Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
♦ Lázár György gazdag programja Belgrádban Nem a látványosság, hanem a szívélyes barátság jegyében szervezett érdemi munka jellemzi Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság miniszterelnökének jugoszláviai látogatását. A különvonat megérkezése után két órával már Vidoje Zsarko- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság helyettes elnöke fogadta a magyar kormányfőt és kíséretét és azóta is egymást követik a kétoldalú eszmecserék. A Borba pénteki száma külön is kiemeli, hogy a legtöbb időt a tárgyalások foglalják el. Ami kevés kivétel volt: csütörtökön délben a Belgrád melletti Avalán a magyar kormányfő megkoszorúzta az ismeretlen ka- tona sírját, illetve péntek dél- j előtt meglátogatta a kalemegdá- j ni (a volt Nándorfehérvár) katonai múzeumot. Jugoszláv barátaink joggal büszkék arra a győzelmes harcra, amellyel hozzájárultak a fasizmus leveréséhez. E harc hősei előtt tisztelgett a magyar küldöttség az Avalán és a Kalemegdánon. A tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta: jók a kapcsolatok a két baráti szocialista ország között, de sok a lehetőség az együttműködés fejlesztésére. A magyar küldöttség tiszteletére adott csütörtök esti díszvacsorán Dzsemal Bijedics kijelentette: a kapcsolatok építésében elért eredmények rendkívül jók, s a kölcsönösen hasznos együttműködés példájaként említette az Adria-olajvezeték, két jugoszláv cellulózgvár, valamint az obrováci timföldgyár építését. Lázár elvtárs pohárköszöntőjé- 1 ben ugyancsak elismeréssel nyugtázta sokoldalú kapcsolata- ; ink további szélesedését. A következő mondat mégis mindig az: még előbbre lehet jutni. A két kormányfő hivatalos tárgyalásainak megnyitóján kazár elvtárs a többi között arról szólt, hogy érdekeink sok ponton találkoznak, sok a kihasz- I nálható tartalék. Pohárköszöntó- i jében utalt rá, hogy a tárgyald- | sokon át kívánják tekinteni,! milyen új lehetőségek tárhatók; föl, akár már az 1980 utáni idő- szakra is. Sokoldalú kapcsolatokról be- I szélünk, amelyet az is jelez, hogy négy tárgyalócsoport folytat esz- | mecserét. A két kormányfő közvetlen megbeszélésein kívül egy ! a gazdasági, egy a nemzetközi kérdésekkel, egy pedig a kultu-' rális-tudományos együttműködés j lehetőségeivel foglalkozott. I Bár a fő hangsúly4 a gazdasági kérdésekre tevődik, gyakran kerül szóba az a sokoldalú testvéri kapcsolat is, amely a Jugoszláviával határos magyar megyék és a szomszédos jugoszláv tagköztársaságok közölt kialakult. Mindkét kormányfő megemlítette, hogy a nemzetiségek léte nem viták forrása a két ország között, hanem a barátság és az együttműködés igen jelentős tényezője. A Borba egyik cikkében, amely a magyar miniszterelnök látogatását méltatja, így ír: a kisebbségek a megértés igazi hidjai a két szomszédos szocialista 'ország között. Lázár elvtársnak és kíséretének szombaton is munkanapja lesz. Újvidékre látogat, ahol a vajdaság vezetőivel tárgyal, majd ellátogat a Pobeda szerszámgépgyárba, amelynek jelentős kaocsolatai vannak magyar vállalatokkal. Magyar felszólalók as EHSZ.ben Az ENSZ-közgyűlés plenáris ' ülésén az apartheiddel kapcso- j latos napirendi pont vitájában i felszólalt Hollai Imre nagykövet, 1 a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselöje is. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország támogatja a dél-afrikai népek felszabadulásért, a függetlenségért folytatott harcát. A A magyar—jugoszláv kapcsolatokról magyar kormány megítélése szerint Zimbabwe, Namíbia és DéLAfrika népeinek küzdelmét egymással összefüggésben kell vizsgálni. Az ENSZ-közgyűlés 3. számú bizottságában a világ népeinek szociális helyzetéről folyó vitában felszólalt Geréb Sándorné, a magyar küldöttség tagja. Pész- letesen foglalkozott a fejlődő országoknak nyújtott sokoldalú támogatással és kiemelte az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok jelentőségét. A gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó 2. számú bizottságban Földeák Tamás, a magyar küldöttség tagja ismertette a magyar álláspontot az ENSZ környezetvédelmi programja kormányzó tanácsa 4. ülésszakán tárgyalt kérdésekről és az emberi teleoülésekkel foglalkozó Habitat-konferencia egyes problémáiról és beszámolt a maavar környezetvédelmi törvényről. Az utóbbi évek magasszintű párt- és államközi találkozóinak eredményeként gyorsult ütemben fejlődnek a magyar— jugoszláv gazdasági,^ kulturális kapcsolatok. 1971—1975. között a.z árucsere-forgalom értéke 25 százalékkal haladta meg a tervezettet. A magyar export 29 százalékát a nyersanyagok és félkésztermékek, 26 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, 19 százalékát pedig gépek és berendezések alkották. Jugoszláviából történő behozatalunk 61 százalékát a nyersanyagok és félkész termékek, 15 százalékát a fogyasztási cikkek és 14 százalékát a gépek és berendelések telték ki. A külkereskedelmi kapcsola toljon túlmenően, széleskörű Együttműködés valósult meg a két szomszédos ország ipara, mező- gazdasága és árvízvédelmi szolgálata között is. Közös beruházásként épül az Adria kőolajvezeték, magyar közreműködéssel papír-, műtrágya- és timföldgyárak valósulnak meg Jugoszláviában. Magyar és jugoszláv mezőgazdasági kutatóintézetek közös együttműködéssel fejlesztenek ki új gabona, és kukoricai'ajtá- kat. Magyarország részt vesz Koper kikötőjének bővítésében és modernizálásában. További lehetőségek adódnak az együttműködésre a jármű- gyártásban, a vegyiparban és az elektronikus iparban is. 1976. első nyolc hónapjában 536 ezer magyar állampolgár utazott Jugoszláviába, közel nyolc százalékkal többen, mint 1975. év azonos időszakában. Mintegy 30 ezren vettek részt a szervezett, csoportos üdülési, utazási programokban. Az IBUSZ 23 ezer, a COOPTOU- RIST 3 ezer, az EXFFESSZ 2300. az Autóklub pedig 1300 magyar turista pihenését, .utazását szervezte. A Volán három tengerparti járatán 3100- an utaztak. A közelmúltban pedig újabb megállapodás született a magyar és a jugoszláv idegenforgalmi szervek között a turistaforgalom növelése érdekébeTímár Mátyás hazaérkezett Belgráditól Tímár Mátyás, a Magyar Nem zeti Bank elnöke, aki hivaialo látogatáson Belgrádban tárgya lásokat folytatott Braniszla Csolanovics-csal, a Jugoszlá' Nemzeti Bank kormányzójává a magyar—jugoszláv pénzügy kapcsolatokról, pee teken haza érkezett. Koreai pártmunkás- küldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi Bizottságánál meghívására Mun Hjorig Dung a Koreai Munkapárt Központ Bizottsága osztályvezető-helyet tesének vezetésével pártmunkás küldöttség érkezett pénteket Budapestre. A küldöttséget i Ferihegyi reoülőtéren Lendva István, a KB osztálvvezető-he lyeltese fogadta. Jelen volt Kin Zc Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapest nagykövete. (MTI) 2 BiKis mem 'FPt/JSAG i OKTÓBER 30. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanácsnak — a közelmúltban tett — venezuelai, perui, panamai és kubai hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak fejlesztését az említett országokkal. A tájékoztatást az Elnöki Tanács tudomásul vette. Az Elnöki Tanács, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi minisztert és Szurdi István belkereskedelmi minisztert. érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt tisztségükből felmentette. Az Elnöki Tanács Pullai Árpádot közlekedés- és postaügyi miniszterré megválasztotta, dr. Sághy Vilmost felmentette államtitkári tisztségéből és belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Katona Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségéből és dr. Lévai Tibort a legfőbb ügvész helvettesévé kinevezte. Határozatot fogadott el az Elnöki Tanács csapatzászló ado- mánvozásáról. A jogszabály meghatározza, hogy mely szervek adományozhatnak csapatzászlót a fegyveres erők, a rendőrség és a munkásőrség alakulatai és azok tanintézetei részére. Végül az Elnöki Tanács fcírá», kát választott meg és mentet» fel, továbbá egyéb folyamatba* levő ügyeket tárgyalt. * * * Az Elnöki Tanács több évtized es munkásmozgalmi tevékenysége, valamint a szociálist* építőmunka területén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Szurdi Istvánnak. 1 Az Elnöki Tanács a Szociali» ta Magyarországéit Érdemrend kitüntetést adományozta Rödönyi Károlynak, a szocialista építés, a közlekedés- és postaügy területén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Ló- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetésen és az eskütételen jelen volt Kádár Jánosi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit-, kára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Cse- 'terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. * * * A Minisztertanács Szurdi István nyugalmazott belkereskedelmi minisztert az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökévé nevezte ki (MTI) Pullai Árpád életrajza Pullai Árpád 1925-ben született Kecskeméten. Paraszti családból származik, szakképzettsége olajbányász. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalomban. A felszabadulás után a MADISZ megyei titkára volt. '1917-től a Központi Bizottság apparátusában dolgozott. Tanított a pártfőiskolán, majd a debreceni városi pártbizottság első titkári tisztségét töltötte be. 1958-tól a KISZ KB titkára, majd 1961-től 1964-ig első titkára volt. 1961-ben az MSZMP Központi Bizottsága póttagjává, egv év múlva pedig rendes tagjává választották. 1964-től 1966-ig a Központi Bizottság osztályvezetője volt. A párt IX. kongresszusán, /1966 decemberében választották a Központi Bizottság titkárává. 1971 óta országgyűlési képviselő. A Magyar Szabadság Érdemrend, a Munka Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Dr. Sághy Vilmos életrajza Dr. Sághy Vilmos 1922-ben született Győrzsámolyon. Gazdasági és műszaki akadémiát, majd agrártudományi egyetemet végzett. A felszabadulás után vállalati főosztályvezetőként dolgozott, ezt követően adjunktus lett a gazdasági és műszaki akadémián. 1952—1954 között a pártapparátusban. 1954—1956 között állami hivatalokban töltött be felelős posztokat. 1957-től élelmezésügyi miniszterhelyettes, 1963-tól a Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. 1967- ben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesévé, 1970-ben a belkereskedelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki; 1973-tól belkereskedelmi államtitkár. A Munka Érdemrend arany fokozata és több külföldi kitüntetés birtokosa. (MTI) Kszaéihezclt pártmunkás' küldöttségünk Berlinből Csütörtökön hazaérkezett Ber-j linből a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely Korcsog Andrásnak, a KB osztályvezető-helyettesének vezetésével a tudomány irányítási rendszer és a kutatási eredmények hasznosításának kérdéseit tanulmányozta az NDK-ban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Csendes Lajos, a KB osztályvezető-helyettese fogadta. (MTI) Iraki szakszervezeti küldöttség Budapesten A SZOT meghívására Majid, Rasid Musztafanak, az Iraki] Szakszervezetek Általános Sző- J vétségé elnökhelyettesének veze-\ lésével pénteken iraki szakszer- í vezeti küldöttség érkezett ha-! zánkba. A 'delegáció magyarországi látogatása során tanulmányozza a szakszervezetek tevékenységét és megbeszélést foly-1 tat a SZOT vezetőivel a két ország szakszervezeti kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Az iraki küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Ligeti László, a SZOT alelnöke és Timmer József, a SZOT titkára fogadta. Megjelent Al-Obejdi Ahmad, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára is. (MTli
