Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
Lázár György Belgrádiján (Folytatás az 1. oldalról) a figyelem középpontjában az együttműködés előmozdítása új útjainak és módjainak keresése áll. A kapcsolatokat a megértés és az a meggyőződés hatja át, hogy a jól ismert elvek és normák tiszteletben tartásán alapuló együttműködés, a két szomszéd valamennyi találkozó. ír hozzájárul a jobb megértéshez a jugoszláv—magyar kapcsolatoknál szélesebb körben is” — írja a továbbiakban a jugoszláv lap. A Borba ezután utal a két ország fejlődésének jelentős eredményeire, majd megemlíti, jóllehet Jugoszlávia külpolitikájának alapját az el nem kötelezettség, Magyarországét pedig a Varsói Szerződéshez való tartozás képezi, mégis a „két. ország külpolitikai tevékenysége az enyhülés folyamatának meggyorsítására. az európai kontinens békéiének megszilárdítására irányul”. A cikk ezután megemlíti a két ország együttműködésének eredményeit, majd hangsúlyozza, bogy a Magyarország és Jugoszlávia terű- i létén , élő „kisebbségek az j együttműködés és a megértés j igazi hidjai a két szomszédos J ország között”. A jugoszláv lap a gazdasági kapcsolatokról szólva megállapítja. hogy évekig tartó állandó föllendülés után „az utóbbi időben részben a nemzetközi gazdasági folyamatok miatt, részben pedig ,a konvertibilis elszámolásra való áttérés következtében a stagnálás bizonyos jelei mutatkoznak” — majd hozzáfűzi %— „bizonyos, hogy nagyon sok, még. kihasználatlan lehetőség van, amelyeknek kiaknázásával a stagnálás és a pillanatnyi visszaesés, kölcsönös erőfeszítésekkel leküzdhető”. A Borba belső vezércikke befejezésül megállapítja: „Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a most kezdődő jugoszláv—magyar párbeszéd jelentős hatást gyakorol majd a két ország kapcsolatainak — amelyet a barátság és megértés jellemez — további alakulásához és e kapcsolatok úgy fejlődnek majd. ahogv az Jugoszlávia és Magyarország népeinek megfelel.” Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt látogatást tett Vidoje Zsarko- vicsnál. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államelnöksége alelnökinél, akivel1 szívélyes beszélgetést folytatott a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről. Az államelnökség alelnöke arra kérte Lázár Györgyöt, hogy tolmácsolja Joszip Bros Tito jókívánságait Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és saját üdvözletét Losonpzi Pálnak, a Magyar Néo- köztársaság elnöki tanácsa elrehajtó Tanács elnöke adott ven. j dége tiszteletére. A vacsorán a , két kormányfő pohárköszöntőt I mondott. Dzsemal Bi jedics beszédében I egyebek között hangsúlyozta,, hogy Magyarországot és Jugo- • szláviét nemcsak a szom’szédi vi- : szony köti össze„ hanem az a nagyfokú bizalom és barátság is, amelynek alapján a két or-1 szagnak a nemzetközi életben I betöltött szerepe, valamint egymás sajátosságainak az egyenrangúságon alapuló kölcsönös tiszteletben tartása képezi. A jugoszláv kormány — hangoztatta Bi jedics—nagyra értékeli a két ország viszonyát és úgy véli. hogy e kapcsolatok fejlesztésében igen iók az eredmények, de a jövőben kölcsönösen még több kezdeményezésre van szűk- j ség. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke részletesen szólt ß gazdasági együttműködésben i elért eredményekről, a közös erőfeszítéssel megvalósuló létesítményekről. méltatta továbbá ! a két országnak más területe-1 ken kialakult kapcsolatait és | bővülő együttműködését. A Minisztertanács elnöke válaszában köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd elismeréssel szólott a jól fejlődő kapcsolatokról, amelyekben — mint mondotta — kiemelkedő és meghatározó jelentőségűek Kádár János és Joszip Broz Tito l találkozói és baráti eszmecseréi. Kapcsolatainkban — tűzte hozzá Lázár György — mindig nagy- szerepe van a kölcsönös megbecsülésnek és tiszteletnek, ame- j Ivet népeink, pártjaink és kor-: mányaink éreznek egymás iránt. ] A kapcsolatok és együttműkö- ' dés fejlesztésében elért eredmé- J nyék ismertetése után Lázári György méltatta a két országi nemzetiségi politikáját. „Jó dolog, hogy a nemzetiségek léte nem vita forrása közöttünk, hanem a kölcsönös bizalom alapján a barátság és az együttműködés tényezője. Természetesen tudjuk azt, hogy államaink felelőssége és feladata, tehát belső ügye a nemzetiségi állampolgárok egyenjogúságának biztosítása, hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk ápolása. Tudjuk azonban azt is, hogy a nemzetiségi politika megvalósításában kölcsönös segítséget nyújtunk és nyújthatunk egymásnak az államközi kulturális munkaterv és más megoldások keretében" — mondotta egyebek között pohárköszöntőjében a kormány elnöke, majd röviden vázolta külpolitikánk fő célkitűzéseit. Gyenes Sodrás Bukarestbe utazott A Román Kommunista Párt i Központi Bizottságának meghí- ^ vására Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára csütörtökön Bukarestbe utazott. Vele utazott Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Jel4n volt Victor Bo- , lóján, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagyköveié. (MTI) HoSlai Imre felszólalása az EHSZ-ben New York A magyar BNSZ-küldötlség i rendkívül nagy fontosságot tu-: lajdonít az erőszakról való le- j mondásnak a nemzetközi kap- csőlátókban és támogatja az ezzel kapcsolatos szovjet indít-1 ványt — jelentette ki Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköz- j társaság állandó ENSZ-képvise- letének vezetője szerdán este az I ENSZ 1. sz. politikai bizottsága-1 ban a Szovjetunió által javasolt (napirendi pont feletti vitában elhangzott felszólalásában. Hollai Imre rámutatott, ho§y bár az erőszakról való lemondás elve a haladó, békeszeretó erők megerősödése következtében — és ezek követelésére — sok fontos nemzetközi okmányban szerepel, ezek vagy átfogó jellegűek, de jogilag nem kötelező érvényűek, vagy kötelezőek ugyan, de nem világmé- retűek. A mostani szovjet javaslat célja éppen az — és ez az új és a fontos benne —, hogy az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatok általános és egyetemes, jogilag kötelező érvényű törvényévé emelje. Megítélésünk szerint — hangsúlyozta a magyar ENSZ-nagy- követ — a javaslat szükséges és időszerű annak az általános vitában is elhangzott követelésnek a fényében is, hogy az enyhülési folyamatot visszaíordíthatal- ' lanná kell tenni. A magyar ENSZ-küldöttség — j jelentette ki Hollai Imre nagy- j követ — a határozati javaslat ' mellett fog szavazni és azt reméli, hogy hasonlóképpen jár el a többi delegáció is. (MTI) nőkének. A Vidoie Zsarkovicsnál tett látogatáson jugoszláv részről dr. Ászén Szimitcsiev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és dr. Vitomir Gasparovics. búd a-1 pesti jugoszláv naevkóvet. magyar részrőlnedig Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete volt jelen. Az államelnökség alelnökénél tett látogatás után a Miniszter- tanács elnöke az Avalara hajtatott. ahol koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművén és beírta nevét az emlékkönyvbe. A magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások a késő délutáni órákban kezdődtek el. Lázár György jugoszláviai látogatásának első napja ünneni vacsorával zárult, amélvet Dzsemal Bijedics, a Szövetségi Vég2 BÉKÉS Mm^r. 1976. OKTÓBER 29. | lavul a helyzet Libanonban Bejrút, Damaszkusz A haladó erők bejrúti rádiója csütörtökön arról adott hírt, hogy Libanonban a helyzet^ állandóan javul, s hogy a haladó erők köreiben nagy megelégedéssel fogadták a kairói csúcs- értekezlet határozatait. Ezek a határozatok — hangoztatta a baloldali erők rádiója — tápot adnak azoknak a reményeknek, hogy ..közeledik a libanoni válság vége"’. Az Amsit-adó — a jobboldali erők rádiója — csütörtökön azzal vádolta a haladó palesztin erőket, hogy az utóbbi napokban, megszilárdították állásaikat a bejrúti frontvonalak mentén és a libanoni központi hegyvidéken. Ezeket a vádaskodásokat erőteljesen cáfolják azok a nyugati hírügynökségi értesülések, amelyek szerint a palesztin erők- mintegy háromnegyed részét a hegyvidéki állásokból kivonták és Dél-Libanonba irányították. Ezzel egvidőben a szíriai egységek részben ugyancsak visszavonultak a .hegyvidéki állásokból, a Bekaa síkság keleti részére. Bejrúti lapok értesülése szerint november-5-ig hétezer sza- úd-arábiai és szudáni katona csatlakozik majd a jelenleg mintegy 2300 fős arabközi békefenntartó erőkhöz. Ez a csapatmegerősítés első lépés lesz ahhoz, hogy a rijadi csúcskonferencia határozata értelmében 30 ezer főre növeljék a Libanonban állomásozó arabközi béke- fenntartó erők létszámát. Megfigyelők szerint az arabközi elrettentő haderő felállítása nerr. lesz akadálytalan, hisz a jobboldali vezetők máris közölték, hogy saját fennhatóságuk alatt és az arabközi erők ellensúlyozására maguk is haderőt akarnak kiállítani a keresztények lakta körzetek ellenőrzésére. Damaszkuszi palesztin forrásokból csütörtökön közölték, hogy a Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet végrehajtó bizottsága a napokban — hozzávetőlegesen egy év szünet után — ismét ülést tart a szíriai fővárosban. Az ülésen Arafat, a PFSZ vb vezetője elnököl majd. A tanácskozáson a szervezet jövőbe- j li tevékenységének programját j dolgozzák ki. (AFP, Reuter, AP) ‘ Folytatta munkáját a Legfelsőbb Tanács Moszkva Fazekas László, az MTI. tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának ülésével folytatta ' munkáját a szovjet parlament ülésszaka. A szerdán kezdődött tanácskozáson részt vevő több mint másfél ezer képviselő az első napon meghallgatta a Szovjetunió tizedik, az 1976—1980-as időszakra szóló népgazdasági tervének és jövő évi tervének törvényjavaslatát, valamint a következő év állami költségvetéséről szóló előterjesztést. A tervtörvényjavaslatot előterjesztő Nvikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnpke mintegy másfél órás beszédben a növekedés konkrét adatainak ismertetésén túlmenően emlékeztetett rá, hogy a tizedik ötéves ten nek. mint azt az SZKF XXV. kongresszusa is megállapította, a minőség és hatékonyság ötéves tervévé kell válnia." E cél elérése érdekében pedig még nagyobb figyelmet kell fordítani a. munka hatékonyságának növelésére, a fejlesztésre szánt eszközök ésszerű fel- használására. a meglevő belső tartalékok minél jobb kihasználására. A törvényjavaslat előterjesztése után megkezdődött annak vitája. A parlament két egyenjogú háza, a szövetségi és a nemzetiségi tanács külön-külön tárgyalja meg a tervezetet, majd a vita Után együttes ülésén szavaznak róla. A szövetségi tanács szerdán délután tartotta meg ülését. A felszólalók egyöntetűen aláhúzzák, hogy ezek a tervek megfelelnek a szovjet nép alapvető érdekeinek, s ugyanakkor figyelembe veszik minden egyes szövetségi és autonóm köztársaság sajátosságait és szükségleteit, biztosítják e köztársaságok harmonikus fejlődését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka pénteken folytatja munkáját. Szovjet tudós a gazdasági fejlődés lehetőségeiről A fejlődési béke-világkonferencia küldöttei között is kiemelt figyelem övezte A. M. Rumjancev akadémikust, a szovjet' küldöttség vezetőjét. A most 71 éves tudós munkásságának jelentős részét a marxista politikai gazdaságtan továbbfejlesztésének szentelte. Több tudományos folyóirat főszerkesztője volt, s jelenleg is tagja a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének. Az értekezlet fő kérdéséről, a harmadik világ országai gazdasági fejlődésének problémáiról beszélgettünk Rumjancev professzorral, — Földünk gazdasága egységes egész, a különböző társadalmi rendszerű, a fejlett és fejletlen országokat nem választja el „kínai fal” — mondotta A. M. Rumjancev. — A fejlődés, az elmaradott országok előrehaladása fönte« a szocialista közösségnek is. A szolidaritás érzésén kívül gazdasági érdekeink is ezt diktálják. Nem csupán arról van szó. hogy a szocialista országok ipara számára ezek az államok piacot jelentenek, de ugyanakkor számítunk . termékeikre is. Természetesen ezeknek, a nagyrészt igen szegény országoknak sokoldalú segítségre van szükségük. A Szovjetunió és a többi szocialista ország mindent megtesz, ami, jelenleg gazdasági erejéből telik. Persze még sokkal többet tudnánk segíteni, ha gazdasági kapacitásunk egy jelentős részét nem kellene védelmi célokra fordítanunk. Ezért is igen fontos az a tavalyi szovjet javaslat. mely azt indítványozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja csökkentse katonai költségvetését 10 százalékkal és ezt az összeget a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére használjak fel. — Mégis milyen úton haladva szabadulhatnak meg a fejlődő országok a szegénységtől, elmaradottságtól, az éhségtől? — Ezek az országok a 60-as évek elején nagyrészt elnyerték állami függetlenségüket. Az imperializmus gyarmati rendszerének politikai struktúrája felbomlott. Bebizonyosodott azonban, hogy a nemzeti lobogók felvonásával még korántsem nyerték el valódi függetlenségüket — megmaradt gazdasági függőségük a volt anyaországtól. az újonnan jelentkező neo- kolonialista hataönaktól," s nem utolsósorban "a nagy nemzetközi korporációktól. Arról van szó tehát, hogy ezeknek az országoknak még ki kell vívniuk „gazdasági szuverenitásukat” is. Csak ennek birtokában számíthatnak valódi fejlődéire. ' — Mit kell értenünk a „gazdasági szuverenitás” fogalmán? — Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az országok a saját kezükbe veszik a nemzeti kincseik feletti ellenőrzést; megakadályozzák, hogy a nemzetközi monopóliumok, kivigyék „tőkéjüket. Kivívják az. egyenrangú gazdasági kapcsolatok jogát a fejlett tőkés országokkal'. Meg kell aáonbán "mondanom, hogy valódi sikereket á „gazdasági. szuverenitásért” föl, atott küzdelemben csak azok az államok tudnak elérni, ahol a fejlődés ..szocialista orientációját” választották, — A „harmadik világ” országaiban a szocializmus manapság divatos szó. Az utóbbi máslél-két évtizedben a szocializmusnak már hallottunk arab, afrikai, bantu, sőt buddhista modelljéről is. Mi közük van ezeknek az Ön által említett „szocialista orientációhoz"’? — Valóban, sok ilyen elméletről lehetett hallani és olvasni az' utóbbi években. Ezeknek az elemzése természetesen hosz- szabb időt venne igénybe. Inkább néhány szót arról, mit jelent a „szocialista orientáció”, s mi választja el a fejlődés szocialista útjától. Először is ez még korántsem jelenti a szocializmus építését, csupán a fejlődés nem kapitalista útját., Főbb jellemzői a következők: felszámolják a volt gyarmatosítóktól való függést, a prekapitalista maradványokat; a nemzeti kincseket nemzeti kezelésbe veszik, s az államkapitalista szektorban érvényesítik a dolgozók sokoldalú ellenőrzését. Fontos, hogy a falun meginduljon a különböző szövetkezetek szervezése, mert csupán a szövetkezeti mezőgazdaság tudja az egyre növekvő élelmiszerigényeket kielégíteni. — Természetesen mindehhez kell egy olyan erő is, amely ezt képes megszervezni és végrehajtani. A közelmúlt történelme bizonyította: erre csak olyan párt, mozgalom képes, amely a tudományos szocializmus elméleti alapján állva,- a- dolgozók leg- óntudatosabb rétegére, a munkásosztályra támaszkodik, fRS*-®
