Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Stílbútorok exportra VI FÖLDGÁZÜZEM SZEGEDEN A szegedi szénhidrogén-medencében elkészült az új gázteldolgo/.ő csúcs üzem. Rendeltetése az. hogy a* őszi és a téli időszakban a növekvő gázfogyasztást kielégítse. ' fontos kisegítő üzem létrehozása mintegy 300 millió forintba került. Képünkön: az új csúcsüzem .,eg- fontosabb berendezései a stabilizáló tornyok és a szeparátorok (MTI Fotó — Tóth Béla — KS) Egy újabb lépés előtt Vállalásuk: 10 vagon túlteljesítés Egy brigád a vetőmagüzemben A Hidasháti Állami Gazdaság vetőmagüzemében egy csoport éppen borsóvetőmaggal teli zsákokat rak a sorban érkező gépkocsikra. Ebből jókora területen lesz majd zöldborsó, amit ismét a Békéscsabai Hűtőház vásárol meg. Közben kukoricával megrakott pótkocsik is érkeznek. — Ennek a fajtának Frónika az elnevezése — tájékoztat Szabadi Mihály műszakvezető és szakszerű magyarázatot tart arról, hogyan lesz a garatba öntött csöves kukoricából végül is zsákokba mért fémzárolt vetőmag. Gyaraki Gábor, az üzem 43 tagú Áchim L. András Szocialista Brigádjának a vezetője azt is elmondja, hogy a gazdaság főként búzát, kukoricát, borsót, olaj retek-, mustár és fűmagot termeszt, amit itt dolgoznak fel vetőmagnak. Ezekből az idei te»-v 731 vagon, s eddig 500 vagon készült el. A brigád azonban felajánlást tett. arra, hogy december végéig 10 vagonnal túlteljesíti a tervet. Ehhez a nyersanyag — termésbecslés szerint — meg is lesz. Az érkező kukoricát a gépkocsiról garatba ömlesztik, onnan szalagon jut a II. emeleti szelekcióterembe. A gépnél nyolc asz- szony dolgozik, köztük Bereczki Gáborné, aki egyelőre nem brigádtag, mert még nincs egy éve az üzemben. Ennyi a próbaidő. Ha lejár, akkor dönt a brigád a felvételéről, s ő igyekszik is kiérdemelni a bizalmat. Szállási Sándorné 1971-től, a brigád megalakulásától együtt dolgozik társaival. Most, a szezonban naponta 10 óra a munkaidő, máskor 7 óra. Éves átlagban nem több. mint az iparban. A keresete is változó. Nem mondja, hogy mennyi. hanem csak azt, hogy pénze rendszerint soha nincs. — Fizetünk a házépítésre és a motorvásárlásra felvett kölesön- ért, s ha ez megszűnik, lesz újabb adóság — mondja kedélyesen, mert aki fiatalon egyszerre el akarja érni azt, amire az idősebb generáció egész életében képtelen volt, az mi mást tehet? Kölcsönt vesz fel (mert kaphat) és törleszt. — Kit, vagy mit szidnak? — fordulok Koszto Imrénehez, aki a nem várt kérdéstől kissé meglepődik és csak nehezen szánja rá magát, hogy elmonjon egyet, s mástö — nem egyedül — Mezőbe- rénvben lakik, ahol a boltok este 6-ig vannak nyitva. A munkaidő fél 6-ig tart, mire hazaér, már nem tud vásárolni. Emiatt néha előbb el kell kéredzked- nie. — A napi munkaidő változó, a gazdaság autóbusza azonban menetrend szerint, változatlanul indul, emiatt sokszor 40— 45 percet kell várnia. — A pénz is lehetne több — folytatja. — Ilyenkor, szezonban nem rossz, holt szezonban azonban csak sima órabért kapunk, ami kevés. De Gyaraki Gábor elmondja, hogy az üzemet az V. ötéves tervidőszakban 76 millió forint költséggel fejlesztik. Aztán egész évben folyamatos lesz a munka, akár egy ipari üzemben. Ennek tudatában nem is igen kívánkozik el innen senki. A brigádélet is vonzó számukra, mondja Kiss Jánosné. — Nálunk ugyanis nincs harag, senki sem irigyli a másik munkáját, mert kijut mindenkinek belőle. A műszakvezető egyszer kellemetlen, poros helyre, máskor kellemes, portalan helyre osztja be a dolgozókat. — Protekció tehát nincs? Nagy Gábor felel a kérdésre. — Nincs. Szívességet sem tesz senki másnak. De aki házat épít, vagy bármilyen gondja van és segítségre szorul, menten mellé állunk. Kivétel nélkül. Molnár László T. géplakatos és hegesztő, továbbá olaj- és gáz- tüzelő-berendezés kezelője. Az a doiga, hogv Fehér János géplakatossal, Gubin János villany- szerelővel és Molnár László II. betanított lakatossal együtt biztosítsa a gépek, berendezések működéséi. Lehetőleg előzze még az üzemzavart. — Nekünk nem lehel 8 óra heA Me/.óberényi Faipari Szövetkezetben az elmúlt három évben lényegesen megváltozott a termelés szerkezete. A modern kisbútorok gyártásáról áttértek a stíl- és a rusztikus bútorok készítésére, amelynek nagy részét tőkés országokba exportálják. Ebben az évben a kolomiál bú- torcsaládból 28 millió forint értékűt szállítanak a Bútorértékesítő Vállalatnak. Ugyanakkor a nyugati export eléri a 15, jövőre pedig a 22 millió forintot. Üj gépek beszerzésére, csarnokok, műhelyek, szociális helyiségek építésére összesén több mint 25 millió forintot fordítottak. így lényegesen javult a dolgozók munkakörülménye. Részben ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben lelassult a munkaerővándorlás. Gondoskodnak a szakmunkás-utánpótlásról is. Jelenleg a jól felszerelt tanműhelyben az öt oktató mellett o2 fiatal ismerkedik a szakmával. lyett 7 és fél órát dolgozni. Minden percet kihasználunk. Kevesen is vagyunk. Legalább egy szakember kellene.... A fejlesztés után pedig még kell majd. Ha jó a termés, több a munka, de több a mázsapénz is. (Ezért bizony sokszor lesték nyáron az. eget: „Add már uram az esőt!”) Ha több a mázsapénz, nagyobb a gazdaság bevétele, s valószínűleg a nyereség is. A vállalat 10 vagon vetőmagtöbblete — ha teljesíti a brigád — ugyancsak jócskán ..megtoldja” a gazdaság bevételét. A brigád tagjai ma már nemcsak saját zsebükre, hanem a közös eredményre is gondolnak. Kitárult a látókörük, lényegében megismerték azokat az. összefüggéseket, melyek az egyént a társadalomhoz fűzik. A tanulás is sokat jelent ebben. Az általános iskola 6—7—8. osztályát már csak két asszonynak és két férfinak kell elvégeznie. Gyaraki Gábor a mezőgazdasági szakközépiskola levelező tagozatának a 2., Molnár Pál az 1., Fehér János pedig a géoioa- ri szakközépiskola 1. osztályába jár. Boskó Pál. az Országos Vetőmag Felügyelőség Békés megyei felügyelője elismeréssel nyilatkozik a brigádról: — A gépek kopottak, a vetőmag minősége mégis jó. Ez na-' gyobb gondot, több erőfeszítést kíván mindnyájuktól. Derék dolog. Elismerést érdemel annak a pótváUalásnak is a teljesítése, mely szerint az expótra menő vetőmag minősége és csomagolása mindig kifogástalan. Ezt a vállalást akkor tették, amikor a gazdaságban megalakult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja. Maradjon állandó vásárló a Szovjetunió! Nyáron az aratás előtt az aszály miatt felhívással fordult a brigád a gazdaság dolgozóihoz: minden terményt gondosan takarítsanak be, ne vesszen kárba semmi! A brigád pedig jó minőségű vetőmag előállításával igyekszik az aszály okozta károk veszteségeit pótolni. Taszter Bcla a 7. utóbbi napokban két tanácskozáson vitatták meg a búzatermesztés megyei tapasztalatait. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége Magyarbánhegyesre, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetsége pedig Kamutra hívta a tsz-elnököket, párttitkárokat és a vezető szakembereket. Azért e két gazdaságba, mert a vezetés következetességével évek óta a búzatermesztés élvonalában haladnak. Magyarbánhegyesen 58,5, Kamuion pedig 54,3 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el 1976- ban. Békés megye 1976-ban az ország három legjobb búzatermesz- tő megyéje közé került. Tehát a csúcs közelében vagyunk. Az eredmények azonban egyáltalán nem szédíthetnek meg senkit, mert a nemzetközi színvonaltól elmaradtunk. De ne mérjük szerény teljesítményünket a külföldhöz, maradjunk csak a megyében, itt vessük össze tapasztalatainkat. Az a tény, hogy a megye északi részében több szövetkezetben az igen kedvező év ellenére sem növekedett a hozam — sőt nyolc gazdaságban csökkent —, mutatja a búzatermesztés üzemi fogyatékosságait. Juhász Ferenc, a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz főagronómusa arról számolhatott be. hogy náluk 1 mázsa' búzát 95,88 forintért állítottak elő. A kamuti főagronómus, Túri György is hasonló módon indokolta, miért figyelnek oda erre az ágazatra. Tehát tény, hogy a búza egyike a legjövedelmezőbb növényeknek. Ezért érdemes és kell is figyelni, szervezni a termesztése érdekében kifejtendő okos munkát. Egyre több az olyan szövetkezet, ahol a búzatermesztésre nem sajnálják a szakértelmet, a hozzáértő, alapos munkát. Magyarbánhegyesen és Kamuion e tanácskozásra készülve elvégezték a búzatermesztéssel kapcsolatos elemzést. Előszedték az évek óta következetesen vezetett tábla- törzskönyvet, ahová minden műveletet, felhasznált anyagot feljegyeznek, hogy magas színvonalon értékelni tudják összességében és részleteiben mit, milyen eredménnyel tettek a nagy termés elérésére. A táblánkénti hozamok még ezekben a gazdaságokban is elgondolkodtatóak. A Libellula 46.96 mázsától 61,5 mázsa hektár termést hozott Magyarbánhegyesen. a Jubilejna.ia pedig 52,55 mázsától 67,34 mázsát. Csak idézni szeretnénk Takács Ferencet a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Területi Főosztályának helyettes vezetőjét, aki részt vett a ma- gyarbánhegyesi megbeszélésen: „Ebben a szövetkezetben a búza előveteményei kedvezőtlenéi:, a végzett munka minőségén múlt sok. Hosszú szakmai és politikai küzdelmet rejtenek a maeas bánhegyesi hozamok”. Ez igaz, mert mindkét helyen és a megye minden szövetkezetében az elért hozamok mögött kereshetnénk a termelés személyi és tárgyi feltételeinek összefüggéseit. A hozzáértést, melyen nemcsak a főagronómus, a termelést irányító főmérnök iózan Dévaványán jelenleg 17 cigánycsalád él. Létszámuk mintegy 70, s ebből 27-en állandó munkában állnak. Tizenhárom nő a háztartásban dolgozik. Az ellátatlanok és a gyerekek száma harminc. Ez a rövid statisztika is azt bizonyítja, hogy a családok szinte minden tagja munkát vállal. Gondot jelentenek viszont a sokgyermekes családok. A községi tanács ruha. és beiskolázási segéllyel könnyít ezeknek a helyzetén. Tavaly 17, az idén pedig öt gyerek kapott gyámügyi segélyt. Ez is hozzájárult ahhoz, jövőbelátását értjük, hanem az egész közösség összefogását azért, hogy legyen jó vetőmag, csávázószer, kiváló talajmunka és tápanyag-gazdálkodás, minden órában hadra fogható növényvédelem, a kombájnkapacitáshoz méretezett búzafajta, kiépített kombájnszérű, rajta gabonaszárító, sok-sok hozzáértő, dolgozni szerető ember és mindezek között kimunkált összhang. Ezeken belül még ezernyi kérdés, ezernyi árnyalat vetődik fel, megannyi állásfoglalás, és még a jó időjárás is kell, meg olyan ember, aki biztos a dolgában és képes a közösségért kockázatot vállalni, mérlegelni és cselekvésre ösztönözni. Tulajdonképpen Kamuton is és Magyarbánhegyesen is „csak” ez történt és semmi más. Tudták a szakemberek, hogy mikor mihez kell nyúlniuk. Magyarbánhegyesen egy mázsa búzát összesen 4 forint 55 fillér növényvédelmi költség terhel, pedig itt a repülőgépet is igénybe vették vegyszeres gyomirtáshoz, lombtrágyázósra és a gombabetegségek elleni védekezésre. Nem ez a 4 forint 55 fiber a sok, hanem az a terméskiesés, ami a mulasztásból származik. Tehát a bajok megelőzése a lényeg. Voltak, akik támadták még a jó szövetkezetben is a sok józan intézkedést. Ezek megnyugtatására hagytak itt is, ott is egy olyan táblát, melyen a lombtrágyázást és a gombabetegségek elleni védekezést nem végezték el. Ezek a táblák 15 mázsával adtak hektáronként kevesebb búzát. A búzatermesztés 1976. évi tapasztalatai egyértelműek. Csak a becsületesen végzett munka után lehet reménykedni az eredményben. Ez a megye északi területeire is vonatkozik, főként azokra a szövetkezetekre, melyekből elfelejtettek részt venni a kamuti eszmecserén. A közös érdeknek, mármint annak, hogy a búzatermesztés színvonala növekedjen, a gyenge hozamot elért gazdaságokból alig akadt képviselője. Pedig elsősorban a gyengék felzárkóztatása áll törekvéseink középpontjában. Ezek adják, kínálják Békés megye legnagyobb termelési tartalékát. Sok-sok finomítani való akad tehát a megye gabonaágazatában a jó átlagtermés hallatán is. Ide értjük az új fajták keresését is, amelyben egy kicsit megyénk a többi megyéhez képest lemaradt. M indkét tanácskozáson állást foglaltak abban, hogy a kiemelkedő gazdaságok 1976. évi termését jövőre stabilizálni kell. a középmezőnynek és a sor végén állóknak feltétlen előbbre kell lépni, javítva az eszközkihasználást és a hatékonyságot. Nem a lehetetlen teljesítését szorgalmazták a két búzatermesztési tanácskozáson. A szeghalmi sziken az előző évhez képest hektáronként nyolc mázsával növelték a hozamot. Ez máshol is elérhető, megvalósítható. s amilyen hangulat kísérte a két tsz-szövetség búzatermesztési tanácskozását, biztosak lehetünk egy újabb előbbrelépésben. Dupsi Károly hogy a tanköteles korú gyerekek rendszeresen járnák iskolába. Dévaványán 1940 óta nincs cigánytelep. A tanács mindent megtesz azért, hogy lakáshoz juttassa a ma még mostoha körülmények között lakó cigány- családokat. Kamatmentes kölcsönt, fizetési kedvezményt biztosít házépítéshez, vásárláshoz. Összegezésként tehát elmondható: a cigánylakosság égy része elhagyva rossz szokásait, tisztábbak. dolgosabbak lettek és megbecsült polgárai a községnek. Segítség a cigánycsaládoknak
