Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Mestermunka M ióta a mesterek átlépték a lakás küszöbét, a család növekvő ingerültséggel fi­gyeli a szerelés f e jlerpénveit. Nagy a felfordulás, nincs semmi a helyén, mindenki ideges, vé­ge a nyugalomnak, a békesség­nek, s a meghitt esti beszélgeté­seket paprikás hangulat váltotta fel. A házastársak indulatosak, semmiségeken összeszólalkoznak, kiszolgáltatott helyzetükben egy­mást marják. Nyugtalanító a bizonytalanság, minthogy közeleg a tél. és nincs emberfia, aki megmondaná, hogy mikor fejezik be a mesterek a radiátorok beszerelését. Minden elképzelhető, még az is, hogy egv szép napon eltűnnek és tavaszig elő sem kerülnek, A családot leg­inkább a munkafegyelem kihí­vó, minden képzeletet felülmú­ló megsértése háborítja fel. Nem élnek elefántcsonttoronyban, jól tudják, vannak még lazaságok, de amit most saját bőrükön ta­pasztalnak. az túlmegy a „tűrés­határon”. Egy utterzek velük. Reggelenként megérkezik egv ember, áramtalanítja a lakást, aztán több órás szünet. Délelőtt előkerül néhány mester, legin­kább szemlélődnek,, beszélgetnek, erősen óvják magukat az okta­lan megerőltetéstől, olyannyira, hogy még a laikus is láthatja:,a fél órát igénylő munkán olykor fél napig nyűglődnek. A praktikus és gyakorlatias szomszéd bevetette az ösztönző­ket, hátha ezek megtáltosítják a mestereket. A néhány kupica tö­mény. a pár üreg sör, gyanítom, nevetséges alamizsna ahhoz ké­pest, amit maszekolással, néhány órás megfeszített esti, hétvégi munkával egyes mesterek zseb­re tesznek. Szombaton elhatároztam.' fel­hívom a kétségbeesés szélén ál­ló családot, megnyugtatom őket. Majd csak befejezik egyszer a mesterek a szerelést, elvégre ami késik, az nem múlik, ne emész- szék magukat, viseljék el fegyel­mezetten a felfordulást es örül­jenek, hogy eddig kár nélkül megúszták a lakás összkomforto- sítására irányuló munkát. Mit szóljak én? Nálam, amikor az erkélyeket két menetben íes- tették. a második menetben az olvasólámpát valaki hanyagul a heverőre hajította, a villanykör­tétől a matrac tüzet fogat, s ha fél órával .később érünk haza, esetleg porig ég az egész lakás... Eh, dehogy telefonálok, közlé­semmel még jobban felizgatom őket. Más részről viszont a mestere­ket „piszkálni”, firtatni, hogy napközben a munkaidőt mivel töltik, végképp kockázatos. Meg­sértődhetnek és a teljesítményt még lejjebb adják. Be vagyunk kerítve, főleg ha abból indulunk ki, hogy az alkotmány is rögzí­ti a dolgozók jogát a pihenéshez. Kőműves szakmunkás ismerő­söm épp az alkotmányra hivat­kozva tartott számomra kiokta­tást; amikor vasárnap este két­napos maszekolás után megkér­deztem tőle: hogyan bírod ezt az állati hajtást? ..Hétfőn majd kipihenem magam” közölte, s megmutatta az új televíziót, melynek árát négy hét végi mellékesből fizette ki- Egy év múlva, ha jól megy a ..bolt”, Zsiguli áll a háza előtt. Ez al­kalommal szombaton reggeltől vasárnap estig 1700 forintot ke­resett. igaz. mindössze két órát pihent, ennek következtében még a legnagyobb rosszakarattal sem állíthatom róla, hogy dolog­kerülő ember. S végeredményben a hét végi fáradtságot valahol, valamikor csakugyan ki kell pihenni, s hol tegye, ha nem a munkahelyén. Illetőleg valamelyik söntésben. Eszembe jut a hihetetlenül szor­galmas, „munkafa ló” szobafestő. Nem ismeri a lehetetlent, meg­győződése. hogy ilyen nincs, csak tehetetlenség van. Pont'"«, meg­bízható szakember. Éjjel dolgo­zik. pontosabban este hattól éj­félig, esetleg hajnali háromig. Néhány segédmunkással egy la­kást egy éjszaka „elintéznek”, a megrendelő fizet, és másnap reggel a folyosóról a bútorokat visszapakolhatia a helyére. Ez a derék festő délelőtt, amikor fő­állásban van, órákon át cseveg a restiben, vagv a talponálló va­lamelyikében a vele „egy hiten levő” barátaival. Nem titok, a „kiszállásos" dol­gozók, azok tehat, akik valame­lyik szolgáltató vállalat alkal­mazottjaként a szélrózsa minden irányában, a városban szétszó­ródva fnunkálkodnak, sokkal többet, megengedhetnek maguk­nak. mint az üzemek dolgozói, és tisztelet a kivételnek, igen sokan élnek, visszaélnek kivált­ságos helyzetükkel. A régi őre-1 gek valamikor gyakran mondo­gatták egymásnak, hogy aki dol­gozik, nem ér rá pénzt keresni. Ebben az ironiku^ kesernvés megállapításban temérdek, élet- tapasztalat. életismeret rejtezett. Megfelelő életismerettel ren­delkezve úgy velem, nanjaiok­ban éppen azok érnek rá pénzt keresni, akik dolgoznak. De ki ér rá sok pénzt keresni? Szinte kivétel nélkül mindenki, akinek a főállása csupán „mellékállás!-, s igazából a maszekolas a főállá­sa. Az egyik arra jó csupán, hogy meg legyen a nyugdíjjogosult­ság, a másik... Ne bocsátkozzunk ismétlések­be, de azért valami még kiki- vánkozik belőlem.. Tudom, hogy vannak dicsekvő természetű em­berek. mégis fenntartás nélkül elhiszem, hogy a sokoldalú tető­fedő mester hét végén, harmad­magával olykor megkeresi a tíz­ezer forintot. Ilyenkor természe­tesen belead a melóba apait, anyait, és a munkaadó fizet, mint a köles. A pénz nem számít, az a fontos, akad megbízható vál­lalkozó, aki megkéri ugyan a gázsit, nem szégyenlős, de ennek fejében mennyiséget és minősé­get produkál, nincs hetekig, hó­napokig tartó vacakolás, és ez a tulajnak minden pénzt ' megér. Hét közben a tetőfedő mester Megszervezi az anyag Helyszínre szállítását, úgy, hogy szombaton és vasárnap megy a munka, mint a karikacsapás. A három­tagú brigád szakadásig dolgo­zik az ezresekért, s hétfőn reg­gel hullafáradtan kezdik a mű­szakot. V isszatérve a bevezetőben említett család viszontag­ságaihoz. felvetődik a kér­dés: hol vannak azok az embe­rek. akiknek a mestereket köte­lességük volna ellenőrizni. Élhe­tünk a gyanúperrel, hétközben a maguk hétvégi pecsenyéiét sü­tögetve, éppen jól jövedelmező maszek munkájukat szervezik. Máskülönben a sokoldalú tető­fedő mester is középvezető. s hozzá képest ..életrevalóságban” a Balaton-parti lángossütő tehet­ségtelen kezdő. Szekulity Péter A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet megvételre felajánl 1 db 3.5 tonnás Cárpáti tehergépkocsit üzemké­pes állapotban. Érdeklődni a központi ‘elephelyen: Békéscsaba, Tanácsköztár­saság út 41—43. Telefon: 11-592. Ügyintéző: Szilasi Vilmos Mit mond a jogszabály? KISZ a háztájiban? Megvalósításra vár egy jó javaslat I felelősségbiztosítás alapján történő kártalanításról A gépjárművek felelősségbiz­tosítása kötelező. Ennek alap­ján a biztosított követelheti, hogy az Állami Biztosító térít­sen meg helyette minden olyan kárt, amelyért mint a gépkocsi üzemben tartója egyébként fe­lelősséggel tartoznak. A kötele­ző felelősségbiztosítás alapjan a biztosító akkor is fizet, ha a gépkocsit nem az üzemben tar­tó, hanem más, erre jogosult személy, családtag vagy barát vezette s kárt okozott. A balesetet okozó gépjármű­vön elhelyezett — nem az üzemben tartó tulajdonát képe­ző —, tárgyakban keletkezett kárért a biztosító akkor felel, ha ezek a gépjárművön közle­kedők személyi használatára szolgáltak. Ilyesminek minősül mindaz, amit a károsult élet­vitele körében rendszeresen használni szokott. Vita esetén a vagyontárgy rendeltetésének, a gépjárművön közlekedő sze­mély életkörülményeinek vizs­gálatával dönti el a bíróság. Személyi használatra szolgáló tárgynak minősül a foglalkozás gyakorlásához rendszeresen használt munkaeszköz. Jelen­tős tényező tehát az utas fog­lalkozása is. A bíróság mérle­geli az utazás célját- is. Mivel a külföldre utazók általában nagyobb mennyiségű ruházati és egyéb használati tárgyakat visznek magukkal, a biztosító a gépkocsiban utazók tönkre­ment fehérneműjének értékét is megtéríti. A biztosító felelőssé­ge esetenként az üzemben tar­tót terhelő felelősség körét meghaladja. A biztosító pél­dául megtéríti a lopott gépjár­művel okozott kárt is. Vitat­hatatlan, ezért a gépjármű tu­lajdonosa, üzemben tartója nem volna felelős. Ilyenkor a bizto­sító olyan összeget térít a ká­rosultnak, amilyen mértékű kártérítéssel az tartozna, aki ellopta. Felelősségbiztosítás alapján azonban az Állami Biz­tosító nem fizet kártérítést a tulajdonosnak azért a kárért, amely a gépkocsi megrongáló­dásából vagy azért keletkezett, mert az autóból valamilyen va­gyontárgyat elloptak. Ugyan­csak nem fizet a felelősségbiz­tosítás alapján az ismeretlen jármű által gépjárműben oko­zott kárért. —di. Az 1975—76-os KISZ mozgal­mi évet záró beszámoló tag­gyűlések idején az egyik KISZ- tagot alapszervezete tíz sertés miatt kizárta a szövetségből. Az indok: a fiatal a háztáji gazda­ságát saját szükségleteinek fe­dezésén túl, pénszerzésre hasz­nálta fel — nemrég építette fel házát, már autót akart Venni — és az anyagi javak hajhászása nem egyeztethető össze az ifjú- ' sági mozgalom céljaival. Nos, elképzelhető, hogy ez a fiatal valóban az átlagosnál fel- j tfanőbben futott a pénz után, de az is lehet, hogy csak ügyeseb- t ben és kitartóbban. Nem tu­dom. Csak azt tudom, hogy me­gyénk ebben az esztendőben a tavalyinál jó néhány ezerrel ke­vesebb hízott sertést ad át a nép­gazdaságnak. És tudom azt is, hogy a sertéslállomány nem a nagyüzemekben csökkent. Vagyis, az újonnan belépő tsz- tagok — akiknek túlnyomó többsége fiatal —, nem vállal­koznak már olyan intenzitással kisüzemi állattartásra, háztáji gazdálkodásra, mint az erejük és számuk tekintetében is fo­gyatkozó elődeik. Ennek termé­szetesen nem egy oka van. A ház­táji munkától való húzódozás- ban szerepet játszik a felgyor­suló városiasodás éppúgy, mint a szabadidő-kultúra fejlődése, illetve a gazdasági megfontolá­sok. Az utóbbit véve, ma már éppen eléggé világos: a háztáji állattartás tulajdonképpen csak egy formája a takarékoskodás­nak. Az apródonként kifizetett termelési költségek egyszerre, egy összegben — igaz némi ha­szonnal — térülnek vissza. Riegler János, kamuti KISZ- titkár, az ottani Béke Tsz gép­műhelyének dolgozója jól látja ezeket a gondokat. Már a megyei KlSZ-küldöttértekezleten is el­mondta, hogy nem kizárni, ha­nem dicsérni kell azokat * a KISZ-tagokat, akik szabad ide­jüket is a termelésben töltik el. A mezőgazdaság területén mű­ködő alapszervezeteknek a je­lenleginél jóval többet kellene vállalniuk a háztáji termelés szervezésében. Javaslatát a KISZ IX. kong- j resszusa tovább erősítette, ami­kor határozatot fogadott el ar­ról, hogy ezek a ,.KISZ-szerve- zetek mozgósítsanak a termés- eredmények növelésére, a talaj­erőgazdálkodás javítására, az állattenyésztő telepek gazdasá­gos üzemeltetésére, több és jobb minőségű zöldség és gyü­mölcs termesztésére... ösztönöz­Múlt és jelen Patkót talált a traktoros, És, miközben fényképezem, Eszembe jut: De érdekes, Találkozott múlt és jelen ... Opauszky László felvétele zék a fiatalokat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésé­ben való részvételre is.” A kamuti KISZ-títkár termé­szetesen azt is nagyon jól tud­ja, hogy minden javaslat any- nyit ér, amennyit abból meg­valósítanak vagy megvalósíthat­nak. A kongresszus idézett ha­tározatának megvalósításara tervet is kidolgozott, most már c6ak támogatásra, megértésre és az illetékesek egyetértésére van szükség. Riegler- János szerint nem is kellene a fiatalokat a háztáji föld magántulajdon- maradványokat őrző bék­lyóiba kötve bevonni a népgazdaságilag még jó ideig nélkülözhetetlen kisüzemi ter­melésbe. Célravezetőbb lenne, ha községenként akár a tsz, akár a tanács a termés megha­tározott részének fejében hasz­nálatra adna öntözésre beren­dezett földet a vállalkozó fia­talokból alakult szakszövetke­zetnek. Ezzel Kamuion például egycsapásra meg lehetne oldani a fólia alatti zöldségtermesz­tést. A „szakszövetkezeti-háztáji” szervezésében a KISZ már va­lóban tevékeny részt tudna vál­lalni szakember tagjai segítsé­gével, megoldva a zöldségter­melő közösség szakirányítását is. Emellett a munkák megosz- tásával a termelőszövetkezeti közös munkából sem csapatos­tól maradnának ki időről időre a fiatalok. Ugyanakkor nem kö­zömbös az sem, hogy a háztá­jinak ez a formája tovább erő­sítené a kollektívát meg a kol­lektivitást. ráadásul nem éb­resztene még kivételként sem magántulajdonosi törekvéseket KISZ-esekben és KISZ-en kí­vüliekben. Egy szó. mint száz: nekünk tetszik Riegler János ötlete. Kőváry E. Péter Tovább folytatódik a gyulai kórház rekonstrukciója Az elmúlt évben és az idén, az eddig eltelt időszakban a megyei kórház épületeinek fel­újítására, karbantartásokra több mint 16 millió forintot költöt­ték. Befejeződött a rendelőintézet, a 2-es számú belgyógyászat épí­tése. Elkészült a 3-as belgyó­gyászati és reumaosztály, a köz­ponti ebédlő. Átalakították a fertőző- és idegosztályt, a sebé­szet épületében korszerűsítették az elektromos hálózatot és el­készült a víztorony. Ivóvízellá- .tásra több mint 4 millió forintot fordítottak. Ezeken kívül több „apróbb” átalakítást, felújítást végeztek el az osztályokon. Az építészet mellett az elmúlt két évben jelentős összegeket fordí­tottak műszerek beszerzésére is. Üj fogadógarat Nagyszénáson az Október 6. Termelőszövetkezetben a géjreket egy szerelőbrigád javítja. A bri­gád tagjai már eddig is több hasznos kezdemenvezessel segí­tették a termelőmunkát. A kö­zelmúltban egy olyan, fogadóga­ratot készítettek, amellyel kétsze­resére növelhető a termények vagonberakása. Eddig ugvan’s csak tehergépkocsikat tudtak üríteni a meglevő berendezések segítségével. Az új garat alkal­mazása lehetővé teszi a pótkocsik gépesített kiürítését. BÉKÉS MEGYEL rpujSAC» 1976. OKTÓBER 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom