Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
\ Ssa badság-szo hör avatás Gyulán Gyönyörű alkotás a gyulai Népkertben. Vörösre* domí>orítású, s a szabadságot szimbolizáló lebegő női szobor egyik kezében kardot, a másikban az új eletet jelképező rügyező faágat tart. Képünkön » Munkáesy-díjas szobrászművész megszemléli a művét ' Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) J Amilyen szép a város, a megye, az ország jelene, olyan szép I és felemelő lesz a jövője is. Hiszen a mű, amelynek megalkotására 32 esztendővel ezelőtt vállalkozott népünk, még nem teljes. Nemzeti programunknak, a fejlett szocialista társadalom felépítésének valóra váltása nemzeti összefogást, fegyelmezett munkát, éves- és középtávú terveink maradéktalan teljesítését követeli. Üj világ építésére vállalkoztunk, mert szabadok vagyunk, mert nem vagyunk egyedül. Avatóbeszédének további ré- sr,ében a műről és alkotójáról szólt: A szabadság érzése az elmúlt 32 esztendőben sok művészt ihletett alkotásra, közöttük Várnái Sándor szobrászművészt is. Ez a kiváló, Munkáesy-díjas szobrászművész több, köztéri szobor alkotásával is — amelyek Eger, Ózd, Debrecen, Veszprém városok ékességei — kiérdemelte a közönség, a szakma tiszteletét. Annak a szobornak alkotásával, amelyet a 32. évforduló alkalmából Gyula városnak készített, öregbíti emberi-művészi jó hírnevét. Rézdomborítású szobra — amely a szabadság géniusza, hatalmas pallósával ellenállhatatlanul tör a zsarnokság ellen, | s virágzó faággal a kezében szimbolizálja a szabadság és a í béke együvé tartozását —, olyan nagyszerű alkotása a művésznek, amelyre méltán lehet büszke nemcsak a szobor alkotója, hanem Gyula város lakossága is. A nagy tetszéssel fogadott beszédét a következő szavakkal fejezte be: Most, amikor meg'köszönöm Vóradi Sándor művésznek azt, hogy Gyulán elhelyezett alkotásával gazdagította a város, a megye képzőművészeti kincsestárát, egyúttal azt kívánom, hogy e Szabadság-szobor örökké emlékeztesse a város népét azokra, akiknek szabadságát, létét, köszönheti. Hirdesse e szobor Gyula lakosságának küzdelmes múltját, szabadságának születését, élni akarását és még ragyogóbb jövőjét. A beszéd befejezése után Frank Ferenc leleplezte Várady Sándor gyönyörű alkotását, a Szabadság-szobrot. Az ünnepségen a Békés megyei Jókai Színház művészei verseket szavaltak. Majd a megye, és a város politikai, társadalmi szervei virágkosarat helyeztek el a szobor talapzatánál. Kedves jelenet következett ezután, amikor is a város óvodásai és kispajtásai virágcsokrokkal rakták körül a "szobrot. Az ünnepség az Internacio- náléval ért véget. Útépítés társadalmi összefogással Doboz és Szanazug között Dobozon szerdán a lakosság nagyszerű közreműködésével 4 kilométeres aszfalt utat adtak át a község és a Békés megyeiek kedvenc üdülőtelepe, Szanazug között. A nyaralótelepen üdülőt építő vállalatok és szövetkezetek 2,5 millió forinttal, a dobozi tanács és a lakosság 3,5 millióval járult hozzá a buszjáratot is biztosító út megépítéséhez. A környék mezőgazdasági üze_ mei termékeik elszállítására is hasznosítják a 6 millió forint költséggel épült, négy méter széles aszfalt utat. Autóbusz-karavánnal romániai kirándulásra A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsága hat évvel ezelőtt szervezett először kirándulást a nyugdíjas tagok részére. Az idős emberek azóta számon tartják az őszt, ilyenkor viszik őket az ország legszebb tájaira, újabbnál újabb városokkal, természeti és műemléki értékekkel ismerkedhetnek. Az idén külföldre szervesett kirándulást a megyei bizottság. Oly sok volt a jelentkező. hogy október hatodikán, szerdán reggel Békéscsabáról hat autóbusz indult a baráti Romániába. Megyénk minden tájáról, összesen 270 nyugdíjas utazott Romániába, hogy megnézze Arad és Temesvár neve- ze‘ességeit. Az idős emberek kirándulási költségéit a szakszervezeti bizottságok, illetve a megyei bizottság fizette. SzínT09iaSa§abb KRESZ-clőadások — Magnetofont és diavetítőt kapnak a járások A jegyei KBT elnökségi ülése A Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács október Ö-án, tegnap Békéscsabán tartotta ülését. Elsőként a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Korek Ferenc adott áttekintést a vállalat tevékenységével összefüggő közlekedés- biztonság helyzetéről. Mint mondotta, az anyagmozgatásnak, illetve a szállításnak csak kisebb hányada hárul a vállalatra. Az ÁÉV 80 közlekedő közúti járművel rendelkezik, többségük teherszállító eszköz, s ezeket a IV. ötéves terv időszakában vásárolták. A beszámolóból kitűnt, hogy gondot fordítanak a járművek műszaki állapotára, biztonsági berendezéseire. A jármüvek felújítását, javítását szakosított egységek látják el. A közúti fuvareszközök karbantartására tavaly 3,5 millió forintot költöttek. A gépjárművek műszaki állapotát a telephelyről való eltávozás előtt a garázsmester naponta ellenőrzi. Csak kifogástalan gépjármű vehet részt a közúti forgalomban. Ennek, a a rendszeres KRESZ-oktatás- nak, és az állandó képzésnek köszönhető, hogy a vállalat járművei tavaly mindössze három koccanásos balesetet okoztak, személyi sérülés nélkül, s az anyagi kár is minimális volt. Az építőknél egyik igen nagy gond a személyszállítás: naponta mintegy 700 munkást szállítanak. Fennakadást okoz a rossz alkatrészellátás is: jelenleg tíz jármű áll hosszabb-rövidebb ideje alkatrészhiány miatt. A következő napirendi pontban Gulyás Pál százados a szarvasi városi és járási KBT elnöke számolt be a társadalmi testület munkájáról. A járásban élők száma megközelíti a 62 ezret, ami azt igazolja: a lakosság száma folyamatosan gyarapszik. Ezzel egy időben a járás közútjain a forgalom is nagyobb, különösen a 44-es és a 46-as számú közúton, ahol gyakoriak a közlekedési balesetek. A statisztikából kitűnik, hogy az év eltelt időszakában az elmúlt évekhez viszonyítva nem csökkent a járásban a közlekedési balesetek száma. A közúti balesetek okozójaként nagy többségben az ittasság, az elsőbbségadás elmulasztása, és a gyorshajtás játszik fő szerepet. Ezt követően az ülés részvevői áttekintést kaptak a járásban folyó KRESZ-oktatásról, az ifjúság közlekedésre való neveléséről, így többek között a szarvasi közlekedési úttörőtábor feladatáról, jelentőségéről esett szó. A beszámolókat követő vitában többen elismeréssel szóltak az ÁÉV közlekedésbiztonsági tevékenységéről és a szarvasi városi és járási KBT munkájáról. Befejezésül a bejelentésekre került sor. A megyei KBT a jövőben még szervezettebbé ki. vánja tenni munkáját, ezért néhány szakbizottság tagját más szakbizottságban foglalkoztatják. A színvonalasabb KRESZ- előadásokért megyénk minden járási KBT-je egy magnót és egy diasorozatot kap. Végezetül a nemzetközi kerékpároskupa felkészülését szolgáló és az őszi közlekedést segítő teendőket vitatta meg az elnökség. — Sz — fc%%%WWWW%WWWVV%V*WVWWW4VWVWWVWVWWWWVV4WWVWWWV%YVWVVW4YIVWVVVWWVWW« — Eltűnt a híd fele! — verte fel álmából az építésvezetőt Kunszentrnártonban az egyik falubeli. Valóban, az új technológiával épülő hídnak csak az .egyik fele magasodott a víz fölött, állványt sehol sem láttak, a másik felének elemeit még gyártották. Az idegen Körös tárcsánál is meglepődik: semmi sem tartja az épülő hidat. Ezzel a szerelőiparinak is nevezhető technológiával. 80 millió forintos költséggel épül a 80 tonna teherbírású híd, a Kettős-Körösön. — Az új közúti híd hossza 172 méter, szélessége 12 méter lesz, építésénél 102 előregyártóit elemet használunk fel — sorolja Zsigmondi András építésvezető, aki hasznos tapasztalatokat szerzett az első ilyen jellegű híd építésénél. A köröstarcsai hidat építés szempontjából két.részre osztják. A község felöli oldal előregyártott elemeit Kunszentrnártonban gyártották, s onnan trélerrel szállítják a helyszínre, míg a körösladányi oldal élénkéit a beépítés helyén gyártják majd. Az elemek átlagos súlya meghaladja a 24 tonnát. — Megéri olyan messziről szállítani az elemeket? — Azért kellett ezt a megoldást választanunk, mert nincs olyan híd a közelben, amelyiken áthozhatjuk a tarlókat. Költséges a fuvar, elemenként 30 ezer forint túlsúlypénzt is fizetünk a KPM-nek, de még így is megéri, mert az elemeket a kunszentmártonival egyszerre gyártottuk, szerelése egyszerűbb és gyorsabb. A túlparton már készül előregyártó-telep, onnan szállítjuk majd ide a körösladányi híd jobb parti oldalának az elemeit — folytatja Kovács József művezető. A község felőli mederpillérekre már helyére került egy pár tartóelem. Szoba nagyságú belsejében Pintye József a feszítő sajtókat készíti elő. A kétmázsás vastömeg magas nyomású olajszivattyúval feszíti össze a nagy szilárdságú, pászmás kábeléket. Speciális lehorgonyzó szerkezetbe illesztik az elemeken keresztülfűzött kábelek végét, majd két irányból 154 tonnás erővel megfeszítik. — Amikor elértük a kívánt határértéket — mondja —, a .bordásdugók a kábelüregek végén lezárják az acélkötegeket, így a külső elemeknek feszülnek a szélső idomok. Ezek az elemek úgy illeszkednek egymáshoz, s majdnem úgy is néznek ki, mint az ember hátgerincének csigolyái. Ahogyan az idegszálak végigfutnak a csigolyákon, úgy tartja össze a szerkezetet a 70 szál acélkábel is. S ez így megy minden egyes elempárnál. A kötéseket műgyanta alapanyagú ragasztóval kötik, ami minden egyes négyzetcentiméteren 1000 kilogrammot bír. — Az egész hídszerkezetet 70 szál, ujjnyi vastag kábel tartja majd, s a különleges ragasztó teszi egységessé az egész hídszerkezetet — magyarázza az építésvezető. Az épülő híd környékén nem látszik a nagy munka: kiépített úton közlekednek a járművek, mindenütt rend van. — Ezt a hidat alig 25-en építjük — mondja Kovács Péter ács, aki hét éve dolgozik a szakmában. — A bal parti pillért éjjelnappal, sárban-hóban betonoztuk. Nehéz volt, de határidőre befejeztük — emlékszik vissza. — Ez a híd számomra is új, nem kell zsaluzni, a daru beemeli az elemeket, befeszítjük ás kész. A bal parti pilléren kubikosbrigád dolgozik. — Fóliasátrat készítünk, hogy télen majd száraz helyen dolgozhassanak a szerelők, meg aztán, ennek a különleges kábelnek is száraz raktár kell — int az acéi- kötegekre Dobai István. — Ez nem szép szakma, inkább érdekes és nehéz, itt aztán igazán meg kell fogni a lapát nyelét — mondja Szatmári János. — Műhelyünk fedele a kék ég. nyáron a hőség, ősszel az eső, télen meg a hideg nehezíti munkánkat. — Azért — veszi át a szót Balogh István — öröm, amikor a víz színe alól a magasba emelkedik a sziklaszilárd pillér, a két partot összekötik a tartók, s először mi, akik építettük átmehetünk rajta. Ha ez a híd elkészül, elhozom a kisunokámat és megmutatom neki: „Nézd csak, nagyapád ennek a hídnak az építésén is dolgozott”. Szekeres Andrási i
