Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
Üj Auróra-est Békésen Békésen a városi könyvtárban október 25-én. hétfőn este 19 órakor Űj Auróra-estet rendeznek. Az esten Filadelfi Mihály, Sass Ervin és Tóth Lajos lesz a békésiek vendége, műveikből Zsolnai Júlia, a Békés megyei Jókai Színház művésze ad elő. Az esten közreműködnek a békési zeneiskola tanárai is: Fejes Antalné, Nagyné Bánfi Judit, Kökéndy Józsefné és Bo- don Ilona. Előadás a XX. századi spanyol és olasz irodalomról A Megyei Művelődési Központ által szervezett irodalmi előadásokon az idei évadban elsőként a spanyol és az olasz föld- prózájával és költészetével ismerkedhetnek meg a hallgatók. Békésen a művelődési ház klubhelyiségében zömmel középiskolás diákok és a szakmunkásképző intézetek tanulói voltak kíváncsiak az előadásra. Bicskey Károly, a Békés megyei Jókai Színház Jászai-díjas művésze az irodalmi délután előadója, a Földközi tenger melleit élő két nép érzésvilágá- ba kalauzolja a fiatal közönséget A múlt század végén Spanyolország elvesztette az utolsó gyarmatait, s ezzel végképp eloszlottak a spanyol nemzeti nagyság ábrándjai. Az Ibériai félszigeten élő íróknak jelentős szerepük - volt abban, hogy felismerték az elavult középkori gondolkodásmód tarthatatlanságát, s a reformok sürgetésével a polgárosodás eszményét hirdették. A reformnemzedéket az aranykor, a köztársaság győzelmének művészei, a polgórhábo, rú harcosai s az elbukott szabadságharc mártírjai követték. Az alkotmányos úton győzelemre jutott köztársaság rövid korszaka alatt páratlanul gazdag szellemi pezsgés indult spanyol földön Az új társadalom ígéretes kavargásában Garcia Lorca írt, rajzolt és színházat játszott, Salvador Dali festett, Pablo Casals csellózott, és Picasso is berobbant a művészet világába. Ezt a szellemi gazdagságot tarolta le 1936-ban az európai fasizmus fegyveres támogatásával a fállangista lázadás. A XX. századi spanyol irodalom legnagyobb alakjáról, Garcia Lorcáról szólva az előadó ismertette a mártírhalált halt művész drámáit:, majd két csodálatosan szép versét mondta el. Az ellentmondásoktól terhes olasz társadalmi viszonyok érzékletes vázlatképe után Bics. key Károly kiemelte Itália modern művészetének két jellemző egyéniségét, a Nobel-díjas költőt. Salvatore Quasimodót és a világhírű drámák szerzőjét, Luigi Pirandellot. Tanáros pontossággal szerkesztett és művészi hitellel bemutatott előadáson emlékezetes élménnyel gazdagodtak az irodalmi délután hallgatói. A T. Emlékezzünk a régiekre Képessy Józseí (1818—1876) A hazai korai vízi munkálatok egyik nagy tekinté- , lyú, vezető egyéniségére, Képessy Józsefre emlékezünk halálának 100. évfordulóján, 1976. október 25-én. Hazánk vízügyi adottsága, a felvetődő kérdések mindig élénk es alkotásdús feladatokat adtak vízügyi szakembereinknek. A vízügyi kérdések felvetése és megoldása viszont hosszú évszázadokon keresztül csak csiga- lassúsággal haladtak előre, bár a mezőgazdaságot mindinkább súlyosan érintették a rendezetlen viszonyokból eredő kártételek. A vízi munkálatok nálunk érdemleges dimenziókban csak a XVIII. században indultak meg, de még akkor sem valami nagy lendülettel. E kérdésnek is, mint annyi másnak, a reformkor hevülete adott lendületet. Széchenyi István e kérdésben is jó érzékkel vonta maga köré a legkiválóbb vízimérnököket, gondoljunk csak Vásárhelyi Pálra. Clark Ádámra, Keczkés Károlyra, Beszédes Józsefre, vagy éppen Képessy Józsefre, a sort korántsem befejezve. Képessy József Orosházán született 1818. február 25-én. Alap- és középiskolai tanulmányainak befejeztével a már korán dédelgetett álmát indult megvalósítani, amikor Pestre ment, hogy a Mérnöki Intézet- í ben megkezdje tanulmányait. Az itthon megkezdett utat az osztrák fővárosban folytatta és a bécsi műszaki egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, 1842- ben. Hazatérte után kisebb szabályozási munkálatokat irányított, majd 1847-ben Széchenyi István kinevezte a Tisza-szabá- lyozás VI. folyamosztályának igazgató főmérnökévé. E munkássága közben huzamosabb tanulmányutat tett Nvugat-Euró- na több államában, de főként a holland vízi munkálatok ragadták meg figyelmét. Innen került át 1866-ban a bánsági határőr- vidék vízi munkálatainak irányító posztjára. Itt főleg a Temes ■ és a Bega szabályozásának, valamint hajózhatóvá tételének kérdéseivel foglalkozott, ezekkel kancsolatban igen figvelemre méltó terveket készített, és ezeknek széles körű szakirodalmi hangot is adott. Sokat foglalkozott az Alföld hidrográfiáiával, miközben az öntözéses gazdálkodás érdekében is tett javaslatokat. Temesvárott működött munkaterületét 1868-tól igazgatói beosztásban irányította, és erre az időre, az eddig elért eredményei alapján kora egyik legjelentősebb vízügyi szaktekintélyévéj tették. Kitartó és áldozatkész munkaszemlélete, amely vasakarattal párosult, a vízi munkálatok számos területén szép eredményt eredményezett. Munkássága ma is arra kötelez bennünket, hogy méltán értékeljük tevékenységét, hogy fenntartsuk nevét mai nemzedékeinkben is. Munka- és életszemléletével példát mutatott kortársainak, akiket mindenkor annak a célnak igyekezett megnyerni, hogy a | vízügyi szakemberek munkája I milyen nagy fontosságú az or-1 szág érdekében. Képessy József munkássága j tulajdonképpen a vízszabályozás j harmadik és negyedik szákaszá- ba esik, amikor az állam mind nagyobb gondot fordított a [ Széchenyi által felvetett gondolatok mind sikeresebb gyakorlati megvalósításához. Temesvárott, 1873-ban adta ki azt az igen jelentős munkáját, amelyben a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozására dolgozott ki tervet. s aminek alapján a munkálatok meg is valósultak. A kiegyezést követő kedvező gazdasági és politikai légkörben Képessy József tovább folytathatta volna még hosszú éveken keresztül nagy tudásán alapuló munkásságát, de a kemény és sokszor a késő éjszakába nyúló munka hamar aláásta egészségi állapotát, és már 55 éves korában betegeskedni kezdett, maid viszonylag fiatalon. 58 éves korában halt meg Temesvárott — 100 éve —, 1876. október 25-én. ' Munkáiból az tűnik ki, hogy tervei országos mércével is mérve nevezetesek, az akkori idők viszonyai között mindenkor helytállóak. Tervei között találunk olyanokat is, amelyeket tapasztalatai alapján, korai halála közbejötté miatt, »Csak utódai valósítottak meg. Munkáinak egybehangzó jellemzője: a pontosság, az alaposság és a részletesség. valamint mindezek közös eredőjeként, a realitás. K épessy Józsefnek e rövidre- szabott méltatás is elismerést, mély tiszteletet vált ki megyénk mai nemzedékeiből, akik száz év távlatából is kellő tisztelettel tekintenek vissza a megyénkből indult nagy vízimérnök egész élet- és munkatevékenységére. Dr. Bátyai Jenő Előzetes a Szovjetunió novemberi számának tartalmából A folyóirat novemberi száma Magnyitka ötven eve címmel köszönti a nagy hírű Magnvi- togorszki Kohászati Kombinátot. A szocialista ipar egyik első létesítményét a kohómű igazgatója mutatja be. Az északi és a szibériai folyók vízhozamának egy részét átirányítják a déli körzetekbe: a Volga medencéjébe, Kazahsztánba és Közép-Ázsiába. Erről az óriási vállalkozásról szol a Folyó segít a folyónak című. írás. A művészet iránt érdeklődők több érdekes olvasnivalót találnak a legújabb számban: A szovjet képzőművészek útja. Pszkov és a szovjet műemlék- védelem, Nyugat-európai iparművészet az Ermitázsban címmel. A népi ülnöki intézményről szól az interjú, melyet A. Szu- harjovval, a szovjet igazságügy- miniszter első helyettesével ké szített a lap munkatársa. Miért öregszünk? Lassítható-e az öregedés? Sok más kérdéssel együtt ezeket Vitatta meg a kijevi III. országos gerontológiai és geriátriai kongresszus. Az egyik magyar küldöttel — dr. Beregi Edit — készített interjú a 26. oldalon található. Felhivjuk Békéscsaba város lakosságának figyelmét, hogy a KISZ-tábor mellett épült (K. I—VII-ig) 275 lakás térvilágítását feszültség alá helyeztük A vezetékek érintése életveszélyes és tilos! Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Békéscsaba A kamuti Béke Mg. Termelőszövetkezet műhelyvezetőt keres azonnali belépéssel. Jelentkezés: a tsz gépműhelyénél, a Petőfi üzemegységben, Lipcsei Imre műszaki vezetőnél. Gyermekszínházi bemutató: Óz, a nagy varázsló Hol volt, hol nem volt, a smaragd városon innen, a mumpicok országán túl, a tornádó pusztította prérin élt egy' kislány, akinek volt egy beszélni tudó kutyája. Egyszer hatalmas szélvihar kerekedett, amely Dorkát elsodorta otthonról, s a kislány mesébe illő kalandokat álmodott. Ezt a mesét: tűzte műsorára a Békés megyei Jókai Színház gyermekszínháza, amikor bemutatta Frank Baum: Óz, a nagy varázsló című mesejátékát. Amerika vadregényes tájaira kalauzol a történet, ahol a szalmaember ész után vágyik, a gyáva oroszlán bátorságot, a bádogember pedig szivét keres, a kutya hatalmas velőscsontról álmodik, Dorka pedig Óz földjéről is csak haza szeretne jutni. A színpadi játék hétmérföl- des csizmáján világrésiznyi távolságokat utaznak be a gyér- | mekszínház nézői, ám a mese nem ismer országhatárokat, hiszen a messzi történetben is olyan otthonosan mozognak gyerekeink, mint például a szerencsét próbáló juhászfiú kalandjai közepette. Az eligazodásban Óz egyetlen csodája: a színpadi varázslat segít. Az előadáson is gyakran szó esett erről a csodáról s időnként a színpadi játékot is megihlette ez a varázslat... A bemutatót vendégként rendező Kára Ilona látványos előadáson, emlékezetes délutánt ajándékozott a fiatal közönségnek. A Békés megyei Jókai Színház dédelgetett kedvenceként számontartott gyermekszínházi bemutatók sorában Óz színrevitele az emlékezetes produkciók közé tartozik, éppen ezért vitatható pontjairól is érdemes szót ejteni. A rendező ismeri a gyermekelőadások alaptörvényét: a közönségét' aktívan be kell vonni a színpadi játékba. Ám Óz, a nagy varázsló bemutatója mégis arra int, hogy a nézőtér aktivitását nem szabad túlzásba vinni, mert ez mindenképpen az előadás rovására megy. Amikor például bemutatkozik egy kedves kutya és egy szinpatikus kislány, a nézőtéren ülő emberkéket nem szabad válaszút elé állítani, hogy kettejük vitájában kinek a pártjára álljanak. A játékkal együtt izguló gyerekkórus harsány biztatását felesleges olyan kiszólásokra elfecsérelni, amelyek nem viszik előre a darabot. A gyakori közjátékok aztán túlságosan hosszúra nyújtják az előadást. A gyulai előadáskor például a gyerekek jelentős része nem tudta megnézni a darab végét, mert a vidékről jöttéknek indult a vonatuk... Bizonyára takarékossági okok próbálják indokolni- azt a kialakuló gyakorlatot, hogy a nés dalbetéteket a művészek hangfelvételről éneklik. Zenekari kísérettel magnószalagra rögzítik saját hangjukat, s az előadáson csak néma szájmozgásra van szükség, sajnos rendkívül illúzió romboló módszer! Igaz, segítségével nem kell előadásról előadásra egy egész zenekarral együtt utazni, de ennél még az is jobb volna, ha csupán egy szál zenész kísérné a h ely s zin en éneklő művészt. Ha a jövő közönségének neveléséről beszélünk, feltétlenül megérdemlik a gyerekek, hogy teljes színpadi élményt kapjanak. A hangfelvételekkel történő pontos együttélés a rutinos, szinkronstúdiókban gyakran megfordult színészeknek is komoly feladatot jelent: s valljuk meg őszintén, a Jókai Színház fiatal művészei általában nem tartoznak ebbe a kate_ góríába. Bár a dalbetétek gyakran kizökkentették a színészeket a játékból, így is tudásuk javát adva vitték sikerre Óz történetét. Maday Emőke olyan kedves könnyedséggel mozgott a színpa-i dón. mintha egyenesen neki írták volna Dorka szerepét, s tiszta énekhangjával ő tudott leginkább az előadáson is szinkronban maradni. A színésszé formálódás útját járó Polgár Árpád részére bizonyára emlékezetes állomást jelent Totó, a kutya alakítása, sikeresen mutatkozott be a gyerekközönség előtt Tunyogi István is, a gyáva oroszlán maszkjában. Máhr Ágnes vérbő komédiázással. elérte, ami a gonosz boszorkány alakítójának a legnagyobb elismerés: a gyerekek végtelen ellenszenvvel fogadták minden színpadi mozdulatát. \ szívtelenségben is sók melegséget árasztó bádogembert Szerencsi Hugó, a szalmaembert Forgács Gábor, a jó tündért pedig Mátyás Jolán keltette életre, óz szerepét Sipka Lászlóra osztották, aki visszafogott játékkal szinte eszköz’telenül próbálta színre vinni az előadás kulcsfiguráját. A fiatal művész mostani bemutatkozásában azt mutál jn, hogy a hatáskeltő színészi eszközök nélkül ma még\ nincs elég művészi hitele. A látványos díszleteket és az érzékletes jelmezeket Székely László tervezte. Túlzásai ellenéi-e is figyelemre méltó előadást jelentett Óz színpadi előadása. A gyermekszínház évadnyitója önmaga hagyományaihoz híven szolgálta a jövő közönségének formálását. Andócly Tibor 19*6. OKXOBUi 3*.
