Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

Októberi tennivalók a kiskertekben A TERMÉS nagy részét már Csipkemintás kardigán leszedtük, leszüreteltük. Nem tétlenkedhetünk azonban most sem, hanem már a következő évi termés érdekében kell a kiskertben dolgoznunk. Legfontosabb ilyenkor a me­chanikai védekezés. Nem mu­laszthatjuk el, hogy gyümölcsfa., ink törzsére felrakjuk — illetve kicseréljük — a hernyóenyves öveket. A fákon maradt külön­féle betegségekkel fertőzött gyü­mölcsmúmiákat okvetlen szed­jük le és semmisítsük meg. A lehullott leveleket, letört ága­kat gereblyézzük össze és éges­sük el. Ezáltal a lisztharmat és levélfoltosság, illetve a kis és nagy téli araszolok kártétele el­len védjük már a jövő évi ter­mést. A késői érésű almafákat — ha még a várakozási idő be­tartása mellett lehetőségük van —, permetezzük le a kaliforniai pajzstetű ellen.. A szüret befe­jezése után a varasodással fer­tőzött fákat Rézoxiklorid 50 WP, 0,3 százalékkal kezeljük. A körtefákat ugyancsak — szüret után — Rézoxiklorid 50 WP 0.5 százalékkal permetezzük, A le­hullott leveleket gereblyézzük össze és égessük el, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor Novenda 1,5 százalékkal perme­tezzük le. KAJSZIFÁKNÁL a lombhul­lást követően a gnomóniás le­vélfoltossággal fertőzött levele­ket okvetlen égessük el; illetve DNOC hatóanyagú szerrel per­metezzük le. A kajszifákat no­vember és március között nem szabad metszeni. Ezt a munkát hagyjuk tavaszra, ' Az őszibarackfákat a tafrinás levélfoltosság áttelelő gombafo- nálzatának és a klaszterospóri- umos levéllyukacsodás áttelelő micéliumának pusztítása miatt, még egyszer permetezni kell. Használjunk Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékot, vagy téli hí- gítású mészkénlevet. A konyhakert őszi munkáit sem hanyagolhatjuk el. Fordít­sunk itt' is fokozott gondot a fertőzött növényi maradékok megsemmisítésére. A lehullott levelek alatt ugyanis számtalan kártevő áttelelhet. A fagyérzékeny zöldségfélé­ket nem hagyhatjuk tovább a kertben; fel kell szedni, mert megcsípi a dér. A tavaszi pri­mőrök biztosítása érdekében már ősszel elvethetjük a salá­tát, sóskát, spenótot. Magvaik nem érzékenyek a hidegre. Az áttelelő salátát és kelkáposztát csak féregmentes talajba ültes­sük és takarással védjük. A SZAMÓCA, málna, ribisz­ke, köszméte-gyümölcsösben na­gyon szükséges a mechanikai védekezés. A fertőzött, beteg hajtásvégeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A szamóca- ágvás talaját lazítsuk meg. Nem feltétlen szükséges, de szokás a szamócát is szalmatrágyával le­takarni télre. Így a termés ta­vasszal korábban érik be. Fontos őszi feladat a talajfor­gatás. Ha lehetőségünk van. még az ősz folyamán a talajba trá­gyát bedolgozni; akkor febru­árban mái- mák, borsó stb. ve­tése lehetséges. A jól előkészített talajba te­lepíthetjük már a szőlőt. A te­lepítés előtt a talajt 60—70 cen­timéter mélyen forgassuk meg. Kiskertekben 4-5 fajtánál töb­bet ne telepítsünk. Telepítésnél és pótlásnál is: kötött talajú kertekbe csak oltványt ültes­sünk. Homoktalajra pedig gyö­keres vesszőt. Egészséges, levél­atka- es gyökérgolyvamenles szaporítóanyagot biztosítsunk. Legjobb, ha államilag engedé­lyezett faiskolákból vagy lera- katból szerezzük be a szükséges mennyiséget. Ha a telepítésre több napot kell várni, akkor a szaporítóanyagot ideiglenesen vermeljük el, nehogy a gyöke­rek kiszáradjanak. A gyökér- golyva-íertőzés ellen a gyöke­reket vágjuk vissza és mártsuk be higanyos csávázószerből ké­szült pépbe. MOST KELL elvégezni a sző­lő bújtását, továbbá most kell bújtatni a zöldoltással beoltott vesszőt is. A fák ültetését a lombhullás után, a nedvkerin­gés teljes megszűnésekor végez­zük. A gödör kiásásánál, a ta­laj felső rétegéből egy ásó- nyomnyi földet tegyünk külön es ültetéskor gondoskodjunk ar­ról, hogy ez a humuszos réteg kerüljön a gyökérzethez. Most van alkalom a gyü­mölcsfák és bokrok ültetésére. Még a fák elültetése előtt pon­tosan határozzuk el, hogy mi­lyen koronafajtát kívánunk majd kialakítani, mert ez meg­határozza a sor- és tőtávolsá­gokat. Az ültetés mélysége egyezzen meg a faiskolából ki­termelt növény ültetési mély­ségével. A gyökereket ültetés előtt itt is vissza kell metsze­ni és mártsuk csávázószerből készült pépbe — az esetleges fertőzések elkerülése miatt. (10 liter víz, 10—15 dkg csávázó­szer, 5 kg agyagos föld.) A DÍSZFÁK és díszcserjék ül­tetőét is ugyanígy végezzük. Az időpont még kedvező; hisz a fagyok beállta előtt még-jő! be gyökeresedhetnek. Kalocsay Klári Csak háziasszonyoknak A mésztartalmú, kemény víz­től a vizesfazékban, teáskanná­ban nehezen eltávolítható víz­kő rakódik le. Nemcsak az a baj. hogy az ilyen vízkő könv- nyen lepattog és úszkál az edényben, a nagyobbik hátránya az. hogy az edény fala megvas­tagszik a vízkőtől, s benne a főzés sokkal tovább tart. Ezen úgy segíthetünk, hogy 2-3 nyers burgonyát felszeletelünk és leg­alább egv órán át főzzük, amíg a vízkő leválik az edényről. Megpörkölödött vasalás köz­ben a szép fehér mosott ruha. Ne keseredjünk el. hanem pró­báljuk ki a következő módszert: 8-10 liter forró vízben oldjunk fel 10 dkg klórmeszet és hagy­juk az oldatot egy . kicsit hűlni. Egy nagyobb vattacsomót be­mártunk az oldatba és többször átdörzsöljük az égésfoltot, majd nyomban utána hideg vízzel jól kiöblítjük. A barátságos, kellemes otthon egyik dísze és kelléke a szép kép a falon. Gyakori eset azon­ban, hogy a bevert szög nem tart, lötyög, kiesik a falból. Ve­gyük ki, csavarjunk rá szorosan, kevés vattát, s az így preparált szöget mártsuk gipszlébe. Gyor­san helyezzük vissza a falba, hagyjuk jól beszáradni, 1-2 óra múlva biztosan, stabilan ül a helyén. A téli hónapokban szerveze­tünk lényegesen kevesebb vita­minhoz jut, mint tavasszal és nyáron, amikor dúskálhatunk a sok gyümölcs- és zöldségfélé­ben. Következő receptünket többféle szempontból ajánljuk: rendszeres fogyasztásával meg­előzhetjük a meghűléses beteg­ségeket. Este. lefekvés előtt fo­gyasztva kellemes, egészséges alvást biztosít. Ha reggel éhgyo­morra isszuk — s ezt különösen nőknek javasoljuk — bőrünk va­lósággal újjászületik. Időseb­beknek pedig kitűnő regeneráló­szer. Igyunk tehát mindennap egy pohár vitaminpuncsot ígyt vizespohárba tegyünk 1 evőka­nál mézet, csavarjunk hozzá fél vagy egész citrom levét, önt- áük fel fortó vízzel, s jól ke­Anyaga kb. 15 deka mohair fonal. 4-es tűvel kötjük. A pasz- szék patentkötéssel, 1 sima, l íoidított váltakozásával készül­nek, egyébként harisnyakötéssel színén sima. visszáján fordított szemekkel dolgozunk. Elejét es ujját í> szemre kötött csipke- minta díszíti. CSIPKEM1NTA Első sor: 1 ráhajtás. 3 sima, 3 szemet áthúzással egybekö­tünk, 3 sima, 1 ráhajtás, Az át­húzott hármas fogyasztásnál az első szemet leemeljük, a máso­dik-harmadik szemet simán egy­bekötjük és ezen a leemelt sze­met áthúzzuk. Második és minden páros sor: Végig fordított, a ráhajtásokat is fordítottan kötjük le. Harmadik sor: 1 sima, 1 rál hajtas, 2 sima, 3 szemet áthú­zóssal egybetkötünk, 2 sima, 1 ráhajtás. 1 sima. Ötödik sor: 2 sima. 1 ráhajtás, 1 sima, 3 szemet áthúzással egy­bekötünk, 1 sima, 1 ráhajtás, 2 sima. Hetedik sor: 3 sima. 1 ráhaj­tás, 3 szemet áthúzással egybe­kötünk, 1 ráhajtás, 3 sima. A továbbiakban az első—nyol­cadik sor mintája ismétlődik, a mintát leszámolható rajzon is bemutatjuk. Háta: 56 szemre kezdjük és 6 sort kötünk patentkötéssel. Harisnyakötéssel dolgozunk to­vább. 21 cm-es kötésmagasság­tól mindkét szélén 31/» cffl-eii- kénl 1-1 szemet szaporítunk. Így 31 cm-es kötésmagasságban — a karöltök kezdetéig — 62 szemünk lesz. Ekkor a széleken befejezünk 2-2 szemet, utána minden második sorban, mind­két szélén 1-1 6zemet fogyasz­tunk 40 cm-es kötésmagasságig. A megmaradó szemeket egy sorban leláncoljuk. Jobb eleje: 34 szemmel kezd­jük. 6 sor patentkötés után az oldalvarrástól a következő be­osztásban dolgozunk: 15 szem harisnyakötéssel, 9 szem a csip­kemintával, 4 szem harisnya­kötéssel, 6 szem patentkötessel. A gomboláspántöt alkotó pa­ten tkötésű csík szemeit csak a tű hegyével vesszük le és szo­rosan kötjük. így jobb tartása lesz. A széleken, az első és utol­só szemet is mindig lekötjük. Oldal- és raglánvonalát a hátá­nál leírlak szerint kötjük. A középvonalon 29 cm-es kötésma­gasságtól kezdjük el a -nyakki­vágás fogyasztását a hatszemes patentkötésű gomboíáspánt mel­lett a szabásminta szerint. A pántot kb. 11 cm-rel továbbköt­jük a hátközépig. BAL ELEJE SZIMMETRIKUS Ujja: 31 szemre kezdjük. 6 sor patentkötés után a következő beosztásban dolgozunk: 11 szem harisnyakötéssel, 9 szem csip­kemintával, 11 szem harisnya­kötéssel. A széleken először 7 cm-es kötésmagasságban, majd 4' 2 crh-enként lxl szemet sza­porítunk összesen ötször. A rag- lánvonalat elejével-hátával egyezően fogyasztjuk. Az elkészült darabokat saját szállal összevarrjuk. A bal olda­li gomboláspántra 5 gombot var­runk. Jobb gomboláspántjában a szemek fellazításával alakít­juk ki a gomblyukat. Filatélia A Magyar Posta október 13-án adta ki az Itália ’76. el­nevezésű. 15 forintos kisívet. A kisiv 265 000 fogazott és 6500 vágott példányban jelent meg. A kiadás három, egyen­ként 5 forintos bélyeget, va­lamint három érték jelzés nél­küli szelvényt tartalmaz. Ter­vezője, Cziglényi Ádám gra­fikusművész, s készült az Ál­lami Nyomdában ofszetnyo­mással. Az értékjelzéses rész bal oldalán a toskánai nagy- hercegség 1851. évben kiadott 1 q névértékű, fekete színű bélyegének a reprodukciója látható, mellette Milánó város vörös-, zöld- és narancsszínű címere, szürkészöld ornamen­tikával. A szelvény kerete na­rancs és fehér keretben, benne narancs háttérszínben a kiállítás emblémája szür­készöld, naracs és vöröses­szürke színben. Tekintve a ki­adott kis mennyiséget, a kís- ivet a gyűjtők jónak tartják. g m ájm'-s 1976. OKTOBER 23, verjük össze. Cs K. Salamon Béla: Szépséghibám” yy A múltkori nagy me­legben, mikor a nap úgy tüzelt, mint valami túl­fűtött martinkemence, az uszodában, ahová hüsö 1-. ni mentem, meglepett hangon rámszólt egy se- bészorvos barátom: — Béla bácsi, magá­nak erős varicositása van. — Mi van nekem? — kérdeztem megijedve A főorvos megismétli: — Varicositása, a comb­ján. — Sn azt hittem, hogy visszerem van — mond­tam. — Persze, hogy az — így a főorvos —, de én latinul mondtam. — Tudom — feleltem én —, mert legalább 30 éve élek együtt ezzel a I bizonyos varicositással. De egy kicsit, hogy úgy mondjam, már meg is szoktuk egymást. Főorvos barátom azon­ban nem nyugodott be­le a dologba. — Ide hallgasson, Bé­la bátyám — szólt majdnem parancsoló hangon. — Maga befek­szik hozzám a korházba, s három- négy napon belül úgy megszabadul tőle, mint a, pinty! A magam részéről még sohasem láttam va- ricositástól megszaba­dult pintyet, de eszem ágában sincs a műtőkéi alá feküdni. Főorvosom viszont eröskődött, hogy sebészi semmiség az egész. — Csak nem fél? — kérdezte gúnyosan. — Nem félek — mond­tam —. de ha egyszer nem fáj! — No de szépséghiba! — eröskődótt az én dok­torom. — Az lehet, kérem — mondtam —, de én, né­ha-néha végignézek ma­gamon, és rájöttem, hogy nem ez az egye­düli szépséghiba rajtam. Gondolom, egy szépség­hibával több vagy keve­sebb. nálam már nem számit. Meg aztán hadd mondjak el magának egy történetet ezzel a szépséghibával kapcso­latosan, és meg fogjá látni, főorvos uram, hogy igazam van, ami­ért nem akarok soha megválni tőle: — 1944 október máso­dik felében plakátok je­lentek meg a falakon, azzal a barátságos fel­szólítással, hogy minden 60 éven aluli, sárga csillag viselésére köte­lezett férfi háromnapi élelemmel felszerelve jelentkezzék a Taiter- sallban. Mindjárt seitet- tem. hogy nem valami látványos lovasparádé­ról lesz szó, de minden­esetre összecsomagoltam a hátizsákomat, es — nem mentem el a ran­devúra. Gondoltam, ha nagyon kellek nekik, majd értem jönnek. Jöt­tek is — Egy szép napon (már szebbet is megér­tem), hajnali öt órakor becsengetett hozzám egy rendőr, az emberséges házfelugyelönő kíséreté­ben és felszólított, hogy a szükséges felszerelé­semmel csatlakozzam a kapu alatt összeterelt sorstársaimhoz, akii: ve­lem együtt arra hivat­koztak, hogy nem olvas­ták a plakátokat. Mit le­het tenni? Kimásztam az ágyból, és mint utol­só menekülési lehetősé­get, fájdalmai keppel megmutattam a rendőr­nek a lábamat, — Nézzen ide. biztos úr! Ilyen dagadt lábbal tíz lépést se tudok ten­ni. Engedje meg, hogy itthon maradjak. — Majd ott megvizs­gálják az orvosok! — biztatott minden meg­győződés nélkül a rend­őr. — Ha tényleg úgy van, áhogyan maga mondja, úgyis hazakül- dik (de akkor már tud­tam, hogy a féllábúak- nak se kegyelmeznek). Ekkor lépett közbe « kedves és mir,den tekin­tetben jóindulatú Oláh Ilus házfelügyelőnö. aki mamájával, Kasz néni­vel ma is szerető gond­dal ügyel a ház összes lakóira. De ö jobb dip­lomatának bizonyult, mint én. Egyből a fő­törzsőrmester úrnak ne­vezte ki a rendőrt. „Néz­ze, aranyos főtörzsőr­mester úr, ez a Salamon Béla bácsi annyi em.bert megnevettetett az élet­ben, annyi jó órát szer­zett mindenkinek..., hát igazán rászolgált, hogy itthon felejtsék!” A rendőr (azóta is éveken'át sikertelenül kutattam utána> enge­dett hivatalos mogorva­ságából. — Mutassa csak még egyszer a lábátí Ekkor már tudtam, hogy nyert ügyem van. Kifeszítettem a lábam, hogy még jobban lás- sék. — No, nem bánom — mondta —, feküdjön csak vissza és borogas­sa mentül szorgalma­sabban. És csak az ajtóból szólt vissza, elnyomott mosollyal a bajusza alatt: — Vagy talán ne is bo­rogassa! Ezzel otthagyott. A többiek közül, akikei ak­kor a házból a Tatter- sallba hurcoltak. senki se tért többé vissza. — Hát látja, kedves főorvos uram — fejez­tem be elbeszélésemet —. engem ez a szépség­hiba mentett meg. Olyan hálátlan embernek ös- mer engem, hogy most én szabaduljak meg tő­le? Soha! Amíg élek, már csak ö is velem marad. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom