Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
Mestermunka M ióta a mesterek átlépték a lakás küszöbét, a család növekvő ingerültséggel figyeli a szerelés f e jlerpénveit. Nagy a felfordulás, nincs semmi a helyén, mindenki ideges, vége a nyugalomnak, a békességnek, s a meghitt esti beszélgetéseket paprikás hangulat váltotta fel. A házastársak indulatosak, semmiségeken összeszólalkoznak, kiszolgáltatott helyzetükben egymást marják. Nyugtalanító a bizonytalanság, minthogy közeleg a tél. és nincs emberfia, aki megmondaná, hogy mikor fejezik be a mesterek a radiátorok beszerelését. Minden elképzelhető, még az is, hogy egv szép napon eltűnnek és tavaszig elő sem kerülnek, A családot leginkább a munkafegyelem kihívó, minden képzeletet felülmúló megsértése háborítja fel. Nem élnek elefántcsonttoronyban, jól tudják, vannak még lazaságok, de amit most saját bőrükön tapasztalnak. az túlmegy a „tűréshatáron”. Egy utterzek velük. Reggelenként megérkezik egv ember, áramtalanítja a lakást, aztán több órás szünet. Délelőtt előkerül néhány mester, leginkább szemlélődnek,, beszélgetnek, erősen óvják magukat az oktalan megerőltetéstől, olyannyira, hogy még a laikus is láthatja:,a fél órát igénylő munkán olykor fél napig nyűglődnek. A praktikus és gyakorlatias szomszéd bevetette az ösztönzőket, hátha ezek megtáltosítják a mestereket. A néhány kupica tömény. a pár üreg sör, gyanítom, nevetséges alamizsna ahhoz képest, amit maszekolással, néhány órás megfeszített esti, hétvégi munkával egyes mesterek zsebre tesznek. Szombaton elhatároztam.' felhívom a kétségbeesés szélén álló családot, megnyugtatom őket. Majd csak befejezik egyszer a mesterek a szerelést, elvégre ami késik, az nem múlik, ne emész- szék magukat, viseljék el fegyelmezetten a felfordulást es örüljenek, hogy eddig kár nélkül megúszták a lakás összkomforto- sítására irányuló munkát. Mit szóljak én? Nálam, amikor az erkélyeket két menetben íes- tették. a második menetben az olvasólámpát valaki hanyagul a heverőre hajította, a villanykörtétől a matrac tüzet fogat, s ha fél órával .később érünk haza, esetleg porig ég az egész lakás... Eh, dehogy telefonálok, közlésemmel még jobban felizgatom őket. Más részről viszont a mestereket „piszkálni”, firtatni, hogy napközben a munkaidőt mivel töltik, végképp kockázatos. Megsértődhetnek és a teljesítményt még lejjebb adják. Be vagyunk kerítve, főleg ha abból indulunk ki, hogy az alkotmány is rögzíti a dolgozók jogát a pihenéshez. Kőműves szakmunkás ismerősöm épp az alkotmányra hivatkozva tartott számomra kioktatást; amikor vasárnap este kétnapos maszekolás után megkérdeztem tőle: hogyan bírod ezt az állati hajtást? ..Hétfőn majd kipihenem magam” közölte, s megmutatta az új televíziót, melynek árát négy hét végi mellékesből fizette ki- Egy év múlva, ha jól megy a ..bolt”, Zsiguli áll a háza előtt. Ez alkalommal szombaton reggeltől vasárnap estig 1700 forintot keresett. igaz. mindössze két órát pihent, ennek következtében még a legnagyobb rosszakarattal sem állíthatom róla, hogy dologkerülő ember. S végeredményben a hét végi fáradtságot valahol, valamikor csakugyan ki kell pihenni, s hol tegye, ha nem a munkahelyén. Illetőleg valamelyik söntésben. Eszembe jut a hihetetlenül szorgalmas, „munkafa ló” szobafestő. Nem ismeri a lehetetlent, meggyőződése. hogy ilyen nincs, csak tehetetlenség van. Pont'"«, megbízható szakember. Éjjel dolgozik. pontosabban este hattól éjfélig, esetleg hajnali háromig. Néhány segédmunkással egy lakást egy éjszaka „elintéznek”, a megrendelő fizet, és másnap reggel a folyosóról a bútorokat visszapakolhatia a helyére. Ez a derék festő délelőtt, amikor főállásban van, órákon át cseveg a restiben, vagv a talponálló valamelyikében a vele „egy hiten levő” barátaival. Nem titok, a „kiszállásos" dolgozók, azok tehat, akik valamelyik szolgáltató vállalat alkalmazottjaként a szélrózsa minden irányában, a városban szétszóródva fnunkálkodnak, sokkal többet, megengedhetnek maguknak. mint az üzemek dolgozói, és tisztelet a kivételnek, igen sokan élnek, visszaélnek kiváltságos helyzetükkel. A régi őre-1 gek valamikor gyakran mondogatták egymásnak, hogy aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni. Ebben az ironiku^ kesernvés megállapításban temérdek, élet- tapasztalat. életismeret rejtezett. Megfelelő életismerettel rendelkezve úgy velem, nanjaiokban éppen azok érnek rá pénzt keresni, akik dolgoznak. De ki ér rá sok pénzt keresni? Szinte kivétel nélkül mindenki, akinek a főállása csupán „mellékállás!-, s igazából a maszekolas a főállása. Az egyik arra jó csupán, hogy meg legyen a nyugdíjjogosultság, a másik... Ne bocsátkozzunk ismétlésekbe, de azért valami még kiki- vánkozik belőlem.. Tudom, hogy vannak dicsekvő természetű emberek. mégis fenntartás nélkül elhiszem, hogy a sokoldalú tetőfedő mester hét végén, harmadmagával olykor megkeresi a tízezer forintot. Ilyenkor természetesen belead a melóba apait, anyait, és a munkaadó fizet, mint a köles. A pénz nem számít, az a fontos, akad megbízható vállalkozó, aki megkéri ugyan a gázsit, nem szégyenlős, de ennek fejében mennyiséget és minőséget produkál, nincs hetekig, hónapokig tartó vacakolás, és ez a tulajnak minden pénzt ' megér. Hét közben a tetőfedő mester Megszervezi az anyag Helyszínre szállítását, úgy, hogy szombaton és vasárnap megy a munka, mint a karikacsapás. A háromtagú brigád szakadásig dolgozik az ezresekért, s hétfőn reggel hullafáradtan kezdik a műszakot. V isszatérve a bevezetőben említett család viszontagságaihoz. felvetődik a kérdés: hol vannak azok az emberek. akiknek a mestereket kötelességük volna ellenőrizni. Élhetünk a gyanúperrel, hétközben a maguk hétvégi pecsenyéiét sütögetve, éppen jól jövedelmező maszek munkájukat szervezik. Máskülönben a sokoldalú tetőfedő mester is középvezető. s hozzá képest ..életrevalóságban” a Balaton-parti lángossütő tehetségtelen kezdő. Szekulity Péter A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet megvételre felajánl 1 db 3.5 tonnás Cárpáti tehergépkocsit üzemképes állapotban. Érdeklődni a központi ‘elephelyen: Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 41—43. Telefon: 11-592. Ügyintéző: Szilasi Vilmos Mit mond a jogszabály? KISZ a háztájiban? Megvalósításra vár egy jó javaslat I felelősségbiztosítás alapján történő kártalanításról A gépjárművek felelősségbiztosítása kötelező. Ennek alapján a biztosított követelheti, hogy az Állami Biztosító térítsen meg helyette minden olyan kárt, amelyért mint a gépkocsi üzemben tartója egyébként felelősséggel tartoznak. A kötelező felelősségbiztosítás alapjan a biztosító akkor is fizet, ha a gépkocsit nem az üzemben tartó, hanem más, erre jogosult személy, családtag vagy barát vezette s kárt okozott. A balesetet okozó gépjárművön elhelyezett — nem az üzemben tartó tulajdonát képező —, tárgyakban keletkezett kárért a biztosító akkor felel, ha ezek a gépjárművön közlekedők személyi használatára szolgáltak. Ilyesminek minősül mindaz, amit a károsult életvitele körében rendszeresen használni szokott. Vita esetén a vagyontárgy rendeltetésének, a gépjárművön közlekedő személy életkörülményeinek vizsgálatával dönti el a bíróság. Személyi használatra szolgáló tárgynak minősül a foglalkozás gyakorlásához rendszeresen használt munkaeszköz. Jelentős tényező tehát az utas foglalkozása is. A bíróság mérlegeli az utazás célját- is. Mivel a külföldre utazók általában nagyobb mennyiségű ruházati és egyéb használati tárgyakat visznek magukkal, a biztosító a gépkocsiban utazók tönkrement fehérneműjének értékét is megtéríti. A biztosító felelőssége esetenként az üzemben tartót terhelő felelősség körét meghaladja. A biztosító például megtéríti a lopott gépjárművel okozott kárt is. Vitathatatlan, ezért a gépjármű tulajdonosa, üzemben tartója nem volna felelős. Ilyenkor a biztosító olyan összeget térít a károsultnak, amilyen mértékű kártérítéssel az tartozna, aki ellopta. Felelősségbiztosítás alapján azonban az Állami Biztosító nem fizet kártérítést a tulajdonosnak azért a kárért, amely a gépkocsi megrongálódásából vagy azért keletkezett, mert az autóból valamilyen vagyontárgyat elloptak. Ugyancsak nem fizet a felelősségbiztosítás alapján az ismeretlen jármű által gépjárműben okozott kárért. —di. Az 1975—76-os KISZ mozgalmi évet záró beszámoló taggyűlések idején az egyik KISZ- tagot alapszervezete tíz sertés miatt kizárta a szövetségből. Az indok: a fiatal a háztáji gazdaságát saját szükségleteinek fedezésén túl, pénszerzésre használta fel — nemrég építette fel házát, már autót akart Venni — és az anyagi javak hajhászása nem egyeztethető össze az ifjú- ' sági mozgalom céljaival. Nos, elképzelhető, hogy ez a fiatal valóban az átlagosnál fel- j tfanőbben futott a pénz után, de az is lehet, hogy csak ügyeseb- t ben és kitartóbban. Nem tudom. Csak azt tudom, hogy megyénk ebben az esztendőben a tavalyinál jó néhány ezerrel kevesebb hízott sertést ad át a népgazdaságnak. És tudom azt is, hogy a sertéslállomány nem a nagyüzemekben csökkent. Vagyis, az újonnan belépő tsz- tagok — akiknek túlnyomó többsége fiatal —, nem vállalkoznak már olyan intenzitással kisüzemi állattartásra, háztáji gazdálkodásra, mint az erejük és számuk tekintetében is fogyatkozó elődeik. Ennek természetesen nem egy oka van. A háztáji munkától való húzódozás- ban szerepet játszik a felgyorsuló városiasodás éppúgy, mint a szabadidő-kultúra fejlődése, illetve a gazdasági megfontolások. Az utóbbit véve, ma már éppen eléggé világos: a háztáji állattartás tulajdonképpen csak egy formája a takarékoskodásnak. Az apródonként kifizetett termelési költségek egyszerre, egy összegben — igaz némi haszonnal — térülnek vissza. Riegler János, kamuti KISZ- titkár, az ottani Béke Tsz gépműhelyének dolgozója jól látja ezeket a gondokat. Már a megyei KlSZ-küldöttértekezleten is elmondta, hogy nem kizárni, hanem dicsérni kell azokat * a KISZ-tagokat, akik szabad idejüket is a termelésben töltik el. A mezőgazdaság területén működő alapszervezeteknek a jelenleginél jóval többet kellene vállalniuk a háztáji termelés szervezésében. Javaslatát a KISZ IX. kong- j resszusa tovább erősítette, amikor határozatot fogadott el arról, hogy ezek a ,.KISZ-szerve- zetek mozgósítsanak a termés- eredmények növelésére, a talajerőgazdálkodás javítására, az állattenyésztő telepek gazdaságos üzemeltetésére, több és jobb minőségű zöldség és gyümölcs termesztésére... ösztönözMúlt és jelen Patkót talált a traktoros, És, miközben fényképezem, Eszembe jut: De érdekes, Találkozott múlt és jelen ... Opauszky László felvétele zék a fiatalokat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében való részvételre is.” A kamuti KISZ-títkár természetesen azt is nagyon jól tudja, hogy minden javaslat any- nyit ér, amennyit abból megvalósítanak vagy megvalósíthatnak. A kongresszus idézett határozatának megvalósításara tervet is kidolgozott, most már c6ak támogatásra, megértésre és az illetékesek egyetértésére van szükség. Riegler- János szerint nem is kellene a fiatalokat a háztáji föld magántulajdon- maradványokat őrző béklyóiba kötve bevonni a népgazdaságilag még jó ideig nélkülözhetetlen kisüzemi termelésbe. Célravezetőbb lenne, ha községenként akár a tsz, akár a tanács a termés meghatározott részének fejében használatra adna öntözésre berendezett földet a vállalkozó fiatalokból alakult szakszövetkezetnek. Ezzel Kamuion például egycsapásra meg lehetne oldani a fólia alatti zöldségtermesztést. A „szakszövetkezeti-háztáji” szervezésében a KISZ már valóban tevékeny részt tudna vállalni szakember tagjai segítségével, megoldva a zöldségtermelő közösség szakirányítását is. Emellett a munkák megosz- tásával a termelőszövetkezeti közös munkából sem csapatostól maradnának ki időről időre a fiatalok. Ugyanakkor nem közömbös az sem, hogy a háztájinak ez a formája tovább erősítené a kollektívát meg a kollektivitást. ráadásul nem ébresztene még kivételként sem magántulajdonosi törekvéseket KISZ-esekben és KISZ-en kívüliekben. Egy szó. mint száz: nekünk tetszik Riegler János ötlete. Kőváry E. Péter Tovább folytatódik a gyulai kórház rekonstrukciója Az elmúlt évben és az idén, az eddig eltelt időszakban a megyei kórház épületeinek felújítására, karbantartásokra több mint 16 millió forintot költötték. Befejeződött a rendelőintézet, a 2-es számú belgyógyászat építése. Elkészült a 3-as belgyógyászati és reumaosztály, a központi ebédlő. Átalakították a fertőző- és idegosztályt, a sebészet épületében korszerűsítették az elektromos hálózatot és elkészült a víztorony. Ivóvízellá- .tásra több mint 4 millió forintot fordítottak. Ezeken kívül több „apróbb” átalakítást, felújítást végeztek el az osztályokon. Az építészet mellett az elmúlt két évben jelentős összegeket fordítottak műszerek beszerzésére is. Üj fogadógarat Nagyszénáson az Október 6. Termelőszövetkezetben a géjreket egy szerelőbrigád javítja. A brigád tagjai már eddig is több hasznos kezdemenvezessel segítették a termelőmunkát. A közelmúltban egy olyan, fogadógaratot készítettek, amellyel kétszeresére növelhető a termények vagonberakása. Eddig ugvan’s csak tehergépkocsikat tudtak üríteni a meglevő berendezések segítségével. Az új garat alkalmazása lehetővé teszi a pótkocsik gépesített kiürítését. BÉKÉS MEGYEL rpujSAC» 1976. OKTÓBER 9.
