Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-09 / 239. szám
Megkezdődött a fejlődési béke-világkonferencia Kádár János üzenete Tisztelt Világkonferencia! ^ Kedves Vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az egész magyar társadalom nevében tisztelettel köszöntőm a nemzetközi békemozgalom kiemelkedő eseményének, a fejlődési világkonferenciának minden résztvevőjét. Nagy örömünkre szolgál, hogy ez alkalomból hazánkban üdvözölhetjük az ázsiai, afrikai, ausztráliai és európai békeerök nagy- rabecsült képviselőit. * Világszerte, így hazánkban, a Magyar Népköztársaságban is támogató egyetértésre talált, hogy a Béke-világtanács e fórum ösz- szehívását kezdeményezte. Az önök tanácskozásának napirendjén égetően időszerű és nagy jelentőségű kérdések szerepelnek. A társadalmi és gazdasági fejlődés ügye szorosan összefügg a nemzetközi béke és biztonság ügyével. A fejlődés elképzelhetetlen a tartós és egyetemes béke nélkül. Ugyanakkor a gyarmati elnyomás alól felszabadult, fiatal államok nemzeti függetlenségének, szuverenitásának szakadatlan erősödése, társadalmi-gazdasági elörehaladá- j sunk, a gyarmatosítás maradványainak felszámolásáért a neokolo- \ nializmussal szemben vívott antiimperialista harcuk lényeges hoz- j tájárulást jelent a világ békéjének további megszilárdításához, j A világkonferencia összehívására olyan időszakban került sor, \ amely kedvező mind a nemzetközi béke és biztonság, mind a fiatal, ' felszabadult államok fejlődése számára. A nemzetközi enyhülési folyamat elmélyülésének, a békés egymás mellett élés politikájának és az államok közötti egyenjogú kapcsolatokért folyó küzdelemnek kiemelkedő állomása volt a Helsinkiben rendezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az enyhülés politikájának euró- I j)ai eredményei jelentősen hozzájárulnak az egyetemes béke és általa a gazdasági és társadalmi fejlődés kedvezőbb feltételeinek \ biztosításához. Nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok I colom bői konferenciáját, mint eredményes hozzájárulást a béke, a haladás ügyéhez, és az új nemzetközi gazdasági rend megteremte- 1 séért folytatott harchoz. Az elmúlt időszakban számos nép vívta ki és védte meg függetlenségét, nemzeti szuverenitását az imperialistákkal. a gyarmatosítókkal és helyi szövetségeseikkel szemben. A vietnami, a laoszi és kambodzsai, a mozambiki és az angolai nép történelmi győzelme tovább gyarapította a béke és haladás nemzetközi erőit. Ugyanakkor nem feledkezhetünk mea arról, hogy számos nemzetközi konfliktus góca van a fejlődő világ területén. A Közel-Keleten Izrael idegen területeket tart megszállva és nem ismeri el a paleszlinai népnek az önálló államisághoz való jogát. Az afrikai kontinens déli részén a fajgyűlölő kisebbségi rendszerek állnak szemben a nemzeti függetlenségre törekvő népekkel. L-alin-Ame- rika több országában kegyetlen fasiszta diktatúrák állnak a fejlődés útjában. A nemzetközi tőke még sok fejlődő országban rendelkezik a kizsákmányolásra alkalmas pozíciókkal. Népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálko- I dik. Céljaink eléréséhez létfontosságú a béke. Közös érdekeltségünk I n béke fenntartásában és megszilárdításában, a fejlődésben ősz- | szeköt bennünket. Hazánk — külpolitikánk internacionalista elveiből következően — mindig kész volt politikai, erkölcsi és anyagi támogatásty nyújtani a nemzeti függetlenség kivívásáért, a függetlenség megszilárdításáért, a társadalmi, gazdasági cs kulturális fel- emelkedésükért küzdő népeknek és ezt teszi d jövőben is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az Önök fontos tanácskozása nagy felelősségérzettel foglalkozik majd a napirendre tűzött kérdésekkel és állásfoglalásával hozzájárul a világbéke és az egyetemes fejlődés ügyéhez. Sok sikert kívánok a fejlődési világkonferencia minden résztvevőjének — fejeződik be az MSZMP Központi ^Bizottsága első titkárának üdvözlő levele. mWWWWMWWWVWWWWWWWWMVVWWW A cseh kulturális miniszter látogatása a megyei könyvtárban Csütörtökön uciuian. Békéscsabán, a megyei könyvtárban is látogatást tett a dr. Milan Klusak cseh kulturális miniszter vezette delegáció, amely a csehszlovák barátság és kultúra napjai alkal mából hazánkban tartózkodik. Képünkön a vendégeket Lipták Pál (bal szélen) Kalauzolja a könyvtárban. A látogatás végén a miniszter könyveket ajándékozott a könyvtár igazgatójának (Veress Erzsébet felv.) (Folytatás az 1. oldalról) déseivel foglalkoznak. A világ jövőjének alakulásáról van szó, mert korunkban az egves népek sorsa összefügg a többiével, mert minden nép boldogulása csak akkor válhat teljessé, ha a szabad fejlődés lehetőségei mindenki számára biztosítottak. Az öt világrészben élő népek lehetőségei — a klíma, a nyersanyagkészletek, a föld termőképessége és a társadalmi berendezkedés szempontjából — eltérnek egymástól, ilyen szempontból vannak és mindig is lesznek különbségek az egyes országok között. Fz azonban nem jelentheti azt. hogy valami örökké érvényes rangsor { alakul ki, amelyben aíá- és fölérendeltségi viszony van az egves ! népek és az őket vezető kormány között. — Magvarországi tapasztalataink, amelyeket a szocialista építés évtizedeiben szereztünk, azt bizonyítják, hogy nyersanyagban szegény, kis területű és kis népességű ország is képes a fel- emelkedésre, ha szabad és független, s ha határain kívül társakat talál más, a kölcsönös segítség elvét valló és gyakorló népekben. A mostani konferencián olyan országok jelenéről és jövőjéről szólunk, amelyeknek népei nem felelősek elmaradottságukért: azok felelősek érte. akik gyakran virágzó kultúrájú országokat taszítottak gyarmati sorba. Arról kell szólnunk, hogy az erőszakkal létrehozott nehézségeket hogyan, milyen módon lehet leküzdeni*. Sarlós István ezután hangsúlyozta: mindehhez nélkülözhetetlen feltétel, hogy béke legyen az egész földkerekségen; hogy a népek szabadok és függetlenek legyenek, önállóan válasszák meg azt a társadalmi formát, amelyben élni és alkotni akarnak. — Ha a világon felhalmozott emberi tudást az emberiség javára használjuk fel, művel'nető- vé tehetjük a ma még megmű- veletlen földeket — folytatta. Ha az emberekben élő tehetség szabadon bontakozhat ki, elő tudjuk teremteni a jobb élethez szükséges eszközöket. Ha megszűnik a diszkrimináció, s a világ ügyévé válik az éhség felszámolása. világméretű összefogással egészséges létfeltételeket tudunk minden ember számára biztosítani. A ma élő emberek kötelessége, hogy olyan világot teremtsenek, amelyben lehetetlenné válik, hogy az emberiség alkotta értékeket háborúk semmisítsék meg. — fiz a fejlődés politikai feltétele. De egyidejűleg, már most közös feladatunk az egészségvédelem megszel v.ezése. iskolák építése, korszerű oktatási rendszerek kialakítása. S kötelességünk az is. hogy megtaláljuk a gazdasági átalakulás lehetőségeit, hogv létrehozzuk a mindenki egészséges táplálkozását biztosító gazdaságot, megold juk a feltáratlan nyersanyagkészletek ki- aknázá.sát és közös munkával elindítsuk az érintett országokat az iparosodás útján. Ezeknek az országoknak jogos igényeik vannak azokkal szemben, akik a gyarmatosítás idején egv-egy terület természeti kincseit saját hasznukra vették igénybe és ugyanakkor a tényleges tulajdonjoggal rendelkező népeket elnyomták. A fejlődésnek azonban nem kevéssé fontos külső feltétele a segítség, amelyet a haladó gondolkodású emberek, pártok, mozgalmak és kormányok — kétoldalú vagy sokoldalú megállapodások révén — anyagi eszközökben. szakértelemben, vezetési tapasztalatok átadásával nyújtanak az érdekelteknek.-— Ugyanezek a haladó erők — többek között a Béke-világtanács kezdeményezésére — bármikor készek arra, hogv az újonnan keletkező nehézségek és az imperializmus által előidézett veszélyek elhárításában gyorsan és hatékonyan az adott országok segítségére legyenek. ' Remélem, hogy a fővárosunk- j ban összeült tanácskozáson sor kerül arra, hogy az el'örehala-1 dáshoz szükséges intézkedések . sorrendjét illetően, politikai és gazdasági tekintetben egyaránt | jó javaslatokat dolgozzanak ki. j Ezután Sarlós István vázolta azokat a politikai, gazdasági és kulturális eredményeket, amelyet népünk a felszabadulás óta I eltelt több mint három évtized alatt elért. * — A mostani tanácskozás az Európán kívüli, szabaddá vált, vagy szabaddá váló országok jövőjéről szól. A magyar nép nevében tolmácsolom jókívánságainkat azoknak a százmillióknak. akik ma még létbizonytalanságban élnek, éheznek vagy az éhínség fenyegetésével néznek szembe. Kívánom: e tanácskozás dolgozzon ki olyan programot, javaslatokat, amelyek elősegítik, hogy majd a közeljö- vőben a világ valamennyi népe és országa számára ismeretlen-, né váljék a munkanélküliség, az emberiséget tizedelő sok-sok betegség, valóra váljék az élet- és létbiztonság, hogy minden fiatal a biztos jövő tudatában indulhasson el az élet útján, mert a békeszerető emberiség az ő javára, a felnövekvő nemzedék, az utódok javára dolgozik és harcol. Jó munkát, sikeres tanácskozást! — fejezte be a részt vevők nagy tapsa közben beszédét Sarlós István. Ezt követően dr. Simái Mihály olvasta fel' Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a fejlődési világkonferencia résztvevőihez intézett üzenetét. Ezután ismertették a tanácskozás plénuma előtt Indira Gandhinak, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének a világ, konferenciához intézett üzenetét. Seevosagnr Ramgoolam. Mauritius miniszterelnöke, az Afri- kai Egységszervezet soros elnöke. valamint Hasszán Al-Bai;r, az Iraki Köztársaság elnöke, Daniel Oduber Quirosnak, a Costa Rica-i Köztársasági elnöknek üzenete; A tartós béke üzenetének elhangzása után Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára tartott vitaindító referátumot. Romesh Chandra referátuma — Az emberiség történetének új periódusában élünk, a békéért és a nemzeti függetlenségért kiharcolt győzelmek, a feszültségek nemzetközi enyhülésének szakaszában, A vietnami, a laoszi és a kambodzsai győzelmek korszakában, Angola, Mozambik és Guinea- Bissau felszabadulásának, a portugáliai és a görögországi fasizmus legyőzésének korszakában. E győzelmek bizonyítják azt az alapvető realitást, hogy ha a népek .együtt, bátran és elszántan harcolnak, akkor az imperializmus — alkalmazzon bármilyen barbár és kegyetlen agressziót — nem képes megölni a szabadságvágyat. — Milliók éhsége fenyegeti a békét és' az enyhülés egész folyamatát — mondotta a továbbiakban Romesh Chandra. — — Évente százmilliókat fecsérelnek el áz új tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos kutatásokra. Ha ennek a hatalmas összegnek csak kis százalékát az új világ építésére lehetne fordítani, kevesebb gyermek halna éhen, pusztulna el. A fegyverkezési hajsza napjainkban súlyos veszélyt jelent már csak azért is, mert a legmodernebb és a legbonyolultabb fegyvereket hatalmas tételekben eladják, az egész világra kiterjedően exportálják és elterjesztik. Szinte naponta hallani új egyezményekről, amelyeket a főbb imperialista hatalmak kötnek a harmadik világ bizonyos imperialistabarát kormányaival; nagy fegyverszállításokról. A továbbiakban a népek, a közvélemény erejéről és szerepéről beszélt. — Sem az ENSZ, sem az egyéb kormányközi szervezetek sürgős nemzetközi problémákról hozott határozatai nem hajthatók végre eredményesen a világ országai nagy tömegeinek teljes támogatása és részvétele nélkül — mondotta. — A fejlődő országok gazdaságpolitikájának szocialista orientációja életfontosságú a gazdasági függetlenség irányába való haladásukhoz. Amikor kijelentjük, hogy minden országnak magának kell kézbe vennie vagyonát. meg kell értetnünk azt is, hogy ezalatt tömegeiket értjük, nem pedig a feudális kizsákmányolok kis csoportját, a helyi monopoltőkéseket, a profithaj haszókat. Az el nem kötelezett országok colom bői konferenciája kiemelten hívta fel a figyelmet az imperializmus agressziós politikájának arra a formájára, amely államok és intézményeik destabilizációja néven vált ismertté. A chilei népi egységkormány ellen alkalmazott módszerek, amelyek Salvador Allende elnök meggyilkolásához és a fasiszta uralom létrehozásához vezettek, általánosan ismertek. Több ázsiai és afrikai ország ugyancsak hasonló agresszió és destabilizációs törekvés célpontja. A módszer egyik esetben sem pontos mása * másiknak. Az India elleni fasiszta és reakciós offenzívat —• amely tavaly tetőzött — ugyanezek az imperialista erők folytatták. A közel-keleti „destabilizációs hadműveletet” mindenekelőtt lépésről lépésre, „közbenső megoldásokkal” kívánja az imperialista politika végrehajtani. A közel-keleti destabi- lizáció célja, hogy arabok harcoljanak arabok ellen, hogy egymás után gyengítse és fordítsa visszájára az arab országok antiimperialista politikáját, szétzúzza a Palesztin Felszaba- dítási Szervezetet, s elválassza az arab népet legjobb barátaitól, a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól. — Ciprus kormányának béke- politikája és el nem kötelezettsége meggátolta az imperializmust, hogy háborús céljaira használja fel a szigetet. A dél-afrikai helyzetet értékelve hangsúlyozta a Béke-világtanács főtitkára: Dél-Afrikában. Zimbabwében és Namíbiában az erősödő fel- szabadítási harc veszélyeztette Pretoria és Salisbury fajgyűlölő és gyarmatosító kormányait. Ezért az imperializmus újabb összeesküvést szervezett, hogy késleltesse és aláássa ezeknek az országoknak a felszabadítását. A dél-afrikai úgynevezett Kissinger-terv hasonló célú, mint a közel-keleti Kissinger- terv, csak a forma más. — A fejlődő országok közötti egység, valamint ezeknek az országoknak az egysége« a szocialista országokkal és a fejlett kapitalista . országok de'- mokratikus erőivel, biztosíthatja győzelmünket. Győzhetünk, mert tudjuk, hogy kik okozzák az éhséget és a szegénységet. Az éhség és a szegénység elleni harc egyben küzdelem azon erők ellen, amelyek felelősek az éhségért és a szegénységért. A fejlődési világkonferencia az egység konferenciája az optimizmus és a bizakodás konferenciája — mondta nagy tapssal fogadott referátuma végén Romesh Chandra. Ezt követően a nemzetközi szevezetek képviselői üdvözölték a világkonferenciát. A béke-világkonferencia ma folytatja munkáját. « £
