Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

Lázár György Belgrádiján (Folytatás az 1. oldalról) a figyelem középpontjában az együttműködés előmozdítása új útjainak és módjainak keresése áll. A kapcsolatokat a megér­tés és az a meggyőződés hatja át, hogy a jól ismert elvek és normák tiszteletben tartásán alapuló együttműködés, a két szomszéd valamennyi találkozó. ír hozzájárul a jobb megértés­hez a jugoszláv—magyar kap­csolatoknál szélesebb körben is” — írja a továbbiakban a jugo­szláv lap. A Borba ezután utal a két or­szág fejlődésének jelentős ered­ményeire, majd megemlíti, jól­lehet Jugoszlávia külpolitikájá­nak alapját az el nem kötele­zettség, Magyarországét pedig a Varsói Szerződéshez való tar­tozás képezi, mégis a „két. or­szág külpolitikai tevékenysége az enyhülés folyamatának meg­gyorsítására. az európai konti­nens békéiének megszilárdítá­sára irányul”. A cikk ezután megemlíti a két ország együtt­működésének eredményeit, majd hangsúlyozza, bogy a Ma­gyarország és Jugoszlávia terű- i létén , élő „kisebbségek az j együttműködés és a megértés j igazi hidjai a két szomszédos J ország között”. A jugoszláv lap a gazdasági kapcsolatokról szólva megálla­pítja. hogy évekig tartó állan­dó föllendülés után „az utóbbi időben részben a nemzetközi gazdasági folyamatok miatt, részben pedig ,a konvertibilis elszámolásra való áttérés kö­vetkeztében a stagnálás bizonyos jelei mutatkoznak” — majd hoz­záfűzi %— „bizonyos, hogy na­gyon sok, még. kihasználatlan lehetőség van, amelyeknek ki­aknázásával a stagnálás és a pillanatnyi visszaesés, kölcsö­nös erőfeszítésekkel leküzdhe­tő”. A Borba belső vezércikke befejezésül megállapítja: „Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy a most kezdődő jugoszláv—ma­gyar párbeszéd jelentős hatást gyakorol majd a két ország kapcsolatainak — amelyet a barátság és megértés jellemez — további alakulásához és e kapcsolatok úgy fejlődnek majd. ahogv az Jugoszlávia és Magyarország népeinek megfe­lel.” Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön délelőtt látogatást tett Vidoje Zsarko- vicsnál. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államel­nöksége alelnökinél, akivel1 szí­vélyes beszélgetést folytatott a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az államelnökség alelnöke arra kérte Lázár Györ­gyöt, hogy tolmácsolja Joszip Bros Tito jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és saját üdvözletét Losonpzi Pálnak, a Magyar Néo- köztársaság elnöki tanácsa el­rehajtó Tanács elnöke adott ven. j dége tiszteletére. A vacsorán a , két kormányfő pohárköszöntőt I mondott. Dzsemal Bi jedics beszédében I egyebek között hangsúlyozta,, hogy Magyarországot és Jugo- • szláviét nemcsak a szom’szédi vi- : szony köti össze„ hanem az a nagyfokú bizalom és barátság is, amelynek alapján a két or-1 szagnak a nemzetközi életben I betöltött szerepe, valamint egy­más sajátosságainak az egyen­rangúságon alapuló kölcsönös tiszteletben tartása képezi. A jugoszláv kormány — hangoz­tatta Bi jedics—nagyra értékeli a két ország viszonyát és úgy vé­li. hogy e kapcsolatok fejleszté­sében igen iók az eredmények, de a jövőben kölcsönösen még több kezdeményezésre van szűk- j ség. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke részletesen szólt ß gazdasági együttműködésben i elért eredményekről, a közös erőfeszítéssel megvalósuló léte­sítményekről. méltatta továbbá ! a két országnak más területe-1 ken kialakult kapcsolatait és | bővülő együttműködését. A Minisztertanács elnöke vá­laszában köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd el­ismeréssel szólott a jól fejlődő kapcsolatokról, amelyekben — mint mondotta — kiemelkedő és meghatározó jelentőségűek Ká­dár János és Joszip Broz Tito l találkozói és baráti eszmecseréi. Kapcsolatainkban — tűzte hoz­zá Lázár György — mindig nagy- szerepe van a kölcsönös megbe­csülésnek és tiszteletnek, ame- j Ivet népeink, pártjaink és kor-: mányaink éreznek egymás iránt. ] A kapcsolatok és együttműkö- ' dés fejlesztésében elért eredmé- J nyék ismertetése után Lázári György méltatta a két országi nemzetiségi politikáját. „Jó do­log, hogy a nemzetiségek léte nem vita forrása közöttünk, ha­nem a kölcsönös bizalom alap­ján a barátság és az együttmű­ködés tényezője. Természetesen tudjuk azt, hogy államaink fe­lelőssége és feladata, tehát bel­ső ügye a nemzetiségi állampol­gárok egyenjogúságának bizto­sítása, hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk ápolása. Tudjuk azonban azt is, hogy a nemzeti­ségi politika megvalósításában kölcsönös segítséget nyújtunk és nyújthatunk egymásnak az ál­lamközi kulturális munkaterv és más megoldások keretében" — mondotta egyebek között pohár­köszöntőjében a kormány elnö­ke, majd röviden vázolta külpo­litikánk fő célkitűzéseit. Gyenes Sodrás Bukarestbe utazott A Román Kommunista Párt i Központi Bizottságának meghí- ^ vására Gyenes András, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára csütörtökön Bukarestbe utazott. Vele utazott Varga István, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Sán­dor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője bú­csúztatta. Jel4n volt Victor Bo- , lóján, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköveié. (MTI) HoSlai Imre felszólalása az EHSZ-ben New York A magyar BNSZ-küldötlség i rendkívül nagy fontosságot tu-: lajdonít az erőszakról való le- j mondásnak a nemzetközi kap- csőlátókban és támogatja az ez­zel kapcsolatos szovjet indít-1 ványt — jelentette ki Hollai Im­re nagykövet, a Magyar Népköz- j társaság állandó ENSZ-képvise- letének vezetője szerdán este az I ENSZ 1. sz. politikai bizottsága-1 ban a Szovjetunió által javasolt (napirendi pont feletti vitában elhangzott felszólalásában. Hollai Imre rámutatott, ho§y bár az erőszakról való lemon­dás elve a haladó, békeszeretó erők megerősödése következté­ben — és ezek követelésére — sok fontos nemzetközi okmány­ban szerepel, ezek vagy át­fogó jellegűek, de jogilag nem kötelező érvényűek, vagy köte­lezőek ugyan, de nem világmé- retűek. A mostani szovjet javas­lat célja éppen az — és ez az új és a fontos benne —, hogy az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatok általá­nos és egyetemes, jogilag kötele­ző érvényű törvényévé emelje. Megítélésünk szerint — hang­súlyozta a magyar ENSZ-nagy- követ — a javaslat szükséges és időszerű annak az általános vi­tában is elhangzott követelésnek a fényében is, hogy az enyhülé­si folyamatot visszaíordíthatal- ' lanná kell tenni. A magyar ENSZ-küldöttség — j jelentette ki Hollai Imre nagy- j követ — a határozati javaslat ' mellett fog szavazni és azt remé­li, hogy hasonlóképpen jár el a többi delegáció is. (MTI) nőkének. A Vidoie Zsarkovicsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimitcsiev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke és dr. Vitomir Gasparovics. búd a-1 pesti jugoszláv naevkóvet. ma­gyar részrőlnedig Halász József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete volt jelen. Az államelnökség alelnökénél tett látogatás után a Miniszter- tanács elnöke az Avalara hajta­tott. ahol koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékmű­vén és beírta nevét az emlék­könyvbe. A magyar—jugoszláv hivata­los tárgyalások a késő délutáni órákban kezdődtek el. Lázár György jugoszláviai lá­togatásának első napja ünneni vacsorával zárult, amélvet Dzse­mal Bijedics, a Szövetségi Vég­2 BÉKÉS Mm^r. 1976. OKTÓBER 29. | lavul a helyzet Libanonban Bejrút, Damaszkusz A haladó erők bejrúti rádiója csütörtökön arról adott hírt, hogy Libanonban a helyzet^ ál­landóan javul, s hogy a haladó erők köreiben nagy megelége­déssel fogadták a kairói csúcs- értekezlet határozatait. Ezek a határozatok — hangoztatta a bal­oldali erők rádiója — tápot ad­nak azoknak a reményeknek, hogy ..közeledik a libanoni vál­ság vége"’. Az Amsit-adó — a jobboldali erők rádiója — csütörtökön az­zal vádolta a haladó palesztin erőket, hogy az utóbbi napokban, megszilárdították állásaikat a bejrúti frontvonalak mentén és a libanoni központi hegyvidéken. Ezeket a vádaskodásokat erőtel­jesen cáfolják azok a nyugati hírügynökségi értesülések, ame­lyek szerint a palesztin erők- mintegy háromnegyed részét a hegyvidéki állásokból kivonták és Dél-Libanonba irányították. Ezzel egvidőben a szíriai egysé­gek részben ugyancsak vissza­vonultak a .hegyvidéki állások­ból, a Bekaa síkság keleti ré­szére. Bejrúti lapok értesülése sze­rint november-5-ig hétezer sza- úd-arábiai és szudáni katona csatlakozik majd a jelenleg mintegy 2300 fős arabközi bé­kefenntartó erőkhöz. Ez a csa­patmegerősítés első lépés lesz ahhoz, hogy a rijadi csúcskonfe­rencia határozata értelmében 30 ezer főre növeljék a Libanon­ban állomásozó arabközi béke- fenntartó erők létszámát. Megfi­gyelők szerint az arabközi el­rettentő haderő felállítása nerr. lesz akadálytalan, hisz a jobbol­dali vezetők máris közölték, hogy saját fennhatóságuk alatt és az arabközi erők ellensúlyo­zására maguk is haderőt akar­nak kiállítani a keresztények lakta körzetek ellenőrzésére. Damaszkuszi palesztin forrá­sokból csütörtökön közölték, hogy a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet végrehajtó bizottsá­ga a napokban — hozzávetőle­gesen egy év szünet után — is­mét ülést tart a szíriai főváros­ban. Az ülésen Arafat, a PFSZ vb vezetője elnököl majd. A ta­nácskozáson a szervezet jövőbe- j li tevékenységének programját j dolgozzák ki. (AFP, Reuter, AP) ‘ Folytatta munkáját a Legfelsőbb Tanács Moszkva Fazekas László, az MTI. tu­dósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt a Legfel­sőbb Tanács nemzetiségi taná­csának ülésével folytatta ' mun­káját a szovjet parlament ülés­szaka. A szerdán kezdődött tanács­kozáson részt vevő több mint másfél ezer képviselő az első na­pon meghallgatta a Szovjetunió tizedik, az 1976—1980-as idő­szakra szóló népgazdasági ter­vének és jövő évi tervének tör­vényjavaslatát, valamint a kö­vetkező év állami költségveté­séről szóló előterjesztést. A tervtörvényjavaslatot elő­terjesztő Nvikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnpke mintegy másfél órás beszédben a növe­kedés konkrét adatainak ismer­tetésén túlmenően emlékezte­tett rá, hogy a tizedik ötéves ten nek. mint azt az SZKF XXV. kongresszusa is megálla­pította, a minőség és hatékony­ság ötéves tervévé kell válnia." E cél elérése érdekében pedig még nagyobb figyelmet kell fordítani a. munka hatékonysá­gának növelésére, a fejlesztés­re szánt eszközök ésszerű fel- használására. a meglevő belső tartalékok minél jobb kihasz­nálására. A törvényjavaslat előterjesz­tése után megkezdődött annak vitája. A parlament két egyen­jogú háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács külön-külön tárgyalja meg a tervezetet, majd a vita Után együttes ülé­sén szavaznak róla. A szövet­ségi tanács szerdán délután tar­totta meg ülését. A felszólalók egyöntetűen alá­húzzák, hogy ezek a tervek meg­felelnek a szovjet nép alapvető érdekeinek, s ugyanakkor figye­lembe veszik minden egyes szö­vetségi és autonóm köztársaság sajátosságait és szükségleteit, biztosítják e köztársaságok har­monikus fejlődését. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka pénteken folytatja munkáját. Szovjet tudós a gazdasági fejlődés lehetőségeiről A fejlődési béke-világkonfe­rencia küldöttei között is ki­emelt figyelem övezte A. M. Rumjancev akadémikust, a szovjet' küldöttség vezetőjét. A most 71 éves tudós munkássá­gának jelentős részét a marxis­ta politikai gazdaságtan tovább­fejlesztésének szentelte. Több tudományos folyóirat főszerkesz­tője volt, s jelenleg is tagja a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének. Az értekezlet fő kérdéséről, a harmadik világ or­szágai gazdasági fejlődésének problémáiról beszélgettünk Rumjancev professzorral, — Földünk gazdasága egysé­ges egész, a különböző társadal­mi rendszerű, a fejlett és fej­letlen országokat nem választja el „kínai fal” — mondotta A. M. Rumjancev. — A fejlő­dés, az elmaradott országok elő­rehaladása fönte« a szocialista közösségnek is. A szolidaritás érzésén kívül gazdasági érdeke­ink is ezt diktálják. Nem csu­pán arról van szó. hogy a szo­cialista országok ipara számára ezek az államok piacot jelente­nek, de ugyanakkor számítunk . termékeikre is. Természetesen ezeknek, a nagyrészt igen sze­gény országoknak sokoldalú se­gítségre van szükségük. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország mindent megtesz, ami, je­lenleg gazdasági erejéből telik. Persze még sokkal többet tud­nánk segíteni, ha gazdasági ka­pacitásunk egy jelentős részét nem kellene védelmi célokra fordítanunk. Ezért is igen fon­tos az a tavalyi szovjet javas­lat. mely azt indítványozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak öt állandó tagja csökkentse katonai költségvetését 10 száza­lékkal és ezt az összeget a gaz­daságilag elmaradott országok megsegítésére használjak fel. — Mégis milyen úton halad­va szabadulhatnak meg a fej­lődő országok a szegénység­től, elmaradottságtól, az éh­ségtől? — Ezek az országok a 60-as évek elején nagyrészt elnyerték állami függetlenségüket. Az im­perializmus gyarmati rendsze­rének politikai struktúrája fel­bomlott. Bebizonyosodott azon­ban, hogy a nemzeti lobogók felvonásával még korántsem nyerték el valódi függetlensé­güket — megmaradt gazdasági függőségük a volt anyaország­tól. az újonnan jelentkező neo- kolonialista hataönaktól," s nem utolsósorban "a nagy nemzetközi korporációktól. Arról van szó tehát, hogy ezeknek az orszá­goknak még ki kell vívniuk „gazdasági szuverenitásukat” is. Csak ennek birtokában számít­hatnak valódi fejlődéire. ' — Mit kell értenünk a „gaz­dasági szuverenitás” fogal­mán? — Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az országok a saját kezük­be veszik a nemzeti kincseik feletti ellenőrzést; megakadá­lyozzák, hogy a nemzetközi mo­nopóliumok, kivigyék „tőkéjüket. Kivívják az. egyenrangú gazda­sági kapcsolatok jogát a fejlett tőkés országokkal'. Meg kell aáonbán "mondanom, hogy való­di sikereket á „gazdasági. szuve­renitásért” föl, atott küzdelem­ben csak azok az államok tud­nak elérni, ahol a fejlődés ..szo­cialista orientációját” választot­ták, — A „harmadik világ” or­szágaiban a szocializmus ma­napság divatos szó. Az utóbbi máslél-két évtizedben a szoci­alizmusnak már hallottunk arab, afrikai, bantu, sőt budd­hista modelljéről is. Mi közük van ezeknek az Ön által em­lített „szocialista orientáció­hoz"’? — Valóban, sok ilyen elmé­letről lehetett hallani és olvas­ni az' utóbbi években. Ezeknek az elemzése természetesen hosz- szabb időt venne igénybe. In­kább néhány szót arról, mit je­lent a „szocialista orientáció”, s mi választja el a fejlődés szo­cialista útjától. Először is ez még korántsem jelenti a szocia­lizmus építését, csupán a fejlő­dés nem kapitalista útját., Főbb jellemzői a következők: felszá­molják a volt gyarmatosítóktól való függést, a prekapitalista maradványokat; a nemzeti kin­cseket nemzeti kezelésbe ve­szik, s az államkapitalista szek­torban érvényesítik a dolgozók sokoldalú ellenőrzését. Fontos, hogy a falun meginduljon a kü­lönböző szövetkezetek szervezé­se, mert csupán a szövetkezeti mezőgazdaság tudja az egyre növekvő élelmiszerigényeket ki­elégíteni. — Természetesen mindehhez kell egy olyan erő is, amely ezt képes megszervezni és végrehaj­tani. A közelmúlt történelme bi­zonyította: erre csak olyan párt, mozgalom képes, amely a tudo­mányos szocializmus elméleti alapján állva,- a- dolgozók leg- óntudatosabb rétegére, a mun­kásosztályra támaszkodik, fRS*-®

Next

/
Oldalképek
Tartalom