése, hogy a párttagság ideo­lógiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Mun­káspárt még jobban betölti tör­ténelmi küldetését: a fejlett szo­cialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenysé­gükben nagy figyelemmel fog­lalkozzanak az eszmei nevelő­munka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásu­kat, éljenek és dolgozzanak esz­méink szellemében szocialista hazánk felvirágoztatásáért. * * * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és sze­mélyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érde­mei elismerése mellett közpon­ti bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját fel­mentette a KB ipari, mezőgaz­dasági és közlekedési osztályá­nak vezetői tisztségéből és meg­választotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. A Központi Bizottság áj titkára, Borbély Sándor 1931-ben K agy bún községben született. Munkás családból származik. 1947 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlaka- tosként dolgozott a Csepel Mű­vekben. Azt követően függetle­nített ifjúsági vezetőként tevé­kenykedett, járási MINSZ-titkór volt Kecskeméten és Kiskunha­lason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének főinst­ruktora. 1955-ben a Szovjetunióban el­végezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas­es Fémművek DlSZ-bizottságá- nak első titkári tisztségét töltöt­te be. 1956 decemberében tagja volt a Párt Ifjúsági Bizottságá­nak, majd a KISZ Szervező Bi­zottságának. Tagja a párt cse­peli intéző bizottságának, párt­szervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ bu­dapesti bizottságának első titká­ra. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskolá­ját. 1962-től 1966-ig a Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottsá­gának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas. és Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. A X. kong­resszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizott­ság ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta. (MTI) Magyar—szovjet autóipari megállapodás Jövőre több mint 30 ezer sze-i mélygépkocsi érkezik hazánkba a Szovjetunióból és 6211 Ikarus ! autóbuszt szállítunk szovjet megrendelésre annak a megál­lapodásnak a keretében, ame­lyet szerdán írt alá a MOGÜRT székházában Arányi Sándor ve­zérigazgató és Ivan A. Pankra­tov, az AVTOEXPORT külke­reskedelmi egyesülés elnökhe­lyettese. Az aláírásnál ott volt Vlagyimir F. Vohmin, a Szovjet­unió budapesti kereskedelmi képviselőjének helyettese, vala­mint a magyar ipari és kereske­delmi vállalatok több vezetője. A mintegy 320 millió rubel ér­tékű szerződés magánjogi meg­állapodás. része a korábban meg­kötött hosszú lejáratú egyez­ménynek. A magyar kivitel leg­nagyobb tétele az Ikarus autó­buszok exportja, amely több mint 180 millió rubelt lesz ki.l Ehhez kapcsolódik körülbelül 60 millió rubeles pótalkatrész-szál­lítás is, amely az autóbuszok zavartalan üzemeltetését -bizto-. sítja. Összehasonlításképpen, a most lekötött autóbuszmennyi­ség egymagában is meghaladja számos fejlett tőkés ország tel­jes évi autóbuszgyártását. Az AVTOEXPORT — a meg­állapodás alapján — 28 500 La­da, 1000 Zaporozsec és 1000 Vol­ga gépkocsit szállít Magyaror­szágra 1977-ben. A Lada génko- j csikból 15 ezret a magyar—szov- | jet autóipari kooperációs szerző­dés keretében, magyar gyártmá­nyú részegységek ellenében ex­portálja a volgai autógyár ha­zánkba. Ugyancsak a most aláírt szer­ződésben rögzítették a szoyjet tehergépkocsi szállításokat is. Jövőre 5000. különböző típusú tehergépkocsi jut el az AUTO- KER-en keresztül a magyar köz­lekedési-szállítási vállalatok­hoz. ■ Megállapodtak a kooperációs szállítások bővítésében is. A magyar hátsóhíd- és személy­gépkocsi-részegység kivitelre már korámban aláírták a szerző­déseket. A szerdán aláírt meg­állapodás szerint a szovjet part­ner 13 000 rrtpllsőhidait és alkat­részeket gyárt az Ikarus autó­buszokhoz, mintegy lü millió rubel értékben. A szerződés aláírása után mindkét fél elismerően nyilat­kozott a magyar és a szovjet autóipar kapcsolatainak erősö­déséről. Hangsúlyozták, hogy a két ország külkereskedelmében hagyományosan kiemelkedő sze­repet játszanak a gépjárműipar termékei. (MTI) 3 bbcshícw .^ 1 1976. OKTÓBER 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom